Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-08-19 / 33. szám

XXI. évfolyam. 33; szái

r

' Nyíregyháza, 1900. augusztus 19, VID SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCS VÁR itEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTiLiNOS TANITÖ-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hotenlzint epryszer, vasárnapon. írva Előfizetési feltételek' nontén helvben házhoz'hordva • Az e

l°fizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldeuiéiiyek, Egés^ évre . 7 . . S koTona. kp szétküldése tárgyában leendő felszó- » cume alwt kér,t„»k beküldeni.

7 Fél évre 4 „ lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos Bérmentetlen levelek csak ismert kezektói Negyedévre • • • • • • ... 2 könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . ... A községi jegyző es tanít', uraknak eges/, evre ílánn^kv hí?! inlóyonH^t A ke;£i

ratok csak világos kívánatra í az cak négy korona Egy száin ára 20 llllér. (Jano^zky haz) intezendok. illet

ó költségére küldetnek vusz,. Hirdetési dijak: Minden né|ysxer hi»ib*z«tt »-(lt i«r i|yu«r közlése 10 fillér; többszöri közién eletében 8 UI A nyílt téri közlemények dija. tur.inkia 60 fillér Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckstein Bernit ét Altalános Tudéslté alul Sudipasten, Haasenstem és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban Hivatalos rész. Szabolcsvármegye alispánjától. 19432. K. 1900. A járási főszolgabi ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter ur 75145/900. számú körrendeletének másolatát oly meghagyással közlöm, misz-rint hassanak oda hogy a talált és elhagyott gyermekek lehetóségig a ren leletben nevezett intézetben helyeztessenek el. Nyíregyháza, 1900. augusztus 13. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másola,t.) A 19432. k. számho'. Magyar kir. belügyminiszter. 75145/VII.-a. Körrendelet, valamennyi törvényhatóságnak. A „Fehér kereszt" országos lelenczház egyesület a hét évén alóli elhagyott gyermekek gondozására Nagy-Szőlősön fiókintézetet létesített. Erről a törvényhatóságot a hét éven alóli elhagyottgyermekek gondozásáról 1899. évi május hó 19-én 50,000. szám alatt kelt körrendeletemmel kiadott szabályrendelet II. fejezete 19. §-ának megfelelően tudomás és miheztartás végett oly felhívással értesítem, hogy megfelelő uton módon hasson oda, hogy az országos betegápolási alap terhére gondozandó gyermekek lehetőségig ezen fiókintézetbe helyeztessenek el. Megjegyzem, hogy a mennyiben, az elhelyezendő gyermekekezen intézetbe vasúton szállitandók, a gyermek és kísérője számára az illető intézet igazgatójánál ingyenes vasúti jegyek állnak rendelkezésre. Budapest, 1900. évi julius hó 25-én, Gulner s. k., államtitkár. 18338. K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. ' A beregszázi királyi törvényszék vádtanácsának, 2983)900. szám alatt áttett körözvényét szabályszerű nyomozás és intézkedés végett közlöm. Nyíregyháza, 1900. julius 30-án. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 2983. 1900. B. sz. Zsarolás vétségével vádolt Schuch Emil 1899. évi julius hó 13-án Kalusán A „NYIRVIDEK" TÁRCZÁJA. Az anya szive. A lábas-ujfalusi öreg lelkipásztor, midőn templomi tanítását bevégzé, kigyúlt arczczal, érzelemtől átmelegített hangon hirdette ki Batthyány ismeretes proklamáczióját. Hazafiak! Szeretett magyar hazánk láthatárán veszélyes felhók tornyosulnak! . . . Minden hazafi szent kötelessége hazáját bel- és ktllellenség ellen védeni! stb. Az öreg lelkész átszellemült arczczal hivta fel hallgatóit a hon védelmére. — Veszélyben a haza! . . Ne örüljön, ne mulasson ma senki!! . . Higyja oda férj a nejét; jegyes az aráját; gyermek a szülejót és menjen a hon védelmére, mert mindennél elsőbb a haza! Az ősz lelkipásztor lelkesült szavai gyújtottak, mint a lobogó láng. Az egyszerű, korlátolt népen átrezgett a honszeretet szent érzelme. Nem törődött edáig a külvilággal, kis faluja, csendes otthona volt ránézve minden s ime egy lelkesítő felhívás elég, hogy megtudja, hogy otthonán kivül is szent kötelesség vár reá. A gazdag Tőkés Ambrus legényfia is ott volt a templomban. A lelkesültség csaknem szétrobbantá kebelét a gyújtó beszédre. Káprázattá lett előtte minden. Eltűnt az édes szülei otthon; el a szeretet, menyasszony mosolygó, ajka. Röpkedő lelke elragadta azon helyre, hol csaták vihara zug. Ott volt az ágyuk dörgő morajában, hol sebesültek hörgése, ellenség diadalordítása, lovak nyeritése hangzik el a rémes éjszakában. Amint kilépett a templomból, Kótán Pál, a menyasszonya násznagya lépett hozzá, menyasszonyától hozva valami sürgős üzenetet. Tőkés János, a delitermetü legény, lehúzta ujjáról a ragyogó aranygyűrűt s piru.t arczczal nyújtotta Kótán Pálnak. a bányában Adainik Györgyöt megradva, tőle egy pár csizmát, majd kabátja zsebéből 11 drb. 10 trl. értékű fuvar czédulát erőszakkal elvett és ennek következtében ellene vádirat hozatott. Minthogy Schuch Emil, kinek személy leírása alább közöltetik, állítólag Amerikába kivándorolván jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen, ennélfogva az összes birói és közigazgatási hatóságok felhivatnak, hogy Schuch Einil feltalálása esetén ezen körülményről ezen kir. törvényszéket haladéktalanul értesíteni szíveskedjenek. Személyleírás ; Neve Schuch Emil, Születéshelye Pichnye, Korra 32 éves, Vallása izraelita, Állapota nős, Foglalkozása volt korcsmáros, Nagysága magas, Testalkata közép, Arcza gömbölyű, Arczszine szőke, Haja szőke, Homloka rendes, Szemei szürkék, Szemöldöke szőke. Orra hosszas, Szája rendes, Fogai épek, Baj ússza kicsiny szőke, Szakálla szőke, Alla rendes, Ismertető jele nincs, Nyelvismerete magyar, tót és héber, Ruházata közönséges. Kir. törvényszók vádtanácsa Beregszász, 1900. évi julius hó 29. Kniczlcy Sándor, vádtanács h. elnök. Batha, kir. törvényszéki jegyző. 17947. K. 19007 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási l'öszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nagy-kikindai kir. törvényszék vádtanácsának 3179 — 900. szám alatt kelt nyomozó levelét, szabályszerű nyomozás és i itézkedé'3 végett közlöm. Nyíregyháza, 1900. julius hó 24. Alispán, főjegyző távol: Szikszay, főügyész. 3179—900. Btő. Nyomozó-levél. Minthogy ismeretlen tartózkodásu és a bűnvádi eljárárás elől megszököttnek tekintendő Sztankovits Jovánka előbb férj. Vidák Istvánné a nyomozat adatai alapján alaposan terhelhető azzal, miszerint Pirovics Kálmánnénak egyetértőleg jogtalan vagyoni szerzése végett szándékosan közreműködött arra, hogy a nagykikindai 3503. sztkvben A. I. I. sorsz. a. felvett ingatlanoknak előbb Sztankovits Gabriella nevén álló de Sztankovics Jovánkát illetett és általa telekkönyvön kivül Vidák Istvánra ruházott felerészének tulajdonjoga a telekkönyvi állapotok felhasználásával előbb Sztankovics — Mit akarsz te? — csodálkozott ez. — Vigye vissza a gyűrűt Kelemen Erzsinek s mondja meg neki, hogy az esküvőből semmi sem lehet vízkeresztkor! — felelt a legény. — Nem-e? . . . Hát te ily csúfságot akarnál elkövetni azon a becsületes családon? Háromszor kihirdetnek, bevásárolsz mindent és az esküvő napját is kitűzitek. Akkor meg eszedbe jut, hogy már nem szereted. — Azt uem mondtam! . .. Épen oly hiven szeretem, mint eddig. — Akkor meg hát ne tégy bolonddá! — Dehogy teszem! Ne tartson Pál bátyám „pulyá nak"! . . . A mit mondtam: mondtam !... Az esküvőből nem lehet semmi, mert ón megyek. — Hova mennél? Eszeden vagy te? — Nem ittam még ma egyebet víznél. A tiszteletes ur kihirdette, hogy veszélyben a haza. Ellenség tört reá, mely eltiporui szeretné, hát szükség vau a segítőkézre. Elmentek már a kevermesi, ladóczi, váluti fiuk is mind. Csak én sem maradhatok itthon? Nem nézhetem összedugott kézzel, hogy miként dúlja hazámat a vad ellenség! Kótán Pál e kijelentésre egyideig nem tudott mit szólani. Hiszen ő is magyar ember volt. Már pedig a magyar ember mindennél elsőbbnek tartja vérrel szerzett hazáját. — Hájszen, öcsém, ha igy áll a dolog, eredj!. . . Jól is teszed, ha kiporolsz egy néhány németet. A gyűrűt elviszem Erzsinek. Majd visszaadja, ha a csatából előkerülsz. Hanem otthon nem ment ám oly simán a dolog. Tókésné hallani sem akart róla, hogy egyetlea gyermeke háborúba menjen. Majd visszaadja, hogy azok a rosz németek levágják a kezét s ugy küldjék haza bénán, mint a csavargó koldust. Összekulcsolt kézzel kérlelte a fiát, de ez nem engedett. Éjjel titkon kiszökött a szobából. Felnyergelte lovát a villámgyorsan hagyta oda szülei lakát. György és neje, később pedig a Sztankovics György illetősége tekintetében Sztankovics Jovánka nevére kebeleztessék be aunak cselekmény kiméreli a B. T. K. 400. §-ának 2-dik bekezdésébe ütköző közokirat hamisítás bűntettének ismérveit. Ennélfogva a Bűnv. prt. 470. §-a alapján at alább foglalt személyleírás közlésével felhivatnak az ország összes birói é- közigazgatási hatóságai, hogy nevezett terheltet ha tartózkodási helye tudomásukra jutna azonnal tartóztassék le és a nagykikindai kir. törvényszék elé kisértessék. Személyleírás: Sztankovics Jovánka (Jehanna előbb férj. Vidák Istvánné ismeretlen tartózkodásu férjétől elváltán élő nő nagy-kikindai születésű és illetőségű 43 éves gór. kel. vallású cseléd, termete magas, arcza hosszas, haja barna, szemei és szemöldökei feketék, orra és szája reudes, fogai hiányosak, különös ismertető jelei nincsenek. Kelt Nagy-Kikinda, 1900. julius 1-én a kir. trvszék vádtanácsa. Tötössy, kir. trvszéki jegyző. "t900 Szabolcsvármegye alispánjától A községi elöljáróságoknak és Nyíregyháza Táros polgármesterének. A nagy-kállói járás főszolgabirájánák 9527|900. sz. a. beterjesztelt körözvényét szabályszerű közhírre tétel végett közlöm. t Nyíregyházán, 1900. julius hó . 22-én. Alispán távol: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Szabolcsvármegye nagy-kállói járás főszolgabiróságától. 6527(900 K. Köröivény. Birii lakos Erényi Sándor tulajdonát képező 4-éves sötét pej herélt csikó folyó évi julius hó 11-én elszaladt és azóta fel nem található, köröztetik, feltalálás esetén ezen hivatalhoz bejelentendő. Nagy-Kálló, 1900. julius hó 19-én Zoltán István, s. k. főszolgabíró. Kelemenék háza előtt megállott. Megkötötte lovát a kapufélfáboz, maga meg bement jegyesébe*. Nagy haragban találta az egész családot. Az öreg Kelemen káromkodott; hogy igy meg ugy. majd megmutatja ő • benczegő Tókét-családnak, hogy mert ő vele ily csúfot tenni. Erzsi meg zokogott, haját tépte bánatában s átkozta a percut, melyben Tőkéssel jegyet váltott. Bezzeg máskép lett minden, mihelyt Jánoa előadta a gyűrű visszaküldése okát. Elmondta, hogy A csatába megy, hol az embert könnyen érheti vesaedelem. Nem akarja hát, hogy Erzsit lekötve tartBa, míg ő oda lesz. Hátha az Isten még jobb szerencsét is rendel neki ? ! — Becsületes ember vagy, öcsém! — ragadta meg kezeit az öreg Kelemen. Nem tartóstatlak, sőt ait mondom: eredj. Minél korábba^ érsz oda, annál jobb! Eredj! Bizonyos lehetez beune hogy Erzsi három évig is várni fog reád. Könyezve búcsúzott el a legény • vén Kelementől, s a zokogó Erzsit vigasztalgatta : Ne sírj, angyalom !... Jó ai Isten, visnavezérel hozzád ! .., Da Erzsi nem eresztó addig el, mig,. a. »iss»aküldött gyűrűt újólag ujjára nem dugta. — Ne hidd, hogy elfeledni tudeálak! — súgta remegő ajakkal. - A balál sem lesz képes elválasztani tőled Ha ott maradsz a csatatéren, ai ón htt lelkem is elszál utánnad ! ... De imádkozni fogok érted éi hiatein, hogy baj nélkül térsi viasza. Elváltak egymástól, mint gályától a megsárgult levél. Szomorú, kietlen pu<ztáhuz lett hasonló a szép leány kebele, midőn szeretett Jancsijától elbúcsúzott. Az meg kitörölte szeméből a csillogó könyet s lovára ülve nyargalva utazott tovább. Mai siámnnb 8 oldalra terjed. rr