Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-20 / 3. szám

rögyhoíderejö kérdésre ; a honi iparpártolást programmjába vette s • evégből külön ipari szakosztályát már szervezte is; életre hivla a Gazdák Biztosító Szövetkezetét; nagyszabású mozgalmat újított fel a dohány beváltás reformálása, a lótenyésztés emelése, a husértékesités szervezése és a kivándorlás ügyében. Kimagaslik ezek köz,ül. is az a programmnak beillő munkásság, hogy kidolgozta az agrár vámtarifát, amely alapja a mezőgazdaság érdekében megindítandó vámpolitikai mozgalomnak. Ennek a mozgalomnak sikere egyenesen létkérdés, mert ha a magyar gazdaközönségnek 1903-ban a nyerstermelés hatályosabb védelmét biztosítania nem sí kei ül, akkor kezéből a legutolsó mentő deszkái is kiadta. Ahol a ^azdatársadalmi szervezet ilyen sokoldalú tevékenységre képes, ott kétségbeesni még nein szabad. Ped g ez a szervezet még aránylag igen csekély erővel dolgozik, igjen nagy érdekeltségek nevében. A mult év vezető férfiai közül gazdaságpolitikai tér,en gróf Dessewflfy Aurél és gróf Zselénski Róbert, szocziálpolitikai téren pedig gróf Károlyi Sándor és gróf Mailáth József magaslanak ki első sorban, Gárdájuk még mindig kicsiny az előttük álló nagy feladat megoldására, tehát a beírandó ut hosszú. De ha ebből a gárdából nem vonná ki magát egyetlen intelligens gazga s egyetlen ..képviselő sem, uki a gazdatársadalomtól kapja a mandátumát, akkor mindjárt rövidebbé válna az ut. Az érdekképviseleti erők szaporodása legyen tehát a mindenek előtt való törekvés a beköszöntött esztencjőbep. Ha a társadalom megteremti s a törvény szenJtfsjJj- a mezőgazdasági érdekképviseletet, az aztán könynyen kijelölhető, kész feladatokra talál. » Elsői feladat purifikálni és korlátozni a tisztességtelen vagy a könnyelműségre a api

;ott nyerészkedések •minden faját, inert a mi megpróbált országunkban egyeljen parazita legalább tiz tisztességes munkás szájából veszi-ki - a- kenyeret. Az érlékébén vesztett tisztes munkát 'védelem alá kell helyezni és törvényesen meg kell ^védeni? a kisgazda tűzhelyet is, hogy megélhetésének utolsó eszközeit tőle senki el ne vehesse: A középbirtokossíg 'számára főldtehei mentesítést kérünk életbiztosítással kapcsolatban, állami lámo'gátás melleit ; ennek híjjá*

1/ á« gazdasági hanyatlást és-a társadalmi bomlást .megakadályozni nem lehet. Általában pedig kérjük, hogy a mezőgazdasági nyers termények elértéktelenedésének indító okaival szemben álljon lalpra az - államhatalom ier<élyes.,védvámpolilibával, a fogyasztási adóterhek csökkentáséve, a tőzsde megrendszabályozásával, a kartelek garázdálkodásainak korlátozásával és ne mindig azt a bizonyos harmóniát emlegessék mezőgazdaság, ipar és kereskedelem között, liánéin lássák meg, hogy a mezőgazdaság évről-évre nagyobb veszteséggel zárja számadásait, ^iijiijek ellenében gyenge vivwáay, ha az emberek dermedten hallgatnak é,s az összhangot megőrizni sikerül. Lássák meg, hogy az itt-ott felhántorgatott statisztikai adatok daczára a magyar gazda hanyatlik és szegényedik. A jövendő törvényhozóinak fényes politikai sikereik tözepette is meg kell látniok a közgazdasági bajokat. Mert ha tovább is struezmadár módjára a homok közé dugják a fejűket akkor vagy a gazdatársadalmat állítják szörayü mérkőzés elé, vagy ha ez rosszul ül ki, ugy á föld mnnkásaira tömegnyomor vár, a föld gazdáira koldustarísznya. Irodalom. Két könyvről. — »Bakák< Irta : Szabó Lajos (Páfrány). — Tehetséges, fiatal, munkatársunktól egy kötet genre kép jele. t meg ujj; évre a könyvpiaezon. Szerzőjét pár év óta tanulja ösrtierni olvasó közönségünk ügyes tárczái, kedves költeményei után. Kötetbe gyűjtött „bakáiból" is többen láttak már napvilágot e lap lasábjain, ugy hogy'iuost, nűlfor a front előtt ellépdelünk, innen is, onnan is ősmerős arczo'k ragyognak felénk a Páfrány századjából. , .: Hit bizony, 'bizony furcsa: élet a kalona élei. A tuczat lelkekre elveszett' kor az ember életéből. Annak poétikus oldalait felismerni, apró-cseprő keservei közül filozofikus migaslatra emelkedni csak gondolkodó, poéta lélek képes. £gy ilyen lelket, égy pontosan megfigyelő, erős írói tulajdonokkal megáldott poéta-leiket mutat be nekünk e könyv, mely a szerzőnek absolut értékű alkotása. Szükség volt e könyvre. A baka élőt, a polgárok azon r^sze előtt, mely végig nem próbálta, mondhatni: egy ismeretlen vidék, melynek részleteibe csak anekdoták, no meg uraskodó önkéntes urak nem épen tárgyilagos elbes2géjései engednek egy kis bepillantást. Pedig ezt az életet éli állandóan népünk virága. Nos tehát ennek az életnes adja igazi, hű képét a Páfrány kötete. Jijeg vari> benne rajzolva a bakakarekter teljes kifejlődese. Ám ez a karakter nagyon különös karekler. Valóságos kongiomerát. A természet öléről, a szülei háztól, a faluból hozott tradicziók, legények rátartiság, betyárkoló hajlamok vívódnak és igyekeznek e karakterben szépen összeférni a — kaszárnyarend szigorával, a fegyelemmel, a féken* t'arlott egyéni akarattal;'az alárendeltség a/xiemokratziávíl ; a kpmisz élet realizmusa — a bajtársi ragaszkodást 'éi» a honvágy poézisével.

5 Ezt ~ igen nehéz művészileg . megfesteni. Páfrány teljesen megfeletU e jfeládatnak. Munkájából lidláröznlt körvonalakkal domborodnak ki az erős vonásokkal rajzolt ajakok. Mi, a kik .éltük az életet, régi ösmerősókként szótitink őket; a'kik pedig nem próbáiiák, aZok niegősrtierhetifc e könyvből a kaszárnya hatalmasait, törpéit. Mintha cfcak fik beszélnének s az általuk véghezvjtt :lpró cselekedet kék mintha csak előttünk történnénk- j , ; . i ' (Aj, egymásután következő képek kaleidoszkopszerü váUi'uásai "pedig-'renÖszefr .mutatnak. '" ' .^505-' h^

n

nÖk folytonosság. Ugy hogy a könyv valósággal egy , kis történél. Három évnek a története. Enynyi a kaíortu, élet átjlgns tarlalnn.. E három év alall forűial'idi* át a" ,'zölds.'-g* „>1ivg sz-mtség'-gé N Y I R V 1 D fc H Hogy és miként, az nagyon szépen tneg van rajzolva a könyvben. Természetesen legszebbek, legkedvesebbek a kép.-k azon részletei, a hol Páfrány is meg-meg szólal bennük. A hol szubjektív, a hol poéta. Itt-ott rázendít egy-egy költeményre. Prózában vannak írva, de azért költemények. A hol a tájat festi, a hol a honvágyat bizza az idegen tájak felett ragyogó csillagmillíókra, hogy vigyék, juttassák el a nyírség, az alföld messze tájaira, a hol a bakkancstól taposott falevelet siratja el, vagy a magánynak, az éjnek kísérleteit idézi. Erős, mint festő, kedves, mint poéta. Mióta első könyvét vettük, azóta tolla erősödött, vonásai határozottabbak, megfigyelései, mélyre — hatóbbak lettek. Az irodalom terén az ő rekruta-élete nagyon rövid ideig tartott. Egyik-másik képét igazi és jóízű humor jellemzi. A könyv, melynek czimlapját és itt-ott szövegét Koos tanárnak igen sikerült tollrajzai élénkítik — minden tekintetben nagyon megérdemli a kelendőséget. <Ragu a tükörről •• egjribb variak.> Irta : PaVlovlta Sándor. Ezzel a czimmel egy másik munkatársunktól is jelent meg egy kötet könyvpiaezunkon. Verseket tartalmaz. Ezek közt is vannak ösmerősök, melyeket egyszerrnásszor lapunk hasábjai hoztak. Most egy bokrétába fűzve állanak előttünk a fialal poéta összes versei. Mit irjak róluk? Versekről van szó, hát szigorúan akarok beszélni,. Azért mindenek elölt kijelentem, hogy a körülbelül 80-at tevő vers közül kimaradhatott volna .vagy husz. Ezek ínég gyengék. Szárnypróbálgatások. Vegyük ugy tehát, hogy oz a 20 nincs benn a kötetben (az olvasó meg fogja őket találni felsorolás nélkül is) és nem rontják a többi által adott kellemes összhangot. A mi megmarad, az aztán bátran kiállja a szigorú kritikát. Pavlovits dalai a szerelem oltára felé szállanak, a szerelemről szólnak. Szerelme nem a régi Iroubadurok ábrándos érzése, hanem erősen szazad végi. Csapongó, ideges, szeszélyes. — Legkevésbbé kitartó. Dalai ép ilyenek. Ezek a mi korunk dalai. Rövidek. Mélyebb érzés nincsen bennük. A hol ily mélység, vagy magasabb szárnyalás akarna verseiben megnyilatkozni, az a verse nem is sikerül. Lázasan keres ideálokat. Keres az utcza zajában, — vár a pályaudvaron, — megáll egy-egy ablak alatt, elfárad, — pár perczig busul, — meglepi a mulandóság érzete .... de az utczasarkon sikkesen mozdul egy uj tündér-alak — és a kor gyermeke újra felhevül .... Ez a Vap (Pavlovits) verseinek érzelem-világa. Könnyed, játszi hullámok, amelyek a víz szinén megmeg csillámlanak. Van-e mélységük? Tudnak-e háborogni is? Erre a kötet nem ad feleletet. Nem tagadhatjuk, hogy a versekből sok szellemes öllel, hév, őszinteség, igazság szól felénk, — de a verselés teknikájában a fiatal szerző még sok helyen küzd a kezdet nehézségeivel s ez az oka, ha itt-ott a tökéletlen formában nem érvényesül a gondolat; ha a strófákban nem lüktet* az élet. Pedig a Pavlovits versei gördülékeny, könnyed formát követélnek. Milyen sikerült p. o. az „Uti naplómból" czimű költemény, a hol a tartalom elevensége tökéletes, játszi, könyed kotarnusban jelenik meg; — s mennyit nyert volna a kötet értéké,' ha mindjárt a legelső versnek legelső kel szakasza tökéletesebb alakkal lépett volna a publikum elé. Nemcsak azért mert e versről kapta czimét az egész kötet, hanem azért is, mert ennek a költeménynek igazán költői meséje, kedves alapgondolata nagyon megérdemelte volna a gondos kidolgozást. Általában véve Pavlovits poétái egyénisége nagyon rokonszenves. Ez pedig oly tulajdonság, melyre egy kezdő írónak igen sokai lehet építeni. Hiszszük is, hogy nem fogja beváltani utolsó versének azon fenyegetését, melylyel a pennától örökre búcsúzik. Az olyan léleknek, mint az övé, - verselni dalolni kell ! • ó-ó. Értesítés a Buj községi hitel szövetkezet fejlődéséről. Azt hiszem, érdekelni fogja a nagy közönséget egyrészről és a szövetkezeti ügy életrevalóságát is mutatja másrészről s így nem végzek hiába való munkát, ha szövetkezetünk fejlődéséről s mai állásáról tudomásra hozom a kővetkezőket. A szövetkezetünk megalakult 1897. augusztus havában 61 taggal és 165 üzletrésszel s az év végén leszámolás alkalmával volt a tagok száma ... 71 jegyzett üzletrészek száma .... 191 összes bevétel volt 1335 K. IG fii. ebben betétek összege 44

7 K- 5

6 "I* 1898 decz. 31 zárlat szerint tagok számi 139 befizetett üzletrészek . 2712 K. 80 fii. betétek összege . . . 3189 K. 02 fii. összes bevétel . ^ 9867 K. 10 jill. 1899. decz. 31 zárszámadás szerint lagok STíáffltl aaa"***** 1 7 7 befizetett üzletrészek . 3790 K. 40 fii. betétek összege . . 7744 K. 32 fii. összes bevétel . . . 2á369 K. 24 fii. 1900. decz. 31 zárszámadás szerint tagok száma " üzletrészek száma 451 22550 K. értékben össz. befuetett üzletrészek 10943 K. ' összes betétek összege . 12938 K. 99 fii. évi összes bevétel . ,4'i03áK.23 Hl. Vagyonunk 425 k. 18 fii. készleten kívül 137 drb. kötvény értéke és 16 drb. váltó értéke együtt 33020 k. 53 fii. Országos központnál kölcsönünk összege 7632 k. Ezen adatok világosan mutatják az intézmény folytonos fejlődését minden téren, örvendetes az, hogy az intézmény iránt kezdetben mutatkozott bizalmatlanság teljesen eloszlott s a nép minden rétégét áthatja azon teljes meggyőződés, hogy a hitelszövetkezet egyike a társadalmi és közgazdasági élet legáldásosabb intézményének s méltó i em csak a teljes bizalomra, hanem a legáltalánosabb pártfogásra is. A befizetések mindenkor lehető pontossággal tör* ténnek s nem volt rá eset, hogy az egyes tagoka

1 kötelelezettségeik teljesítésére nagyobb szigorral ^kellett volna kényszeríteni. Rujon, 1901. január 13. Erdélyi Antal, könyvelő. ÚJDONSÁGOK. — Dr. Mezössy Béla, a nagy-kállói kerület orsz. képviselője szerdán a belügyminiszteri költségvetés alkalmával beszédet lartott a képviselőházban. A beszéd ugy tartalmassága, mint formai szépsége által általános nagy hatást keltett. — KllldOttség a pénzügyminiszternél. A helybeli főgimnázium küldöttsége járt az elmúlt csütörtökön Budapesten Lukács Lástló pénzügyminiszternél, hogy az itteni pénzügyigazgatóság számára felajánlott gimnáziumi épület ügyében a nem helyesen informált minisztertől a helyesen informált miniszterhez apelláljanak. A küldöttséget, mely dr. Meskó Lástló orsz. képviselő és főgimn. felügyelő vezetése mellett Bencs Láuló polgármester, Geduly Henrik, Májerstky Béla és Martinyi Jótuf főgimnáziumi igazgatóból állott, a miniszter szívesen fogadta s dr. Meskó felügyelő a kérdés mibenlétét őszintén és loyalisan föltáró okos beszédjére készséggel megígérte, hogy az épület megvizsgálására részrehajlatlan szakértőt küld le, s kedvező vélemény mellett készséggel nyújt kezet arra, hogy e kulturális nemzeti érdekeknek az az állam pénzügyi érdekeivel nem ellenkező megoldásában segítségül legyen. — A népszámlálás. Nyíregyházán a számlálóbiztosok munkálataikat befejezvén, az általuk gyűjtött adatokat beszolgáltatták. Ezen adatok szerint Nyíregyháza lakossága 31,924-re emelkedett. A 10 év előtti népszámlálás eredménye szerint az akkori népesség 27004 lélekből állott, a szaporodás tehát 4920, vagyis több mint 18

8.,. Ezekben a számokban a katonaság és csendőrség nincs bele számítva, minthogy ezek külön katonai hatóságok által számláltattak meg s az eredményt a felettes katonai hatóságokkal közlik. A 31924 lélek közül a város belterületén 19340 lakik, mig 12608 lélek — tehát több mint egyharmadrész — a tanyákon és külső szőlőskertekben. A népszámlálási munkálat még nem teljes. A revizorok még nem készültek el óriási munkájukkal, ami abból, áll, hogy először valamennyi száralálólapot és házi-gyűjtőivet egyenként megvizsgálják, hogy ki van-e töltve valamennyi rovata s a hiányzó, vagy hiányos feleleteket pótolják. Azután az ekként átvizsgált házi gyűjtőinek adatai alapján jmegvizsgáfják a számlálóbiztosok által elkészített községi gyüjtóiveket, hogy az adatok helyesen vannak-e bevezetve és összesítve, a lehetőségig nyomozván azt is, hogy nem maradt-e ki valamely épüiet, lakás vagy egyén a számlálásból. A revízió befejezésével remélhető, hogy a végleges lélekszám meg fogja haladni a 3200-et. A népszámlálás teljessége érdedében helyesen teszi mindenki, akinek tudomása van arról, hogy valaki l.imaradt a számlálásból, ha ezt a körülményt a városháza tanácstermében működő bizottságnak szerdán délig tudomására hozza. — Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Kelevényi Andor itteni pénzügyi számgyakornokot a sátoraljaújhelyi kir pénzügy igazgatóság mellé rendelt számvevőséghez pénzügyi számtisztté nevezte ki. — A villamos vasút közigazgatási pótbejárását pénteken tartolta meg Haláscy László miniszteri titkár vezetése mellett. Ez alkalommal megállapították, hogy a tokaji utczán keresztül a villany telepig vezető szárnyvonal létesítése ellen közforgalmi és rendészeti akadályok fent nem forognak, valamint megállapították azt, hogy amennyiben a tömegesebb forgalom lebonyolítására gőzüzem vétetnék igénybe, ehhez a vonal mentén levő náddal és zsíndelylyel fedett épületek tűzmentes anyaggal való befedése válik szükségessé, ami olyan költségeket igényelne, hogy ez ok miatt a társulat a gőzüzemet teljesen el fogja ejteni. — TanárkSri gyűlés. A debreczeni tanárkör, szombaton f. hó 19-én Debreczenben havi gyűlést tartott, melyen a helybeli tanári kar részéről dr. Vietórisz József és dr. Pröhle Vilmos tanárok vettek részt. A tanárkört legközelebb a helybeli főgymnázium' tanácstestülete fogja vendégül fogadni. » — Adományozás. Méltóságos Dessewflfy Marianna grófnő a nyíregyházi jótékony nőegyletnek a szokásos évi 200 korona kegydijat az idén is elküldte. Fogadjá a nagyszivü védnöknő a nőegyleti elnökség igaz köszönetét kegyes adományáért. — A magyar Ipar pártolása ügyében a nyíregyházi kaszinó által tervezett mozgalom előkészítése es megindítása végett az e czélból kiküldött bizottság január

1 hó 21-én, hétfőn d. u. 5 órakor a városháza nagytermében értekezletet tart. — Árvaszéki szabályrendelet alkotását határozta el a Képviselő leaiQiet » annak elké ziténével, B)g&r L»jos elnöklete alatt, loire Janón, Baila Jenő, Tu acs Ltván, Huray Sámuel es Gsapkoy Gézából álló kü döttséget meoenz'ett. — A szegényház építése ügyében a pénteken délután tartott képviseleti közgyűlés jóváhagyta az építést tervet, költségvetést és az árlejtési feltételeket s megbízta a pénzügyi szakosztályt, hogy az építési kö tség fedezése iránt tegyen javaslatot. — Eljegyzés. Fischer Ármin helybeli kereskedő eljegyezte Brand Helén kisasszonyt, Brand Salamon munkácsi kereskedő kedves leányát.