Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-16 / 24. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1901. 23-ik számához. 11534| 11664—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter, Szabolesvár megye közönsége által a vármegye területen levő egyes vasúti állomásokhoz vezető utaknak törvényhatósági vámos utakká való nyilvántartása és ezen vámos utaknak kiépítése tárgyában 848—900. Bgy. szám alatt hozott határozata jóváhagyván: a nevezett miniszter ur állal e tárgyban kiadott 87I5|I. szárnu leiratnak másolatát és a vonatkozó engodély okiratnak egy inásolalí példányát áttanulmányozás, közhírré tétel végett és a leiratban megnevezett községek és egyének értesítése czéljábol kiadom. Nyíregyházán, 1901. május hó 30-án. Alispán helyett: 3Iikccz Dezső, főjegyző. 8725. I. sz. Kereskedelemkgyi miniszter. Szabolcsvármegye közönségének. A folyó évi január hó 30-án 1456— 1M>4|90I. K. száin alatt és a folyó évi február hó 7-én 3452—1901. K. szám alatt kelt alispáni, továbbá a folyó évi február hó 8-án 308—901. Kb. szám alatt kelt közigazgatási bizottsági, végül a folyó évi lebruár Itó 1 l-én 167 — 901. sz. alatt kelt főispáni felterjesztésekre hivatkozva, a következőkről értesítem a közönséget. A törvényhatósági bizottsága állal mult évi '!ecz. hó 2-án tartott kő/.gy élésében 842|900. Bgy. 30I87| >01. K. szám alatt hozott határozatot, mely szerint a 202—!>9. Bgy. 13946—99. K számú törvényhatósági bizottsági közgyűlési hatarozat megváltoztatása melleit a dombrád — beszterecz—vasmegyer—kemecsei utvonal bolyéit a dombrád—pálrohai ulvonalnik vámos törvényhatósági közútként leendő kiépítése határoztatoll el, egyúttal pedig a vámos tőrvényhatósági közutak sorába a már kiépített nagy-kállói és király telek —tiszalöki, valamint a kiépítetlen szent-györgy-ábrányi utvonalak is felvétettek — Propper Samu turai birtokos, budapesti lakosnak, Túra, Sényő, Kékese és Kanyár községeknek, végül Szalánczy Ferencz és társai, vármegyei bizottsági tagok, nyir-bogi lányi lakosoknak felebbezése következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézell törvényhatósági bizottsági közgyűlési határozatot a felcbbezcsek elutasítása mellett indokáinál fogva, valamint a fennebb idézett 1456—1864/901. K. számú alispáni felterjesztésben foglaltakra való lekinteltel jóváhagyom. Ezen elhatározásamról felebbezők szabályszerűen értesriendők. Minthogy a fentebbieknél, illetve mult évi február hó 27-én 7629 szám alatt kelt rendeletemnél fogva a vármegye területén levő vámos törvényhatósági kö/.utak hálózata most már végleges megállapítást nyert, a 202—99. Bgy. 13946-99. K. szám, illetve a 812-900. Bgy. 30187—900. K. számú vármegyei törvényhatósági bizottsági közgyűlési határozatok alapján, a vármegye közigazgatási bizottsága által folyó évi január lió 10-én tartott üléséből 62 Kb. —1901. szám alatt hozolt határozatban foglalt javaslathoz képest a közönség részére, egyenlőre a tényleges megkezdés napjától számítandó öt egymásután következő évre utvámszedési jo

c-ot engedélyezek — oly kikötéssel azonban, hogy a vámszedési jog tényleges gyakorolliutása, az 1890. évi I. tőrvényezíkk 93 §-ára való tekintettel — csak is a vámtárgy teljes kiépítése és annak felülvizsgálata után, e részben nyerendő engedély alapján veheti kezdetéi. Az erre vonatkozó elhatározásomat tartalmazó .Engedély okirat'-ot •/. alatt oly felhívással küldőm mef; a közönségnek, hogy azt az 1890. évi 1. t.-cz. 86 §-a értelmeben a tőrvényhatóság egész területén tegye közhírré. Megjegyzem, hogy az „Engedély okirat*-nak az állam hivatalos lapjában leendő kőzzétélele iránt egyidejűleg intézkedtem. Az elémterjesztell műszaki műveletre nézve az alábbi észrevételeim merüllek fel. 1. A helyszínrajzok közelebbi megvizsgálása alkalmával arra a tapasztalaira ju ottam, hogy egyrészt azokon a tervezett műlárgyak és helyeik feltüntetve nincsennek, s másrészt a tervezőit vámos ulak vízszabályozási társulati csatornákat is érintenek, továbbá — hogy — a mint látszik — felül egyes ilyen útikon műtárgyak is vannak, melyekről a műveletben emiilés nem tétetik. Ennélfogva kétséget kizárólag meghatározandó és a helyszínrajzokon pontosan fellünlehndő mely műlárgyak fogják a váinlargy tartozékát képezni. Ez a kiépítést megelőzőleg megtartandó közigazgatási bej rás során lesz eszközlendő, de annak eredményéhez képest azután a vámtárgynak az .Engedély okirat*-ban foglalt kö ülirása némi módosítást fog szenvedni, miért is a vámtárgynak imént jelzett körülírása részben ideiglenesnek tekintendő. Szükséges lesz tehát a vámtárgy körülírásának végleges megállapítása érdekében a helyvámrajzoknak s a műszaki leírásoknak megfelelő módosítása, illetve kiegészítése. Az e részben teendő előterjesztése keretében a közönség kötelessége leszen a 3 számú ,a kisvárdai vasúti állomáshoz vezető útra,* nem különben a 7 szárnu s a nyíregyháza—balsa—rakamazi töriényhalósági közút Rakamaz vasúti állomásához vezető útszakaszra vonatkozó helyszínrajzok és műszaki leírások közölt az említett utvonalok hosszas illetőleg mutatkozó eltérésekre nézve felvilágosító jelentést tennie. 2. A kőpálya széllességét illetőleg egyes utaknál más-más méretek szerepelnek a műszaki leírásban, illetve az előméret költségvetésben, valamint az árelemzésben. 3. Az államépilészeli hivatal az utalapozást, illetve utburkolást a szükséges anyagokkal, munkával együttesen folyóméterenként irányozta elő, holott ezen munkák külön-külön m. 3-ban irányozandek elő. Ez utóbbi két pontban foglaltakra való tekintettel a műszaki müvelet a munka kivitelét, illetve biztosítását megelőzőleg megfelelően átdolgozandó. Végül figyelmeztetem a közönséget, hogy a kőanyagnak előirányzóit beszerzési árai magasak, miért is felhi vom, hogy a szóban forgó épitésekhez szükséges anyagoknak a tervezetteknél jutányosabb árakon leendő beszerzése iránt gondoskodjék. Az ügyre vonatkozó nélkülözhető tárgyiratokat •//. alalt oly felhívással küldöm le a közönségnek, hogy a helyszínrajzokhoz és műszaki leírásoknak egy-egy példányát az .Engedely okiraf-hoz fűzze hozzá. Budapest, 1901. május hó 18-án. Hegedűs. uMisolat) 87 25.1901 számhoz. Engedély okirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. tőrvényezíkk 81 és 86 §-ai alapján kiállított ezen engedély okirat szerint Szabolcsvármegye részére a 1. a Thuzsér községből a Ihuzsóri vasuli állomáshoz vezető és a in -llekelt helyszínrajzban feltüntetett 23388 kii. hosszú á 0*0—0. 8 km. közti 800 in. hosszú átkelési szakis bin burkolattal, az 1538 m. ho szu külső szakaszban pedig macadaiiiszerüleg kiépítendő törvh. közút és a rajta létesile idő 2 drb. 0 6 m. nyilásu betonáleres/., 2. a Fenyes-Litkc községet a f.-lilkei vasuli állomással összekötő és a moll kelt helyszínrajzban feltűntetett irányban vezető 0-615 kl hosszú 4*0 m. koc-ipályával biró burkoll kőutkeiil kiépítendő trvh. közút. 3. Kisvárda községet illetőleg a debreczen—nyíregyháza— csap—ungvári törvényhatósági közút kisvárdai átkelési szakaszának déli végétől kiinduló és a magyar lilám vasutak állal len tartott útszakaszban beágazó a mellékeli helyszínrajzon feltüntetett irányban halad i, 1897 éiben mar műutként kiépített 0-4*0 kl. hosszú, 10 m. útkorona szélességgel és ü'O m. szélrs kocsipalyával biró macadamszi í üleg Kiépített l örvény hatósági közút. 4. Dombrád—Pátroha—Tliass községeket illetőleg a Dombiad község lőterén "kiinduló, inti n a mellékelt hely-zinrajzoii iellünlelett iránybao Ónteleken és Palroha községen át s aí o:tani vasúti állomás érintésével Thass községen ál annak deli végéig vonuló 18-400 kl. bosszú, az átkelési szakaszokban bnrkolallul, a külső szakaszok .1 pedig macadamszerülcg előállítandó törvényhatósági közül tová bá a dombrádi, valamint a pálrohai átkelési, nemkülönben a Dombrád és Pátroha közli külső szakaszon összesen 8 drb. a pálroha-thassi külső szakaszon 2 drb. és a thassi átkelési szakaszon 1 drb. a 0*60 m. nyilásu beton áteresz. 5. Deinecsir községet illetőleg: ÍI) a demccseri lóm. kalli. templomnál kiinduló, a melleken helyszínrajzon feltüntetett irányban a denieeserí vasúti állomást érintő s onnan Betkesz község felé a Gégcnybe vezetó ut kiágazási pontjáig terjedő 5-315 kl. hosszú, a/. 12-00 kl. ho.szu demecseri átkelési szakaszban burkolaltal, a 4-115 kl. külső szakaszban pedig tnacadamszeiűleg kiépítendő törvényhatósági közül. b) az átkelési szakaszon 1 brb. a külsőn 3 drb. a 0.5') m. nyi ásu beton áteresz. 6. Keimcse községei illetőleg: a, a vasuli állomást a község déli végével összekötő, 1895-evben már műutként kiépített ulbóla községi n al a mellekelt helyszín rajzon feltűntetett irányban NIlalász felé vezelő"2"9 12 kl. hosszú törvényhatósági kő/.ui es 2 drb. a O'OO m. nyilásu belonáteresz. b) az imént emiitelt útból a községben kiágazó, a mellékelt helyszínrajzon feltüntetett irányban Vasim-gyer felé haladó 1*8S2 kl. hosszú törvényhatósági közül és 3 drb. a 0 >0. in. nyilá-u belonáteresz; 7. _R ikamaz községet illetőleg : a lokaj — kolozsvai i törvény halósági közút rakamazi alkelcsi szakaszából kiagazó az oltani vasuli állomáshoz vezető 0 360 1. hosszú — 9"0 m. ul és 5*0 m. kőpartos szélességű li-9-;. cv folyamán márki pitett buikolt törvényhatósági közül. 8. Kálló-Semjén községet illetőleg: a tokaj— kolozsvári lörvénylialóságiközút k.-semjéni átkelési szakaszából a vasuli állomásig vezelő 0*670 kl. hosszú burkolattal előállítandó törvényhatósági közül és I drb. 0.60 ut. nyilísu betonát-. rcsz. 9. Nyirbátor községet il előleg: a vasuli állomástól a mellékelt helyszínrajzon feltünleleit irányban a községbe vezelő 0-815 kl. hosszú burkolattal előállítandó törvényhatósági közút. 10. T-Lök községet illetőleg: a t.-löki vasúti állomástól a mellékeit helyszínrajzon feltüntetett irányban a községbe vezelő 1*500 kl. bosszú az 1.2 km. ho-szu átkelési szakaszban burkolva, a 0.3 km. hosszú külső szakaszban pedig macadamszerűleg kiépítendő törvény halósági közút és 2 drb. a 0.6 > m. nyilásu belo .áteresz. 11. T.-dada kö/.ségct illetőleg: a vasuli állomáatol a mellékelt helyszínrajzban feliü-itet tt irányban a községbe vezelő 1-440 kl. hosszú, az 1100 kilométernyi átkelési szakaszban burko va, a 0-340 kl. külső szakaszban pedig macadamszerül >g építendő törvényhatósági közút. 12. T.-Dobb községet illetőleg: a vasuli állomástól a mellékelt helyszínrajzon feltüntető irányban T.-Dob községbe vezelő 4-9 kl. hosszú, az 1.200 kl. hosszú átkelési szakaszban burkolva, a külső szakaszban pedig mneadam szerülcg építendő törvényhatósági közút, továbbá az álkeles szakaszban 2 drb. s a külsőn 1 drb. a 0'«>0 m. nyilásu beton áteresz. 13. Tiszapolgár községet illetőleg: a vasúti állomástól a mellékelt helyszínrajzon feltüntetett irányban a kózs'-gbe vezelő 2-750 kl. hosszú, az utkeleti szakaszban I9"0 m. hosszban burkolaltal a külső szaksszon pedig 1850 m. hosszban tnacadauiszerűleg építendő törvényhalósági közút, továbbá az átkelési szakaszon 2 drb. a 0.60 m. nyilásu belonáteresz. 14. Bűd-Szent-Mihály községet illetőleg: a vasúti állomástól, illetve az 1898. evben műutként kiépített, összekötő útból a mellékelt helyszínrajzban feltüntetett irányban a községbe vezető 3.368 kl. hosszú burkolattal kiépilendő törvényhatósági közút és 5 drb. a 060 m. nyilásu betonáteresz. 15. A királytelki vasuli állomástól a tokaj — kolozsvári törvényhatósági kőzuiig vezelő, 1896. év folyamán macadamszerűleg kiépített 1*773 kl. hosszú 4 v. kőpálya szélességgel biró törvényhatósági közút. 16. N.-Kálló községet illetőleg ; a nagy-kállói vasúti állomástól a mellekelt helyszínrajzon feltűntetett irányban a községbe vezető s olt a tokaj —kolozsvári törvényhatósági közutba torkoló 1890. év folyamán 10 m. ut, 5-0 in. kőpálya szélességgel kiépített 1110 kl. hosszú burkolt törvényhatósági közút és végűi; 17. Szent-György-Ábrány községet illelőleg; a szenl-györgy-ábrányi vasuli állomástól a mellékelt helyszínrajzban feltüntetett irányban a községbe vezető 4.300 kl. hosszú, az átkelési szakaszban 1500 ni. hosszban burkolva, a külső szakaszban pedig 2800 m. hosszban macadamszerűleg építendő törvényhatósági közút, továbbá az átkelesi szakaszon I drb. és a külső szakaszon 1 drb. a 0.60 m nyilásu beton áteresz epilése illetve fentartása, kezelése és esetleges újjáépítése fejeben a vámszedesi jogol oly kikötéssel, hogy a vámszedési jog tényleges gyakoroltatása az IVJO évi I. lörvényczikk, 9.) §-a értelmében csakis a vámtárgy kiépítése és annak felülvizsgálata után, e részben kieszközlendö engedély alapján veheti kezdetét, engedélyez tn és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötőin. I. Feljogosítom Szabolcsvármegye közönségét arra, hogy az 1890 évi I. tőrvényc/.ikk i»3 §-a értelmében a tényleges megkezdés napjától számítolt egymás után kővetkező öt evén át a lentebb jelzett vasúti állomásokon fel es leadott áruk után utvámszedési jogot gyakorolli; sson s annak érvénycsitcsénél a következő vámdjakal sz-dhesse. Vámdijak: a, Darabok után mclermázsánkénl 4 fillér, b) bárány, juh, ürű, kos, gödölye, keeske, süldő, malacz iit.ui darabonként 2 fillér, c) egy even aluli borjú és sovány sertés után darabonként 4 lillér, d) egy éven luli borjú, tinó, tehén, ökör, bika, bivaly, ló, szamár, Cszvér és liizott sertés ulán darabonként 8 liller, e) minden jármű után darabonként 30 fillér, f) trágya, tűzifa, épitőfa, ga' ona neműek, ezukor répa, kender kóró, kő, kavics, mész, tégla, kőszén, barna szén és pirszén ulán 10 founás vasúti kocsinként 20 korona. II. Váuitulajdonosnak a vámszedési jog gyakorollialásával járó felelősségét, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg : 1. Vámtulajdonos az 1890. évi I. lőrvényezikkben foglalt határo/alok szerint és büntetések terhe alatt semmi oly dolgokért, amelyekre a vámdijak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, ugyszintén azon dolgok után sem, amelyek az alábbi pont szeiinl vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvényezikk értelmében köteles vámlulajdonos a vámtárgyat állandóan jó karban larlani, szűkség esetén ujji építeni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogol a közforgalom érdekűből engedélyezem, feladatává teszem az egedélyesnek, hogy a vámlárgy ientartása állal ezt az érdeket szolgálja, evégből kötelessége lesz: a) a közfotgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljábol a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalom kepes állapotban tartani. b) a közbilonság szempontjából mindenkor szükséges intézkedéseket meglenni. 4. A befolyó vámjövedelem mind az, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására, vagy esetleges újból való építésének köllségeire nem fordítható, azért a vámbevételekről és kiadásokról vezelett zárszámadás minden év végén a törvényhalósági bizottság közgyűléséhez bemutatandó és a törvényhatóság közúti alápjainak előirányzatával és zárszámadásával egyűlt a kereskedelemi miniszterhez, a közgyűlési határozat kíséretében felterjesztendő. III. Az engedélyezett vámszedési jog érvényesítésénél a vámmentességet az I8'J0. évi I. lörvényczikk 99 S-a alapján következőleg állapilom meg : A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. A kir. uralkodóház minden tagjainak és udvartartásaiknak szállítmányai; 2. a kir. udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó szállítmányok; 3. az idegen hatóságok követeinek, képviselőinek, szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteit-valamint hadi és honvédelmi czélokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége, illetve vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítvánnyal kell birniok. 5. az állami javak általában; 6 a m. kir. posta távírda (távbeszélő) összes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami törvényhatósági, vasuli állomáshoz vezelő községi közlekedési, vagy közs gi (közdűlőj közulak és azokon levő műlárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvcdelem biztosítására, nem különben az állami épületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok és szállítmányok ; 8. a templom, iskola és paplak építésére helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok; 9. közveszely, (hófúvás, árviz, tűz stb.) esetében az elöljáróság állal az 1886. cvi XXII. lörvényczikk 136 §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árviz, vagy háború idején tűzoltók, m mlők, menekülők szállítmányai; 10. a vaspályának sajál szükségleteire szolgáló szállítmányai; 11. emberi hullád; 12. árvitcli szállítmányok; 13. azon lovak és hordállalok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. cvi XX-ik lörvényczikk értelmében osztályozás végett az állítási