Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-23 / 25. szám

szam y XXII. évfolyain iiVíí'CQynaza. i iif'j. iád. vdi'ü'.j • ?156SZIPH8Ö1JUÍ123 Nyíregyháza, 1901. junius 23. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSYÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ós A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITO-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. W MeKjelenili betenkint egyszer, vanárnapon. '91 Előfizetési feltételek: poétán vagy helyben házhoz hordva : Kgén7. évre 8 korona. Fél évre 4 „ Negyed évre 2 „ A kdcuégi jegyxő éa tanít ) araknak egó.i/. évre csak négy korona. Kgy szám ára 20 llllér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése Uírgyíban leendő felszólamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi réazét képező küldemények, a sz rk'-sitii ccime alatt kéretnek beküldeni. Kérinentetlen levelek ciak iarn-rt keséktől fogadtatnak e . A kéziratok csak világos kívánatra a az illető költaeijere kilidetueit iíiik. Hirdetési dijak: Minden négyszer hssábozott petit tor egy.ru költése 10 fillér; többszöri köslés esetében H fii. A nyílt-téri költemények di|a toronkiot 60 fillér: Apr t hirdetések 10 ss.ti* 40 fii., minden további tiő | \ fii. Vistag betűvel sz 'dett két.iereien számit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstan Bernit ós Általános Tudósító, által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rósz. 11527 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A magyar kir. belügyminiszter ur 3737G| 1901. szám alatt kelt kórrendeletét szigorú alkalmazkodás és miheztartás végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1901 május 29. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat) 37576 IV. G. szám. Magy. kir. belügyminiszter. Körrendelet valamennyi tőrvényhatóságnak. Az igazságügy miniszter urnái több panasz tétetett a miatt, hogy a községi elöljáróságok a pósta hivavaloktól hozzájuk kényszer-kézbesítés végeit áttett birói határozatokat (ítéleteket, végzéseket) csak nagyobb késedelem után kézbesittetik. E.en késedelem következtében az idézés gyakorta hatályát veszti, amennyiben az a kitűzött határidő után kézbesítvén, a tárgyalás megtartása lehetetlenné válik. De miután ezen körülmény a jogkereső felek érdekeit veszélyezteti, utalással hivatali elődömnek 1883 évi május hó 24-én 25340 sz. a. kelt körrendeletére ismételten felhívom a tőrvényhatóságot, hogy a vezetésére bízott törvényhatóság területén kézbesitjsi teendőkkel megbízott hatóságokat jelen rendeletemnek másolatban való közlése melleit utasítsa szigorúan arra, hogy a pósta hivataloktól hozzájuk kényszer-kézbesités végett áttett birói határozatokat (Ítéleteket, végzéseket) azonnal kézbesittessék. Elvárom a tőrvény hatóságtól hoyy jelen rendeletemnek pontos megtartását szem előtt tartja. Budapesten, 1901. évi május hó 12-én. a miniszter helyett: Gulner, államtitkár. 11615—1901. K. Szabolcsvármegye alispánja. Hivatkozva a folyó évi április hó 28-án 94GG. K. számú értesítésemre tudomására, hozom, hogy a Nyíregyháza városhoz tartozó Rozsrét bokor tanyán rüh kór miatt elrendelt zár folyó évi május hó 24-én feloldatott. Nyíregyházán, 1901. junius hó 15. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. A „NYI

RVIDÉK

" TÁROZÁJA. A Práterben. — Irta : Páfrány. — Makay András parancs kiadás után odaszólt Szalaynak legjobb pajtásának. — Péter, gyere velem a Práterbe. — Nincs ám egy vasain se, felelt erőltetett nevetés közt Szalay. — Ne gondalj semmivel ha Mikay Jánost látod. Ez meghívás volt. Szalay tulta, ho^y uagy gazda fii Makay, a kit sUrtln ellátnak hazulról pénzzel, hát igen Ordít a meghívásnak. Jelentkeztek nyomban a naposnál és elindultak a Práterbe. — Van elámiszod? Kérdezte Makay mikor az utczára értek. Most hogy a kaszárnya-intpekcziós tiszt vizsgáló szeme sem lelt rajtuk hibát, a miért visszakergethette volna óket, szabadnak érezték magukat, hát időszerű volta kimaradási engedély után érdeklődni. S/.alay nyugodtan válaszolt: még mondjam is?! Ez ó i baka szokás. Azért hogy a legénynek nincs egy krajczárja sem, oda áll a rapporthoz és elharsogja. — Herrr hóttmann pitigehozzám elámisz ! A mi németül nem jelent semmit, magyarul pedig azt jelenti, hogy kapitány ur kimaradási engedélyt kérnék alássan. I^y hát Szalaynak vo t engedélye. Nem muszáj azt a vendégnek ('gy nevezi egymást a baké) tudni, hogy ninci pénze, ha meg otthol miradt volna, tudta volna az egész szoba, hogy Sia'ayuak kifogyott az olaja. Felemelt fejjel, csattogó lépéssé! fúrták át magukat az utcza hullámzó ember tömegén. A két fekete csákó messze kilátszott a sok virágos női kalap, meg a cziviiek puha nyári kalapja közül. A fekete csákók uijából hullámzó mozgással tért ki a tömérdek czifra kalap, mint a hogy a hadihajó rideg orra elől szót szökik tajtékot virágozva a tenger hulláma. Gyermekek védelme. A törvéuyhozás munkája a rideg, gyakorlati, hétköznapi élet számára való, A polgáro8ult világ életét foglalják a törvények száraz, hideg paragrafusokba, amelyek épen nem csengenek ugy, mint valami rimes költemény. S ime moat a képviselőház asztalára mégis olyan törvényjavaslat került, melynek rideg szakaszait mintha virágok ölelnék körül. Virágok, melyek az emberbaráti szeretet kertjében fakadtak. Az emberi sziv legnemesebb érzése nyilatkozik meg ebben a törvényben, amely ugy hat reánk, mint egy gyönyörű költemény. S költeményt szeretnénk mi is irni az érzésről, mely e törvénynek szülője; költeményt a Hugó Viktor tollával, akinek felséges lantján oly édesen csendült meg a kis gyermekek szeretete, az ártatlan kis életek védelme, istápolása. Azt hiszszük: mint a kormánynak oly ádáz ellensége, aki megtagadná elismerését attól a törvényjavaslatból, amit most Széli Kálmán mint belügyminiszter a képviselőház asztalára tett. Azoknak, az apró, gyámoltalan teremtéseknek sorsáról gondoskodik ez a javaslet, akiknek gondozása, felkarolása első sorban kötelessége az államnak és társadalomnak, a mai korbuu, amikor áliam és társadalom egyaránt nagy socialis kötelességeiknek tudatára ébredtek. Méltó folytatása e törvényjavaslat ama törvénynek, a mely nem régiben lépett életbe, s m

Jly a hét éven aluli, elhagyott gyermekek eltartásáról intézkedik. A most beterjesztett javaslat kimondja, hogy az ilyen, közsegélyre szoruló gyermekekről tizenöt éves korukig történjék gondoskodás. Valóban, az állam csak fél munkát végezett volna, ha megfelelő törA lenge termetű fiuom bécsi kUasszonykák sietve tértek ki a széles mellű nap^ett arczu bakák elől. A melyik nem sietett, szelíd érintkezésbe jutott a hadfiak könyökével vagy tomporával, a mi a bakákat mint lovagias embereket, izemmel lathatólag nem bosszan totta, sőt gyönyörködtette. Igy vasárnap tömérdek ember jár az utc<án. A négy öt emeletes házrengetegekből folyton özönlik, szabadba vágyva az ember. A közkertek és mulató helyek felé egész madár vonulást tartanak a mindig fess és mindig szőke kisasszonykák. E^ész népvándorlás a jól öltözött és fö'öttébbb udvarias urak és a lassú tempóbau mozgó öregek. A villamos kocsik zsúfolva vannak. A baka nincs ugy egymása nyomva, mikor n^gy sorból tüzel, mint a villamos kocsikban az .ember. Ki van ugyan irva öntött vas táblácskákon, hogy hány ember ülhet, hány állhat a kccáibtn, a vezető mellett és hátul, be is tartják hétközuap, de igy vasárnap a kalauz erélye megtörik a publikum rohima alatt. Olyan különös kép egy ilyen túlzsúfolt kocsi. E»ész ruha és kalap raktár. A tarka tömegből vékony női karocskák nyúlnak a kapaszkodó szíjak felé és finom keztyüs kezek szorítjuk a szennyes durva bőrszíjakat. A villamos vezetékhez szorulva zizegve száguld a kocsi fölött az áram átvevő ellipszis. A lóv.i.-uti kocsik lassan mozognak. A iovak patkója még ádázabbul csattog a rovátkolt grániton mint egyébbkor. És ez az ember áradat miud ki igyekszik az óriási terjedelmű metropoliszból, ki a szabadba. A bakák átszelik az emberáradatot és elérnek a Práteratern elő. Más ember fii nem tud oly gyorsan, nagy ember tömegeken átjutni mint a baka. A baka exerczirozás közt zárt formában végzett mozdu'aiok közt, sorakozónál, kauyarodás alatt örökösen lökdösődik. Taszítják, lökik jobbról, balról mégis ugy halad ha már megszokta a hogy kell. Nem csoda hát, hogy a hol más vényhozási intézkedés hiján, hét éves korukban magukra hagyja a gyermekeket. Elmondhatjuk, hogy az esetben a reájuk forditott költség csakugyau kidobott pénz lett volua. Hiszen a hét éves gyermek ugy sem tudja eltartani magát, még akkor a züllés, testi lelki-romlás utja áll előtte. Mig ha az állam védó karja tizenöt éves koráig pótolni igyekszik szülőit, akkor már inkább folytathatja útját az élet nehéz ösvényén. A törvényjavaslat szerint a hét éven felüli gyermekek vagy megtartatnak a gyermekmenhely falain belól, vagy megbízható gondviselőknél, gazdáknál, iparosoknál helyeztetnek el. Kiválóan fontos és helyes a javaslat amaz intézkedése, hogy a tehetséget, képességet tanúsító gyermekek igénynyel bírnak arra, hogy állami tanintézetekben ingyenes helyeket nyerjenek el. A mutatkozó tehetségeket tehát fölkarolja, tovább fejleszti ez a törvény, ami annál üdvösebb, mert hiszen tudjuk, hogy kedvezőtlen körülmények miatt hány tehetség pusztul el. A gondozási költségek előteremtéséről is körültekintően gondoskodik a javaslat. Mindenek előtt a jövő évtől kezdve 400,000 korona évi segély van beállítva e czélból a belügyi költségvetés keretibe. Ebből fedezik elsó sorban a vagyontalan községek elhagyott gyermekeinek gondozási költségeit. Vagyonos községek o terhet maguk viselik. E czélra a megyék pótadót vethetnek ki, mely egy százaléknál nagyobb azonban nem lehet. Azonkívül a vármegyei gyámpénztárak tartalék alapjainak feleslegéből is fordíthatnak bizonyos részt a szegény gyermekek fölnevelésére. Tehát a vagyonos árvák segítik a vagyontalanokat. Ez is egy meleg, poétikus gondolata a javaslatnak. két lábu tollatlau állat, kis lelkűen tétovázva megáll, ott a baka vigan suhan előre és a könyökök hiábavaló munkáját az oldala nem becsli i többre, mint mondjuk, egy kocsizó delnő a fürtéivé! játszó szellő pajzánkodását. A Práterstern az a tér mely Bécs városligete, a a Práter bejárata előtt van. Kápráztató az a forgalom, a mely vasárnap délutánonként lezajlik rajta. A Hauptallee felé ezrével özönlik a sok fogat a kocsikorzóra. Lovasok, kerékpárosok tolonganak folytonos egymásutánban, ugatva, sikongva egy egy automobil is átvertődik a tömegen. A gyalogos nép tízezrével igyekszik kifelé. A tér közepén az élet impozáns hu lámaitól körül korbácsolva Tegetthof bronz alakja áll karcsú magas tnárváuy oszlopán, melyet három pár hajó orr díszít a lissai diadal emlékére. Az oszlop lábánál két méter magas posztamentumon érez hullámokon érez lovak vágtatnak, vágtatnak s örökkön örökké egy helyen maradnak. A két bika a Wurstlprater felé igyekezett és áthaladva az észiki vasút viaduktján, a dübörgő lokomotivok alitt bejutott a baka eldorádóba a Wurstlpráterbe. Száz kintorna szól, száz banda hirsog egyszerre a panorámák, diorámák, komédiás bódék és sátrak elótt. mulató kaczagó uép mindenfelé. A kikiáltók orditva állítják, hogy az ó sátrukban látni a világ, a naprendszer legcsodásabb dolgait. A közönségnek nigy meglepetéseket, földöntúli csodás látományokat, sU biztos mennybe jutást ígérnek arra az esetre ha lefizeti a csak tíz krajezárt. Makay és Szalay ámulva hallgatják a pokoli zűrzavart. Mikay eszmél előbb. — No mit akarsz megnézni komám? Szalay nézdelődik sokáig mig elszánja magát. Ide mennénk be ni — mutat egy két öles sárga tábl&ra, a melyiken nagy vörös betűkkel olvasható : The American Spiritisten und Ausbreche Compagnie. Ez a szó tetszett meg neki, hogy Spiritisten mert hát Szalay Péter szerette a jó italt és valami Möi számunk lO oldalra, terjed.