Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-08-19 / 33. szám

4 N T t KV I P ft re — Szállítás a közös hadsereg részére. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium f. é. 56351.sz. leiratával megküldte az alulirt kamarának a cs. es kir. közös hadsereg bőrből készítendő ruházati és felszerelési, 1901 évi szükségletének szállítására vonatkozó hirdetményét melyből a következőket hozzuk az érdekeltek tudomására: A szállítás csak a magyar korona országainak területén lakó és az illető ipar gyakorlására iparhatósági igazolványnyal jogosított mesterek vehetnek részt akár önállóan, akár mint valamely kis iparos szövetkezet tagja. Azon kisiparosok, kik a szállításban valórészvétel czéljából szövetkezetet alkotna, kötelesek egy meghatalmazottat választani, ki az ajánlatot aláírja. A szövetkezet tagjainak, valamint az általuk választott meghatalmazottnak egy ós ugyanazon kereskedelmi és iparkamara területén kell lakniok. Az ajánlathoz, illetőleg a szállításban résztvevő iparosok névjegyzékéhez melléklendő a» illető iparág önálló gyakorlására való jogosultságot tanúsító igazolvány, melyet oly helyeken, hol iparhatóság van, e hatóságnál, — más helyeken pedig a községi elöljáróságnál kell beszerezni. Az ajánlati minta és a névjegyzék mintája annak tüzetes közlése után, hogy az iparok alább megnevezett minő czikkek szállításában óhajtanak résztvenni, a kamara által kézséggel megküldetik. Az 50. kros (1 korona) bélyeggel ellátott ajánlat alu irt kamarához f. é. október 31-én déli 12 óráig mulhatlanul beküldendő, mert a később beérkezendő ajánlatok visszautasíttatnak. Próbaminták felmutatása ős óvadék letéte nem kívántatik. A szállítandó meuynyiség az ajánlatot tett iparosok közt 1901. évi január hóban fog szétosztatni s a kész iparczikkek 1901 évi május 1.—julius 31ike közti időben szálitandók be a budapesti 2. sz. ruhatárba vagy a meghatározandó átvételi állomásra. A siálli tandó czikkek összmennyisége és ára méret szerint: 21852 párbakkaucs 9 k. 48 f. — 10 k. 53 f., 5401 pár könnyű czipő 7 k. 06 f. — 7 k. 71 f., 1181 pár fél szárú csizma 12 k. 93 f. — 14 k. 08 f., 2709 pár dragonyos csizma 16 k. 89 f. — 18 k. 10 f., 776 pár huszár csizma 17 k. 13 f. — 18 — k. 42 f., kölöufele szíjak. Könnyű czipök szállítása csak oly ajánlattevőknek fog oda Ítéltetni, kik ajánlatukban küiön kijelentik, hogy ilynemű lábbelit szállítani akarnak. Az oda ítélt szállítást más személynek átengedni, akár díjért, akár díjtalanul tilos s ha megtörténnék, ugy az illető csikkek nem fognak átvétetni. Ha a szállított czikkek, mint mintaszerűek tényleg átvétettek, —a kislparosokatvizszatérités utján a katonai díjszabás kedvezménye illeti meg. A szállítási egyéb feltételek a kamara hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt (d. e. 9—12, d. u. 3—6 óráig) megtekinthetők, a hol az ajánlat szerkesztése felől is bő felvilágosítás nyerhető. Dabreczen 1900. aug. 10. A kereskedelmi és ipar kamara. — Margit créin. Kevés hölgy van az országban ki a Földes Kelemen híres aradi gyógyszerész ezen kiváló arczkenőcsét ne ismerné. Ugyanis az összes szépítő szerek között a Margit créme, örvend a legnagyobb kelendőségnek, mert teljesen ártalmatlan, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, a bőr mindennemű tisztát lanságát, szeplót, pattanást, stb. néhány nap alatt el távolítja és az arczot széppé, üdévé varázsolja. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Kapható a készítőnél ós minden gyógyszertárban. Utánzatoktól óvakodjunk. 2—5 — A vadgesztenye értékesítéséről igen érdekes adatokat olvasunk előkelő gazdasági szaklapból. Azt mondja a czikk, hogy a székesfőváros erdőmestere a Budapest határában lévő összes fasorok vadgesztenyéit vállalkozókkal gyűjteti s azt Pápára szállittatja, a pápaugodi hitbizományi uradalmak vadaskertjeibe loco Budapest métermázsánkint 3 korona 60 fillér tiszta haszon mellett. A hitbizományi igazgatóság a gesztenyét a vadak táplálására használja, melyek azt szivesebben eszik mint a burgonyát, a mennyiben héjjá egy kis temint, bele pedig kevesebb vizet tartalmaz mint a burgonya s igy nem is fagy meg olyan könnyen, mint az utóbbi, ügy, hogy a vad a gesztenye élvezete folytán erősbödik, a burgonyától pedig az esetben gyöngül, ha meg fagy az, mert akkor hasmenést okoz. — Jóféle sáfrány termelése. Fölhívjuk gazdáink figyelmét a jóféle sáfrány termesztésére, a mely helyes termelési elvek követése mellett kat. holdanként 350— 400 korona tiszta jövedelemhez is juttathat. Jó erőben levő földet kiváu, de a friss istálló trágyát nem szereti; sokkal helyesebb szőlőtörkölylyel vagy műtrágyával trágyázni. A kertileg megmunkált földbe szeptember elején ültetjük ki a sáfrányhagymákat; azokat tavaszon át gondosan gyomláljuk s a következő év Szent-Mihály napján virágait szedjük. A sáfrány 3—4 évig hoz jó termést. A hozam kat. holdanként 20—30 kg., a mi tekintettel a sáfrány nagy értékére és kelendőségére, ki tűnő jövedelmi forrás. — Az olajos nörények termelésének Jelentősége. Gyökereseu megváltozott termelési ós piaczi viszonyaiknál fogva feltétlenül kívánatos, sőt szüiséges is, hogy a talaj egyoldalú gabonatermeléssel való kizsákmányolásával hagyjunk fel s helyes arányban vonjuk bele vetésforgóinkba a kereskedelmi és ipari növényeket. E növények közül legalkalmasabbnak az olajos növények, mint pl. repcze, mák, napraforgó, mádia stb. mutatkoznak, mert ezek után az őszi gabona kiváló jó helyet talál, azonkívül kevés ápolást igényelnek, értékesítésük künnyU s végül annak daczára, hogy a közöttük nagy számban fellépő állati ellenségek s éghajlati változások iránti érzékenységük miatt sokszor nem a várakozás reményében sikerülnek, átlagban mégis több ós nagyobb hasznot adnak, mint a gabonafélék. Az olajos növények most felhozott előnyei daczára azt tapasz táljuk, hogy a gazdák megszokott conservativizmusa itt is előtérbe lép s ennek következményeként ama sokszor hangoztatott igazság, hogy milliók és milliók mennek ki oly termények s termékekért, a melyek itthon előállíthatók lennének, itt is észlelhető. Nem tudjuk eléggé helyteleníteni gazdáink e magatartását s épen ezért emeljük fel szavunkat az olajos növények termelésének felkarolása érdekében, a mit indokolttá tesz még azon körülmény is, hogy azok a reájuk fordított ama költségek, a mely az istállótrágya s eset leg műtrágyák használatából merül ftíl, bőségeseu viszszaazolgáltatják a belőlük nyert olajpogácsa feltakarmányozása, a levél és szárrészek trágyává való átalakítása folytán. A külföldi gazdaságok megmutatták, hogy e tekintetben igen szép eredményeket lehet el érni. Nem ártana ha ez esetben követnők példáikat. Csarnoki A becsület halottja. Azt mondják, nagyigényűek a színészek, kikapósak a színésznők s egyesek koczkáztntják a véleményt, hogy az erkölcsös theálristák vajmi ritkák. Hej pedig az ártatlanság de sok szép jelenete játszódott már le a színészvilágban, beh sok szivetrázó, lebilincselő képet festhetni a becsület mártírjairól, kik közül sok kerül ki épen Thalia papjai s papnői sorából. Vakáczióm folyamán nem csak rokonaimhoz, hanem kevésbé ismert idős egyénekhez is el szoktam látogatni s ha lehet egy-két epizódot mentek meg az elpusztulástól a régi korból. E történetet egy tisztes nő mondotta el könyezve, ki B. Zseni anyjának, az erkölcsös magyar asszony mintaképének jó barátnéja volt. Apja tisztviselő, testvére tanítónő. A tüdőbaczillus megkezdte romboló működe sét az apa belsejében s elsorvadt. Zseni engedve géniuszának, Párizsba ment hol elvégezve színi tanulmányait legott elsőrendű művésznővé nőtte ki magát. A magas termetű, hófehér önérzetes színésznőt sértette az aljas udvarlók hazug hizelgése s mindig anyjához sietett orvosságért ki folyton leánya oldalánál tartózkodott. Valóban boldog a hajadon ki anyja szerelő karjai közt szive érzelmét feltárhatja s az élet ezen stádiumán keresztülesett anyja vigasztaló szavaitól bátorságot nyer a becsületért vívott küzdelemben. Zseni anyja józan, gondoskodó szavaival s felügyeletével gyermekének valósággal őranygyala volt. A leány vakitó szépsége és bájos játéka elragadták Páris közönségének jó részét. E iniatt sok kísértésnek volt kitéve. Egyszer csak az őrző szellem, a nemtő meghalt. Mint a várparancsnok eleste, a méhkirálynő holta után a várban, kasban nagy a fölfordulás, a félelem, Zseni körében szintén nagy mozgalom támadt. Az udvarlók eszrevették a helyzetet és szüntelenül, erősebben ostromolták — ő megbízott erkölcsi alapjában és győzött. Végre egy gróf megnyerte tetszését, ki azonban ki akarta használni a szép nő bájait s nem voltak komoly szándékai. .Magáé leszek, de csak akkor, ha -- visszajövünk az oltártól.* Az oltár szó azonban idegenül hangzott a méltóságos ur elölt. A házasság nem igen tetszett neki. A leány rendületlen maradt. Ekkor a gróf boszuból becsületét akarta tönkre tenni, melyről, mint szeplőtelenről mindenüt tisztelettel szólottak. Egy nagy próba ulán az egész bírálóbizottság, a közönség és színészek előtt igy szólt: .Kegyed is csak olyan uiii.t a többi* ! Oly nyomatékkal s értelemmel mondotta, mintha ő kétségtelen bizonyíték lenne. Ez elég volt. Ki hitte volna, hogy e szavak oly melyen hatottak Zseni szivébe?! Hiányzott a jó mama ki előtt keble buját ki önthctte volna, de csak talán mert a bérhölgyekkel való egybehasonlitás a sértett becsület tiszta érzetét mód nélkül felkorbácsolta. Akadt lovagja nem egy, ki készségesen megvívott volna a grólTil, de ez mind jutalmat várt, — őt inagát. Ez Zseni szerint nem lemosása a foltnak, hanem nagyobbitása. Tisztaságáról hatalmasabb bizonyságot akart tenni. Megírta végrendeletét: .Fegyveresen veszek elégtételt, ha férfi vagyok a sértésért, de mint védetlen nő, a halálban kerestem menedéket s becsületemnek orvoslást — melynek szeplőtlen megőrzését haldokló anyámnak megígértem — midőn megparancsolom hogy testemet bontsák föl s vizsgáljanak meg, hogy nom vagyok olyan, mint a többi. Minden értékes holmimat nővéremnek hagyom s kérem, jegyezze meg: , A becsület a legdrágáb kincs." — . Egy golyó átfúrta a hófehér keblet, a francziak megdöbbenve nézték a becsületérz s erejet s a kis tanítónő zokogott-sirt keservesen csendes magányában. Tízezer forint maradt reá a tehetséges, fiatal, szép reményekre jogosító, szerencsétlen színésznőről s három kocsi hozta ruháit az állomástól, melyek szemléleténél a kis tanítónő könyei még jobban folytak, s jó szolgálatot tettek a könyzápor felfogására. íme, a példa. Van még sok más is. Es mégis . . . A jegyző úr jó napjai. Községi jegyző volt s felesége életében megtalálta a szórakozást, mi müveit lelkén«k falun olyannyira hiányzott. De a jó teremtés halálával elköltözött a nótárius urain jó kedve is. Teljesen árva volt. Mit tegyen ? — Munkáján kivül kivel, mivel szórakozzék ? Jó ötlete támadt. íizini előadásokkal l'ogj i magát kárpótolni. Épen engedélyt kért egy trupp, hogy a helységben néhány előadást tarthasson. Az engedélyt megkellett adnia. S örömest adta. De óh fátum; ha mulatni akarsz, fizess! Kérünk szépen 30 frt útiköltséget. Neszlek áldottaim. (?) (Ez ugyan jól kezdődik.) A csontos igazgató, az öblös baritonista, a szikár primadonna, a kordinahúzó s néhány segédszínész nagy hü-hóval vonult be a községbe. Én a dologról mit sem tudtam. Látogatóban voltam a jegyzőnél, ki nekem s a maga számára egy fél malaczot hoz be sülten. Mit gondolsz? kiáltám. Nem vagyok én arató tót! Ne búsulj pajtás, mindjárt akad bajtárs. És ime, villogó szemekkel törtet 'előre a szinészhad s csodálatos, a bemutatásnál egynek sem láthattam becses szemeit. Aztán megértetlem, mert fél óra múlva a malacznak hűlt helye-nyoma. A szerény (!) lakoma után az én direktorom zsebébe nyúl s egy a legel,ő helyre jogosító jegyet ád, melyre 60, azaz hatvan erős krajezár volt feljegyezve. Haladéktalanul kifizettem s a direktor úr boldogan mosolyog. Ezután hozzáfog a közönség toborozásához, Il-dik hely 30 kr. (IIosszu korcsmapadok) III-dik hely 10 kr. (A kocsiszín gerendázata.) Közönség már csak volna, de hát a ruhatárat előbbi helyükön lefoglalták. Segítettünk rajtuk. En a frakkom kölcsönöztem a hősszerelmesnek, jegyzőm a magyar csizmáit, a biró ködmönt, a bakter alabárdot, de mégis jegyzőm jótékonyságát vették leginkább igénybe, birtokában leven boldogult feleségének ruhadarabjai, mikért a primadonna hálás tekinteteit alig győzte viszonozni. Az érdemest tehát a legelső fotelbe (tábori szék) ültették, mint patronust. Hiszen hervadhatatlan érdemeket szerzett a színészet körül (terén), az igaz. Az éléstárát jól megdézsmálták, aztán a korcsmárosnál jókora adósságot csináltak, mely mind reá várakozott. Báthory Máriát játszották. Hanem a primadonna csak nem akar tempóba jönni, váltig rekedt. Ily kornyikálást nem valami örömmel hallgattunk, mivel a kocsiszín gőzölögve kellemetlen ammoniak — szagot terjesztett. A jegyző karján egy kis leány ült s czirógatta a bácsi sörös korsóját. Éljen a bor, szerelem! Majd : Igyál, igyál, igyál — énekelte a rekedt papnő. A jegyző engedelmeskedett, de rajta is megkönyörült, m rt a térdén ülő gyermeket a színpadra (?) küldötte s igy szólt: ,Jó a bácsi, küldött a néninek sört!" Képzelhetni a primadonna zavarát ... De képzeljük el a hahotát, mely ezt követte ... Az uri közönség majd szét csattant a tréfa láttára, a parasztság meg nevettében jórészt lepotyogott a gerendákról s a primadonna még rekedtebbül énekelt. Haragos is volt a jegyzőre, de egy jó vacsora s néhány korsó sör kiengesztelte. Hasonló jelenetek közt folytak előadásaik, midőn végre a jegyző azon tudatra ébredt, hogy talán jó volna ezek áldásától szabadulni. De ők nem akartak menni. Mit volt mit tenni, 30 ujabb pengővel eszközölte ki a direktornál a távozást. Hálás szívvel hagyták el Thália gyermekei a jegyzőt, ki unalmában az ilyen históriákat azután is többször megismételte. Váljék egészségére ! Lardários. KÖZGAZDASÁG. Ápoljuk jobban gyümölcsöseinket. Eltekintve az olyan abnorinis időjárástól, a minő az idei is volt, a midőn a májusi fagyok tetlék tönkre a gyümölcs termést, azon kezelés me lelt, me yben a gyümölcsösök rendesen részesülni szoktak, termésük is egyenetlen és kétes; gyümölcs bő éveknél gyakoriabbak a gyümölcs szegény évek, s elég gyakori az eset, hogy a nagy gyümölcsös a ház szükségletét sem képes ellátni. E körülménynek oka, hogy gyümölcsöseinket abszolúte semmiféle ápolásban nem részesítjük, avagy legfeljebb összes gondunkat a hernyóknak leszedetése képezi, pedig ha a gyümölcsös kertet időszakonként megtrágyáznék sokkal állandóbb és biztosabb terméseket nyerhetnénk. Kisérlelek igazolják, hogy megfelelő trágyázássá! a terméseket meglehetősen állandósítani lehet s a termés-átlagokat általában véve is fokozni. Mégis mily kevés helyt t pasztaiható, hogy a gyümölcsös legalább istállótrágyával látassék el. A gyümölcsfáknak is ép ugy, mint bármely más műveleti növénynek légenyre, foszforsavra és mészre van szüksége s csak akkor díszlik minden tekintetben jól, ha a megnevezett tápláló anyagok a kivánt mennyiségben a kivánt arányban találhatók fel a talajban. Ha a £a fejlődése nem kielégítő, akkor légeny hiányzik a talajból, ha ellenben lombozata dűs gyümölcsöt hoz azonban keveset, akkor foszfor, kálium és mész nincs elegendő mennyiségben a talajban. Az is bizonyos, hogy ha ezek az anyagok elegendő mennyiségben jelen volnának is, mennyiségük idővel megapad, elvonatik a talajból, ha trágyázás által visszapótlásról időközönként gondoskodva nincs. • Ha a fa fejlődése hiányos, ugy e bajon legegyszerűbben trágyalével való megöntözés által segíthetünk ; a fa gyökere körül 1'/, méteres tányért ásatunk s azt kora tavasszal jó erősen megöntöztetjük trágyalével. Ha ellenben a gyümölcstermés nem kielégítő, ugy helyesebben cselekszünk, ha egy foszfordus trágyát nevezetesen a szuperfoszfátot s e mellett még kainitot is alkalmazunk ; e szereknek alkalmazása amúgy is igen csekély kiadást okoz, s velünk épen azon tápláló anyagokat, juttatjuk a talajba, a melyre a fának gyümölcs produkálás czéljából legnagyobb szüksége van. Uj ültetvényeknél 400—500 gramm szuperfoszfátot adjunk minden fára jól összekevervén, azt azon földmennyiséggel, melylyel a gödör betöltve lesz. Ha pedig már meglevő gyümölcsöseket kell megtrágyáznunk, ugy vagy szórassunk el holdanként 3—4 szuperfoszfátot s szántassuk fel az egészet, vagy 5—6 kgot hintessünk el a fa töve körül s azután ásassuk fel a talajt. Kainitot alkalmazni inkább csak homok talajokon lesz szükséges. Nagy fontossággal bir a kerti talajok" termőképességének ilyetén módon való fenntartása, különösen olyan helyeken, hol gyümölcsöt nagybani eladásra termelnek. Régi luezernások megjavítása. Luczernások újonnan való telepítése költségesebb dolog lévén, a már meglevő luczernások kiirtásához nem szívesen fog a gazda s halogatja az újonnan való telepítést mindaddig a mig csak lehetséges. E mellett azonbau rendesen elmulasztja azt kellőleg ápolni, pedig ha ezt megcselekedne nemcsak a termés átlagot fokozhatná i en jelentékenyen, de annak termőképességét is 5—10 évvel meghosszibbithatná. Érdemes tehát e kérdéssel foglalkozni, számítani, hogyan miként lehetséges a luczernások termőképességét fokozni, s tartósságát öregbi eni. A luczernások ápolása egyrészt a gyomirtásra és a feltalaj legfelsőbb rétegének porhanyitására másrészt azok trágyázására szorítkozik. A gyomirtást és porhanvitást az őszi és tavaszi boronálás végzi, mikor ia keresztben, hosszában nehezebb boronával végig járatjuk a lucernást. Főleg a régi ritkuló luczernásoknál kell a boronálást erélyesen végezni. Ha azu'án a borona itt-ott egy egy luezerna növényt ki is tép, az nem baj, mert annál inkább, illetve nagyobb mennyiségben tépi ki a sekélyen gyökerező gyomnövényt. De még a jól boronált tilaj megnyílik a levegő előtt az át és átjárta a talajt, mire az e«ész luezernás bujább fejh'déSDek indul Tavasszal égést korán kell végezni a boronálást, mikor a növény rügyei még nem hajtottak ki, mert a rügy«-