Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-29 / 30. szám

s N T f V i B 1) É K Mert a lényegre vonatkozólag a presbyte­riurn határozata az volt, hogy a „Nyirvidék" szerkesztője értesitessék arrról, hogy a presbyte­rium ezzel a kérdéssel foglalkozik. Ez pedig egészen mást jelent, mint ami abban a jegyző­könyvi kivonatban foglaltatik. ,Elrendelni" pedig ennek a határozatnak a „Nyírvidék'-ben való közzétételét, igazán nem lehetett — miután módjában sincs, hát akaratá­ban sem, a presbyteriumnak. A kérdés lényegére nézve is — mint értesülünk - a határozat az volt, hogy a | presbytérium, nem „mellőzve" a dr. Trajtler Soma inditványát, hanem azzal a módosí­tással fogadva el azt, hogy az abban java­solt bizottság kiküldését a másik lelkésznek állása elfoglalásáig függőben hagyja, meg­bízta a presbyterium jegyzőjét, hogy errul a határozatáról a „ Nyirvidék" szerkesztőségét értesítse. Ebben az igazi értelmében vesszük mi egyelőre tudomásul a julius 15-diki presbyteriális gyűlés jegyzőkönyvét. És közöljük is, mert mi világosságot akarunk! Kivonat a nyíregyházi ág. hitv. evang. egyháztanács l'JOO-ik év julius hó 15-én tartott gyűlése jegyzőkönyvéből. VIII. Dr. Trajtler Soma presbyter iudit­ványozza, hogy az egyháznál az isteni tiszteletek magyarosítása tekintetében ujabb intézkedések tétessenek s e végből az egyháztanács kebeléből egy bizottság kiküldését javasolja, az indítvány tárgyalás alá vétele a egy javaslat elkészítése érdekében. Mely indítványra előbb Geduly Henrik lelkész teszi meg azon megjegyzést, hogy az a „Nyirvidék" helyi lapban megjelent s a mi egyházunk magyarosításának kérdésével foglal­kozó czikkre vezethető vissza, melyre óaz egyház nevében kötelességének ismerte hírlapi utou válaszát megadni, mely az egyház részére ez ügyben a multat illetőleg tett intézkedésekre vonatkozólag, minden irányban meguyugtató volt. Azután Májerszky Béla felügyelő, ki csaknem 26 éve áll az egyház szolgálatában s az 1887. évi február 7-ike óta mint felügyelő vezeti annak kormányzatát, visszapillantást vet a múltra s constatálja, hogy egyházunknál 14 évvel ezelőtt néhai dr. Meskó Pál egyházi felügyelő, Bartholomaeidesz János és Farbaky József lel­készek idejében hagyatott el előbb a városi, azután a tanyai iskolákbiu a tót ABC, kis- és nagy káté és bibliatörtéuetek tanítása s csak a tót imák és énekek tanítása maradt fenu; később az 1890 91-ik tanévtől a városban, 1893|94-ik tanévtől pedig a tanyai iskolákbau küszöböltetett ki a tót nyelvű imák és énekek tanítása; azután hasonló időközben az eredetileg csak minden második vasárnap megtartott magyar isteni tiszteletek száma szaporittatott oly képpen, hogy minden vasárnap délelőtt és később minden második vasárnap délutánján is tartatott magyar nyelvű istenitisztelet; az 1896-ik millenáris év alkalmából felügyelő indítványára megkezdetett A „NYIRVIDÉK* TABCZÁJA. Szerenád a tengeren.*) Szombaton este (julius 14.) 8 órakor indultunk Abbáziából Fiúméba, hogy az oda érkezett angol hajók tiszteletére rendezett szerenádban részt vehessünk. Egyesek már délután átrándultak, hogy a hatalmas hajók horgony­vetésének és fogadásának szemtanúi lehessenek; sokunkat azonban a fullasztó hőség otthon tartott s csak innen az abbáziai tengerpartról az örök zöld babérfák árnyá­ban néztük a méltóságteljesen előrenyomuló hadi hajókat s hallgattuk az üdvözlő '21—21. ágyudörrenést. Ám este egész Abbázia talpon volt, mindenki sietett a mólóra s a rendelkezésünkre bocsátott hajót, szószoros értelmében megostromolták. Hire terjedt ugyanis, hogy csak 300 sze­mélyre van hely. Ezért sokan nem nézték, hol a feljáró, hanem az osztrák Mihaszna András kétségbeesett tilta­kozását nem véve figyelembe, felmentek ott, a hol lehetett. A feljárónál iszonyatos volt a tolongás. Végre is fent voltunk vagy ó00-an. A zsúfolásig megtelt hajó fedélzetén csak kevesen kaptak ülőhelyet, a többiek állva szorongtak és bosszankodtak. A bosszúság azonban még csak akkor vált teljessé a mikor láttuk, hogy még egy hajó jön az abbaziai vendégek részére. Már akkor kint voltunk a tengeren, le nem szállhattunk, — elhelyezkedtünk hát, ugy a hogy lehetett. Az ut Abbáziából Fiúméig a tengeren rövid, talán 20—25 p. mi azonban ez utat lassan tettük meg, néhol hajónk meg is állt, mivel csak a szerenád idejéért akarlunk *) T. olvasóink a napi lapokból mindnyájan értesültek arról a fényes fogadtatásról, melyben a földközi tengeri angol hajó raj része­sült. A napokig tartó ünnepségek közül talán a legmegkapóbb v»lt a julius 14. esti szerenád. Az abbáziai fürdő vendégeknek ez ünne­pélyen való részvételéről szól a fenti tudósítás. Szerkesztő. a gyermekeknek kizárólag magyar nyelven confir­málása, a folyó év elejétől pedig az urvacsorájának minden hónap első vasárnapján magyar nyelven kiszolgáltatása és minden héten szerdán és szombaton reggel a tót helyett magyarnyelvű isteni tisztelet tartása Ilyen fokozatos, rendes folyamatú és biztos módon vitetik keresztül egyházuuknál a magyarosítás auélkül, hogy jelentékenyebb visszahatás tapasztaltatott volna s a mint a körülmények megengedik, czéloztatik tovább fejlesztetni. Amiért is egyházfelügyelő mindaddig, mig Paulik Jáuos, újonnan megválasztott lelkész állását el nem foglalja s a helyi viszonyokkal meguem ismerkedik, az egyöntetű eljárásczéljából is nem látja szükségét annak, hogy külömben is, folyamatban lévő magyarosítás érdekében külön bizottság alakitassék és küldessék ki. Határozat. Az egyháztanács a tett indítványt mellőzve, a felügyelő nézetéhez csatlakozik s ezen hitele­síttetnek kimondott határozatát a „Nyirvidék, helyi lapban közzététetni elrendeli. Moesz Béla egyházi jegyző. Vetőmagvak a gazdasági egyesület minta­telepén. A gazdasági egyesület mintatelepén 1899—900. évben vetőmugtermelési kisérlelek téleltek: Montagne, Petkusi és Schlahnstadti rozszsal, továbbá .diószegi óriás búzával", „kopasz búzával" és „tiszavidéki búzá­val." A kísérletezések pontos leírását még ez idő szerint közölnünk nem lehet, azonban a fennli többféle őszi kalászosokkal megejtett kísérleteket azon szempontból ismertetjük, hogy közönségünknek ha elért eredményeink­nek hasznát akarja venni, a vetőmagvakat itihon ren­delkezésére bocsálhassuk. A rozs termelési kísérlet főczélja voll a már már degeneráló hírneves „nyíri" rozs felújítására oly vető­magot nyerni, mely a nyírs g különleges viszonyai között meghonosodván és minden jótulajdonságát megtartván, hires rozsunk jó nevét ne csak megtartsa, de még ne­velje is. E czélbcl választatott ki a fenntebb említett há­rom fajta. A montagne és schlahnstadti már teljesen b.váll­nak tekinthető, de mert egy gazdaság kísérlete még nem lehet mérvadó, óhajtaná az egyesület, hogy ezen kel teljesen bevállt félesegen kívül még a petkusi rozszsal is a gazdakózönség kiterjedtebb termelési kísérleteket Wgyun s ezúton a mintatelepből gyakorlati hasznot is merítsen. A három fajta rozs mindegyike rendkívül bő termő, nagy szemű, súlyos, s mindenféle viszonyok között felül­múlja termésével mennyiségben is a nyíri rozsot. Mindhárom fajtából a vetőmag beszerezhető az egyesület mintatelepén Liplay Jenő úrtól, mint a minta­telep vezetőjelől. (Bashalom up. Királytelek). Méter­mázsánként 14 koronáért. A buta fajták közül a „tiszavidéki buza" velőmag felújítás végett termesztetelt, a kopasz buza azért, mert laza talajon is elég biztos termést ad, a diószegi óriás buzapedigazért, mert laposabb fekvésű bujább természetű földjeinkre óhajtottunk egy oly fajtát meghonosítani, melynek termesztése mellett a inegdüléstől nem kell tartanunk. A három fajta közül a kopasz buza teljesen, a lisza vidéki körülbelül, a diószegi óriás buza alig bevált­nak tekinthető, megjegyezvén hogy a kopasz buza homok talajon termelve, a műtrágyát (prima superphosphat, 1200 holdanként 150 kilogram) nem nélkülözheti. Fiume közelébe julni. S mig Abbaz a szépséges vidéke, örökzöld babér-erdeje az est homály ködébe tűnt el, meg­figyeltem környezetemet. Mint mindenütt a hol magyarok, vagy talán helyesebben: a hol társas életet élő emberek vannak, ugy Abbaziában is a társaság széltagolódik nem annyira mivultség, mint inkább születési, rang és pénz szerint. Itt a födélzetén e széttagoltságot azonban nem igen látom. Csaknem mindenki, rendes környezetétől] el­szakítva, áll vagy ül ott a hol helyett kapott. Egyes csoportok azért ilt is alakulnak. E csoportok közül bántó képet nyújt az a pár horváth család, amely a csomóban levő hajó köteleken helyezkedik el s a hajópinczértől rendelt dalmát bort iszik. Lármás beszédjük, harsogó nevetésük nem nagy intelligentiára mutat, A hajó orrát osztrák fiatal emberek foglalják el, a d di vasút abbaziai alkalmazottjai s az ottani uszó-egylel tagjai. Mókáikkal, melyek emlékeztetnek engemet a német Burschen schaf­tokra, meg a fürdőben feltűntek előttem. Kitörő jókedv, gyermekes kedély, ostobábbnál ostobább élez ötlet, jellemzi őket. Megfigyelvén őket ugy látom, hogy ez a jókedv erőltetett, hogy a gyermekes kedélyt erőszakolták és egész viselkedésük elárulja, hogy nem jól mulatni, de a közönség előtt feltűnni vágynak. Itt is feltűnnek a bécsi és budapesti pénzvilág hölgyei: drága, de sokszor ízléstelen és rikító öltözékeikkel, társalgásuk gyakran szellemes, mindig léha, ha nem frivol. Bizony jól eső érzéssel látom, mint válik ki e környezetből müveit magyar ember élénk modorával, szeretetreméltósággal párosult udvariasságával. De) tetszik nekem az az egy­szerű pár is, amelyik valahonnan az alföld kellő közepéből került ide és most ott a vilorla rud alatt nézi ezt a neki annyira idegen világot. Le ri arczukról a régi példa szó: „Extra Hungáriám non est vita, si est vita, non est ita." Szemlélődéseim közepett nem is vévén észre, hogy teljesen besötétedett. Matrózok csinos nemzeti színű lampionokkal díszítették fel az árbocz rudakat, köteleket. Fejünk felett egy ilyen lampion meggyuladt. Izgatottan E háromféle vetőmag is Liptay Jenő úrtól szerez­hető be métermázsánkinl lü koronáért. Az árak „a mintatelepen" értendők. Tudjuk azt is, hogy tavaszszal mily óhajtások és sóhajtások között várja legtöbb gazda, hogy állatai részére minél előbb uj takarmányt kaszálhasson, s mégis a legtöbb helyen junius hónap eleje előtt meg gondolni is alig lehet arra. A mintatelep ismét segíteni kíván e bajon, amikor „az őszi borsó í l termelését kísérletei közé felvette, s azt tapasztalta, hogy az őszi borsó meg­honosításával, normális viszonyok között, már május hó közepén, kitűnő minőségű és elegendő takarmányra tehet szert a gazda. Ezért bocsátja a mintatelep az „őszi borsó" vető­magot a gazdaközönség rendelkezésére, és pedig ugyan­csak Liptay Jenő ur a mintatelep vezetőjénél, méter­mázsánkint 13 koronáért. Mindegyik fajta vetőmagot az egyesület a gazda­közönség figyelmébe ajánlja. Liptay Jenő ur, mint a telep vezetőjének megbízásából: Siniitska Endre, g. e. titkár. A jövő iskolai tanév, i. A nyíregyházi ág. ev. főgimnázium. A jövő évre vonatkozó beírásokat szeptember 1. 2, 3. napjain eszközöjük. A javító és pótló vizsgálatokat augusztus 30,. 31-dikén tartjuk. Minden tauu!ó felvétele személyesen és rendízerint atyja, anyja vagy gyáuija kíséretében tartozik az igazgató­ul jelentkezui. Azok a szülők vagy gyámok, kik nem laknak az intézet helyen, gyermekük vagy gyámfiok felvételekor alkalmsa helyettest tartoznak bejelenteni, kire a házi fe.ügyelet éj nevelés tekintetében köteles­ségüket és jogukat átruházzák, hogy a gondviselésre bizoit tanuló felói az igazgató Vagy osztály-főnök érte­sítését e.fogadhassa. A s2Űlók es gyámok e részben miudeu változtatást ízemélyesen vagy írásban tartoznak bejelenteni az igazgatónál. O.y tanulóknak, kik egy kötelező tantárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet, és a Kiket a tanári testület képeseknek tartarra, hogy aszüuidóalatt önszorgalmukból pűtolhatják mulasztásukul, megadhatja a jogot, hogy a jóvó iskolai év kezdetén javító vizsgálatot tehessenek. Ezen javító vizsgálat, ha a tanu.ó a kitűzött időben jelenik me^ díjtalan. Azok a tanulók, a kik két kötelező tantárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet, az igazgató tiiján csak fontos okok mellett folyamodhatnak javító vizsgálatra való eugedelyért méltóságos és lótiszteletüZelenkaPil, püspök ürhoz. E tárgyú folyamodások julius hó 10-ig az intézet igazgatójához nyújtandók be. A felvételnél minden tanuló 2 forint felvételi dijat fizet, mely dijoak lefizetése alól senki sem menthetó fel. Fizet továbbá minden tanuló a gimn. alapra 1, országos nyugdíj-alapra 3 foriutot, es 50 krajezárt ifj. könyv.árra. A tandíj 24 forint. Ez összeg két részben, és pedig felerészben a beíráskor, másik felerészben február hó 1 én, előre fizetendő. Az igazgatónak nincs joga fizetési halasztást engedélyezni.. Azon tanulók, akik migukat részben vagy egészben a taudíj fizetése alól felbiduteni óhajtják, tandíjmentes­ségüket kerelmező folyamodványaikat kellően felszerelve, afógimuázium kormányzó tanácsához czimezve, augusz us hó 15-ödikéig a főgimnázium igazgatójához nyújtsák be. Később beadott folyamodásokat tekintetbe nem veszünk. A magántanulók 40 forint vizsgálati dijat fizetnek s ezenfelül a gimo. alapra 10, nyugdíj-alapra 3 forintot. A 13 forint a beírás alkalmával előre fizetendő. A magán­tanulók ezenfelül vallástani vizsgálati dijtt is fizetnek a vallástanároknak, és pedig a keresztyén tanulók 3—3 forintot, az izraeliták 5 forintot. néztük, mert ha leszakad, nagy bajnak lehet forrása. Egy fiatal ember, nem várva be, mig a hajószemélyzet intézkedik, botjával hatalmasat sujtotl a lobogó lampionra, azt hitte, hogy igy az a tengerbe esik. Nem igy történt. A szélszakadt lampiont a tengeri szellő visszacsapta és égő foszlányai a zsúfoltan egymás mellett állók ruháira estek. Hát bizony a hobokeni katasztrófa megismétlődését várluk, szerencsére azonban egy pár ügyes férfiú a tűzet puszta kézzel elnyomta. Ezután a figyelem teljesen Fiúméra irányult. A világító torony vakító el- és feltűnő lángkévéje elhal­ványul a fényben úszó kikötő mellett. E fényőzöntől lampionokkal fantasztikusan feldíszített és megvilágított hajók nyomulnak a sötét tengerre. Talán az angolokon kivül egyedül mi abb.iziaiak élvezhettük e fenséges fel­vonulást, mert hiszen a felvonulásban résztvevő hajók közönsége az egész hajósort át nem tekinthette. Persze azt a miről a lapok oly bőven írtak — megtudtuk, hogy ezen v. azon a tündériesen megvilágított hajón Szapary kormányzó v. más hivatalos méltóság ül. A személyek e pillanatban nem is érdekeltek. Engemet (de mindnyájunkat is) annyira ámulatba ejtett e szokatlan, reám nézve idegenszerű látvány, hogy az ez által bennem keltett impressióról hirtelen számot sem tudtam adni. A körülöttem ámuldozók „nagyszerű", „fenséges", „poko­lian gyönyörködtető" jelzői nem magyaráztak semmit. A felvonuló hajósor végre ki ért a nyílt tengerre és most már a mi hajónk is teljes gőzerővel sietett ahhoz csatlakozni sereghajtónak. E hajó sort számtalan bárka, naszád rajzotta körül. A nyílt tengeren horgonyzó angol hadi hajók nem voltak megvilágítva. A rajta lévők, a kiknek tiszteletére szólt e tüntető felvonulás, csendesen várták hajóink közlekedését. A zene szólott már az elindulás idejétől fogva. A fiumei városi renekar azt hiszem az első hajón különböző darabokat játszott, a mint azonban az. első angol hajóhoz ériünk, rázendítette az angol nép hymnust, mire az eddig csendben lévő angol hajókról rögtön meg-

Next

/
Thumbnails
Contents