Nyírvidék, 1901 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-13 / 2. szám

IS Y 1 II V I II t K Fölhívás előfizetésre, a „Hyirridek" XXII-iU evfolyamaru. Az aj érvel életének 22-dik esztendejét kezdette meg a .Nyírvidék*. ti talán se dicsekedés nincs benue. Bem pedig elfogultság, ha hivatkozunk most erre a bosszú pályafutásra, amely idő alatt bíven tel­jesítette kötelességét ez a lap a kőzdolgok szol­gálatában és kétségtelen bizonyságot tett a (elöl, hogy teljesített* ezt a kötelességet! Hálánkat és köszönetünket fejezzük ki a vármegye és Nyíregyháza város közöuségének a támogatásért s a tisztes múltból merített bizodalommal tekintünk a jövő elé, remélvén, hogy a közönség, az ő nsgyrabecsfilt rokon­szenvéi, amit kiérdemelni ezután is legfőbb kötelességünk leend — ezután se vonja meg tőlönk. Kapunk, a .Nyirvidék* iránya és törek­vése ez után is az lesz, a mi eddig volt: a kúxérdek szolgálata. s baladni fogunk a régi uton: a réxz re fiaj/atlan igazság utján. Figyelmünket ki fopjuk terjeszteni mind­arra, ami a jól megértett és jól felfogott köz­érdekkel, közczélokkal öazefűgg, s nem fogunk visszariadni soha az igazság kutatásától és megmondásától. Mindig azonban a köz érdekei­ért, személyes érdekek érvéayesfilésének leg­szigorúbb kizárásával. Maradunk az, ami voltuuk idáig, huszonegy esztendő alatt: Szabolcs vár megye és benue Nyír­egyháza város közdolgainak munkása. Ez a .Nyírvidék* eredettől megjelölt czélja és mindig követett utja. És hogy helyes az a czél, amit kitOztúnk és hogy igaz utoujáruok: előfizetőinknek ezerre gyűlt száma és a mellettünk itt keletkezett és letűnt újságokuak egy egész temetője igazolja. A .Nyírvidék* a huszonegy év alatt, ami­óta él, nem megöregedett, de megnőtt, megiz­mosodott és ma talán a legterjedelmesebb és legelterjedtebb vidéki lap Magyarországon. Kérjük Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város közönségének további pártfogását. Nyíregyháza, 1900. évi január hó 5. Jóba Klek, lne/é<ly Lajos, • .NyírniW kiadója. • .NrtrrnM* f .wrt«alAjfc ElŐHz ét 6*i á ra k Egész évre 9 korona Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Nyomor. A tél teljes erővel beköszöntött. Csikorog, ropog, 14 — Ifi fokra szált alá a hőmérő higanya. Beszorultunk a házba, a kályha mellé, melyben vigan pattog a tűz! De hát a kinek hidegen marad a kályhája, avagy még vsezka sincs tán, ahol meghathassa magát. A népszámláló biztosok sok nyomorról panaszkodnak. Találtak embereket, akik egész családjukkal éheznek és fűtetlen, borzalmasa 0 hideg szobában didereguek és behúzódnak nappil is a szalmís ágyba, mert különben megvenué őket isten hidege. A cségéres szegény pénzt keres, sokszor gazdagon hal meg! Azok az igazi szegények, akik saégyelnek kérni, könyörögui. Sőt még panaszkodni is pirulnak. Ezekről a titkos szegényekről, jajtalan nyomorgókról kellene valami uton-módon gon­doskodni. Milyen szép volna, ha akár a társadalom, akár a hivatalos város követué a főváros példáját 8 legalább ingyen kenyér kiosztás s melegedő helyiségek létesítése által segítené a nélkülözőket. Naponta 5 frt áru kenyérrel 100 éhezőt lehet eltartani. Két-három hónapon át*pár száz forint­ból igen sok jót lehetne tenui. Akikuek adott az Isten, hogy élhesseuek s talán fölöslegük is van. félre is tudnak tenni, gondolják meg, hogy a sziv melegére akkor vau legnagyobb szűkség, mikor a tél hidege a legdermesztóbb! Adjatok, adjatok, kinek Isten adott ... !! A polgári nhasú egylet kö/i;yillése. A .Nyíregyházi polgári olvasó egylet* mint uiin­deu évben, ezúttal is január 6-án tartotta meg rendes évi rendes közgyűlését sajat egyleti helyiségében. A közgyűlés nem tartozott .i népesebbek közzé. A 180 tag közül alig 30—40 jelent meg, amely körülmény megérdemli, hogy kissé részletesebben foglalkozzunk a tagok körében az egylet iránt nyilvánuló erdeklődés lu'ány nyal. Az elnöki jelentésben az egyesületnek immár 10 ev óta érdemes elnöke: l.elller Sámuel főgimnáziumi tanár ur is leplezetlen őszinteseggel mutatott rá arra a közönyre, amely az cluiult év folyamán tapasztalható volt. Az egyleti helyiségeket feltűnően kevesen látogat­ták. A h.izárd játékok kizárása folytán nagyobb kiadást nem is igényelő szorakozasoi: iránt is olyan lanyha volt az erdeklödés, hogy az egyleti udvamok, kinek egyedüli jövedelmet a játékdijak képezik, a jövedelem hiánya miatt állásáról lemondani volt kénytelen. Ezen elszomorító jelöniek okait az egylet veze­tőségében Icgkevésbbé lehel keresni. DJ nem indokol­hatók ezek úgyszólván világszerte általános gazdasági pangassal sem, mert hiszen az olvasó egylet helyiségei­nek látogatása ncin von niagj után nagyobb pénzbeli áldozatokat. Sokan a jelenlegi egyleti helyiség cu-lszcrütleii voltában keresik és vélik (eltalálni e közöny magyará­zatát. És lalán ezeknek van legtöbb igazuk, ha tekin­tetbe vesszük, hogy a helyiségek emeleten vannak, s a iiéléa eleget láthatunk. Ai M. betű cnfráiata át fonódott s K bs'.Ott i féltő szerelme* ként öl-l e körű' Dí a hirtelen felrezzent valami tájtól, egy pillanat és a betok eítQntek. fwrmás lábaival elsimította az u'. porondját. Ijedve nézett társnőjére; midőn meggyőződött mn.k alvásiról sirai keiden u«y. ahogy csak s boldogtalan szerelmesek tudnak. Szemöldökei vészes fellegként fonódtak n«ha ös*z- izemének kék ege felelt, melyekből hallani ketdlek azok ai A.dántilm eső csepp k. melyeket a kin éa taenvedé* orkán?* hoz, melyek után a'z ön­gyilkosságok különféle mérges gombái teremnek. Nagy • isppekbsa hullottak alá könnyei, végig futva tej arczán •yoatalsDul iQntek el eme igaz gyöngyök. Zakogni kezdett alig baiibstAm; de meg ez; i* csipke keudőj-be fojtotta, ae hogy carsnóje meg hallja A nói zokogásai as isUsi, bui keseiQ seoe — mely nem egy hadvezér •agytaerttaa kigoodo.t fortélyát lette töakre. engem le fsgyvarsast'. SiAnaimat éreztem iránta; pedig buját baját, aem iiaertea; as okol elgondolni se tudtam Ki a látómén* oly aélyeo vésődön emlékeistembe, hogy aiAla aiodig. fájó pontként foglalt hslystt v i«­goodolAaaiabaa. Ajkat voaazlol'ak, ttás átkot saértsk boldoiágt aogriaiAjAra. tatán iaaba foglts a oe.kQ ötön kedve* M?K Kitsdia . . . kiérted* . . . ea sem. ValAbaa kiaos pernek voltak (i»k rám oéive, biaa agy saoratlea vo a* negelyére lesni. ha rajtam álls't volta, tslAa éleumel áld.um vo aa fel ért a abban a percabsa. Teltek. taslak a percieb a ó zokogott. Ksisii hol imára kalctoiia 6»aae. bo«y O"sosroriiott ók Akkel feaysaet'e meg sít. aktaek az akkor ttrtéatokről bálvány asjtelas »« lehetőit. LitUsi. hogy aa *tet legboldagtalaaibb Itrwi aéoyévol. a reaéoyttlea •aerelmetsel vas dalgsa. Igen anai; meri aki vsgjtaAt vivcsaM. aaaak mrg tat r ad rraéeye, hogy Avéivel aat vi»ita xerctsodi Aki boaislanaA válik, hiszi, hogy balé pora az HM bira (Aldjebs fog pikeaai, kiaai; aen aeg marad li'sne. I>« a ég a meatért b0aA« — a rtbW. gyilkos is vágyik a Mgyelemrs. *de» reményt* tingslj* ra-tát. b^tyol­követeti goaost tetteit aég jAvA teb'tí. as< Barid kedve aa Sietlwa Cak agy as, akinek aa állal voal sötét fátyolon kérésziül azhteu t-zabtd nspjs soh» sem süt; aki a folemole dalában Kiját biloui énekét hallja: akiuek sötét éjjelében *ntn sincsen viradás A remeoyte.en szerelmeHuek ninc- Istene uac« reménye, nincs az élethez kedve Feszült figyelemmel kisértem a -reovedit, akinek sejtelme sem volt, hogy mily k< zelról figyeltem kínos vonaglását. Hirtelen csörrenent hallok hátam mögött; oda nézzek kutyámat látom közelíteni. Margit is énire vette ezt, ijjed eo fordult oda a nesz fele és . . . meg­pillantott engem. AtctAu a meglepetés át-iott, ijjedten nézett rAm, és nem bir am ki tekintetét, földre i>r.egeztem szemeim Ereztem, hogy tgas • vsn. bántott a ielkiiimeret; de még bocsAoatot sem Irhetett kéroem lile, mert ekkor lAttam először életemben. Az eső kövér cseppekben kezdett hullani; ez az idAaebbst is felébresztette Almából. — Jer Ilont — szólt tompi hangon a leány karját néoje karjAba fonva eltávozott vele. Tidjokhoz mentem semmi tea áiu.ta el ki ItttAkst ctnpáo egy Isvél arról a fonnyadt és féltve órrött rOi'árói maradt o«t. Ezt elteltem rmíékte. • • • 6a tm. a tarlóit aezóköa végig ovolt • sorvattld •tél: magávsl ragadja a airgall leveleket Haldoklik s trraéfsaf. egyeakiat astoak ki a nyár édes gyermekei Mstáajoaaa járkálok a lóu c/ár ahol máikor •ab** »mbcr bátAn vsa. ao«t otí .-gy Inket *ea lát­hatok J*l te«nk aiért it f varsák éktslsa láraAjokkal a haidobió vé««A percieit Ds a'g i« látok egy párt bfttsiileai. Egv bu slacaosy. icéoyte>e ssvé *sea« eaberks halad egy cy&ayfcfl nő mellen k i jAaark I feléa é* a sAi a»*gi«aerfrm; sgysaaz vo t akivel a a toaetébss talAlhoiiaa. kartfSf^vlsi nea Bebe'ett a férfivel *as»k •lac osy»ág« aiatl. AretAa batkoaor kifajevAs M*gi*mert . . . eta^shodoft J I- hogyss sasyi Ite*er0*éí b volt bease hogy aa|ii eti »irv« fsksftaa. Félre fordroita fejéi *• a »teae -ébAI egy kAofeaeppel térti bi Nem birum •<- " bátra martdtaa mi földszinti lakásokhoz szokott polgárságunk nem szi. veaen járja a lépcsőket. Mi azonban ezt a magyarázatot sem fogadhatjuk el teljesen. A polgári olvasó egylet czé|jsi: a társat érintkezés és a szórakoztató önművelődés megérdemlik, hogy az egylet tagjai oe sajnálják azt a kevés fáradt­ságot, amelylyel az emeleten levő helyiségekbe jutás jár. Hiszen a vároai hivatalok, legtöbbje is emeleten van. Azért kinek jutna eszébe, hogy ügy«s-bajos dolgát el no végezze, csak azért, mert lépcsőn kell felmennia az emeletre I A lépcső tehát nem ok, csak kifogás. S akik a polgári olvasó egyletet annak idején megteremtették, : bizonyara legkevéssbs gondoltak arra, hogy valaha a varos fejlödéaével bekövetkező emelet ea építkezés az " egylet pangáaának lehet okozójává. Akik az egyletet megteremtették, azok igen ia ] szükségét érették annak, hogv lágyon a polgarsagnak egy olyan közös gyülekező helye, ahol napi munkájának faradalmai után pihenést, üdülést, szórakozást talaljon Ahol polgártársaival összejöhessen, szót válthat son eszmet eserélhesaen. Hí ennek szüksége meg van ma is. Sőt az élei fejlődésévei együtt fokozallabb mértékben van meg. | Ha nem volna meg ez az egylet, uieg kellenni teremteni! Az egylet uieg van! Tehát csak fent kellene tar­tani: Fogjanak egyenesen erkölcsi koleUutytá azt nem csak fenttartani, de MiWrN trbmtetbtm ét mind jobban virágzásra emelni! • • • , A gy ülés lefolyásáról a következőkben siámolunk be: I*fftrr Sámuel elnök a közgyűlést megnyitván, bo-sabb szabad előadásban számolt be az elmúlt évról Előadta, hogy az egylet életében bizonyos bántó közöny volt tapasztalható, a mely az egyleti helyiségok feltűnően gyér látogatottságában nyilvánult. Fölemelt fővel nyilat­koztathatja ki azonban, hogy ezért az egyesület tiszti­karát és választmányát jogos vád netn érheti, mert ugy a tisztikar mint a választmány hiven és lelktiimeretesrii teljesítette a maga kötelességet. A választmány (i ülést tsrlott az elmúlt év folya­mán s ezenkívül több bizottsági ülés tartatott. Megemlékezett az elnöki jelentéa az April 28-án az egylet javára dr. Gaál Gyula által rendezett mű­kedvelői előadásról, melyért, bir a kedvezőtlen időjárás miatt nem hozta meg a remélt anyagi sikert, a rendező­nek a közgyűlés köszönetet szavazott. Az clinull év folyamán az egyletbe 8 uj tag lépett be, kikkel együtt a tagok száma 20t-re emelkedett. Ezek közül azonban 3 elhalt, 6 eltávozott, l& pedig kiléped s igy az év vegével a tagok száina 180 volt Az egylet könyvtárét, — amely 1754 kötet szép­irodalmi es 187 kölet tudományos műből állott, — 1911 esetben vélték igénybe. Az egylet *f» különféle napi, szépirodalmi és szaklapot járat. A pénztár állapota kedvezőnek mondható, •meny­nyiben a/. 1900 év 2530 K. 49 (III. bevétellel ét 2593 K. >2 fillér kiadással s ekként 23G k 67 (ill. pénztári feles­léggel zárult, amiben fóerdeme van az egylet buzgó pénztárosának Jánótiky Endrének, kinek a közgyűlés elismerését és köszönetéi nyilvánította. Az elnöki jelentés utan megalakítottuk I90l-re a számvizsgáló bizottságot s elfogadták a választmánv állal előterjesztett köUségvelé.1. Ezek megtörténte után elnök többi lisztviselő társai nevében is bejelentette a közgyűlésnek, hogy mandá­tumok lejárt s a maga részéről arra kérte a közgyűlést hogy az ujabb ciklusra helyette más, alkalmasabb elnö­köt válasszanak incg. A kúzgyúlek azonban ismételt szabadkozásra aem volt hajlandó igazai adni Leffler Sámuel tanár urnák Az átjáró mellett a férfit boc'Atotta maga slótt a nem rég esett eső u'An maradt sáron taposott nyomokon « ő elmaradt, egy pipit lapra valamit irt, elgoodolsi sem tudtam mit. MentUnk tovább egy fordulónál leejtette t lapot, iám nézslt hogy észre vegyem. Felkaptam és a következőket olvastam : Rtkits Mirgit és TsAr Pétsr jegyesek. Budapest. Nmegyháza. 1897. izept. 26 biokAr vsrróloAoy. Egy eljegyzési értsvités volt fioom uyoaAsaal illatos pspiron. a legutolsó két szó padig rsab irésasl volt odsvelve. Magért ettem mindent, Kabits Msrgiiot s ttOloi Önkény kényrzcritl a dúsgazdag binkáthor és i<gy könyrseppef törö"em ki tiemaaből. • TSVMZ vtn újra; ismét llt a kedvei évsaak. A levegő virág Illatul vsn tele. Ablskoaból kihajolva csodáltam a természet *zép«Ccét, tele tűdével Hívtam •r éltétó levegőt Ai égen bárány felhők usslsk, mik­nek azé isit ctodAWto* utinnoapéval rubAata fal a ssp Halotti menet közeledik Hosszú borii sor kíséri ntoM utján as elbuaylst. A cyá«foló férjben asgumrriaa TsAr bsakArt akkor kirtite ki utoiaö utjáu a n»Jét. TalAn jobb voll agy, bogy elhalt n«j*. aeit ugy riab guny é« neveiéi tárgysi voltak. Ugy tűztek k mist a bogAoci gót6 mellé 0.teteti liliom JAtt s halAI sorvasztó azele As a liliom izAlat dőrébb* trtrVs batté; a izép as*tonv tOrOit ágként lezuhant SuttogA.' hallok, két fQrgs nyalvo rsoléd boaaélt '-(vmAsbot. oda hgyeltea de még »e tudtsa asgArlssi • fédjAkat; caak moyit tudtam kivenni, bogy a s*Ap »«<>onv páinti kótött ariént talAltak. . Ki tudji, kl lat ia. ai igaz ben oeC«sléd boirédte nee Minik -enmit. Ha igaz i* a nalAd ellilkolja. Talá-, «*»aki 10 tudja aa igaaal. de aég n As talán . . . isjtss, Hsak (ars.

Next

/
Thumbnails
Contents