Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-24 / 12. szám

N T f R T I D E K 3 Miért is vagyok bátor ezennel indítványba hozni, miszerint mondja ki valamennyi gazdasági egylet, illetve gazdakör van az országban, mondják ki határozatilag: 1-ször. Hogy elvárja minden földbirtokostól, illetve bérlőtói, hogy senki felesmunkás emberétől a kapott föld után semmiféle szolgálmányt (föld uzsora) el nem fogad, annyival inkább nem követel. 2-szor. Elvárja minden földbirtokostól, hogy birtokát (ha ugyan nem maga gazdálkodik benne) lehetőleg egészen tisztességes embernek adja ki bérbe és nem azoknak adja ki épen, a kik legtöbbet Ígérnek érte, tekintettel arra, hogy a több igéret az rendesen a szegény földmunkás jogos érdekeinek a rovására történik. És ha csak lehet, a község földmives népének adja ki. Igaz, hogy ha indítványomat általában elfogadnák országszerte a gazdasági-egyesületek, hát sok millió kivándörolna a földbirtokos osztály zsebéből a szegény földmunkás zsebébe s ez némi fóldbirtokérték csókkenést eredményezne (már feltéve, hogy az illetó földbirtokosok, illetve bérlóik, mintillik tisztességes emberekhez, általában engednének a jogos erkölcsi kényszernek, a miben szeretek nem kételkedni), de hát ez nem volna valami nagy baj. Hanem az nagy baj lesz ám, hogy különben ha épen az agrár-szocziálizmus tüze újból és nagyobb erővel fel nem lángolna is, a mi távolról sincs kizárva, de az Amerikába való kivándorlás oly mérveket lógna ölteni, hogy helyenkint valóságos gazdasági válságot okozandana. Pedigaz a kivándorlás, mondhatom, még népünkerkölcsére is romboló hatást gyakorol s ennek is a keserű levét első sorban a földbirtokos osztály issza meg. Azzal a bajokon nem segítünk, a mit sokan hangoztatnak, hogy gyártelepeket kellene letesitenie a magas kormánynak ott - a hol országszerte, a hol a szegénység téli foglalkozást találna. Mert először nincs rá pénz, kell annak a szükséges kiabáló államszolgák légióinak, de meg azoknak a gyártmányoknak még piaczot is kellene teremteni. Vagy nemde? Be kell hozni az önnállóváraterületet. De sokára lesz még az! Az éhes ember pedig nem tud türelmes lenni. És az éhes embernek igazsága van. Bizony-bizony!! Nagyon eljött annak az ideje, hogy a fensőbb társadalmi osztályok, megtagadva önző érdekeiket, az őszinte szeretet melegével közeledjenek az alsóbb osztályokhoz, közeledjenek a módos osztályok áldozataikkal nem módos osztályokhoz. Ezt követeli a hazaszeretet, ezt követeli a vallás, ezt követelik azoknak a fensőbb köröknek jól felfogott érdekeik. Vajha szavaim ne lenne „kiáltó-szó" a pusztában!!! Egy földbirtokos. Bereg. Zemplén, Szabolcson kivUl esó' vármegyékből került fontosabb honfoglaláskori tárgyaknak jegyzéke. I. tábla. L e I h e I y Galgócz Pitin Szeged (Király halom) Szeged (öt halom) Szeged (Bojár halom) Beue puszta N eszmélj Csorua (Sülvhegy) Csorna (Csatár) Vereb Gödöllő Eger Arad-Földvár Bács-Keresztur Balta Berettyó-Újfalu Detta Győr Hoinorószög Horgos Kaba Kecskemét Kis-Tengeticz Oroszlimos Mezőhegyes Nagy-KüriiNagy-Ösz Nagy-Várad Nagy-Teremia Székes-Fehérvár Szirma-Besenyő Nagy-Rév Tolna-Szántó Törtei Vácz-Vidék Jász-Dózsa Csongrád (Petenczhalom Monaj Muszka Pörös-puszta Selypi-puszta Szentes Zala-Szántó Csuny Mit hozott a XX. század? Bármerre megy az ember, bárkivel beszélűuk, roioden ember tele van panaszszal, telve keserűséggel. Gazda panaszolja terményének nincsen ára; háztulajdonos panaszolja nincsen lakúja, vagy ha vau is, az sem fizet; iparos panaszolja nincs megtendelője; munkás panaszolj! nincs munkája stb., stb., mely panaszok egybehangzóan azt jelzik: oh csen pénz. A hivatalos lapok telve árverési-hirdetéssel, a házik kapuin alig férnek a lakás-hirdető cuédulák ; üzletek bezárva, ava^y uagy vörö-i bétákkal jelezve: csőd miatt végeladás; a rauükáiküiVdiitó hivatal ostrom alitt áll. Szóval általános pusztulás;* nemzet vagyona pusztulóban, a fejlődő ipar hanyatlásban, az emberek százezreinek lelke eltiOtétQlvé, kiben-kíben él m^g csak egy csekély szikrája a reménységnek, mely egy jobb Jövőt vár. Idegenben ágyuk harcia rettegésbe hozza a világot. R-ntegve várják ai emberek a híreket, hogy pusztít a golyó; miképpen törik ös.-ze a szabadságol az irigy pénzszomjasok, miképpen osztják fel a mennyei birodalmat a többvilágrészi hatalmak. Oia kell a pénz, hogy fizessék a harczost, hogy legyeu olyan, kinek vére ontóijon; ide kell a pénz, hogy amit elront a rettenetes hadi tudomány és tech nika, azt újra megteremtsék. Ami pínz már oda nem kell, azt őrzik a tőkepénzesek, lesve, mint farkas a bár> nv», jó esetre várnak, howy jó falatot faljanak. Faradnak azok is; szenvednek, éjjelük nappaluk rettegés, hogy eltalálják a kellő pillanatot, reároutani a falatra. A gazda nehéz munkáji, az iparos fáradsága, a muukás verej'éke Csak jáék e.őMök, hisz az kicsiség, de csak azt nehéz eltalálni, hol hoz a pénz 4% helyett 12—15°/

0-ot. E/. a nehéz — mi ehez a verejtek? Szomorú állapotokat élünk; valóságos megfordi tott világot; majdnem mintha bárány leané a farkast, galamb lesné a sólymot ; föld, ipar és kereskedelem meghajlik az érez elölt, s rá sem gondolunk talán már, hogy föld, ipar és kereskedelem nélkül mily törpe a pénz ! Étünk már jobb világot is, mikor a tőke hajtotta meg fejét, édes szavakban keltette magát, hogy megkedveltesse magát, mintegy azt várva, csak bejussak hozzád — többi az én gondom. A sátán czélt is ért. A jobb időt felhasználva beférközött, a legnagyobbtól a legkisebb helyig elfoglalta a rejtekhelyet, várva a kedvező alkalmat, bogy felrobbantsa, miként kicsi dinamit a szirtet. A kedvező pillanat érkezett. Á^yuk harcza, mennyei birodalom feloszlása; gyarma poiitika jó ürügy a szikra meggyújtására, hogy felrobbantsa a szirtet. It*. van a mai állapot. A XX században erre virrad tunk; dob.-zó pergése, mint május hajnalán. Aki ezt hallva ablakhoz siet, várja a zenét, csakhogy szomorú zenét jelez ez: a uemzet pusztulását! Eit pedig okoz* zák a gomba módra szaporodó takarékpénztárak, bankok, hitelegyesületek, melyek már csaknem az ország mindeu nagyobb falujában alakultak, melyek hogy üzlethez jussanak és forgalmat csináljtnsk, közvetítőül lépnek fel a nép minden rétegében, az üzletek lebonyolításánál, terményre valJ előlegezésnél, szóval minden hitel kínálásával ós eit igénybe veszi kinek nem is szükséges. Szakavatatlan népüuk nem ismervén a váltó természetét, lépre ment és most kérlelhetleuül híjtjak be a követelést a levegőbe épiett pénzintézetek, nem gondolva arra, hogy a gazda, ipiros, kereskedőnek a pínzszüke miatt a legszükségesebbre sem telik, csak épen hogy tengődik és most,is csak a jó idóbeu szokásba vett három hónapoukinti 10%-os tőketörlesztést 8-9°/

0 os kamattal, mely a 10°/„-ot is mejnladja, követelik, melyből ha ciak egy törlesztést is elmulaszt az illetó, kárlelhetlenül felmondják a hitelt. Ha ezt a zugpénzintézetek teszik, azoknak még elnézi az ember, de eat teszik a legelső pénzintézetek, ír. tábla. L e I h e I y Kassa Gombás Nemes-Ócsa Magyarország Összesen 7 57 T78 1 Ezen kimutatásból kitűnik, hogy Bereg 2, Zemplén, jobban mondva — Tarczal és a Tokaj vidékét kivéve, melyhez azouban Szabolcsnak egy része is tartozik, — a Bodrogköz 7, Szabolcsvármegye 20, tehát összesen 29 leihelylyel szerepel mig hazánknak többi részeiből öszszesen csak 49 leihely ismeretes. Tekintve a területnek roppant aránytalanságát vidékünk szerfelett előnyben áll. Ha pedig azt látjuk, hogy azon^területen, a melyre Anonymus őseinket bevezeti és itt megpihenteti, 13 ép és 5 löredék kardot, 80 kengyelt, 71 féle szijdiszitést (számuk sokkal több), 6 tarsoly-lemezt, melyek közül a szolyvai süvegdiszül szolgált, és egy igen szép ezüst korongot mulatunk fel; mig az országnak többi része csak 7 karddal, 57 kengyellel, 178 különböző díszítésű ezüst-szijdiszitéssel és egy ezüst tarsolylemezzel számolt be, minden elfogulatlan történet írónak el kell ösmerni azl, hogy Béla királynak névtelen jegyzője e tekintetben mese-mondónak nem bélyegezhető. Az akadémia által megbízott e^yik történész nem tartotta helyesnek, hogy a millenáris emlékoszlop Zemplén várára helyeztessék, és csupán azért lett az még is Bókus Gyula programmja szerint oda emelve, mert az Anonymus szerint egy kalap alá veendő Munkács, erre competens részről alkalmasnak találtatott. Bókus Gyula azóta — rövid pár év alatt — a Bodrogközön szerzett gazdag honfoglaláskori gyűjteményével hatalmasan érvelt Anonymus mellett. Azon krónikái állítás melleit, hogy őseink Erdélyen át hatoltak volna be, a goin'xísi kard bugafővel áll. Egyébb gáncsolásoknak gyengítésére magamat hivatottnak nem érzem. Nyiregyháza, 1901. márczius 19-én. Dr. Jósa András. melyeknek fölösleges milliói ott pihenitek a vasszekrényben. A gazdák, ipirosok, kereskedők munkások fájdalmas zokogása nem hallatszik oda, épen ugy, mintha az iotézőkörök volnának a vasszekrenyben, hogy megvédjék magokat a keserves hangoktól. Azt mondják, a humanizmus jegyében élQnk, mikor még a rablógyilkos megkegyelmeitetése végett ia kérvényeznek és még annak is megjön a kegyelem, de a tisztességes gazda, iparos, kererktdő, akiknek tiaztességesnevök,becsületük, jövedelmező birtokuk, iparuk és üiletük van: ezek a mai általános pangás álul halálra itélve nyögnek a csak épen hogy csiiádjokat, paidaslgi, vagy iparágaikat fentarihatjak. És na Idénybe vélték a pénzintézetek hiteléi, bit ezek nem tekintik van-e üzleti pangás — inkább törjön össie a gazda, ipjr s, kereskedő, de a fölösleges millióknak sérQlniök nem szabad. Ha stetmztikát lehetne vezetni arról éa ha keresnénk, bizonyára kimutatható lenne, hogy aránylag sokkal kevesebb pénz vesz el azáltal, ha valamely pénzintézet valakiuél elhelyezi pénzét, mint a mennyi ingó és ingatlan értekén alul vesi el, ha arra pénzkölcsönt kapott, mert az intézetek kérlelhet* lenek a kö'c-ön visszafizetésénél, még akkor is, ha erre nincs szükségük, ami által minden ok nélkül a vagyont árverésre dobják. Sajnos, ennek nincs orvossága, mert aki segít* kelne ezen és kellene is ily rendkívüli idóben segíteni a közvéleménynek: de ez is ugy van vele, hogyha ilyet hall, vagy lát, egyszerűen napi rendre tér f0

.0i

.te. Ha egy gazda, iparos, kereskedő pusatulását látja, egyszerűen rámondja: ez is bekracholt! Kérdezem nem kel* lene-é ezen segíteni P Nem keliene-e itt a közvéleménynek, a sajtónak sikra szállni ? Hiszen itt nem egy emberről van szó, aki korcsmában tölti éjeiéit, aki zöld asztalnál számolja el vagyonát, itt egy egész nemaet van püsztn'óban. Gizdasági egyletek gyűléseznek, iparos és kereskedői körök tanácskoznak, hibaztaijak a pénzintézetek eljárásait, a mindmegannyi rövid lejaratu bitelek adásait és a mostani nehéz viszonyuk közötti kegyetlenkedéseket. A pénzintézeteknek nem az a hivatátuk, hogy megnehezítsék a hitelt igenyiók helyzetet, de épen akkor, mikor arra szükség van, segitse^üi kellene jönniök. Nem az a hivatásuk, pusztulni engedni a nemzeti vagyont, de azt közbenjárásukkal, segítségükkel gyarapítani. Most már láthatók a pénziatezetek évi mérlegei, azok ha jó, ha rossz világ van, megszerzik a busás dividendát. Látja e az ember, hogy azok miuussszál zárnak? L'gfeijebb kevesebbet tesznek a tartalékba, azzal a megnyugtató fohászszal: no majd máskor ! Igazságos-e az, hogy a hivatalos kamatláb 6'/»? Eít veszi az állam is, mily kamatot vegyen a pénzintézet? Hí a pénz G°/«-ot hoz, mikor a birtok 2—3, legfeljebb 4®/

0-ot, mely küzd az idő viszontagsággal ? Az iparos, küzd a verseuynyel és még 8—10°/„ os pénzzel segítsen súlyos helyzetén? Mily visszás helyzet ez, hogy az igazi dolog nem nyer jutalmat, a készpénz a drága, mely épen hivatva lenne olcsón a gazda, iparoa kereskedő rendelkezésére állani. Nagy Széchenyi hiába mondta, hogy Magyarország uem volt, de lesz, ha a közvélemény, a sajtó nem veszi kezébe az ügyet, amely hatni tud minden igaz érdekében. Bj kell is hatnia a nemzet megmentése érdekében, őrködni minden sérelem ellen s követelni, hogy hajoljanak meg a milliók, melyek elrejtve fekszenek a vasszekrényben vagy legalább engedjék azt mep, hogy a gazda, iparos, kereskedő, aki rendesen fizeti az igénybe vett hitel százalékát, ne fizesse a tőketörlesztést, mig e nehéz viszonyok nem javulnak. Adjanak alkalmat a nemzetnek magához térni, mert hazafiúi kötelességet is akkor legszebb végezni, mikor arra szükség van éa ne engedjék a nemzetet összetörve — kítségbeeave várni, miképen csap össze az ár feje fölö:t! A szölö betegségei. A sok pénzen, nagy áldozatokkal ós nagy munkával ujratelelepitett homoki és hegyi szőllők betegségei sokszor teszik kétessé a gazda jövedelmét. Különösen két betegség van, a szólőpenész (peronoszpóra a lisztharmat (oibium), amely a szőlősgazdáknak sok kárt okoz. — A peronoszpóra leginkább a szőlő levelét, az oidium a levelet is, a vesszőt is, de különösen a szőlő bogyóját támadja meg. Akármelyik legyen úrrá szőlőnkben a két betegség kőiül, tönkre testi termésünket, — sőt a jövő év termésére i« rósz befolyással van. Eíer szerencse, hogy a betegségek ellen a gondos és ügyes gazda védekezni tud. Minden szőlősgazda igyekezzen ez

f. a védekezést megtanulni. Es ha megtanulta ne hagyja abba. Az elmúlt esztendőben sok százezer forint kárt szenvedtek nagy vidékeken a gazdák azért, mert nem védekeztek sem a perouos. póra, sem az oidium ellen.— Htnyagok voltak, elbizakodtak, különösen a peronoazpórával szemben, amely 2—3 éven át csak igen gyengén jelentkezett. Az elmúlt esztendőben azonban óriási mértékben lépett fel s a hanyag gazdákat, akik a védekezést elbizakodva elmulasztották, óriásilag megkárosította. Tanuljanak a mult év káraiból és az idei évben teljes erővel, az egész országban mindent gazda védekezzen a betegségek ellen. A legjobb védekező auyagok, amelyeket mindea tudatlan kisgazda, vinczeüér is használhat teljes sikerrel. a dr. Aschenbrandt féle porok, amelyek már egész M igyarországon elterjedtek. A peronoszpóra ellen kitüaő szer a dr. Aschenbrandt féle ..bordói por*. Az oibium ellen kitűnő hatású a dr. Aschenbrandt* féle „rézkönpor*. Leírjuk, hogy e két kitűnő szerrel, hogyan védhetjük meg szólőiuket a betegségek ellen. * * * A peronoszpóra (szőlópenész) ellen háromszor kell permetezni, hogy a bajt egész biztosan megelőzzük, — öég pedig be keli permetezni a szőlő egész lombját' • --S "S N <V a> s-M a n Q _Q tu 11 a 11 o o á N tfi u: W á N CtJ u: w a> tS "H 2 « S CL £ « Nyitra — — — Nógrád — 3 13 2 _ — 1 2 — — 2 13 Pest — — 12 Komárom — 2 2 Sopron — 2

lJ Sopron — 2 4 Fehér — 2 5 Pest — — 8 Heves 1 4 1 Arad — — 3 Bács — — 1 Krassó Sz. — — 1 Bihar — — 1 Temes — — 7 Győr — — 5 Jász N.-K. — — 2 Csongrád — 2 1 Bihar — — 2 Pest 1 8 3 Tolna — — 5 Torontál — 3 ti Csanád — — 1 Jász-N.-K. — — 10 Torontál — — 2 Bihar — — 2 Torontál — — 7 Sz.-Fehér. 1 2 10 Borsod — — 1 Jász-N.-K. — 2 1 Tolua — — 3 Pest - 2 6 Pest — — 2 Jász-N.-K. — — 14 Csongrád — 2 — Abauj — 2 — Arad — 6 kettő díszített Csongrád - 2 — — Nógrád — 2 — — Csongrád — 4 — — Zala — 2 — — Mosony 1 — — — 4> ír? T3 _, S5 w ~ B s® E <u m -a> H S 22 d ** .2 — 2 - C ,2 » - ö Q, O) ti v. y

) £ « M Abauj 1 — — — Szotnok-D. 1 — — — Komárom t — — —