Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-26 / 21. szám

H XXII. évfolyaln. 616 OJZÉPK: lOÖl.TÍ.ÁJ.27 elOSZ2lil. 21901MA028 drb. mell .Eli szám, Nyíregyháza, 1901. május 26 77>M VIDÉK. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGTEI KÖZSÉGI JEGYZÓK ós k SZABOLCSMEGYEI ÁLTALiNOS TAtfITÖ-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. SfT" IVIearjelenili hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 8 ltorona. Fél évre 4 „ Negyed évre 2 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre ctak néKT korona. Egy szám ára '20 fillér. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólalások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a uerkcgztó csime alatt kéretnek beküldeni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak e

1. A kéziratok csak világos klváuatra s az illető költségére küldetnek visszi. Hirdetési dijak: Minden négyu«r baaábezott petit »«r nyinr közlése 10 fillér; tíbbizírl köziéi eietében 8 fii. A nylIt-terl költemények dija leronkint 60 tlUrs Apró hirdetések 10 izóig 40 fii., minden további »«ő 1 fii. Vastag betdvel szedett kétiiereten számit . Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza S-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Ecksten Bernát és Altalános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rósz. 617—1901. sz. Szabolcs vármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcs vármegye tőrvényhatóságánál évi 1100 korona tőrzsfuetés, 120 korona lakpénzzel rendszeresített közigazgatási gyakornoki állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényúket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi junius hó 10-ig mint záros határidőig nyújtsák he. Nyíregyházán, 1901. évi május hó 22-én. Báró F«illtz8h Berthold, főisdán. 11200—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Az alább közölt pályázati hirdetmény szövegét szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1901. május hó 20. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Pályázati hirdetmény. A Nyíregyháza rendezett tanácsú városnál rendszeresítve lévő, elhalálozás következtében megüresedett s 2000 korona évi fizetéssel és 400 korona lakpénzzel javadalmazott tanácsosi, továbbá ugyancsak elhalálozás következtében megüresedett s évi C00 korona fizetéssel, természetbeni lakással s mellékjárulékként egy tehén tartással javadalmazott kerlgazdai állásra pályázatot nyilok s pályázni óhajtókat felhívom, hogy életkorukat, illetőségüket, erkölcsi magaviseletüket, eddigi szolgálatukat s a 246—900. Bgy. szám alatt jóváhagyott városi szervezkedési szabályrendelet 46. szakaszában előirt minősítésüket igazoló okmányokkal szabályszerűen felszerelt, hozzám cziniezett kérvényüket folyó évi junius hó 13 ik napjának d. e. 10 órájáig a vármegyei közigazgatási iktató hivatalba adják be. A jelzett állásra a város képviselőtestületének folyó évi junius hó 15-én d. e. 10 órakor a városháza nagytermében tartandó gyűlésen a kellő időben beérkezett kérvények alapján választás utján fognak betöltetni. Nyíregyháza, 1901. május hó 20. 2—1 Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. A „NYÍRVIDÉK" TÁRÜZ

ÁJA. A budapesti tud. egyetem keresztördelő évének Pünkösd ünnepén. I. L. unokámhoz. Két ezred óta — mint béke követ Jön a „szentlélek" olaj ágával, Hogy a kiengesztelt ég kegyelmét Közölje Jézusunk országával. De ez a föld gyűlölködés fészke, Szent jelvényét álnokul tördelik, S a kegyes mester elcsavart tanát Golgotájukon czégérezteük. Mert fáj — ma is — mi akkor fájt nekik, — Hogy a lélek szabadság szelleme — Közvetítő tervük ellenére ön szárnyán is fel röppen egére. És Jézus — mint „Sémi* — élt, halt — hiven S tanított megbízni istenében, Mégis üvölt — e hecz-raj falkája, — — — Feszítsd meg! ki nem antisemita. Csakhogy e kain fajzat züllő félen — S mi — Seth ivadék — milliárd vagyunk I — Sőt, szerelme üdvével karolva — Minden lelket megnyer még Jézusunk. Tudom, kisfiam ! — a mai követ Lelke szent lehe kebledben is ég, S krisztus vallásod nemes elve, Uralni fogja hő szived mindég. S keresztyén kötelmed érdeméből. Mint — avatott — hitbuzgó tanítvány, Felösmered, hogy e kereszt űzelem, Burkolt czélú „Loyola" hagyomány. Kölese, 1901. május hó. Komjáthy Kálmán. A nyíregyházi „Sóstó" fürdővel kapcsolatos kérdésekről. II. Mint a Nyirvidéknek mult heti számában megemlítettem, a vízben levő oldott sók a sértetlen külbőrön át a vérkeringésbe nein jutnak. Különleges hatásuk csak azon esetben lehet, ha uem külsőnket, de belsőnket fürösztjük benne, más szóval, ha bekvaterkázzuk egy kis suggestióval vegyítve. A karlsbadi Schlossbrun, Mühlbrunn, Kreuzbrunn, meg Isten tudja hány féle brunnak a vize egészen lényegtelen külömbséggel egy és ugyanaz. De hogy élhetne meg ottan 120 orvos, és hogy rakhatott volna egy két karlsbadi fürdőorvos milliókat össze, ha nem nagyképűsködött volna. Jó az nekik. De jó a betegnek is, mert ha a beteg oda áll a glédába, és egy óra hosszáig vár, mig pohár vizét megkaphatja — azon erős hitében, — hogy az elet forrásából fog inni, ezen hit a közönséges ivóvizet is elixirré varázsolja. Nem vagyok olyan bolond, hogy magamat agyonköveztessem, teháö nem állitom azt sem, hogy a karlsbadi kúrát az epekövek speciális gyógymódjának el nein ösmerem. De állitom azt, hogy a karlsbadi víz jól bedugaszolva, tehát jól couserválva, Nyíregyházán épen olyan, mint ott a hol merítik. Miként van tehát még is az, hogy a karlsbadi vízzel nem érjük el azon eredményt itthon, mint a milyent ottan bámulatunkra tapasztalunk? Azért, mert a betegségünket okozó, miuden tudós előtt ösmeretlen ártalmakat, vagy legalább azoknak nagy részét itthon hagytuk, a melyek közzé a késő felkelés, hurkakolbász és ki tudja minden féle más is tartozik. Cyraiio de Bergerac. Romantikus dráma 5 felv. Irta: Edmond Rost and, francziából fordította: Ábrányi Emil. Ismertetés. Cyrano de Bergerac, Rostand drámájának a hőse, történeti, jobban mondva irodalomtörténeti személy. Ószegyüjtött műveit előbb Charle Nodier, ujabban Lacroix adta ki, s látta el bevezetéssel. Ez utóbbi életrajzi adatai nyomán írom én is Cyrano de Bergerac életéről ezt a kis ismertetést, a melyet múlhatatlanul szükségesnek tarlók, hogy az olvasó, vagy a néző közönség Rostand drámájának remek alakját Cyrano de Bergeracot megérthesse. Savinien de Cyrano 1619. márczius 6-án született Párisban. A Bergerac nevet csak azért használta, hogy megkülönbözlesse magát családja többi tagjaitól. Bergerac volt ugyanis az ősi fészek, hol Cyrano nemes elődei laktak. Tizenhárom éves koráig falun nevelkedett, azután Párisba kerüli, hol 18 éves korában végezte a collegiumot; azután tanítványa lett Gassendinek, a nagy filozofnak, kinok előadására Moliérrel egyült igen szorgalmasan járt. 1638-ban belépett a testőrcsapatba, melynek Carbon de Gastel Jaloux volt a kapitánya. Ebben a csapatban csupa gascognei nemes fiu szolgált, a kiket kadétoknak neveztek, s mint az ország legszenvedélyesebb verekedői vollak ismeretesek. De Cyrano verekedés dolgában tul tett valamennyien, s mint kadet csakhamar megszerezte magának a .győzhetetlen" ephiteont. A mig katona volt, állítólag egy napja sem mult el bárbaj nélkül. A legcsekélyebb sértést sem hagyta megtorlatlanul, de legnagyobb hévvel azokra pályázott, a kik túlságosan hosszú orrára tettek gúnyos megjegyzéseket. Mondják hogy nagy orrának lovagias védelmében vagy 12 embert küldött a másvilágra. Fényesen indult katonai pályáját azonban csakhamar otthagyta, s visszatért Párisba, hol a tudomány és az irodalom terén képezte magát tovább. De heves, verekedő természete akkor sem módosult. Egyik párbaját a másik után vívta és olyan félelmes hírre vergődött, hogy Ott a fflrdő-orvos prophéta; annak miuden szava szentírás; mi csak felcserek vagyunk. Ugyan kérem, tessék nekem megmondani azt, hogy azon esetben, ha ón itthon egy előkelő betegemnek azt merném tanácsolni, hogy keljen fel reggel hat órakor — a mit a nagy apja sem tett meg — meg osztáu, ha azt mondanám, hogy két óra hosszat vízivás közben két órát kóvályogjon, nem a bolondok házába szeretae-e küldeni ? A fürdőkben a betegek a fürdőnek és a fürdő orvosnak bolondjai, itthon pedig az orvosi ösmeretekuek legteljesebb hiányában a legtöbben hivatottaknak érzik magukat döntő kritikával sújtani azon orvost, a ki nem csak azt tűzte ki magánák czélul, hogy tisatj^eségesen megélhessen, hanem főképen azt, hogy szenvedő embertársain segíthessen. No de térjünk vissza a Sóstóra. Azt hiszem, hogy niuc9 olyan szakember, a ki azt mondhatná, hogy van olyan fürdő széles Magyarországon, melynek vize oly ingert gyakorolna a bőrnek felületére, mint a két százalék sziksót tartalmazó Sóstóé. ""V Ha ez igaz, akkor az is igaz, hogy az anyagcserét egy fürdő 9em fokozza hazánkban apalicsin é9 konyárin kívül annyira, mint épen a Sóstó fürdő. A Sóstó vizében vagy iszapjában hiába keresünk górcsővel ázalagokat vagy diatomeákat vagy baktériumokat, ilyenek aligha tenyésznek benne. A fürdőtelep egy 600 holdas erdő mellett feküdvén, levegője üde, ózondus, tehát climaticus gyógyhelynek is beválik. Az ivó kúrát is sokan eredménynyel használják, lévén a Sóstó közvetlen közelében neutóbb már állig mertek kiállani vele. Pajtásai a „bátorság démonának" nevezték. Heves, verekedő természetével merőben ellentétben állott ez a mélység és alaposság, a mivel irói és tudományos feladatait végezte. Erős, merész, gyakran a bizarságba csapó fantáziája tette költővé. Szinte dúskált az ötletek, sziporkázó gondolatok, s meglepő hasonlatok egymásra halmozásában. Satirája ép olyan erős, a milyen gyöngédek, az érzései. A nőkkel szemben rendkívül félénk tartózkodó volt. Egyénisége igen nagy vonzerőt gyakorolt kortársaira, mert ámbár szegény volt, s a hatalmasok gyakran nehezteltek rá, mégis odaadó hű barátai voltak. 1655-ben, 36 éves korában egyszer hazament valamelyik ház ablakából súlyos fahasáb esett fejére. Több mint valószínű, hogy ez orgyilkos merénylet volt. Életveszélyes sebéből nem is gyógyult ki, hanem hosszas szenvedés után, igen nagy nyomorban meghalt egyik barátja lakásán. Ezek közlése után álljon itt Rostand hatalmas drámájának, a színműirodalom mesterművének vázlatos meséje. 1. felvonás. Színhely a Bourgound-palota terme 1640-ben, színi előadásokra berendezve. A teremben Paris minden rendű és rangú lakoságából folyton jönnek a sziniélőadást élvezni akarók. Ezek közölt van De Neuvillette Christián (Pataky) Gu che gróf (Odry) Ragueneau (Sziklay) Le Bret (Bartha) és Valvert (Tanay) is. Christián szerelmes a bűbájos Roxanba (Szabó I.) ép ugy Guiche gráf. Élénk, nyüzsgő mozgó élet uralg a nézőtéren. Hangosan tárgyalják a ma adandó darabot, Clorisset-t, s az ebben főszerepet játszó udvari színészt Monlfleuryt, Cyrano rendkívül haragszik erre a Montleury-re s egyizben megtiltotta neki, hogy egy álló hónapig ne merjen a színpadra lépni. De ez daezol a tilalommil s a Clorisseban mégis fellép. — Valamivel az előadás kezdető előtt jelenik meg páholyában Roxan, kisérve az akkori kor divatja szerint egy Duennitói (Kiss Irén.) Cyrano őrülten szerelmes Roxánba a ki neki unokahuga, de rútságára való tekintetből ezt Friss töltésű ásványvizek kaphatók Hoffmann Adolf üzletében.