Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-22 / 29. szám

M Y f B V I D É E Felállította tehát Bécs a közbe eső vámvonalat, még pedig németekre valló ügyes fogással, fogyasztási adó képében. Tessék most már Bécsbe hajtani eladásra jószágot, ha arra fogyasztási adó képeben még vám is vettetik ki. Mit lehetünk mi az ellen illetve azért, hogy Bécs eme jámbor óhaja ne teljesülhessen? Semmit egyebet, mint tiltakozhalunk, káromkodunk, vakaródzunk, hajtunk Bécsbe továbbra is, s j'mborul megfizetjük majd a fogyasztási adó képébe öltöztetett állat beviteli vámot. Azonban egy reménységünk mégis Jehet, s ez az, hogy az Oszlrák gazdasági egyesület megtette a szükséges lépéseket a bécsi vásár fennti óhajtása ellen, s talán hivalkozott is arra, hogy ha Magyarország állattenyésztői nem volnának hajlandók fizetni, s inkább nem hajtanának fel állatokat, mi lenne akkor Bécs közélelmezésévéi? Ez a remény adhat bátorságot arra, hogy: 1-ör itthon minél hangosabban szó tárgyává tegyük a bécsi piacz jámbor óhaját, 2-or keressük meg a mi áldott miniszterünket, hogy az állategészségügyi egyezményhez hasonlóan bánjon el a némettel, harmadszor pedig merjünk már önmagunk is egy önálló lépést tenni, s hogy kezére járjunk az Osztrák gazdasági egyesü!elnek, történjék a mi történik, jelentsük be közakarattal az összes magyar gazdasági egyesületek direkt a tisztelt bécsi községtanácsnak, hogy ha a fogyasztási adót velünk akarja megfizettetni, többé soha egy darab jószágot sem hajtunk fel Becsbe. Vegyen magának Amerikában, esetleg Pozsony • ban vagy Budapesten vagy Győrben, ha igy jobban fog majd kijönni. Mert hát hiszen enni mégis csak kell különösen Bécsben, ahol oly igen hozzá vannak szokva a magyar „spilz fleisch'-hez! No meg annyival is inkább elszánhatjuk magunkat a nem hajtásra, mert a inai viszonyok kőzött sem valami túlságosan jövedelmező az állathizlalás meg kevésbbé kényelmes áz eladás s legkellemetlenebb lenne az, hogy a magyar állampolgár direkt adótizetője legyen Becsnek azért, mert ott kitűnő minőségű olyan hú t adhat el, aminőt Bécs más honnét az egesz világról beszerezni képleien, s mindezek mellett, ezen adóval vegyük meg azt az istálló trágyát, ami a hizlalás, jövedelmeként eddig mégis megmaradt. Mintha Csak éreznék odafennt Bécsben, hogy a magyar gazda aratáskor nem ér rá az ilyen kérdesekkel vesződni. De hát igaz, esetleg a későbbi jóváhagyás reményében is lehet cselekedni. Mielőtt azonban ezt lennénk, igy is megkérdezzük vármegyénk gazdaközönségét, hogy adjon választ a gazdasági egyesület titkári hivatalának, helyesli-e a fennti javaslatokat, igen vagy nem ? Simitska Endre, g. e. titkár. Az iparos pálya. A tanév végével megjelenő középiskolai értesítők az érettségit tett ifjak pályaválasztásáról is beszámolnak. Mindannyian, a kik szem előtt tartjuk a jövendő iparos nemzedéket, aggódó reménységgel olvasgatjuk az értesítőknek erre vonatkozó részét. Reméljük, hogy az ifjuiág tilán mir megértette az időn változását és teljes tisztelettel az ősi tradíciók iránt, melyeknek meg volt a maguk jogosultsága, ma már nem igyekszik a „jogász nemzet" nagyon is kétes értékű dicsőségének öregbítésére, hanem ifjú erejéből, lelkesedéséből és tudásából az ipar czéltudatos fejlesztésének is utat akar nyitni. Sajnosan tapasztaljuk, hogy ez a reménységünk ma sem vált valóra. Iá27 ifjú pátyavál isztásárol adnak számot az értesítők. Az ifjak közül mindössze kettő lép az iparos pályára. Igaz, hogy a kézműves iparhoz nem szükséges az érettsegi s a mesterségre az alsóbb osztályokból mennek a tanulók; az is igaz, hogy a magasabb képesítéssel biró iparosok, mint építők, gépeszek, vegyészek egy része tekuiku-okból kerül ki; de mégis csodálatos és megfoghatatlan az ifjúságnak ez a közönye az iparos pálya iráut. Sót tovább megyüak; valóságos ellenszenv ez már, a minek okos magyarázatát hiába keressük. Épenséggel nem lehet mondani, hogy értelmes embernek az iparos pálya nem nyújt legalább is oly biztos ekszintenczíát, miut a legtöbb szakmájában már úgyis tultömött tudományos pálya. Hiszen az érettségit tett ifjak egy része iparosnak a gyermeke, a ki maga előtt látja ennek a pályának egész mivoltát. Megismerheti azt a pozicziót, a melyet az ipiros osz'ály az állam gazdasági életében elfoglal, mérlegelheti a jövőt a mely náluuk az iparra vár, a feladotokat, a melyeknek megoldására a jövő iparos hivatva van és gondolkodó észszel levonhatja a következtetést, hogy az iparos pálya eléggé méltó arra, hogy a középiskolát végzett ifjú szerzett ismereteit itt értékesítse, becsvágyát kielégítse és műveltségével az iparos osztály társadalmi nívóját emelje. Azthiszszük, közel járunk a baj kutf irrásához, ha azt egyrészt abban keressük, hogy középiskolai oktatásunk teljesen nélkülözi a belső érintkezési pontokat ipari életünkkel,ugy, hogy a középiskolát végzett iljuuaK aunak lényegéről vagy semmi, vagy helytelen fogalmai vannak, másrészt abban, hogy az ipari kiképzésnek múlhatatlan és természetes előfeltétele a két kézzel végzendő testi munka. Az első a középiskolai oktatás szervezetének, a másik a nevelésnek a hibája. Nem terjeszkedhetünk ki e helyütt e két körülménynek bővebb tárgyalására. Dt hogy közel jár:uuk az okok helyes megjelöleséhez, annak tanuja egész társadalmi életünk, a melynek magasabb' értelmiségü köreiben is lépteu-ayomon találkozunk az ipari élet tekintetében nyilvánuló tájéko zatlansággal és ferde nézetekkel, valamint avval i. szégyenletes előítélettel, a mely az ipari kiképzéssel összekötött testi munkát a középiskolában töltött nyoicz esztendő szellemi muokájával nem tartja összeegyeztethetőnek. Az iparos ifjúnak a tenyere kérgesebb lesz, mint a jogász fiúé, az bizonyos. És sajnos, de igaz, hogy ez a kérgesebb kéz eddigelé csak nagyon kivételesen részesült nálunk abban a megbecsülésben, mint a jó ápolt, finom kéz. De ez ne riaszsza vissza az érett ifjakat az ipiros pályától. El kell jönni nálunk is annak az időnek, a mikor az iparos osztály a társadalmi elemek közt az első helyek egyikén lesz. De ezt a helyet m iga kell, hogy kiküzdje magának tudása műveltsége és jellemessége által. Ma még nagyon is érezzük a szükségét olyan iparosnak, akik nem csak jó mesterek, de az ipari szellemi életnek is szakavatott, buzgó munkásai; a kik fölismerik az iparosság erkölcsi értékét is és azt a nemzet kultúrájának számottevő tényezőjévé, gazdasási léiének szilárd alapjává tenni igyekeznek. Ez a magasabb érdek kel), hogy Farkalja középiskolát végzett ifjaiukat az iparospálya fölkeresésére. Régi panasz, hogy az ifj i b iparos uemzedék nem elég erős az iparos közélet további fellendítésére, hogy az öregek nyugalomra térnek, de ifjak nem jönnek helyükbe. Mindaz, amit manapság az iparos közélet produkál, az öregek müve. Ketszeresen érezzük ennek a panasznak szomorú igazságát épen most, a forrongás, a fejlődés idején, nagy feladatok küszöbén, a mikor fokozottabb ménekben van szükség olyan nemzedékre, a me;y az iparosság mai Vezetőinek szavát, intenczióit felfogja, megértse és annak idejéu megvalósítsa. Ezért szükséges, hogy érettségit téti ifjak nagyobb számmal lépjeuek az iparos p.Uyara. Az ő fejlettebb értelmiségük volna a legtermékenyebb talaj, amelyben egy jöveudőerős, ö málló és öntudatos ipiros osztály csirája életre kelne ÚJDONSÁGOK. — ,,A magyar szóról." A nyíregyházi ág. ev. egyház presbitériuma a mult vasárnap tartott gyűlésében dr. Trájtler Soma indítványa alapján foglalkozott a Nyírvidék által fölvetett azzal a kérdéssel, hogy az ág. ov. egyházban az isteni tisztelet nyelve magyarra télessék. Az egyháztanácsnak ;ez indítványra hozott határozatát megküldötte az egyháztanács lapunk szerkesztőségének is, azonban szombaton, a késő délutáni órákban jutván az csak kezeinkhez, nagy sajnálatunkra a jegyzőkönyv közlését a legközelebbi alkalomra kell elhalasztanunk. — líáró Fcilitzscli Berthold, a vármegye főispánja három heti szabadságidőre e hó 22-én elutazik. — A vármegye közigazgatási bizottsága augusztus havi rendes ülését nem a hónap második csütörtökjén, 9-én, hanem 17-én fogja megtartani. — Tanulmányi segély. A vármegye legutóbb tartott rendkívüli közgyűlése Szabó Katalin tanítónő képzői növendéknek, néhai dr. Szabó Dávid vármegyei főorvos leányának és Somogyi Sándor gyulaházi születésű fiatal szobrásznak, tanulmányaik tovább folytatására a jövő iskolai évre, a vármegyei közművelődési alapból havi 40—40 korona segélyt szavazóit meg. E helyütt említjük meg, hogy Somogyi Sándor idáig is már kiváló jelét adta művészi tehetségeinek. Elkészítette a többek közt a napokban báró Feilitzsch Berthold főispán és dr. Jósa András vármegyei főorvos mellszobraik agyag mintáját s szakértők mind a két művet kiválóan sikerültnek mondják. — Felemelték a kövezetvámot. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a napokban értesítette a vármegye közönséget, hogy jóváhagyta a vármegye közigazgatási bizottságának azt a határozatát, amelylyel a nyiregyhá/.i kövezetvámdij tételek felemelése egyrészről, másrészről pedig a vasúti állomáson fel és leadott áruknak kövezetvámmal való megadóztatása kimondatott. A kereskedelemügyi miniszter 1904. evi deczember hó 1-éig lioszszabbitotta meg Nyíregyháza város kövezetvámszedési engedélyét. Az uj tarifa szerint a kövezelvámdij tételek a következők lesznek: egyes fogat után 14 fillér (idáig volt 8 fillér), kettős fogat után 24 fillér, (idáig 12 fillér), hármas fogat után 30 fillér, (idáig 16 fillér). Minden további állat után, mely jármű elé van fogva 6 fillér fizetendő. Szabadon hajtott, vagy kocsihoz kötött, de be nem fogott ló, szarvasmarha, szamár és öszvér alán 6 fillér fizetendő, csikó, 1 éves borjú, sertés után 4 fillér, juh, bárány, kecske, malacz után 2 fillér darabonként. A vasúti állomáson fel és leadott áruk 7 csoportba vannak osztva, 2, 4, 12, 16, 24 és 32 fillérnyi métermázsánkint száinilandó kövezelvámdij fizetési kötelezettséggel, illetőleg a VlI-dik csoportban darabonkint 2—100 fillérnyi tarifával. Reméljük, hogy Nyíregyháza városa hozzájutván közjövedelmei ilyen nagymérvű szaporodásához, a lehető legrövidebb idő alatt végett fog vetni annak a botrányos és tűrhetetlen állapolnak, hogy a sorompókon belől — a nagykállói és tokaji utakat kivéve sehol sincs kövezet út be a városba. És reméljük, hogy a vasúttól bevezető útnál felállított vámsorompót be fogják szüntetni. — Felhívás. A szabolcsmegyei takarékpénztár egylet a jövő 1900.—1901. iskolai évben 12 nagy-kállói gimnáziumba járó tanulót fog segélyezni. Akik e segélyben részesülni óhajtanak, folyamodványukat iskolai és szegénységi bizonyítvánnyal felszerelve a takarékpénztár igazgatóságához f. évi augusztus hó 25-éig nyújtsák be. NagyKállóban, 1900. julius 19-én. Berethöy János, igazgató. — A tiszavidéki ág. ev. egyházkerület ez évi közgyűlését szeptember hó 25—28 napjain Eperjesen fogja megtartani. — A villamos vasútról. A villamos vasút ügyében nagy időköz multán megint jött egy uj hir. Még a mult év deczember végén tartották meg a kereskedelemügyi minisztériumban az úgynevezett„engedélyezési-tárgyalás-"1. Ugyanakkor vették felülvizsgálat alá z előzetes, általános költségvetést is, amint hivatalosan „tényleges építési töke megállapítás"-iinak neveznek. Az általános költségvetést, vagyis a „tényleges építési tőke" mennyiségét a vállalkozó czég — mint annak idején megírtuk — 498500 forintban számítolta ki, illetve állította össze. A tárgyalás folyamán azonban ezen költségvetési összegekből tetemes levonások eszközöltettek. Igy például a kisajátításokra felveit -8000 frtol teljesen törölték, minthogy kisajátításra szükség nincs. A forgalmi eszközökre elői ányzott 125000 forintot 91000 forintra szállították le, mert 9 motoros es 6 mellékkocsi helyett 8 motoros és 4 niellékkocsit elegendőnek találtak, flasonló, de egyébként kisebb összegű levonásokat eszközöltek a többi költségvetési tételeknél is, ugy, hogy vegul kerek összegben 40000 forint lett az az összeg amit a minisztérium képviselői az épen 8 kilometer hosszú vi lamos vasul „tényleg,s építésé tőké'-je gyanánt megallapitandonak talaltak. Minlhogy azonban a vállalkozó czeg kepviselői a költségvetés néhány tételeinél, mint amelyek műszak, ismereteket igényelnek, a levonásokra ott nyomban nyilatkozni nem tudlak, azt kérték, hogy a redukált költségvelés írásban adassék ki részükre, ho*y arra irasban nyilatkozhassanak. A minisztériumból °a terjedelmes jegyzőkönyv megszerkesztése és leírása miatt csak bonapok múlva, márcziusban ment ki a felhívás a czeghez. Ekkor meg a czég késlekedett a válasszal. Végre Nyiregyhaza varos képviselőtestülete hivatalosan is megsürgette a válasz beadását. Erre a sürgetésre e hó 14-én ertesitetle a czég a várost, hogy nyilatkozatát a minisztériumhoz julius 12-én beadta. A nyilatkozat tartalmát azonban nem közölte s igy teljesen érthető az a kíváncsiság, amely a varos képviselőtestületének pénteki gyűlésén is felhangzott a czég értesítésének bejelenlésekor, hogy vájjon mi lehet a nyilatkozatban. Es pedig annál inkább mert erről meglehetős kalandos hirek kerültek forgalomba. Nevezetesen, hogy a vallalkozó azt jelentette volna be. hogy a vasutat 400,000 forint .tényleges alaptőke' vagyis 400,000 forintos költségvetés mellett csak ugy tudja megépíteni, ha megengedtetik neki, hogy az átépített a Budapest—Szt.-Lőrinczi vasút elhasznált vagányait rakhassa le. ócska kocsikat alkalmazhasson, a Kossuth-utcza végétől a Sóstóig csak nagyobb időközökben es nem villamos, hanem gőzvonatokat járathasson stb. stb. Szóval a várt modern közlekedési eszköz helyett egy ócska, elhasznált, döczögő és rozoga vasúttal akarja kielégíteni Nyíregyházát, amely a Sóslóra naponként jó ha kétszer, vagy háromszor fogna közlekedni. A magunk részerői egyszerűen képtelenségnek tartjuk ezt a hírt, mert nem tételezhetjük fel a .Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára" szegről, hogy a történél i előzmények után elhihesse Nyíregyháza városáról, hogy ilyen vasúttal is megelégszik az ígért villamos vasút helyett. De nem tételezhető fel az sem, hogy az a pár ezer forint külömbség, amely a „tényleges építési tőke* mennyiségénél az engedélyezési tárgyaláson megoldatlan maradt, azt eredményezhetné, hogy a tervezett és ígért villamos vasút helyett csak ilyen ócska és gőzössel vegyitelt villamos vasút építhető. Épen ezért most már mi is kétszeres kíváncsisággal várjuk, hogy mi lehel hát abban a nyilatkozatban ? — Szenzácziós letartóztatás. Tizenegy évvel ezelőtt történt, hogy Bazsó János zalkodi földbirtokos gyanús körülmények, között minden nyom nélkül eltűnt. A vizsgálat során a törvényszék letartóztatta Paraszkay Barna ugyancsak zalkodi földbirtokosi, de az ellene felmerült gyanuokok beigazolást nem nyervén csakhamar szabadlábra helyezték. Azóta sokat sugtak-buglak Bazsó rejtélyes eltűnéserői Zalkodon és környékén, mig végre a napokban, egy falubeli beteggé letl öreg asszony vallomása alapján a csendőrség Paraszkay Barnát letartóztatta s a nyíregyházi kir. törvényszék fogházába kisértette. Az emiitelt paraszt asszony vallomása szerint ő és az ura annak idején tanúi voltak annak, hogy Paraszkay Barna Bazsót egy füzesben lelőtte. A kir. törvényszék vizsgálóbirája Paraszkay ellen a vizsgálati fogságot elrendelte. A Paraszkay ellen újólag fölmerült gyilkossági vádat nagyon súlyossá teszi az a körülmény, hogy Paraszkaynak az eltűnt Bazsó özvegyével már rég idő óta és köztudomás szerint viszonya van. — Iskolai segély. A kereskedelemügyi miniszter a kisvárdai iparos tanoncz-iskolának 600 korona állami segélyt utalványozott. — Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Ikincm Frigyes okleveles mérnököt kir. segéd-mérnökké nevezle ki s szolgálattételre a szabolcsvármegyei m. kir. államépítészeti hivatalhoz osztotta be. — „Megérkezett az öt éves programúi !'• Ez a hir keltett olyan szenzácziót csütörtökön a városnál, akár csak Fiúméban az angol földközi tengeri flotta megérkezésének híre. A szenzáczió magyarázatát az adja meg, hogy a várva várt „ötéves programm" a vámsorompókhoz vezető utczak kikövezésére vonatkozik, kapcsolatban a kövezetvám díjtételeinek felemelésével és a vasúti vámsorompó megszüntetésével. Ezt a programmot a kereskedelemügyi minisztérium kívánságára több mini két év elölt állította össze a város, megállapítván, hogy az összes sorompókhoz vezető utczák kiköveztetnek öt év alatt, ha a vámdijak megfelelő felemelése engedélyeztetik. A számtalan fórumon keresztül azonbin a dolog végleges elintézése egész mostanáig késett. Hogy ez alatt az idő alatt mennyi szemrehányásban volt része a város tanácsának és képviselőtestületének szóban és írásban, sőt hírlapi közleményekben, az köztúdoraásu dolog. Most végre megérkezett a jóvahagyott munkaterv és felemelt vámdijjegyzék. Öt év alatt kiépülnék a kőutak, amikre nagy szükség is van és megszűnik az a kellemetlen állapot, hogy a vasútról jövők is kövezetvámot fizessenek. Bölcsen tenné azonban a város ha az öt éves programmot nem öt év alatt, hanem egyszerre valósítaná meg. Ezt kétféle módon is megtehetné. Vagy egy nagyobb kölcsön felvételével, vagy pedig ugy, hogy az egész munkálatot akként adná vállalatba, hogy a kiépítés 1—2 év alatt történjék meg, a vállalati ár pedig 5 év alatt fizettetnék. Ilyen nagyszabású munkálatnál bizonyára akadna vállalkozó ilyen feltételek mellett is. — Inkompatibilitások a városnál. A julius l-én életbe lépeti városi szervezkedési szabályrendeletnek van egy intézkedése, amely a városi tisztviselői állásoknak más állásokkal és megbízatásokkal való összeférhetetlenségére vonatkozik. Ez a rendelkezés olyan megszorításokat tartalmaz, hogy betűszerinti magyarázása esetén a városi tisztviselők és alkalmazottak semmifele más magán, egyházi vagy társadalmi megbízatást vagy állást el nem fogadhatnak és el nem foglalhatnak. Nem lehetnének tagjai ínég a jótékony, vagy közművelődési egyesületeknek, kaszinónak, olvasó egyletnek, a Bessenyei körnek, dalegylelnek, tűzoltó-egyletnek stb. sem. A szabályrendelet a pénzintézetek, lestületek, egyesületek mellett egyenesen reámutat a társadalmi és egyházi jellegű, javadalmazással egybe nem kötött állásokra és megbízatásokra is, amelyeket a lisztviselők el nem foglalhatnak, bár azzal a megjegyzéssel, hojy amennyiben ezen állások ellátása vagy megbízatások teljesítése .őket hivatalos