Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-10 / 10. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvldék" 19Q1. lO-ik szám&hoz. 4146—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 87821/99. 1. számú azon körrendeletenek masolatat, melyben a vármegye közönségét felhívja, hogy súlyosabb gépeknek a közutakon elhelyezve levó birtokokon való átszállítása körül a szükséges intézkedéseket tegye meg, tudomásul vétel alkalmazkodas és a legszélesebb körben leendő közhirré tétel végett a kövelkező utasítások kíséretében adom ki. Miután a törvényhatósági közutakon levő műtárgyak általaban oly szerkezettel bírnak, hogy azokon 4 tonnánál (40 métermázsánál) súlyosabb gépek előzetes intézkedések nélkül át nem szállíthatók, gondoskodtam arról, hogy az összes törvényhatósági közutakon levő hidaknál megfelelő jelző táblák állíttassanak fel s felhívom a tek polgármester urat és a községi elöljáróságot miszerint tegye a legszélesebb körben közhirré azt is, hogy aki valamely tvb. közúton lévő bidon 40 méter mázsánál súlyosabb gépnek, vagy bármely más tárgynak átszállítását eszközöltetni kívánja, ezt hozzám az engedély és a hidak biztonságának megóvása érdekében szükségélt intézkedések megtétele végett jelentse be. A községi közlekedési (vicinális) közutakon levő hidakon való átszállítás engedelyezése a járási főszolgabírótól, községi (közdűlő) közutakra nézve a községi elöljáróságtól kérendő. Végül miután az utóbbi időben az utrendőri kihágások száma lényegesen szaporodott, az utrendőri kihágásokat magukban foglaló hirdetményt kellő száinu példányban oly felhívással küldöm a járási föszolgabiráknak es Nyiregyhaza város polgármesterének ki, hogy ezen hirdetménynek a vezetésük alatt alló hivatal helyisegeiben és a községekben leendő kifügesztését eszközöljék, a községek elöljárói pedig utasíttatnak, hogy ezen hírdetuicnyre, a lakosság tigyehnét a szokásos módon azonnal hívják fel. Nyiregyháza, 1901. február 21-én. Mikeez János, alispán. (Másolat) 4140. K. számhoz. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ö782l/&99 1. szám. Valamennyi magyarországi vármegyei törvényhatóság közönségének (Nyílra vármegye ki vételeveiJ A gőzekék és más nagy sulyu gazdasági gépek hasznalata egyre általánosabbá válik s ebből kifolyólag egyre sűrűbben merülnek fel azok a nehézségek, a melyeket e súlyos gépeknek az ily terhelésre nem számított hidakon és pedig neiu csak a fa, hanem mas anyagból készült s különösen a vastartós és teljesen vasszerkezetű hidakon való álvontatása is okoz. Minthogy azonban az 1890. évi t.-cz. 115. §-a. a gőzekeknek s más nagysulya járó müveknek csak fahidakon való átszállítását köti kifejezetten feltételekhez, kétsegek merülnek fel az iránt, vajon az ily nehéz járómüvek nem fából készült hidakon igy például: vashidakon való átszállításának bizonyos korlátozása, illetőleg teltételekhez kötése törvényes alappal bir-e? Egységes eljárás érdekében a közönség figyelmét a következőkre bivom fel; A közutakról és vamokról szóló 1890. évi I. L-cz. 59., 60. es 64. §-ai értelmében minden híd epitese előtt annak fóinerelei a létesítésének főfeltételei (ezek közt szükségképen de a törvény említett §-ai alapján fejlődött gyakorlat szerint is a híd teherbírása szintén) törvényszerű helyszíni bejárás alapján határozatilag megallapittatnak és engedélyeztetnek, a mennyiben tehát valamely hídon az engedélyezes alkalmával megállapítottnál nehezebb járóművet akarnak átvinni, ez, — mint az engedélyezés keretein kivül álló eset, — természetszerűleg az engedélyező hatóság külön engedélyevei és az általa megállapítandó módozatok mellett történheilk meg, annál is inkább, mivel az eredeli engedélyben foglalt határozatoknak és feltételeknek figyelmen kivül hagyását a szóban lévőtőrv. 138. §-a kihágasnak rmnősiti. Ugyanazon törvény 125. §-a. pedig tilalmazza s kihágásnak minősiti minden, a közlekedés czeljaira szolgáló vagy azok, fentartására megkívántató bármely létesítménynek, ugy szándékos mint vétkes mulasztásból vagy gondatlanságból származott rongálását. Ebez képest a bejárás is külön engedelyezes tárgyát képezett hidakra nézve az engedélyező hatóságnak kétségtelenül meg van a joga arra, hogy a műtárgy engedélyez se alkalmával előrelátoltnál nagyobb sulyu jármüvek átkelését nemcsak fából, hanem más anyagból készült, úgy vashídaknál is, bizonyos felfételekhez kösse, sőt szűkség esetén, — a mikor ezt a híd allapotara való tekintettel a közbiztonság érdeke megköveteli, — bizonyos hidakra nézve esetleg teljesen meg is tilthassa. A bejárás és külön engedélyezes tárgyát nem képezeit hidakra vonatkozólag alapot ad ugyanerre a törvény 6ti a melynek értelmében midazok, kiket valamely kőzutnak fentartása és kezelése megillett, tartoznak az iránt kellően gondoskodni, hogy a forgalom folytonosságát és biztonsagai megakasztó, vagy koczkáztato okok elharittassanak és ugy a forgalom folytonossága, mint annak biztonsága megóvassék. Minthogy pedig a közúton való forgalom biztonságát és folytonosságát a közúton levő hidak anyagara és az engedélyezés körülményéire való tekintet nélkül veszélyezteti az, ha e hidakon nehezebb járómüvek közlekednek mint a milyeneknek a lndtartok erőssége megfelel, nyilvánvaló hogy a fennhatósága ala tartózó közutak mütargyaira nezve a törvényhatóság első tisztviselőjének általaban nemcsak joga hanem köleleasoge is az ily esetek bekövetkezeset a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel megakadályozni. Czelszerűnek mutatkozik ennélfogva, ha a t örvény hatóság első tisztviselője a törvényhatóság területén fennforgó szükseghez képest az egyes*érdekelteknek szélesebb körű érdekeltség esetén az egész közönségnek egyr szt a közforgalom folytonosságának és biztonsaganak megóvása erdekeben, de másrészt az illetők saját jól (elfogott érdekében is, megfelelő módon ÜgyelmeztelCí jellegevél, esetleg a hidak mellett elhelyezendő megfelelő feliratú intő táblák alkalmazásával, tudomására hozza, hogy bizonyos műtárgyakon (esetleg bizonyos utvonalak összes műtárgyain) az engedélyezes (eltételeihez képest, illetőleg a műtárgy tenyleges teherbírásához képest legtöbbet mily nehéz járóinüvek közlekedhetnek s közli hogy ennélfogva nehezebb járóműveket átszállítani csak esetenként külön adandó hatósági engedély alapján illetve megállapítandó módozatok mellett szabad. Felhívom ehhez képest a közönséget, hogy a fentemiitett intézkedéseket, illetve közhirré tételt, a mennyiben ennek szüksége a törvényhatóság területen tényleg fennforog, első tisztviselője utján a törvényhatóság területén levó utakra nézve (az állami közutakat is ideertve) mielőbb tegye meg, különösen figyelmeztetvéu arra, hogy a tervezett gépszallitás bejelentéséről saját érdékükben mindenkor jó előre gondoskodjanak, hogy a netán szükséges s esetleg bizonyos tanulmányt igénylő rendszabályok megtételére kellő idő aljon rendelkezesre. A fent körülírt figyelmeztetés jellegevei bíró intézkedésekhez szükséges adatokat az altalam egyidejűleg megfelelően ulasitott állauiépitészeti hivatal fogja a közönség rendelkezésére bocsátani. A mennyiben tényleg előáll a szüksége annak, hogy egy-egy nehezebb jármű valamely hídon való átvonulásának feltételei megállapittassanik, e megállapítás a törvény 115. §-ában foglaltak analógiájára nemcsak fa, hanem más anyagból készült hidakra nézve is első sorban es önként érthetőleg teljes fe elősség mellett, az államépitészeti hivatal feladatát képezi. Kívánatos, hogy egy-egy ilyen külön intézkedést igénylő gépszállitás mirdig megfelelő hatósági felügyelet mellett történjék es pedig egyszerűbb esetben az illetékes útmester, fontosabb esetekben s különösen pedig nagyobb vasszerkezetnél egy-egy műszaki tisztviselő felügyelete mellett, hogy így egyrészt meggyőződés szereztessék az átszállítás előírásszerű voltáról, másrészt a gépek által a műtárgyakon netán okozott karok azonnal a helyszínén megállapíthatók legyenek. Kívánatosnak tartom továbbá, hogy a fentiekben körülírt rendszabályok nemcsak törvényhatósági és állami közutak, hanem községi, közlekedesi vasúti állomásokhoz vezető közutak műtárgyaira is lehetőleg alkalmaztassanak. A mi az átszállítás czéljából történt intézkedések költségeit illeti, azon ugyancsak a 115. §. analógiájára mindenkor az átszállilot terhelik. Amennyiben pedig a fennebbiekben előirt külön engedely kieszközlése nélkül, vagy az engedélyben előírandó felteteleknek mellőzésevei, avagy hiányos alkalmazásával eszközöltetnék az átszállítás, az ebből származó károkért az átszállító felelős (1890. évi I. t.-cz. 125. § a) Végül ertesitein a közönséget, hogy a fentiekben tárgyalt esetek sűrű ismétlódesére tekintettel es azok minél gyorsabb, helyesebb és egyönlelübb elintézteléso czéljából intézkedtem, hogy az ilyen esetekben s különösen a uagy sulyu gépeknek nagyobb vaszzerkezetü hidakon való átszallitasa esetén szükséges ovintézkedesek es követendő rendszabályok lehetőleg részletesen kidolgoztassanak. Ezen rendszabályokat a közönséggel annak idején közölni fogom. Budapesl, 1901. február hó 9-én Hegedűs, s. k. 4889—1901. K. Szabolcs varmegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szabályszerű közhírré tétel végett közlöm, hogy Nyíregyháza város polgármesterének 115)901. M. R. számú jelentése szerint Babej János kárára február 20-án 1 drb. 4 hetes sárga szőrű hóka, kesely, kancza c»iko Nyíregyházán elbitangolt. Nyiregyháza, 1901. február 27-én. Mikeez János, alispán. 5139—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjálól. Értesítem, hogy T.-Dob községhez tarlozó Reje tan án gróf Andrassy Aladár kárára 1 drb. szarvasmarha lépfenében elhullóit s ez okból a fertőzött tanya állatállománya 14 napi zár alá helyeztelett. Nyíregyházán, 1901. márczius hó J-án. Mikeez János, alispán. 5153 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától Értesítem, hogy Tisza-Polgár községhez tartozó Örvényszög tanyán 1 drb. kulya veszettség mialt kiirtatott s ez okbol a tanyán levő kutyáknak 40 napig kötve tartása elrendeltetett. Nyiregyháza, 1901. márczius 5-én. Mikeez János, alispán. 5198 — 1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A nyir-bátori járás főszolgabirájáuak 1416—901. szám alalt kelt körözvényét szabályszerű kőzhirrététel végett közlöm. Nyíregyházán, 1901. évi márczius hó 7-én. Mlkecz János, alispán. Szabolcsvmegye nybogdányi j. főszolgabírói hivavatala. 1566 — 1901. K. sz. Körözvény. Klein Mór vasmegyeri lakos tulajdonát képző I drb. 2 hetes veres bika borjúról Vasinegyer községben 1901, evi február hó 19-en 97 4184. községi szám alatt kiállított jarlatot Njgy-Kálló és Vasnu'gyer közötti ulon február 2 l-én elvesztette, megsemmisítés végett köröztetik. Kemecse, 1901. évi márczius hó l-én. Krasznay Péter, főszolgabíró. 5131 — 1901. K. Szabolcsvármegye alspánjától. A nagy kallói járás főszolgabirájanak 2508|I90I. szám alatt beterjesztet körözvényét szabályszerű közhirré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1901. márczius 7-én. Mikeez János, alispán. Szabolcs megye nagy-kállói járás főszolgab róságától. 2.')08—1900. K. Körözvény. Virágos János Bökönyi lakos tulaj lonát képező 7 éves daru szőrű fennálló szarvú tehene a f. évi február 21-én N.-Kallóban megtartót országos vá'árról elszaladt és azóta fel nem Utálható köröztetik, felhívatván annak fclfogója ezen hivatalhoz jelentést lenni. N.-kalló, 1.101. február hó 27. Zoltán, főszolgabíró. 5446—1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Járási föszolgabiráknak s a községi elöljáróknak. A vakok budapesti orsz. m. kir. nevelő és tanítóképző intézetének igazgatósága értesít, miszerint az 1901—902-ik iskolai év kezdetével az intézet uj, 200 növendék befogadására szolgáló intézete fog megnyílni, miután pedig a felvételre folyamodók száma még a 200-at meg nem közelíti, hogy e szám betölthető legyen, másrészt pedig, hogy végre megállapítható legyen az egyes vármegyékben lévő 7 — 16 éves iskola köteles vakok száma ezek szamának megállapítására kér fel, felhívom ennélfogva a községi elöljárókat, miszerint az említett évek közötti vak gyermekek nevei, jelenlegi tartózkodási helyeit, atyjok vagy anyok nevét, a gyermekek életkorát írják össze és az erre vonatkozó kimutatást az illetékes főszolgabiráik utján terjesszék be. Nyiregyháza, 1901. márczius 7. Mlkecz János, alispán. 5350—1901. K. Szobolcsvármegye alispánja. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A dadai a. járás főszolgabírójának 1071 |'J01. szám alatt beterjesztet körözvényét szabályszerű nyomozás és inlézkedés végett közlöm. Nyiregyháza, 1901. márczius 7-én. Mlkecz János, alispán. 1071—1901. Kih. Dadai alsó járás főszolgabírója. Körözvény. Dűray Szabó János volt bszentmihályi lakos kihágási ügyben jogerős ítélettel 5 korona pénzbüntetésben marasztalt egyen ismeretlen helyre távozott, felkéretnek a hatóságok, miszerint nevezetted saját hatáskörük terúleteu nyomozni és feltalálhalása eseten alulírott Jőszolgabirót értesíteni szíveskedjenek. Tisza-Lök, 1901. márczius hó 2-án. Dohes, főszogabíró. 3934-1901. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter folyó évi február hó 9-én 12909— UI.-2.-901. szám alatt kelt rendeletét közhírré tétel es alkalmazkodás végett közlöm. Nyiregyháza, 1901. február 18. Mlkeoz János, alispán. (Másolat.) Magyar kir. földmivelésügyi miniszter 12969-111.-2. szám. Folyó évi január hó 21-én és 28-án, valamint február 6-án kelt 6729. 10487, és 12505. száinu körrendeletem hatályon kivúl helyezése mellett a kérődzőknek és sertéseknek Magyarországból és Horvát-Szlavonországokból Ausztriába való bevitele tekintetében azonnal érvénybe lépő intézkedéseket tartal mazó 536 számú .Állategészségügyi értesitő"-t kellő számú példányban kihirdetés és a marhalevél kezelők és a marharakodó állomásokhoz kirendelt állatorvosok azonnali megfelelő utasítása végett oly megjegyzéssel küldöm meg, hogy ezen rendeletem a folyo évi február hó 17-én megjelenendő .Földmivelési Értesítő"-ben is közöltetik. Budapest, 1901. február hó 9-én. A miniszter megbízásából. Lestyánszky. 12969. szám. 111/2. 1901. A m. kir. kereskedelemügyi miniszler úrral egyetértőleg. Állategészségügyi Értesítő. 536. szám. Ausztria. (A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok. Kérődzőknek és sertéseknek Magyarországból és Horválh-Szlavonországokból Ausztriába való bevitelére nézve érvényesített forgalmi korlátozások.) A cs. kir. osztrák belügyminiszter ur folyó évi február hó 8-dikán kelt 3953 számú hirdetményeivel a kövelkező intézkedéseket léptette életbe : A) Magyarországot illetőleg: I. A sertésvész uralgása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való bevilele: Maramarosvármegyének Ausztriával határos visiói járásából, Szepesvármegyének Ausztriával határos késmárki és szepes-szombati járásaiból, ugy Késmárk és Leibicz rend. tan. városokból, végül Zemplén vármegyének Ausztriával határos homonnai és sztropkói járásaiból. II. A sertésvésznek oszlrák területre történt behurczolása miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele' jelenleg a kövelkező magyarországi területekről tilos: Alsó-Fehérvármegye alvínczi, balácsfalvi, magyarigeni, marosujvári és nagyenyedi járásaiból és Gyula-Fehérvár és Nagyenyed r. t. városokból; Aradvármegye pécskai járásából. Bács-Bodrogvármegye kulai, ó-becsei, topolyai és újvidéki járásaiból. Baranyavármegye mohácsi pécsváradi és szent-lőrinczi járásaiból. Békésvárinegye békési, békés-csabai, gyomai, gyulai, orosházi, szarvasi és szeghalomi járásaiból és Gyula r. t. városból. Beregvárinegye tiszaháti járásából és Beregszász r. t. városból. Biharvármegye központi és mező keresztesi járásaiból. Brassóvármegye alvidéki, felvidéki és hétfalusi járásaiból és Brassó r. t. városból. Csanád vármegye battonyai, kovácsházi, központi és nagylaki járásaiból és Makó r. L városból. Csongrádvármegye csongrádi és tiszán-inneni járásaiból. Fejérvármegye székes-fejérvári járásából. Hevesvármegye egri, gyöngyösi és hevesi járásaiból, valamint Eger és Gyöngyös r. t. városokból. Hunyadvármegye szászvárosi járásából és Szászváros r. t. városból. Jász-Nagykun-Szolnokvárraegye tiszai felső és tiszai közép járásaiból és Kisújszállás, Karczag, Mezőtúr és Tűrkeve r. t. városokból. Kis-Kűkűllővármegye dicsőszentmártoni és bosszúaszói járásaiból. Komáromvármegye csallóközi és gesztesi járásaiból. Nagy-Küküllővármegye szentágotai járásaiból. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye abonyi, alsó-dabasi, kiskun-félegyházai, kunszentmiklósi, monori és nagykálai járásaiból, valamint Czegléd. Kiskun-Félegyháza és Nagy-Kőrös r. L városokból. Somogy vármegye barcsi, csurgói, kaposvári, marczalii, nagyatádi és szigetvári járásiból, Sopronvármegye csepregi és felső-pulyai járásaiból, Szabolcsvármegye kisvárdai járásából. Szatmárvármegye fehérgyarmati és