Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-13 / 2. szám

NYÍRTIDÉK menten meghalt. A szerencsétlen esetet a kisvárdai kir. járásbírósághoz azonnal bejelentették. — A só beszerzés megkönnyítése. A magyar kormány ismét oly intézkedést tett, amely nagy mértékben hasznára válik a kereskedelemnek és iparnak, valamint a nagyfogyasztó közönségnek is. Lukács László pénzügyminiszter ugyanis meggyőződvén arról, hogy a sóbeszerzés terén az időszerint fennálló bonyodalmas és nehézkes viszonyok reformra szorulnak, a Budapesten székelő Magyar kereskedelmi részvénytársaságot megbízta azzal hogy a sóvásárló kereskedők gyors és előnyős kiszolgálásairól gondoskodjék, valamint, hogy az iparsó beszerzését is mindenképen megkönnyítse. Az egész országban minden kereskedőnek sok baja volt eddig a só vásárlással és ezért kétségtelen, hogy általános örömmel kell üdvözölni a miniszternek ezt az igazán gyakorlatias intézkedést. — Magyar Lányok. Megjelent a Miqyar-Lányok hdtedik évfolyamának első száma. Miodjárt az elfő s/.ámból kitüiik, hogy kitü'ö.t cié'jU, a magyar leányoknak érdekes, h iszno?, kudves és tanulságos újságot adni a kezébe, lelkiismeretesen beváltja. — Erre nézve különben kész garauczia, a szerkesztő T. Tu'sek Anna muukássága, a ki nagy gonddal és ízléssel megszerkesztett lapot ad hétről hétre olvasóiuak A ki ezt a lapot olvassa, rossz kis lány nem lehet. Az uj évfolyamot Benedek E ek gyönyörű regényével .Ugoni M*rgit"-'al nyitja meg. E,*y szerény, nemes lelkű lány beszéli el itt az élete történetét egyszerűin és meghatóan- A többi rovat is változitosuak és kedvesnek ígérkezik, csak ugy mint az eló'.t volt. Vers, elb:szélés, Ö3meretterjesztó csikk találkozik minden számban. Azonkívül egy reudkivül tanúságos ós mu'attató fordított regénynek a közlését is meg ezdi. Igen érdekes a Magyar-Lányok pályázata is. A pályázat tárgya a következő: írja meg mindenki saját felfogása szeriut, tui volt a legnagyobb öröme ós bánata. A czélj* e pilyuzitoak az, hogy rászoktassa, megtauitsa a tmgyar lányokat a helyes és tK-yes 1< válirásri». E ófizetési ár negyedévre 3 korona— A kézbeslthetlen és fölös szállítmányok a vasuli üzletszabályzat 70. §-a értelmében nyilvános árverés utján d. e. 9 órakor az alább felsorolt állomások teheráru raktáraiban a következő napokon kerülnek eladásra, melyhez a t. közönség ezennel meghivatik. Zimony állomáson f. é. ' jan. 15-én. Kolozsvár * » n 15-én. Máramaros-Sziget • * n 15-én. Kecskemét s. W » 16-án. Arad » n n 16-án. Eszék * n n 16-án. Budapest dunapart • n n 17-én. Kassa * 71 17-én. Fiume W n 17-én. Győr 51 n 21-én. Nagy-Szeben ' V 9 21-én. Újvidék V * » 21-én, Veszprém n » 22-én. Szatmár-Németi 11 w » 22-én. Zágráb • 91 9 22-én. Szeged • » 9 23-án. Nagy-Várad w r> 9 23-án. Egei* » 9 23-án. Budapest ny. p. u. * ' 9 » 24-én. Temesvár Jv. w * 9 24-én. Miskolcz g- p. u. • * 9 24-én. Szabadka a i 9 28-án. Pozsony 9 V 9 28-án. Debreczen W « 9 28-án. Pápa • » 9 29-én. B.-Csaba • » 9 29-én. Brassó * rt 9 29-én. N.-Becskerek t * 9 30-án. M.-Vásárhely k. X 9 . 30-án. Nyitra • * n 30-án. Budapest Józsefv. p • u- „ » D 31-én. Pécs • 9 9 31-én. — Az Én újságom. Pósa bácsi képes gyermek lapja ez évben lép tizeuketted'k évfolyamába. A kis olvasók örömrepesve várják hétről hétre a szép képeket, a/, érdekfeszítő meséket, törtéuetkéket, a csengőbongó, szépen szóló verseket. A legtöbb uagy uevü iró munkatá sa Az Éu újságomnak, a szerkesztő pedig majd mindeu számba verset, mesét ir olvasóiuak. A fejtörő rovatban egymást érik a betű meg a kepalányok ós a helyes megfejtők közöu kedves könyveket soraluak ki. A szerkesztői üzenetekben Posa bác^i örömmel es keszséggel felel a/ ő kis oiva-óinak, ad nekik tanácsot apró dolgaikban. Miuden számhoz képet, szepat, mesét, beszélyt, elbeszélést, érdekeset ós sok.it! Potom egy forintért tizenháromszor köszönt be az Éa Újságom, a magyar gyerek leghívebb, leekedvestbb barátji az ő kis p>jtásaihoz. Januárba miuden uj e őtízető pompás kis uaptárkát kap ingyen, te.'e mesével képpel, verssel. Előfizetési ára negyedévre 2 korona. Kiadóhiva'al Budapest, Andrássy ut 10 sz. WT A vármegyei régiségi muzeum minden szombaton és vasárnap d. e. 10-től 12 óráig nyitva van s ingyen megtekinthető. — A Muzeum kathalógusa 30 krért ugyanott megszerezhető. Csarnok. Az 1054. szám. Mire az érdemes házaspár Imaérkezett a kis 1054. szám » padlón feküdt félig összeégve; feldöntötte szegényke a bográcsot és leforrázta magát a gőzölgő lével. S'.örnyü rémület kőzött tépték le ruháit, kis teste eűiy óriási sebhez hasonlított. — Á'kozott ficzkó I Azt hiszem, falig már me" szene-edett! — ordította P.iggelin uum3. — Oh csak nem méri ránk az Úristen azt. a csapást, hogy megfosszon bennünket attól a uehúuy foriuttól, a mit ezért a féregért kapunk, — soplnko dott a czipósz. * * * Künn az országúton csillog a deczemberi hó a nap fényébeu. A fenyő ágai meghajolnak a reájuk nehezedő fehér teher alatt, s vidám száncsengós viszhangja kél Minden a karácsonyt látszik ünnepelni. Egy c-ukott száD, a mely elé tüzesvérü paripák voltak fo?va. száguHott tovi a simi uton, a bakon egyenruhás kocsis. Hibár előkelő uraságok ülhettek benne, drága hermelin és nyusztprémes bundába van nak burkolózva, arczuk mégsem fejezett ki megelégedést. E/ymls kezét fogták és némán nóztek maguk elé. — Mindjárt ott leszünk kedvesem. — O.tó, görcsösen vonaglik a szivem, ha a viszontlátásra gondolok. Meghalok a szégyentől. Oh menynyire érzem, ho^y bűnös vagyok! — Hi tudná, hogy minden szavad éles tör gyanánt hatol a szivembe, bizo.iyára igyekeznel uralkodui magadon. Egy hosszú éven át könyörögtem bocsánatodért., mikor elhanyagoltalak, mert atyám kitagadassal fenyegetett. Tudom, hogy gonoszul báutam veled; de mikor atyám halála után magam ura lettem és szerelemtől dagadó szívvel hozzád siettem és térden állva kértem bocsánatot, a kezedet és szerelmedet, — te akkor megígérted, hogy megbocsátasz! — Megbocsáfotta m Ottó! De ígérd meg te is, hogy ha feltaláljuk gyermekünket, ugy fogjuk nevelni, hogy lelkiismerete soha meg ne tántorodjék és le ne térjau a bee ület útjáról. — Esküszöm neked, olyan jellemmé nevelem, hogy az atyja pirulhat majd, ha a tiával összehasonlítja magát — mondá a nyusztprémes bundába burkolt ur keserű hangon. — Likik itt egy P.igelin Péter nevü czipész? — Igen lakik! — kiáltott a mester és lelkendezve futott ki az utczára. mikor a nagy uri kocsi az ő háza előtt megállt. — Akkor jó ember . . . akkor . . . egy gyermek is van bizouyára öunel az árvaházból . . . ugy hiszem az 1054-ik szám ? — A kiért é.enkint 25 márkát kaptam, igen, igen óh . . . ób Istenem. Uram, vége az én örömemnek . . . — Mit akart ezzel mondani az istenért — kiáltott egy halotthalvány nő és kidugta fejet a szán ablakán. — Igenis kérem alássan, a szegíny fiúval történt valami . . . valami baj . . . Benn a c.ipész házában halványan, némán feküdi a kis 1054 egy durva zsákon. A forró folyadék, mely halálát okozta, megkímélte a finom márványfehér arezot, melynek nemes, tiszta éle nagyon hasonlít annak a szomorú férfinak a vonásához, a ki szegényes ravatal előtt köuyezve állott. Szegény kis fiu, minden izében Roseuhjelm volt, — de czimerével soha sem ékes kedhetett. A grófné saagánkivül borult a kis tetemre és zokogva kiáltá ? — Gyermekem! Gyermekem! 0;tó gróf kísérletet tett a látszat megóvására, de hiába. A cz pész és felesége most már világosan láthatta, hogy a gyermek előkelő származású volt. Egy fél órai időzés után azonban az uri utasok ismét a hideg udvariasság álaiczát vették fel a gróf jóakaratú mosolylyal szólt a cipészhez: — Én önnek és nejének valóban felvilágosítással tartozom sajátságos fellépésünk é.s a grófné felindulása felől. Litja kérem, ez .- szegéuy kis gyermek családunk egyik komornyikjáé volt, a ki az árvaházba adta, mert a gyermek i-zűletése az anyja életébe került. Mikor ezt megiudtuk elhatároztuk, hogy felfogadjuk a gyermeket. A grófné nagyou megörült, mert. nekünk niucs gyermekünk és most nagyou szomorúan érinti őt ez a szerencsétleuség. Kedves mester fogadja el tőlem ezt a csekélységet azért, ht>gy — amint hiszem — jól bánt a szegény kis fiuvsl. A czipész földig hajlott ós olyan arezot igyekezett mutatni, hogy el lehesseu hiuni a gyermek iránti jóakaratát. Piiggeliu mama könuyes szemét törülgette és Isten áldását kérte a gazdagok fejére, a kik nem feledkeznek meg a szegényekről. És mialatt a háziak a konyhába a gróf adomáuyát számlálgatták, az édes anya haikau, észrevétlenül lopádzott gyermekehez, megcsókolta és zsebolójával levágott egyett a halálos verejtéktől nedves fürtökből.! * * * Uoíeahjelm gróf házassága boldog, de gyermektelen. .Persze, persze, a sors nem részesíti őket minden áldásában," igy vélekednek a szomszédok. — Sok is volna a jóból, különösen annak a nevelőnek, a kit olyan fényes szerencse ért. — Ifjúkori szerelem, —• mondják. — Az ám, de semmi sem lett volua a dologból, ha az öreg gróf életben marad! A gróf és grófné lassankint öregednek. Érdekesen szép fejükön az ezüstös szálak száma mindegyre szaporába. Feszes üiin

upálye» szolgák járnak a kastély ter meiben ide s tova ti-atogatnak, porolhatják a drága majolika és sévresi porczelláutárgyakat, ügyes szobaleányok kefélik, fényezik napankint a bu orokat és a tükröket. Einyi gondosságnak, vigyázatnak csak egy szikrája is megmenthetett volua egy életet, melynek hivatása lett volna napfényt, örömet, derűt varázsolni a rideg, komor falak közé. Néha keresztül megy a vár udvarán a főerdész fia, egy erőteljes 19 éves ifja. Főnt a sárga teremben az ablaknál áll a gróf és a grófné kincseik dtezára szegényen, sajnálatraméltóan. Szorosan átölelve tartják egymást és hilkan susogva ejtik aszó': — 0 is ennyi idős lenne. Messze-messze innen, ama faluban, egy kis sírdomb emelkedik, márvány emléklapjára angyal van kifaragva és arany betűk ragyognak rajta. Ezt a sir dombot ápolják legjobban a temetőben, mely alatt liliomok és rózsák közt egy kis gyermek szunnyad, az 1054-ik szám. KÖZGAZDASÁG. A műtrágyák helyes alkalmazásáról. Hogy a műtrágyák segélyével a terméseket majdnem mindenütt nagy mértékben fokozhatjuk, általánosismerete.-, a mű lágyak haszuálata foiytan mutatkozó tiszta övedekm nzoLban meg nagyobb volna, ha mindig szeui ellóu tartanok azon elvet, hogy: bőven és helyesen tartanók azon eivet, hogy: bóveu és helyesen trágyázzunk. Mert a mű ragyák helyes alkalmazása állal uemcsak a hatást fokozzuk, de gyakran a trágyásási költségeket uaui kis mertékben alászállitbatjuk. Némely ga/di ugyanis az által követ el pizarláBt hogy uemc-ak azon növényi tápiáló anyagokat ninii fel földjeire, a meiyekre szükség von, hanem olyanokat is a melyek íö.öslegesek s igy hatástalanok. Gy ikrán ugyanis elfeledkeznek arról, hogy minden trágyáuak vau abszo.ut és relatív értéke. Abszolút értek alatt azt értjük, hogy sz buonyos mennyiségű növényi tápláló anyagot, péid foszforsavat, nitrogént, kálit stb. tartalmaz, melyet mi piaczi áron megfizetünk. A relativ érték az, hogy milyen tápláló anyagra és mily mértékben van a földnek szüksége, mert a többinek, hi pucii ára van is, az a talajon hatástalan lévén, a gazdára nézve értéktelen és esetleg káros is lehet. Egy páldából ezt jobban megérthetjük. Az armóniak szuperfoszfát abszolút értéke és e szerint piaczi ára annak nitrogén és oldható foszforsavtartalmától függ. Tegyük fel, hogy l kg*/» nitrogén értéke az armonszuperfoszfátban 72 krtés 1 kg

0/, oldható foszforsav 28 krtér s a kérdéses szuperfoszfát 6°/« nitrogórt és 12*/» oldható foszf jr^avat tartalmaz, akkor annak piaczi ára s igy abszolút értéke 6 x 72 = 432 12 x 28 — 336. összj^eu 7 frt. 68 kr. s valobau az oly ta>ajra melynek ugy a foszforsav min. uitrogéu trágyára van szüksége, anuyit is ér; ellenben az olyan talajnál, mely nitrogén pótlásra nem szorul, ott csak a foszfoisav-tartalom fog határt idézni, s az amóniak hatástalan maradván, e tágyának földre amóniakos szuperfoszfátot használ, az 100 kgonkint 4 frt. 32 kr: hiába szór el, tehát pazarol. A műtrágyának valódi értéke többször atlól is függ' hogy mily alakbm tartalmazza az a növényi tápláló auyagokat igy péld. az sok esetben nem közönyös, hogy a foszforsavat vízben oldható alakban akarjuk e. Miutáu továbbá a műtrágyák a talajban kUlöuköző átalakulásokon meunek keresztül, világos, hogv a trágya relatív étéke a trágyázandó talaj összetételétől és egyéb tulajdonságoktól is függ. Ezekből kitetszik, hogy csak az esetben trágyázunk helyesen, ha a műtrágya relatív értéke annak abszolút értékét, illetve piaczi árát vagy eléri, vagy legalább megközelíti, ebben a tekintetben azonban a gazdák még sok hibát követnek el, s igy méltán érheti az illetőket a pazarlás vádj különösön nitrogén tekintetébeu állitható ez, mig a foszforsavnál a pazarlás csak igen ritkán fordulhri elő, a mi annak tulajdonítható, hogy a foszforsav már termászet-szerüleg csekély mértékben található a talajokban azonkívül hogy az évszázadokon át tartó termelés és hiányos viszapótláa következtében tényleg annyira megapadt, hogy csak ritka esetben fordul elő, h)gy a talaj a foszforsav trágyát nem hálálja meg; azonfelül tudjuk, hagy a talaj a foszforsavat ós kálit olyan erélyesen ab izorbeálja, hogy az a talajra hiutve, veszendőbe nem mehet, hanem hi jelenleg uem de évek múlva mégis csak hozzájárul a talaj termékenységének fokozásához. Ez azonban a nitrogénból uem álithitó, mert ezt a talajban visszatartani nem sikerült s ha nagyobb mennyiségekben használjuk, az mindenesetre veszteséggel fog járni. A nitrogéntrágya alkalmazásánál gyakran azért csalódunk, mert ennek hatása látszólag nagyon szembeszökő, miáltal a gazda félrevezettetik, mig a foszforsavtrágya termésfokozó hatása gyakran csak a cséplésnél lesz nyilváuvalóvá s egyszerű megtekintésre nem szembetűnő. E soroknak a czélja, hogy a gazdákat a veszteségektől megóvja és arra birja, hogy a trágyázást nemcsak ugy gondolomra alkalmazzák, hanem azzal igen komolyan és tüzetesen foglalkozzanak, s ez legczélszerübben ugy történhetik, ha a gazda a saját földjein az alkalmazni szokott mürágyakkal kísérleteket tesz. Ez alkalommal vizsgálat tárgyát képezik a különböző trágyafélék, azoknak különböző adagjai, a különböző kultúrnövények alá; önként következik, hogy a menoyiben földjeink nem egyformák, ezen kísérletek minden talajféleségre nézve külön-külön végzendők. Egy pír évi próbi meg fogja győzni gazdáinkat arról, hogy a kísérletekre fordított fáradság nem volt hiábavaló, s hogy az a fokozodó termésekben s a műtrágyák kellőképen való alkalmazása fo ytáu beálló megtakarításokban nagyon is kifizeti magát. Igen kívánatos volua, ha a gazdasági egyletek ezen eiztnét felkarolva, a trágyázási kísérletekkel is foglalkoznának és az ebből merített tapasztalatokkal a környékbeli gazdáknak információval szolgálnának. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 201615—1900 sz. Hirdetmény. A magyar királyi államvasutak igazgatósága nyilvános ajáulati tárgyalást hirdet a miskolczi műhely telepeu létező néhány nagyobb műhely épület átalakításához és bővítéséhez, valamint egy toldalék épületnek, rekeszes bódénak és nyilt fészernek előállit&sához és az épületek csatornázásához szükséges építési munkák végrehajtására. A tervek, a költségvetés, az egységárjegyzék, a szerződési tervezet, az ajánlati minta,'a pályázati föl-, tételek, v lamint a munkák végrehajtásához kötött föl- (. tételek Budapesten a magyar királyi államvasutak igazgatóságának migasépitményi ügyosztályában (VI. Terézkörut 56 szám IV. emelet 27. ajtó) és Miskolczon az ttzletvezetőség pályafentartási osztályában a hiva* talos órák alatt megtekinthetők. Az ajáulatok legkésőbb 1901 évi január hó 26-Au déli 12 óráig benyújtandók alólirt igazgatóság építési