Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-10 / 10. szám
szatmári járásaiból. Szebenvármegye szászsebesi és ujegyházi járásaiból és Szászsebes r. t. városból, Tolnavármegye dombovári, simontornyai, tamási és völgységi járásaiból, Torontálvármegye török-kanizsai járásából. Ugocsavármegye tiszán-inneni és tiszántúli járásaiból. Vasvármegye felsőőri, kisczelli, kőszegi, németujvári, szentgotthárdi, szombathelyi és vasvári járásaiból, valamint Kőszeg és Szombathely r. t. városokból. Veszprémvármegye devecseri, pápai és veszprémi járásaiból, valamint Pápa r. t. városból. Zalavármegye kanizsai, novai, pacsai, sümegi és zala-egerszegi járásaiból, Nagy-Kanizsa és Z ila-Egerszeg r. t. városokból, továbbá: Kecskemét, Komárom, Nagyvárad, Szabadka, Szeged és SzékesFejérvár önálló törvényhalósági joggal felruházott városok területéről. B) Horvát Szlavonorxzágokat illetőleg. I. A sertésvésznek uralgása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való bevitele Zágrábvármegyének Ausztriával határos samobori járásából; II. A juhhimlőnek uralgása miatt tilos a juhoknak Ausztriába való bevitele Lika-Krabava vármegyének Ausztriával határos gospici járásából. III. A sertésvésznek osztrák területre tőrtént behurczolása miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele a következő horvát-szlavonországi területekről tilos: Belovár-Kőrösvármegye belovári, garesnicai,gyurgyeváczi, grubisnopoljei és kutinai járásaiból, valamint Belovár r. t. városból. Pozsegavármegye pakraczi, pozsegai és ujgradiskai járásaiból. Szerémvármcgye vinkovezei, vukovári és zup.injai járásaiból. Verőczevármegye nasicei, sl.itinai és verőczei járásaiból. Zágrábvármegye jaskai, karlováczi, petrinjai és sisaki járásaiból, valamint Karlovacz, Pelrinja és Sisak r. t. városokból. C) Általános szabályok ; A bevitelre szánt állatok az 1890. évi 75,500. számú rendelet II. része 4. pontjának megfelelőleg kiállított marhalevelekkel látandók el, a melyek igazolják, ho B'y a származási helyen és az ezzel szomszédos községekben, illetőleg a határos községekből álló körzetben a szállítást megelőző negyven nap alatt nem uralkodott ezen állatokra nézve ragadós és bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Ha az ily helyről származó állatok közt a rendeltetési állomáson valamely ragadós betegsig állap.Ltatik meg, ugy az ilyen állatszállítmány, — a mennyiben az állatoknak a vasúti állomással vagánynya! egybekötött nyilvános vágóhídra való szállítása m g nem engedtetnék — az erre vonatkozó különl ges szabályok figyel mbe vételével a származási hely feladó-áiloulására vissza küldetik. Friss hus-szállítmányoknak oly bizonyítványokkal kell ellátva lenniók, inelyek igazolják, hogy az illető állatokat a hatósági állatorvos élő állapotban és a levágás után szabályszerűen megvizsgálta és egeszségeseknek találta. Ezen intézkedések azonnal hatályba lépnek s egyidejűleg hatályukat vesztik az 1901. évi január hó 21-én és 28-án és február hó 6-án 6729 , 10487. és 12505. száiuu itteni rendeletekkel az 530., 531. és 534. számú Állategészségügyi Értesítőkben általam közzétett eddigi állatforgalmi korlátozások. A meg nem engedett módon bevitt állatszállítmányok az 1880. évi február 29-ik osztrák törvény 46. g-ában megállapított elbánás alá esnek. Ezek folytán tehát megjegyzem, hogy az Ausztriába való bevitelből kizárt és fent megnevezett járások és törvényhatósági városok területéről, továbbá valamely ragadós állati betegséggel fertőzött és ezekkel szomszédos községekből, valamint általában minden oly községből, melyben ragadós állati betegség uralkodott, de a zár feloldását megelőzőleg az utolsó betegségi eset megszűnte óta a 40 napi vészmentesség igazolhatásához szükséges ezen idő még le nem telt — és az ilyenekkel szomszédos községekből az illető betegségre fogékony állatok csakis a külön kikérendő osztrák engedély alapján vihetők ki Ausztriába. E nyebként az Ausztriába irányuló állatforgalomra nézve az 1899. évi 75,500. számú rendeletben (332. számú Állategészségügyi Értesítőben) közölt általános szabályok mérvadók. Útmutató II. részének 32. lapján előjegyzendő, ugyanezen lapon az 530. és 531. 534. számú előjegyzések törlendők, az 530. és 531. 534. számú Értesítők, mint már lárgytalanok, áthuzandók és .lásd az 536. számú Értesítőt* jegyzetlel látandók el. Budapest, 1901. évi február hó 9-én. M. kir. főldmivelésügyi miniszter. Melléklet a 12969\901. sz. a. kiadott 536. számú Állategészségügyi Értesítőhöz. Az érdekelt szállító felek felvilágosítása és figyelmeztetése és szigorú miheztartás végett, tudomására adom az állatrakodókhoz kirendelt szakértőknek, hogy az osztrák cs. kir. belügyminiszter ur saját szempontjából, az általa folyó évi február hó 8-án 3953. szám alatt közzétett hirdetmény szerint, a következő magyar- ét horvát-szlavonországi községeket és az ezekkel szomszédos községeket tekinti még olyanoknak, a melyekből ragadós állati betegség uralgása miatt, Ausztriába az illető betegségre fogékony állatokat szállithatóknak nem tart. EbbőL folyólag tehát és a fent hivatkozott hirdetdetményhez képest, ezen községekből és az ezekkel szomszédos községekből a cs. kir. osztrák belügyminiszter ur külön engedelye nélkül Ausztriába kivitt s az illelő betegségre fogékony állatok az 1830. évi február hó 29-én kelt osztrák állategészségügyi törvény 46. §-a alapján elkobzási eljárás alá esnek. AJ Magyarországban: a) Sertésvész uralgása miatt: Abauj-Tornavármegyének cserháti járásában Buzita, Felső-Gagy, Szeszta, füzéri járásában Pálháza, kassai járásában Hidas-Németi, Kenyhecz, Nagy-Ida, Tornyos-Németi, szikszói járásában Alsó-Méra, Felső-Füged, Ináncs. Aradvármegyének aradi járásában Kuvin, borosjenői járásában Monyoró. BácsBodrogvármegyének apatini járásában Bodrog-Monostorszeg, Kupu.-zina, zentai járásában Ó-Kanizsa. Baranyavármegyének hegyháti járásában Ilőrnyék, Kapos-Szekcső. Barsvarmegyének aranyos-maróthi járásában Keresztúr, Vaikócz, lévai járásában Dobó-Berekalja, Hólvény, NagyMa lo-, Nagy-Od, Nagy-Salló, verebélyi járásában Besse, Kis-Vezekény, Né ved. Beregvármegyének latorczai járásaban Rákos, mezőkászonyi járásában Nagy-Lónya. Biharvármegyenek belényesi járasában Nyimóesd, belettyó-ujfalui járásában Berettyó Újfalu, Darvas, cséffii járásában Kőrösszeg, derecskei járásában Derecske, nagyszalontai járásában Bajj, Erdő Gyarak, Sarkal, Tulka, szalátdi járásában Taláros, Vajda, székelyhídi járásában Bihar-Diószeg, tordai járásában Bakonyszeg, Nagyrábé. Borsod vármegyének egri járásában Cserépfalu, EgerFarmos, uiező-csáthi járásában Hő-Szalonta, NagyMihály, Sajó-Őrs, miskolezi járásában Harsány, ózdi járásában Bolyok, szendrői járásában Balajt, Finke, LádBesenyő, Sajó-Kaza, szent-péteri járásában Alacska, Apát falva, Parasznya, Sajó-Sz. Péter, Szilvás. Csik vármegyének felcsiki járásában Csik-Szentlélek kászony-alcsiki járásában Tudnád. Esztergom vármegyének esztergomi járásában Bajót, párkányi járásában Kis-Ujfalu r. t. város. Fehér vármegyének sárbogárdi járásában Czecze, Kálóz, Sár-Szent-Miklós, vaáli járásában Alcsuth, Bicske, Felcsuth. Fogaras vármegyének sárkányi járásában Szunyogszék. Gőmőr-Kishont vármegyének nagyrőczei járásában Murány-Hosszurét, rimaszombati járásában Klenócz, rozsnyói járásában Kun-Tapolcza tornaijai járásában Csoltó, Deresk, Sajó-Gőmör, Tornaija. Győr vármegyének sokoróaljai járásában Koronczó. Hajdú vármegy nek HajduNánás r. t. varosából. Háromszék vármegyének orbai járásában Tamásfalva, sepsii járásában Bodola, Káinok, Kis Borosnyó. Kökös. Heves vármegyének tiszafüredi járásában Poroszló, Tisza-Igar. Ilont vármegyének báli járásában Derzsenye, Felső-Fegyvernek, Kis-Kér, Varsány, ipolysagi járásában Alsó Rakoncza, Alsó-Terény, FelsőRakoncza, nagycsalomiai járásában Ipoly-Szécsényke, szobi jarásában Bajta, Zebegény. Hunyad vármegyének bradi járásában Szlanizsa, dévai járásában Déva, Piskitelcp, hátszegi járásában Nagy-Csula. marosillyei járásában Branyiczka, Kulyes, Lapusnyak, Maros-Bretye, Vorcza. Jász-Nagykun Szolnok vármegyének jászsági alsó járásában Jasz-Alsó-Szent-György, Jász-Kis-Ér, Tisza-Süly, jíszsági felső járásában Jász-Jákóhalma, tiszai alsó járásában, Czibakliáza, Kun-Szent-Márton, Tisza-Fóldvár. Kilozs varmegyének almási járásában Nagy-Almás, báuffyhunyadi járásában Magyar-Bikal, mezőörményesi jarasaban Oroszfája, mócsi járásában Álsó-Csuk, MezőSzombattelke, nádasmenti járásában Szent-Mihály telke, ttkei járásában Vajola. Komárom vármegyének tatai járásában Tata, udvari járásában Kolta, Madár, Martos. Kraisó-Szöreny vármegyének teregovai járásában Teregova. Máramaros vármegyében Máramaros-Sziget r. t. város. Maros-Sorda vármegyének marosi alsó járásában Remeleszeg, marosi felső járásában Mező-Pagocsa régeni alsó járásában Beresztelke. Nagy-Kükülő vármegyének kőhalomi járásában Rádos, Sövénység, nagy sinki járásában Boholcz, Felmér, Mártonhegy. Nógrád vármegyének balassa-gyarmati járásúban B.ilasa-Gyarmat, Riba, füleki járásában Nagy-Bárkány, Ó-Bást, Zagyva-Róma, gácsi járásában Alsó-Sztregova, Kis-Libercse, Podrecsány, losonczi járásában, Kis-Keresztur, Nagy-Kfresztur NagyDarócz, Rónya, szécsényi járásában Kis-Hartyán, Luczin, Megyer, Nagy-Szécsény, Nógrád Ludány, Rárós-Mulyad, sziráki járásában Alsó-Told, Kökényes, Kövesd és végül Losoni'z r. t. város. Nyitra vármegyének galgóczi járásában Elecske, Felső-Atlrak, Nagy-Báb. Vágmedencze, nagytapolcsányi járásában Felső-Helbény, Velusócz, nyitraí járásában Üzbégi nutra-zsámbokréthi járásában, KisBossány, privinyei járásában Bajniócz-Apáti, Bjlapataka. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének dunavecsei járásában Dömsöd, Dunavecse, Solt, gödöllői járásában. Boldog, Mogyoród, kalocsai járásában. Kalocsa, végül Kis-KunHalas r. t. város. Pozsonyvármegyének felső-csalóközi járásában. Nagy[ég, nagyszombati járásában. Szomolány. Sárosvármegyének alsó-tárczai járásában. Erdőcske, Gulyvész, Kis-Ladna, Lemes, Szent-István, sirokai járásiban. Sós-Ujfalu, Tót-Só vár, szekcsői járásában. Deméte, tapolyi járásában. Hazslin és végül eperjes r. t. város. Somogyvármegyének igali járásában. Igal, tabi járásában. Karád, Nagy-Berény. Sopronvármegyének csornai járásában. Egyed, Rába-Csanak, Szil, kapuvár járásában. Hiinód. Szabolcsvármegyének bogdáni járásában. Vasmcgyer, dadai alsó járásában. Baáj, Pthrügy, Tisza-Dob, TiszaLök, nagykállói járásában. Mártonfalva, nyírbátori járásában. Nyírbátor, tiszai járásában. Eperjeske, Lövő-Petri, végül Nyíregyháza r. t. város. Szatmárvánnegyének csengeri járásában, Gacsály, Nagy-Gécz, mátészalkai járásában. Kocsord, Ó-Pályi, nagy-bányai járásában. Erdőszáda, Hidegkút, Nagy-Sikárlo, nagy-károlyi járásában Esztró, Maző-Petri, Mezőterem, szinérváralljai járásában Bajánháza. Szebenvármegyének nagyszebeni járásában Bongárd, Fnnyőfalva, Szászujfalu. Szepesvármegyében Gőlniczbánya r. t. város. Szilágy vármegyének szilágy-csehi járásásán Gardáníalva, Közép-Varcza, Szélszsg, tasnádi járásában Alsó-Szopor, Felső-Szopor, zilahi járásában Egrospatak, Nyirsid, zsibói járásában Inó, Kucsó, Náprád, Solymos, Szamos-Udvarhely, végül Szilágy-Somlyó r. t. város. Szolnok Dobokavármegyének bethleni járásában Magosmart, Sajó-Keresztur, deési járásában Csatán,szamosujvári járásában Tötőr es SzamosÚjvár. r. t. város. Temesvármegyének buziási jarásíban Szinérszeg, dettai jarásában Gertenyes, Nagy-Szemlak, verseczi járásában Ferendia, vingai járásában Szécsány, Varjas. Tolnavárinegyének dunaföldvári járásában K íjdács, Paks. Torda-Aranyosvármegyének felvinczi járásában Haraszlos, marosludasi járásában Mező-Kapus, tordai járása an Alsó-Detrehem, Mező-Orke, Mező-Nagycsám. Torontál vármegyének alibunári járásában Alibunár, bánlaki járásában Gyöngyház, Nagy-Gáj, Zchyfalva, csenei járásában Aurélháza, Kis-Jécsa, Oregfalu, Tamástalva, módosi járásában Gyér, Rudna, Torontál-Szécsány, nagybecskereki járásában Jankahida, Szerb-Elemér nagykikindai járásában Mokrin, Tisza-Hegyes, nagyszent miklósi járásában Szerb-Csanád pancsovai járásában Sándoregyháza, párdányi járásában Német-Párdány, Szerb-Párdány, Ujpécs, törőkbecsei járásában Törőkbecse, zsombolyai járásában Kis-Orosz, Tóba, végül Nagy-Kikinda r. t. város. Trenc»én vármegyének baáni járásában Bobolh. Turócz vármegyének szentmártonblatniczai járásában Stiavnicska. Udvarhely vármegyének székelyudvarhtlyi járásában Dobó, Kápolnás-Oláhfalu Szentegyháza* • Olahftlu, Zetelaka. Ung vármegyének kaposi jarásában Györöcske, Konczháza, Ptruska, Záhony, szobránczi járásában G >zsény, Vas vármegyének körmendi járásábaa Nagy-Rákos. Veszprém váraiegyének enyingi járásában Csajágh, Dégh, Kenese, zirczi járásában R-íde. Zala vármegyenek kezd helyi járásában Stent-András, tapolczai járásában Mindszent-Kálla-Kisfalud. Zemplén vármegyénekbodrogközi járásában Bacska, Karád, Kis-Czigánd, KisRozvágy, Nagy-Rozvány, Perbenyik, Semjén, Vajdácska, gálszécsi járásában Isztancs, nagy-mihályi járásában AlsóKörtvélyes sártoralja-ujhelyi járásában Bodrog-Halász, Józseflfatva, Sárospatak, Szürnyeg, szerencsi járásában Bérezik, Megyasszó, Takta-Szada, tokaji járásában BodrogKisfalud, Tarczal, Tolcsva, varannói járásában Agyagos, Csáklyó, Kő-Poruba, Nagy-Dobra. Továbbá a következő törvény halósági városokból Baja és Selmecz-Bélabánya. b) Sertésorbáncz uralgása miatt: Abauj-Tornavármegyének szikszói járasában Ináncs, tornai járásában Horváti. Bács-Bodrogvármegyének bajai járásában Borsod. Beregvármegyének munkácsi járásában Maszárfalva. Borsodvármegyenck egri jarásában Cserépváralja, szendrői járásában Hangács. Fejérvármegyének sárbogárdi járásában Czecze, vaáli járásában Kajázó-Szt.-Peter. Hevesvármegyének tisza-füredi járásában Tisza-Szőllős. Hontvármegyének nagycsalomiai járásában Kelenye. KrassóSiörényvármegyenek oraviczai járásában Kis-Tikvány, resiczai járásában Szócsány. Nógrádvármegyének nógrádi járásában: Alsó-Szécsényke, szécsényi járásában Megyer Nagy-Zellő. Nyitra vármegyenek vágsellyei járásában Sempte. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegyének dunavecsei járásában Harta, ráczkevei járásában Kis-Kun-Laczháza, váczi járásában Csománd. Szabolcsvármegyének dadai alsó járásában Tardos, nagy-kállói járásában Nagy-Kálló, tiszai járásában Mándok. Temesvárraegyének fehértemplomi járásában Oresácz, lippai járásában Komeát, rékási járásában Bu/.ovecz. Tolnavármegyének dunaföldvári járásában Paks. Udvarhelyvármegyenek székely-udvarhelyi járásában Vágás. Veszprémvármegyének zirczi járásában Csesznek. c) Juhhimlő uralgása miatt: Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének tiszai felső járásában Madaras. KrassóSzörény vármegyének oraviczai járásában Román-Oravicza. Nagy-Küküllővármegyének nagysinki járásában Dombos. Nyitravárraegyének érsekújvári járásában Nagy-Kér. PestPilis-Solt-Kiskunvármegyének ráczkevei járásában KisKun-Laczháza. Szebenvármegyének ujegyházi járásában Fófeld. Temesvármegyének fehértemplomi járásában Vőröstemplom, Vracsevgáj. Toronlálvármegyének nagykikindai járásában Tisza Hegyes. B) Horvát-Szlavonországokat illetőleg. a) Sertésvész uralgása miatt: Lika-Krabavármegyének otocaci járásában S<arc. Pozsegavármegyének daruvári járásában Bastaji-veliki. Varasdvármegyének varasdi járásában Jalzabel. Verőczevármegyének diakóvári járásában Bracevci. Zágrábvármegyének velika-goricai járásában Kolibic. b) Juhhimlő uralgása mialt: Lika-Krabavavármegyénekbrinji járásában Jczerane, otocaci járásában Sinac, Skare, Vrhovine; perusici járásában: Kosinj : udbinai járásában: Udbina, Podlovaca. Modrus-Fiume vármegyének sluini járásában : Rakovica. 4670—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szabályszerű közhirrététel végett közlöm, miszerint nyir-adonyi illetőségű nagykörű Zahonyai György a nyíregyházi kir. törvényszék 304/901. P. szám alatt kelt ítéletével az 1877. évi 20. t.-cz. 28. §-ának a) pontja alapján gondnokság alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1901. február 25. Mikecz János, alispán. 4864—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem hogy Nyir-Acsád községben két udvarban a rühkór megállapittatott s ez okból a fertőzött udvarok lóállománya 30 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1901. február 27-én. Mikecz János, alispán. 4865—1901. K. Szabocsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Petneháza községben Groszmann Bernát ottani lakos kárára 1 drb szarvasmarha lépfene miatt elhullott s ez okból a fertőzött udvar állománya zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1901. február 27-én. Mikecz János, alispán. 4936 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi február hó 2-án kelt 2729. K. számú értesítésemre tudomására hozom, hogy a Szt. Mihály községben lep fene miatt elrendelt zár folyó évi február hó 25-én feloldatott. Nyíregyházán, 1901. február 28. Mikecz János, alispán. 5134—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Bezdéd községben egy kóbor kutyán a veszettség megállapittatott s ez okból a község ebeinek 40 napig kötve tartása elrendeltetett. Nyíregyházán, 1901. márczius 2. Mikecz János, alispán. 4863-1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Mártonfalva községben két udvarban a rühkór megállapittatott s ez okból a fertőzött udvarok lóállománya 30 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1901. február hó 27-én. Mikeez János, alispán.