Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-21 / 16. szám

1/• világámitás, mert te czipész, te kalapos, asztalos és mindnyájan ti iparosok enmagatok vakartátok le arról a „Qesetzlich Geschützt" szalagot, s saját kezeitekkel ragasztottátok annak helyébe a ti czimkéiteket — „Pártoljuk a hazai ipart." Ez az a kard, melylyel ön magatokat végzitek ki; ez az a méreg, mely még utódaitokat is meg fogja fertőzni, hogy boldogok soh' se lehessenek. Csak a nemrég megalakult „iparpártoló bizottság* áldásos működését kisérjétek figyelem mel,s legyetek segítségére azoknak a derék vezető férfiaknak kiknek jelszavuk: „Miudent a hazáért —!" „Mindent annak iparáért!" Iparos. Internátus Nagy-K&llúb ui. Nagy-Kálló közönsége kérelmet intéz a vármegyéhez: adja oda a vármegye a tulajdonát képező régi kórházi épületet és tőiket a közoktatásügyi kormánynak, hogy az olt, a gimnáziumi tanulók számára internátust létesítsen. Bizonyára semmi akadálya nincs annak, hogy Nagy-Kálló város c kérelmét a vármegye közönsége teljesítse, de igenis nagyon nyomós okok szólnak amelk'tl, hojy örömnél tegyük meg ezt a kis áldo/.ato!, Iia ezzel a nagy-káliéi gimnáziumi internátus létrejöttét rsakn^yan biztosítjuk. A vármegye alispánja a mull cvi tavaszi közgyűlés elé lerjeszlelt jelentésében kimutatta, lio^y a vármegye területén kívül levő középiskolákban 3-'7 szabolcsmegyei születésű liu tanult (csaknem ugyanannyi, mint idehaza) s ezek közül 128 inteinátusban voll elhelyezve. íme egy bizonyítéka az internátus létesítése szükségességének, amely intézményre különösen a ..özépiskolák alsó osztályaiban tanuló növendékeknek legnagyobb szükségük. Nagy-Kalló közönsége többek közölt a következő adatokkal támogatja kérelmét: A volt megyei közkórház telkének, a rajta levő nagy költségű átalakításokat s javításokat igénylő épületeivel együtt a in. t. nemes vármegyéié nézve immár csekély értéke van s mégis annak a jelzett magasztos, kulturális czelra való átengedésével a mélyen tisztelt vármegye egyrészről nagyszerű áldozatot hozna az ifjú nemzedék nevelésének oltárára, másrészről ércznel maradandóbb őrök emlékoszlopot állítana a régi megyei székhelyen, nagy idők közepett dicsőén eltöltött százados életének emlékezetére. A kérdéses volt megyei közkórházi teleknek, s összes épületeinek, az internátus, vagy csak egy konviktus czéljának megfelelő, alkalmas átalakításai e* javítási nagy mérvű munkálatokat es költségeket lúgnak igényelni; ezekhez természetszerűleg eUő sorban NagyKálló varos közönsége — anyagi erejehez mérten — a lehető legnagyobb mérvben fog hozzá járulni. Gymnasiumunk szegény tanulóinak segélyezésére majdnem egynegyed század óta, József cs. és kir. Főherczeg ő fenségének kegyelmes védnöksége alatt segélyező egyesület all fenn, mely közül 30 ezer korona alap tőkéje után évenként 35—40 tanulót s.gdyez; e segély/.ő egyesület eddig lapintezetet a tajál erejéből azért nem létesíthetett, mert neui volt e czelra alkalmas helyisége; ha az internátus felállíttatik, a segély i-gylet évi jövedelmének nagy részét a szegény tanulók tápintézeli el látására fordíthatja. Hogy a m. t. vármegye ezen gymnasiumunkkal kapcsolatos internátust nemcsak üdvösnek, hanem szükségesnek is tartja es felállítását óhajtja, kilíiiiií a m. Hallani fciró, fájó hangokat, melyek mint a fö d rengés zugó dübörgése a mélységből törnek fö. és latui az aszfalt betyárok czéltáblájáu; szolgáló divatos delaők ós arauyláue/.os jól táplált élettársaik mellett ti ráuk meredó nyomor remes képét, a hozzá taitozó rongy és piszok undort keltő keretével együtt. Ki hullja meg azt a hango

1, mely előbb-utóbb btltívtjjog az emberi agyba es ki fogja megláiui a nyomort u^y, a mini kel!, szánalommal és nem undorral? Oh te szép bűbájos tavasz, te örökálma az élet ifjúságának, miért adsz alkalmat az embernek a gőgö? hivalkodásra, sz esztelen tetszelgetésre, a tiogtató fényüzéjre és a te űlaséged és szeméruietes ifju-ágod miért oly gyönge, hogy nem birod kipattuutaui az emberi szivbeu a jóság forrását, az emberszeretet édes fluidumát, hogy érezhetnők mír egyszer igazán nem csak a természet, hí AJUI az emberi szív ébredé9C'nek tavaszi légáramlatát is. Cs éu mégis Üdvözöllek, te szép kikelet! Ulvözöllek meleg szeretettel, mert le va^y a remény, mely benuQak él és bennünket éltet, mert te vugy a költészet forrása, melyből az ihletett lélek nemes gondola tokát meri', és mert te vagy a rohanó életnek a gocdolat gyorsaságával tovarőppjnő apotheozisa! Euuek a rövid igaz éleinek rózsás fénye kíséri az embert az alkonyig, hogy visszavetve réti x sugarait bearanyozza a megfutott pályát. Boldog kinek életéből nem hiányzik a tavasz ! Dj hányan vannak, kik azt átélték. A huuadik században a poézis nem melegít, megölte azt a ma'erálismus, az anyag imádása, a gőz ereje és a villany hideg fehér fénye. Da nem ölhette meg a kikeleti napsugár életfakasztó melegét, ez él örökké az idők végezetéig, megenyhítve a nyomort és felszárítva szelid csókjaival Uiilüók szenvedéseinek hu lé könnyeit. NYlRVinÉK évi május 8-án tartott tőrvényhatósági közgyűlés azon határozatából, melylyel a Tekintetes alispán urnák ezen internátus felállítását kezdeményező intézkedéseit jóváhagyta, sőt ezen kulturális ügynek kedvező elintézésére felkérte s továbbra is megbízta. A közigazgatás egyszerűsítése. Már hírt adjunk arról, hogy a közigazgatás egyszerűsítésének a nagy horderejű munkája mielőbb tető alá jut. A belügyminisztériumban a czélbavett alkotások négy törvényjavaslatba foglaltattak, amelyek közül azouban még csak az első tekinthető végleg megálla pitottnak. Ei az első törvényjavaslat már az indokolással együU egy vaskos kötetbe ki is van nyomtatva és legközelebb a képviselőház elő fog terjesz etui. E törvényjavaslatok alapelveit a következőkbeiismertetjak: A) Törvényjavaslat a közigazgatás egyszerűsítéséről. I. E járás. Az 1—13 §§-ok az eljárási szabályokat foglalják magukban a felebbezések, igazolás és ujrafeivétel körű'. Felebbezésnek két egybehangzó határozat elleu nitc helye. Joga van azonban a félnek Hemmiségi pmasszal é ni ezeu határozatok ellen is a minisztériumhoz. Szibályozza az uj törvény az igazolá.-i eljárást, amelynek ezideig a közigazgatási eljárásban nem volt helye. Ezentúl a felek a határidók véletlen elmulasztása miatt a közigazgatásnál is igazolással élhetnek. Beho/za az uj törvény az újra felvételt. Ez i? ujitás a közigazgatás terén. Hl a feleknek uj bizouyiti'kr.ik vanuak, jogukban lesz széljárás újrafelvételét kérni. II. A rendőri kihiígási bíráskodás. Általános szabályként a törvényjavaslat megálla pitj:t, hogy a kihágási ügyekben va;ó bíráskodás legfelsőbb fó u nbau a belügyminisztériumban egyesiHetik. A törvény megsl apiija az ügyekben való kivételeket. A mezőrendőrrégi ügyek csekélyebb jelentőségű eseteiben a községi hatóságokra b zatik az első fokú bíráskodás és csak a t.u'yos esetek maradnak meg a a szolgabíró hatáskörében. A büntető paranci intézménye 40 koronáig kiszabható bírság aiukj ibau behozunk. Biintető parancs kibocsátá ának helye lehet : a) ha a kihágás a közhivatalnok közvetlen tapasztalatán alspuló tényeu nyugszik. b) magáupauasz folyán, ha a kihágás téuyét közokirat, teijes bizonyító erejű magánokirat, vagy mas, teljes hitelt érdemlő bizonyíték igazolja. Mindezen esetekben is csak akkor van büutelő parancs kibocsátásának helye, b3 az illető kihágásra nem elzárás, hanem péuzbirság van a törvényben bűn tetéskép megszabva. A fél a bü .tető parancs elleu protestálhat. Ez esetbeu az illető rendőri hatóság tárgyalást tű« ki. Hí a fél a tárgyalást nem vitatja, csak a büutettési összeg uagysága elleu tesz panaszt, vagy azt állitja, hogy az adott esetbeu büutctésnek egyáltalán nincs helye: ezeu esetbeu pmasza felebbezésnek tekiutetik és a felső bíró-ághoz terjesztetik fel döntés végett. III. A községi alapokról és pénzügyi ügyvitelről. A löi vényjavaslat felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a községi alapok kezulése éa a pénzügyi ügyvitel tárgyában rendeletet bocsáthasson ki. IV Kézbesítés. A 25—29 §§-:>k a kézbesítést szabályozzák. Miiid-ij k'-zbesirea a Közigazgatási eljárásban posta ufjáu dizközlendő. Azon ese ekbin, amidón kényszerkézbtsitésről vau szó, vagy az íiieiő lntüro'.at megmagyarázást igényel: a kézbe.-i est a bejelentési hivatalok, ott pedig, ahol ilyenek umc ének, a községi hatóságok eszközhk. V. Ügyvitel. A 30—34 §§-ok az ügyvitelre uéíve a következő iulézkedüseket tartalmazzák: Valamentyi minisztérium a közigazgatásra vonatkozó és tddig kibocsátott általános és állandó jellegű összes rendeleteket az egypzerüsí'és szempontjából revi deálni tar;ozik. Javőre ped ^ a közigazgatási bíróságok eljárá'át igéuyelő rendeletek kibocsátás előtt a belügyminiszterei l közleudők. Minden vármegyében hivatalos lap adandó ki, melyb n a rendeletek közlendők. A reudeiet közzétételétől számitolt 8 nap alatt kihirdetettnek tekintendő. (32. §. A belügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a városok és községek ügyvi eli szabáiyzaiáuak alapelveit rendele tileg megállapítsa. 33. §. A varmegyék, városok és községek tartoznak szabáiyrendeieteíker bizonyos határidőn beiül revidalui és átdolgozni. (34. § A belügyminiszter felbatalmaztatik, hogy ez< n törvényjavaslatot Fiúméban az oltani viszonyok figyileinbevételével, rendeletileg léptesse életbe. 35 §.) A belügyminiszter felhatalraaz'atik, bogy ezeu •örvény abpjáu kibocsátandó rendeleteit módosíthassa. (36 §) Az ezen törvénnyel ellenkező törvények és rendeletek hatályon kivül helyeztetnek. (37. §) A törvény életbeléptetést idejének megállapításával a minisztérium bizatik meg. (38. §) * * * A többi hlrom törvényjavaslatnak főbb alapelvei, amelyek azonban még végleg megállapítottnak nem tekinthetők, a következők: B) Pénzkezelési és számvevőségi javaslat. Minden várwegyébőu az alispán rendelkezése alá a péuíUnyigazgatóság kebeléből egy számviteli osztály adatik, a szolgabirák mellé pedig egy számközeg. Ezek a köz'gek látják el nemcsak az Összes számfejtést, hanem eszközük a községek ellenőrzését a vagyonkezelés, költségvit4>, számadás, adókivetés, adóbeszedés és általábau mtuden pénzügyi kérdésben. s A számviteli közegek azonban az aliapán rendelkezése alatt állnak. A vármegyék pénzkezelése minden téren megsiünlk azonban a vármegyei alapok és árvapénzek mikénti elhelyezése felett továbbra is a vármegye diszponál. Az alapok nem helyeihetők el egyéni kölcsönökbe, hanem csakis állampapírokba, továbbá hitelszövetkezetekbe. A hitelszövetkezetekbe valú elhelyezés azért bir kiváló fontossággal, mert mintegy 90 millió forintról van szó, aminek elhelyezése által a hitelszővetkriet rendkívüli életképessége emeltetoék. A cheque- és clearing-rendszer a pénzkezelésbe behoxMik. C) A közszolgáltatások kezelésének egyszerűsítése. Ezen törvényjavaslat az 1—24 §§-okba foglalja össze a mindennemű közszolgáltatás (aiio) kivetése éa beszedése körüli egyszerűsítéseket. Ezeu'ul mindennemű adó: állami, vármegyei, községi, u'.adó, betegápolás, kamarai illeték stb. egyetlen összegben írandó minden adózónak elé és fgy összegben szedendő be. Az előírásnak minden év február ötödikéig meg kell törtéuni, az előirásuál tpeczifikálaudó ugyan a tar* tozás különbözősége, de a végösszeg együttesen állapítandó meg. Al adóhivatalokban a befizetés 100 forintok felüli összegekben történik továbbra is, de itt fizeteodó a többi adó is azon eietben az állami adóval együtt és az adóhivatal küldi szét a községeknek és a vármegyéknek stb. D) A gyámpénztári tartalékalapokról és a 7 éven felüli árvagyermekek biztosításáról. Ez a 10 §-at magában foglaló javaslat a leghu mánusabb intézkedéseket tartalmazza. A vármegyékuek visezuadatnék a tartalékflap jövedelméből eddig az állampéns'árba besrolgáitátott járulék. Ez évi 180.000 foriutot tesz ki. Azonkívül az egész ors/ágbau megejtetnék az árva* pénzekre az egyéni leszámolás, és a tartalékokból csak anuyi felesleg hagjaadó meg, ami az árvaköveteléseknek megfelel. Ebből a feleslegből és a 180.000 forintból vármejjyénkiut árvuházak építtetnének. Az árvaházakba fö vételt nyernének: a) minden vagyontalan árva. b) a hatóságilag elhagyatottaknak nyilvánított gyermekek 7—14 évig. 7—10 éves korig a gyermekek bent nyernek tanítást, azutáu a gyermekek kiadatnak, leginkább gazdasági pályára. A tartási és nevelési költség — ameuuyibeu magánalapítványokból a költség meg nem térül, — a községet terhelné az állam és varmegye segélyezése mellett. Irodalom. Hit Fehér Könyvet akarok írni ebben az esztendőben, még pedig úgy, hogy minden két hónapban egyet. Kevesebb, de gondosabb munkát vállalok és kérem olvasóimat, ha csak másért, ezért el ne hagyjanak. Azt hiszem, hogy az uj Fehér Könyvek valamivel becsesebbek lesznek, már csak azért is,mert tárgyaimat jobban megrostálhatom, sőt arra törekedhetem, hogy mindenik kötetnek lehetőleg egységes legyen a tartalma. Az új Fehér Könyvek szövegét jórészt azok a nagy utazások szolgáltatják, amelyekre most még e hó végével indulok. A hat kötet programmja. jórészt mng van már is. Az egyiknek a főtartalma: Jézus hazája, a zsidók országa. Elmegyek Palesztinába és ott látom meg: mit lát egy modérn író a hirnek megszentelt földjén ? A legszebb téma, a mi valaha a kezembe került; hogyan fog inspirálni, meglátja az olvasó is, az író is. A másik könyv főképpen Gleopatra szülőföldjével foglalkozik majd. Szomjúhozva vágyom a legnagyobb szeinű és a legnagyobb temperamentumu asszony országába, mert ugy érzem, hogy Egyptom minden művésznek a Kánaánja. A harmadik — de lehet, hogy a hatodik — könyv alkalmasint egy indiai útról fog beszámolni. A csuda; az élet, a halál, a szerelem hármas titka vonz e földre, ahol az éjszakák ragyognak, mint a mi nyári napjaink és a nappalok oly rejtelmesek, min a mi holdas éjjeink. A negyedik könyv java része már tisztán európai témának van szánva: a mi földrészünk nagy színészeiről fog szólani. Az ötödik könyv dereka: egy velenczei utmutató. Egy Velenczei guide keretében meg fogom irni, hogy lehet a művészetet megismerni és élvezni, voltaképpen egy kis forradalmár széptan lesz ez a munkám. Esztétikai, de annyi bizonyos, hogy nem régi módi A hatodik Fehér Könyvre hat tervem is van. Még «. nem tudom: egy kicsiny, de igazi magyar falu életét fogoni-e benne megrajzolni, vagy a legnagyobbnak, Budapestnek és a benne élő társaságnak a lélek és élettanát, úgynevezett társaságát ismertetem. Ámde e terveim nem akadályoznak meg abban, hogy valami nagy, izgató vagy feltűnő esetről meg ne irjam, amit gnndolok, még ha az nincs is harmóniában a könyvvel. —, Időközben haza térek. De idegenben, olykor még függetlenebbűl lehet megmondani a honi dolgokról az igazat. A Fehér Könyv formára, terjedelemre nézve olyan lesz mint eddig. Olykor egy-egy ívvel vagy képpel több, Az ára a hat kötetnek öt forint. Kötve 6 forint. Az Ezüst Kecske nagy képes regényemmel — amelynek ára a boltban külön lt frt — 10 forint mindösszesen. Ez összeg beküldése után az a terjedelmes nagy könyv a megrendelőnek mindjárt elküldetik. A hat kötetre való 5 vagy 6 forintos illetve 10 forintos előfizetést két részletben is elfogadja á Fehér Könyv kiadóhivatala: Budapesten, VIII., Üllői-ut 18. A Fehér Könyv hat kötetéből nagyobb quart alakban, angol merített papirosra, számozott és névvel ellátott amateurpéldányok is készülnek. Stílusosan lesznek bekötve és hozzájuk csatolom azokat a fényképeket, amelyeket útközben készítettem. Egyik-másik kötetbe kerül egy-egy kézrajzom vagy aquarellein is, mondanom sem kell, hogy nem művészi munkák, de talán nem lesznek érdektelenek. E hat kötetnek az ára: harmincz forint. E quart formájú amateur-kiadást megkapják gyűjtőim is, akik legalább