Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-05 / 18. szám

N T I R T I U É l( valósulis felé közeledik ez a terv. Nem lehet aenki a ki ezt ne helyeselné. Ara mi nem csak azt szeretnénk már látui, hogy az állam a közigazgatás egyszerűsítése révén nagy megtakarításokat érjen el, hanem, hogy e megtakarított összegekből jus«on a tisztviselőknek ia, bogy helyzetük elvieelethetőbb legyen, bogy ne kelljen folytouosau adóságokkai és gondokkal kfizdeniök, és bogy igy, ju munkakedvvel, arabiczióval végezhessék a reá jok bízott munkát. Ennek a hasznát az állam s a társadalom is élvezni fogja. Az uj katli. triuplow. A róiu. kalli. hívek szaporodása egy nagyobb méretű templom felépítését tette szükségessé — elkerülhet lenne. Gyakran vasarnapokon is,dc nsgyobb ünnepek alkalmával mindenkor kiszorult a híveknek egy része, s azok, a kikrwk az imaházba betolakodníok sikerült, testi épségük és egészségűk koczkáztatasával fizettek meg hitbuzgosagukal. a nélkül, bogy abban a tolongásban, abban a me-, fertőzött, levegőitek alig nevezhető gózkórben, a hívek lelki üdüléséről csak szó is lehetett volna. Valóban nagy mulasztást követett el az egyház vezetősége, hogy e bajon évtized óla nem segített < a hatóság, hogy kózegészségi szempontból közbe netu lépett. De elvégre meg jött ennek is ax ideje. II lapok hasábjain tétetett szóvá első ízben a helyzet tarthatatlansága; s e szó megteremtette a közvéleményt. a melynek halasa alatt már ezelőtt mintegy 5—C évvel (igy a kath. hívek soraiban, valamint a városi hatótagnal ts nagyobb érdeklődés kezdeti mutatkozni a kérdés megoldass iránt, mert a várost a cultus és közegészségügy tekintetein kívül azon vágy ts vezette, hogy a jelenlegi — bizony már nem elégge diszesnek mondható — r. kath. templomnak jelenlegi helyéről való áthelyezése altal a városháza előtti tér, de különösen a varosliaza maga lattávlatban nyerjen. Mintegy kel évvel ezelőtt már komoly városi hatósagi targyalasok anyagút képezte a kath. templomnak elhelyezési kérdése, s habár akkor a képviselőtestület erdeini hatarozalot nem hozott, — a szakosztályok es a lanacsnak egyhangú véleményével, fel lett a kalli. egyháznak az uj templom I clyéúl ajanlva a kis piacz es 40000 forint penzbeli hozzájárulás. Tény azonlian az, hogy sem a liiveknk áldozatksszsege, sem a városnak hozzájárulása nem telték volna lehetővé az uj templom felépítését; s reményeink mármár a teljesíthetlen közóhajok sírjában vár'ak bosszú időre való elhantolásukat, a midőn az egri ér*ek 6 nagyniéltóséganak azon elhatározása, hogy az uj templomot — még pedig díszes kivileiben — minden idegen hozzájárulás nélkül — fel akarja és fogja építeni, váratlan és kedvezd fordulatot adott az ügynek. Ezen elhatározás a várossal közöltetvén, a város polgármestere egy vegyes tanácskozást hívott egybe, s abban a kath. felekezet kiválóbb tagjai is részt vetlek, a mely ertekellet minden kifogás nélkül, sőt egyliangu örömmel vette tudomásul és fogadta el a polgiriucstornek azon aján'atát, hogy az uj templom a kis piacion helyeztessek el; s ex értelemben határozott a mull hóban megtartott képviseleti közgyűlés is, azon kikótcssel, hogy a templom által az u. n. sclycm-utcxa el ne zárassék s hogy ax épitendő templom hossxlengelye a városháza kereszttengelyével egy vonalba essek. Eleinte lassan ered meg a beszélgetés, msjd nekibátorodik as éjjeli látogató, a házissszooy követi pel diját és esskhsmar megértetlek egymást. A fiatat ember tehetséges festő és a nagyságos asszony rövid idő slatt felismerte tehetségé'. Érzelmei mind b.nsóbbekké Itt'ek. mig a ti ital ember as ösvgy azépségét bámulta. S csakugyan szép. Arczvooásai egy Isteouóot k aem váltak volta szégyenére éa szemeibői a keblében fellángolt tos tükröződött vissza. Caskhamar oly bizalmasan csevegtek egymás>sl mintha régi ismerősök volnának. A axerelem és s háza-»sg terméssetaaeo szintén axőayegre kerültek. A művész hallja, hogy a szép asszony 0/vegy éa kérdezni bátoik >dik, miért oem gondol ily ifju>ág és szépség mellett aj házasságra ? Ai asszony körQ ruéoyesen válaszol. Első házassága sem volt boldog, a férje zsarnokságával elrontotta életét. A fittel asssoay illúziói oly kimar elpasrultak mintha aabasem lettek volna; eooek következtében el va*atatto bizalmát s legalább fQggetleaaégét akarja megőrizai. A fiatal md<éa fslette baves védőbeszédet mord s sanyira buxgOIkcdik, mio'hs aaját agyéról volna sió: meggyúrni igyebsztk • szép hölgyet, bogy keserű tapasztalatai daczárs HB azsbad a szerelemről l-mocdsoi. Végttl pedig igy szél: — Egy perzsa jóslat szenet, as a férfi, aki valamely nltől papuciot kapott, Orók bive ke l bogy marad joa. Sasretném ba ea a jóalat es igyazer beiaijeaednéi, bogy miodig ea iacziake papocs uralma alatt raradi ék IUbt-iélni eagedie-e magát e fiatal Özvegy'' . . . A szarele• csodákat mivel. As ss wy bitonyoa, hogy Rózát iddo lel falé maradása'rt meg aem korholták éa kifogásait elfogadkilósak találták S sz ebbáziai vead'glajiiromba egy óévvel tÓbbat jegysxteb be Ss a iital lérj íróasztala felett azimbelamkétt az ts iacsiebe papuc« ftgg. mely, elba«rélésOakbec bázaaságbósvetiid gysaáet *xar< peL fis a fiatal házai pár ismeró«eiaek es barálaiaak ia be ball vallsaiok. bogy a p«puc( j*gya alalt is azabtab aéba aierracva báasiságok köttelai. Caak egy csekélyke kis akadály jött közbe: Ó nagyméltósága az egri érsek úr u. i. a felajánlott terel, MUW <u még uabályoiva nincs, nem találta alkalmasnak. Ezzel azlán az események komoly, chronologiai előadását be is fejezhetnék, ha nem kínálkoznék olyan eltenálhstlan csáberővel a további fejlemények mulatságos oldata. Mindenek élőit jeles férfiú lehetett a lennt járt érseki szakértő, a ki a kis piaezot templom építési exetra alkalmatlannak minősítette, mivelhogy a tér szabályozva, az építkezési vonalak végleg megállapítva níncsettnek, s mivel — ha nem csalódom — a tér nem is elég tágas. Nohát igaz, — hogy ax .elég tágas* fogalma elég tig, — de ax inár bizonyos, hogy ax a kii piaoc elég nagy magának a budapesti bazilika befogadására; a mi pedig a tér sxabályozatlan voltát illeti, megjegyezzük, hugy axon esetben — ha a templomot bar hol is a város területén csak valamely végleg megállapított sxabalyoxási vonalba akarjuk beilleszteni, ügy a templom felépítése — ha el nem marad is, — de ezzel el halasztalik ad calendas graeeas, — el axon egyszerű oknál fogva, mivel a városnak helybenhagyott epitkexési szabályzata egyaltalán nincsen. De hál — jóságos ég! — annak ax évszázadokra szóló es nagyszabásúnak igérkexó épületnek nem is feltétlenül szükseges alkalmazkodnia a környezetéhei, — hiszen megteremti az maganak idővel a megfelelő szomszédságot, hogy igy fejezzem ki magamat — döntő befolyásánál fogva s annál is inkább, mivel hogy a nevezett tér még vegleg szabalyozva nincsen. Az is feljegyzésre méltó varians, — hogy a felekezetünk kebeleből megválasztott szűkebb bizottság — megfeledkezve a városházán hozott határozatról, — a melyhez a szűkebb bizottságnak jelen volt tagjai is hozzájárulták, — c s akvéleménynek felült, — a felajánlott terel uiO'l már teljesen alkalmatlannak nyilvánította, a város képviseletet — igazán nem tudom miért — .rideg szükkeblúseggcl* vádolta és — most jön a java — exxel szemben azt véleményezte, hogy a jelenlegi templom kijavitUssek es másutt valahol egy uj templom építtessék fel, — tehát: két akol és kél pásztor, vagyis népies felfogás szerint: egy templom az uraknak, egy másik a parasztoknak! A mult hó 28-án megtartott kath. népgyűlésnek ekként előkészített lefolyásáról, azon más felekezetek ellenében — hála Istennek egészen ismeretlen helyről nyilvánult buta kifakadásokról — jobb hallgatni. Sem az elnöki tisztet méltóan betöltő főpapunk tapintatos vezetésének, sem egyesek felszólalásának nem sikerült a többséggel megérlelni, hogy a felajánlottnál a város közponljában szebb és alkalmasabb tér nincsen: győzőit a néppart. Most már útban van egy küldöttség a mi főpasztorunkhoi — higgadt fértlakból áll az, bennük helyezeti reményünk kíséri őket. A város pedig ne akadjon fenn csekélységeken s ha kell engedje át ama bizonyos 5 uiéler területet is; nem lesz azért el/árva a se'yem-utcza sem, a melynek a Korona vendéglő mentén elvonuló része nem is folytatása a selyem-utczának, — s csak is elkeres7le|és révén bitorolja e nevet. y« Régi jó idők. Nemes Zabo'chvármagya Hizi Kincstárjának Számadása az 1807. évról. összehasonlítva az 1900. évi zárszámadással. £p«n Szabolcsvármegye számadását az 1807. évról lapozgatom, midőn az 1900. évi zárszámadását kapom, gondolom sokak.it fog érdekelni a száz év előtti megyei kiadások, az akkor működő személyek és a kiadások egyes részletei; azért egyes adatokat fogok közleni és össze próbálom hasonlítani a mai zárszámadással. Az 1807 évi számadást Tunyugi Szűcs György a Házi-Pénztár feő Gond-vUelője adta ki a következő sorrendben: Bevételek: Mult évról maradt 10255 Rhf. 53 kr. 1900. evben mult évi hiány 27297 k. G6 fillér, Ax adózó n.-pre vettetett ezen évre 4(231 Rhf. 22' kr. 1900. evben aliami javadalmazás 201540 kor. Érdekes, hogy akadtak községek 1807-ben a melyek előre fizették az sdót, meg pedig 3831 Rhf. 54*|, kr. továbbá az 180*-, évben elkótya vetyélt bitang marhák árából begyűlt 2145 Rhf. 10 kr. Az összes pénz tehát melyet bevett 61525 Rhf. 08 kr. volt, mellyel szemben az össxes kiadások 61262 Rhf. 12 kr. volt, maradt még tehát 262 Rhf. Ha meggondoljuk, hogy a Rhénes forint csak 40 kr. volt, és hogy Szabolcsmegye akkor lényegesen nagyobb terűletfl volt, majdnem hihetetlennek látszik, hogy aránylag oly kis ősszeggel, hogy lehetett oly nagy vármegyét administrálni. de ha a részleteket látjuk, és ha tudjuk, hogy az akkori hivatalok fő tisztjei csak mintegy tisztelet-dijat kaptak, és hogy annyi hivatalnokra sem volt még szükség, ugy inkább érthető. A kiadások egyes érdekesebb téleleit igyekezni fogok kivonatosan közölni, az egészet a tér szűke miatt nem közölhetem, pedig minden tétet nagyon érdekes, igy a .11. Cxikkcly* szól a feő tisztek fi '.éléséről. Feő lapány voll: Nagy Mlgu. L. B. Miliálydi Splényi Gábor Eő Kireiienliaja, kinek 3u00 Rhf. lixetése volt. Tekintetes kir. Uoirsoaéa Első All-lapány Salhmári Károly József fizetése 600 Rfl 2-ik. All-lapány N. Kállaj Miklós fizetése 300 Rhf. Feő Nótárius Osváth La joa fizetése :-00 Rhf. I-ső Notanoa Désy György fixrtése 300 Rhf. Feő hadi kincstartó Kauxaay János fizetéea 249 Rhf. Levelek Rendbe szedője Kádas János fizetése 300 Rhf. Kis-V.rda feő Molgabiroja Janny Abrobám fizetése 300 Rhf Nádudvari feő a/oigsl.iroja Genesy Lajos fizrtéae 300 Rhf. Dadai feő szolgabiroja Déay Mihály fizetése 300 Rhf. Bátori feő sxo'ga bírója Palffy Józeef fi telese 300 Rhf. Feő Fiscmlia: Fuló Mihály fiiMéae 300 Rhf. Számvevő: B .lka Lajos fizetése 200 Rhf. Egy e*kflt fltrlraa volt 100 Rhf. ilyen volt It. A feő tisztek esxtendei fizetése kitészen az 1807. évben 10167 Rhf. 09 kr. az 1900. évben 183988 kor. 68 fillér. A III-ik Cxikkely szól az aU-tisztek és szolgák Szeleséről. ide tartozik Feő orvos: Jósa István évi fixetese 500 Rhr. Fold uierő: Sexty András fizetése 300 Rhf. Selyem uiivelesre vigyázó: Síilagyi István fizetése 150' Rhf. Seb-orvosok: Deaky József, Krajtzer Gotfrid, Durscht József, Pajler János, Kozma János fizetése 200 - 200 Rhf. Patikárius: Z-lenák Ferencz fizetése 150 RhL Várnagy: Gál János fizetése 80 Rhf. Halál mester: Suiid Ferencz fizetése 112 Rhf. Az összes kiadás kitesxen 6896 Rhf. 30 k. 1900. évi 11513 k. 6a fillér. A IV-ik Czikkely szól: Mindenféle napi számok fizetése. Ebben egyes tábla birak napi dijai vanna. atsxamolva 2 fortjával összesen kitészen 7977 Rhf. : t kr. 1900. évben 9579 k. 68 fillér. V-ik Czikkely szol a megye altal kölcsön vett péntekről, a mely nent lévén. VII. Czikkely szól .író-eszközökre tett költségéről. Vett pedig különféle papírt 1157 Rhf-ért. 40 font spanyol viaszt 69 Rhr. 15 kr. 1 tuczal ollót 15 Rhf. 1 torzát koppantót 4 Rhf. . 0 kr. 1 luezat peniczilust 18 Rhf. 3 tuczal plajbásxt (?!) 4 Rlif. össxes költség kilesxan 1359 Rhr. 32« kr. 1900. evben 17503 k. 91 fillér. Vili. Czikkely sxól a Rabok tartására tett költségről, a mely összesen kitészen 5092 Rhf. 03 kr. 1900. évben 668 k. 09. fillér

w A következő czikkelyek sióinak: Epületekre tett kóllseg. Hidakra tett kölueg. Ménes és men lovakra lett költségről stb. de exek érdektelenek, hanem igen érdekes ax utolsó a XVIII. Czikkely, mely Elegyes költségről szól u. m. A nyíregyházi patikáriusnak az adózó nepnek kiadott orvosságuk áraban fizettem 667 Rhf. 70 kr. Feő orvos Jósa István quirtély pénze 40 Rhf. Járásbeli bába quárlély pénze 30 Rht. Ezután következnek dajkaságba adott árva és fatyu gyerekekért fizetett kiadások évenkint és szemelyenkint 21 Rhf. A 14 száin alalt szó szerint a következőt találjuk: Durscht József Feldsernek, a ki hogy himlő olló matériát szerezhessen, külső vmegyékbe 8 napokig járván és magúval asszonyokat és kis gyermekeket hordván, axonn uljaban töltött napokra fizettem 16 forintokat, ax anyákra és kisdedekre tett kőlcségekért és forspontokért 17 Rhf. 16 száin alatt a vármegye dobjának javításáért 21 Rhf 30 kr. 17 sz. A megrongyollolt raboknak vett 7 azűtt 7 pár bocskort 50 rőr vásznat 61 Rhf. 34 kr. 20 sz. alatt 6 J kézre és lábra való vasakért 263 Rlif. 30 kr. 28 sz, alalt A folyó évben tartott országgyűlésre elválasztott követ urak mellé kinevezett 3 íróknak fáradságok jutalmául meghatározott 60) frtokat egyenlőképen kifizet lein. Jön azlán néhány tétel, larkas lelövéséért fizetett dijak, még pedig öreg farkasért 6 frt. kölyökéri 2 frt. lőttek pcdí

e' ezen évben, I rány, Biri, Ramocsaháza, Mada N.-K-JIIÓ hat áruban. 144 sz. alatt. Vettem a vmegye szükségére 920 font gyertyát 574 Rlif. 40 kr. 45 sz. alatt vettem 20 lovas katona és 32 hajdúk egész ruhátatjukra megkívántató Mileriákat. Setét kek po-ztot, sárga és szürke posztót 3481 Rhf. 5f» kr. özekhez 943 rőf bélésnek vásznat 3tft Rlif. 02 kr* 48 sx. Szabó mesternek fizettem egy dolmányért 2 frt. nadrágért 1 frt. 24 kr, lajbliért 44 kr. köpenyért 1 frt. 12 kr. mentéért 1 frt. 30 kr.Tarsolyért I frt. 54 sz. alatt czizmákérl 8 frt jávai fizettem 416 Rhf. Érdekes m -g a XXI. czikkely, mely szól ekként; A számadónak a számadás hibájából kinyomozott haszna, a mely ezen évben nein lett ki semmit. Nem akatok commentárt fűzni ezen kiadásokhox, mer a ki elolvasta úgyis alkot magának véleményt és ba enyémre, tudom nem kíváncsi. Pártszervezkedés. Vettük éa közöljük a kővetkező meghiváat: Igen (isitelt elvtárs! SiabolCjVármegyénekfaggeileuségl és 48-as érs«lma kOzönsége, valamint a múltban mindenkor árvéayeailatla meggyőződését, úgy a jövőben is kell, hogy elveit diadalra juttatni törekedjék. Éten elvek érvéoyre emelésének alkalmául azorsság* gyűlési képviselők általános választása fog szolgálni. Az orazággyúiéai taaácakozáaok immár rOvid >dfi lefolyása alatt berekesztetnek éa as osszággjűlési képvi.-elók választásának ideje elkövetkezik. Hogy eten idd miaket, Szabolcsvármegye fOggetlen«égi éa a 48 as érzelmO polgárait kéasalatleual aa talá jon, stQkaégaa, hogy Hty » megyei bOapoatbaa. valamint a választó kerületekbeu is kellOleg aaervesve legyünk. özilárd elvek kel, rendszeres szervezkedéssel, kitárté akarat és tett-arővla kotd étre lépve, lebetetlea, bogy Scabolc-tvármegye fQggetleuaégi éa48-aa érzelmű kAtOaaége, mely a maiiban elvhdségéDek annyiszor ely féayea tanújelét adls, a majdan mutatkozó ellen-áramlatokkal megkozdeni ue tudjon. Hogy pedig est sikereaea elérbeaaOk, f.é január 30 áa Nyiregybázáa pártunk réazérOl tartott válaaztmáayl »lléa bitároaatábOl kifolyólag vaa azeraoctém tiattalt E vtárs Urat 1901. évi májai hó 14-ée délutáa 3 érakor. Nyíregyházán a .Korosa* szállcda dísztermében tartaadé Pártgyúlésrt tiszteletteljesen meghívat. A tanácskozás tárgysi lesroek: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére kél párt-tag választása. 2. A párt eloOkétek és tíaztikarának lamoadaa* és etek belyéecb válaaciás u'ján való brtOlléae. 3. A választmány tagjainak megválasztása éa a körponti végrehajié bizotuág megalkotása. 4 Ugy a megyei kOapoet, valamint a képviaalóTá'a z'áai kerületek aiervaiéséoek megejtéaéra vonatkozó iatézkédéaek megtétele, éa ezaa kerOleteabéuil azarvazkedéat léteeltő megbízottak teeodő aék m<thatározása. fi. Netaláai iaditváayok tárgyaláaa. KeH Dabreczea, 1901. ápril hó 15-éa. Hts fiai tlatlaleltel Bary Béla, SiaboleavArm. ffiggetl. e« 48 aa párijáask eluöke.