Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-30 / 52. szám

N T 1 R V I) É K birtokosokról, az értelmiség körébe tartozó egyénekről, a kiknek malmuk, téglavetőjük, szeszfőzdéjük, stb. van. A kik főfoglalkozásuk szerint tartoznak a bán ászallioz, iparhoz, kereskedelemhez, hitelhez vagy közlekedéshez, azok ahhoz képest, hogy önálló üzlettulajdonosok, vagy üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerint dolgoznak, vagy végül alkalmazva vannak, vagy alkalmazva szoktak lenni a 16., 17., vagy 18. kérdést töltik ki, a kik ellenben csak mellékfoglalkozásuk szerint tartoznak az emli tett foglalkozások körébe, azok a 19. kérdés pontj ira vál aszóinak. 17. A 16. pont alatt levő rovatok csak az (málló iparosokra, kereskedőkre, s egyéb önálló üzlettulajdonosokra vonatkoznak; az üzlet számára otthon darab vagy szakinány szerint dolgozók és az alkalmazottak tehát e rovatokat egyszerűen üresen hagyják. Az egyes rovatok kitöltése a kérdésekben foglalt utasításokon kivül egyéb magyarázatra nem szorul; ezek mellett legfeljebb azt . ell még különösen szem előtt tartani, hogy a székhely nevének bejegyzése és ha vannak üzlettársak, azoknak megnevezése mindenkor jól olvasható, tiszta irassui történjék. Megjegyzendő továbbá hogy a czég megnevezése csak abban az esetben szükséges, ha a czég a vállalat (üzlet) tulajdonosának nevével nem azonos. 18. A 17. pontban foglalt kérdések csak azon egyénekre vonatkoznak, a kik üzlet számára otthon darab vagy szakmány szerint dolgoznak. Ezen rovatokná ügyelni kell a munkaadó nevének jól olvasható bejegyzésére s a mennyiben az ilyen otthon dolgozó iparos segédszemélyeket alkalmazna, ezek számának pontos kitüntetésére, megjegyezvén, hogy ezek közé a családi kisegítőket is bele kell foglalni, még ha azok külön fizetést nem kapnának is. A kereset összegének kitüntetésénél az otthon darab szerint dolgozó iparos összes keresményét kell alapul venni, ehát a családtagok és a tizetett alkalmazottak állal teljesített munkáért járó dijakat is be kell fogla ni, az igy nyert összegből azonban az otthon darab szerint dolgozó iparos által saját alkalmazottjainak tényleg kifizetett munkadíjakat viszont le kell vonni. 19. A 18. pont alatt foglalt kérdésekre nézve, melyek csak az alkalmazott segédszemélyekről töltendők ki, akik közé azonban a családi kisegítők is számíttatnak, a kérdések mellett látható ulasitások figyelembe vételen kivül, szem előtt tartandó még, hogy az illetmények vagy keresmények kiszámításánál nemcsak a tulajdonképeni készpénzfizetések és bérek, hanem az esetleges egyébb járandóságok is — a minő pl. természetbeni lakás teljes, vagy részbeni ellátás — legalább hozzátevőleges pénzérték szerint tekintetbe veendők. Az átszámításnál ezen természetbeni illetményeket nem a munkaadó, hanem mindig az alkalmazott szempontjából kell tekinteni, vagyis, hogy inibe kerülnének ezen természetbeli illetmények (lakás, stb.) neki, ha azokat pénzen kellene megszereznie. Segitő családtagok, a kik rendes fizetést vagy bért egyáltalában nem kapnak, a 18. pont c) és d) alatti kérdéseit válasz nélkül hagyhatják. Ezeknél a természetbeni lakás és ellátásnak pénzértékben való kifejezése nem szükséges. A 18. rovat e) alrovata alatt a hely (alkalmazás) nélküliség okának (betegség, munkahiány, strike. stb.) feltüntetésénél különösen ügyelni kell arra, hogy a midőn az illető egyén a népszámlálás napján azért volt alkalmazás nélkül, mivel az iparág, a melyhez tartozik, azon időtájt vagy egészen, vagy részlegesen szünetel, ez a körülmény a számlálólapról világosan kitűnjék, hogy az ily okból munkanélküliek a többiektől határozottan megkülönböztethetők legyenek. 20. A bányászat, ipar, kereskedelem, hitel és közlekedés körébe tartozó mellékfoglalkozásnak kitüntetésére szolgáló Az esernyők. Langyos tavaszi est volt. (Ne tessék megijedni, tiHni akarok verset irni!) Bájos fiitai asszonyok és leányok Irptók el a korzót s ibolya illattal volt tele a levegő. Belóvegyültem a uyüzsgő einberáradatba s a mint a csiuos szóké meg barua fejecskéket szemléltem, valami kalaudoo törtem a fejem. Hirtelen támadt zápor riasztott fel merengésemből. Pár perez múlva már nepteleu lett az utcza E^y közel boa lévfl esernyőkereskedésbe menekültem a zuhogó zápor elől. Csinos fiatal asszonyka ült a pénztárnál. Kecsesen bólintott, mikor beléptem. Egy ötven év körüli vöröshaju,orrú és nyakkeudójü ur szolgált ki. Az eső azalatt folytou zuhogott s igy jó alkalom kiuálkozott, hogy beszélgetésbe bocsátkozzam a bájos péuztóros hölgygye!. Ennivaló teremtés volt. Mikor kinyilatkoztattam neki, hogy boldog vagyok, hogy idemeuekültem az eső elől, de azért az Adriai tengeren is átgázoluók egy csókjáért, — elpirul! s ijedten tekintett az egyik sarokba. A vörös ur bizouyára a férje —állott olt, ki vasvillaszemekkel méregetett enge

m* — Micsoda ennivaló asszonyka! — goudoltam magamban, mikor megindultam a nedves aszfalton. — Igazán kár annak a csúf vén embernek! Egész éjjel nem birtam a szemeimet behunyni. Folyton előttem lebegett a bájos asszonyka selyem szőke hajival, ábráudos kék szemeivel. Harmadnap újból felkerestem az eseruyő-keres kedést. Szépen nem volt ott, ellenben a vöröshaju ur fogadott. S'.erettem volna leütni a nyomorultat, mikor egy közönséges, másfél foriutos parsplét 4 forint 50 krajezárért sózott a nyakúmba. S hozzá még milyen kárörvendő pofit vágott! A kitartás és állhatatosság azonban a férfiú egyik idgsiebh ike-sége, Elég az hoízá, hogy mire tiz ernyő rovat kitöltésénél általában ugyanazon szempontok tartandók szem előtt, a melyek a főfoglalkozásokra nézve nézve irányadók. A mennyiben valakinek többféle iparforgalmi mellékfoglalkozása volna, úgy hogy az adatok bejegyzésére szánt rovatok nem volnának elégségesek, pótszámlálólap használandó, melynek megfelelő szelvényét a főlaphoz hozzá kell erősíteni. 21. Az alkalmazott motorok és munkagépek, továbbá a feldolgozott nyersanyagok és félgyártmányok, valamint az előállított félgyártmányok és kész iparczikkek kimutatására szolgáló, a számlálólap 20. pontja alatt foglalt rovatok csak a 20-nál kevesebbb segédszemélyt alkalmazó vagy segédszemélyt egyáltalában nem foglallcoztató iparosokra vagy iparüzlet tulajdonosokra vonatkoznak. Nem iparosok, továbbá 20 vagy 20-nál nagyobb száinu segédszemélyzetet foglalkoztató iparvállalatok tulajdonosai ezeket a kérdéseket egyszerűen válasz nélkül hagyják. Megjegyzendő azonban, hogy az a körülmény, vájjon valaki az ipart föfoglalkozásképen üzi-e, vagy nem, ezen rovatok kitöltésénél teljesen figyelmen kivül marad Ennélfogva azok a földbirtokosok, értelmiségi hivatással biró vagy más nem tulajdonképeni iparüző egyén k, a kiknek pl. malmuk, téglaégetőjük, szeszfőződéjük, stb. van, a mennyiben e vállalatukban 20-nál kevesebb segédszemélyt vagy egy segédet sem alkalmaznak, a 20. pont alatt foglalt kérdéseket épugy kitölteni kötelesek mint a tulajdonképeni molnárok, téglaégetők, szeszfőzők, vagy más tulajdonképeni iparosok. Ha valakinek többféle iparvállalata van, a 20. pont alatt foglalt kérdések minden egyes iparvállalatról külön töltendők ki. E ezélra külön számlálólapok használandók fel, melyeknek a 20. kérdőpontot tatalmazó szelvényei hozzáragasztás utján a főlaphoz erősítendők. A mi c rovat egyes alkérdőpontjait illeti: a) Motorok alatt csak a munkagépeket hajfó gépek, továbbá a járgányokba fogott állatok niutatandók ki, amazok a hajtóerő (gőz, gáz, viz, benzin, kőolaj, villamosság, stb.) megjelölésével s a hajtógépek számának és ezek összes lóerejének kitüntetésével, utóbbiak pedig az alkalmazott állatok nemének és számának kimutatásával. b) Munkagépek alatt mindazon gépek és fontosabb berendezési tárgyak niutatandók ki, a melyek az üzem (mesterség) folytatásához szükségesek, a kézi szerszámok kivételével. c) A nyersanyagok és félgyártmányok aliovatában csak az iparüzem által tömegesebben elhasznált nyersanyagokat és félgyártmányokul kell kimutatni és pedig azon mennyiségű egységekben kifejezve, a melyek szerint aa iparos a nyersanyagokat és félgyártmányokat bevásárolni szokta. d) Az előállított félgyártmányok és kész iparczikkek közül is csak a legfontosabbak, illetve legtöniogesebbek sorolandók fel, ugyanazon mennyiségi egységekben kifejezve, a melyek szerint az iparos czikkeit áruba bocsátani szokta. Árvák karácsony a. 23 án este nagyon szép űrnaps volt i-z Erzsébet kőiházban ideiglenesen elhelyezett árváknál'. A nyíregyházi jó'ékony nőegylet akkor tartotta meg számukra a karácsonyfa átadásának ünnep ilyót. Básthy Barnáné urnó a nőegylet elnöke kere. e'l'n szavakban üdvözölte a szép vendégkosz trut és ezzel megnyitotta az üuueplyt. Tizenegy Csinos, tiszta, mosolygó arczu leánykái, vezettek a teremb* a nevelő diakouiaszák. E'.ek az egyszerűen öltöztetett megelégedett mosolygó, kövér gyerekek voltak a — szegeuy árvák. Az ember szive felmelegedett és a meghatottság érzése szállta meg, mikor ezeket a mosolygó árvákai látta. A nőegylet a mennyire hatalmában áll, pótolja azoknak a gyerekeknek a mit a szültHb'ii elvssztetu-k Ad n^kik ruhát, hajlékot, táp álékot, iskoláztatja (kel és felügyeltet rájuk. Igy csak az asszonyok keze tud boldog tulajdonosának vallóitam magamat, a bájos meuyecske is előkerült. És inneu kezdődik az éu boldogságom. Mindeu nap láthattam őt s minden nap egy esernyővel lettem gazdagabb S'erelmi vallomásokról ugyan szó sem lehetet', mert a fűltékeuy tigris folytou körülöitüuk ólálkodott, de azok a tekintetek, azok a szerelemittas pillantások felértek nékem a legpoótikusabb vallomásokkal is. Csak az volta kellemetlen, hogy mindeu pillantás egy esernyő árába került. S még egy másik kellemetlen oldala is volt a dolognak. Egy esős délután megszólított a cselédem: — N m ludom, a nagyságos ur minek veszi azt a sok paraplét, mikor anélkül indul el' hazulról ilyeu gyalázatos időben is. Nem feleltem rá semmit, de másnap szemtanú voltam, a mint a nyitott ablakon az egyik lakó felesége a kaijára vette a gyermekét s rám n u'a'ott. — Látod ot: mesy az eseruyős bécsi! Ugyanaznap délután egy orvos barátom látogatott meg. — Nem szenvedsz gyakrsn főfájásban? — kérdezte. — De igen. Néha! — Jó lenue hidegvizkurát tartanod. Elhűltem. Usylátszik az a csacska szobaleány elbeszélte ernyővásárlá'üimat s t-z-k most csendes bolondnak tartanak engem. * Mikor a százhv.valihetedik ernyőt vásároltam, pokoli eszme fogamzott meg agyamban. Már régebben észrevettem ugyanis, hogy a legfelső polczon — a hová természetesen csak létrával lehetett feljutni, — egy ékes, sokszinü paraplé pompázik. — Vegye le kérem azt a tarka ernyőt! — szól tam a féltékeny tigrishez. — Dd kérem az geszteuyeáiusoknak való. — Nem baj, csak vegye le! Felmászott az állvány tetejére, én uiog észrevétlenül ar. asszöuykt kezébe csúsztattam eg\ levelet, a mit már hetek óta hordtam magamnál A levélben raudevut kértem tőle. gondozui. Da ha arra gondolunk, hogy a durva élet hogy keveri sárba majd a mit az asszonyok gyöngéd keze kiemelt, bizouy elszomorodunk. Az árvaházból kikerült láuyok néha nem válnak a társ:daloui Imzuára. A helyett, hogy mint baldog családanyák, dolgos gazdasszonyok, tiszta élettel koronáznák be a nőegylet munkáját, elkallódnak. Arctuk rózsáit lesáppasziji a bün es szaporítják a szemetet, megc ufolva a jótékonyság és a szeretet fáradozásait,^^egfjsz.va az eredménytől a legnemesebb igyekezetté^ E/után ezeu a nagy bajon is segi'vo lesz A gyermek ielset kell uiegedzeui az élethez, jó p«Mda adá-sal megmutatni mit kerüljön és mit szeressen. A gyermek ezt egymástól meg nem tanulja, a mag.erejéből el nem találja. A liázi nevelés az ami azokból a ciiuos kövér kis allatokból embert formál, öntuditos tiszta lelkű leányt, a ki tudja un a bún és undorodik tóle, a ki tudjt mi az ereny es ragaszkodik hozzá. Mikor lánuk a kel diakouisszát, bizalommal néztük egyszerüségükei, szelíd szép uicíukat és arra gondoltunk, hogy ezek a láuyok, a kik lUenuek szeutelték életüket, ezek teljessé fogjak tenni a nőegylet szándékait, liyeu ^egiiseggel másmilyen lányok fogjak elhagyni az árvaházal mint eddig egyik másik. Dd neui szedem el a jeloutől a rózsasiiut, hogy a jövőnek adjam, hanem az Uuuepélyról irok. A tágas szibi közepén masfelöles fenyő fii'aka álli beboriiva gyerekszivnek kedves spró.ságokkai és Csemegével. Az aj ó mellett egy asztalon ruhane üeket iá tuuk felluim> zv , egy másik nagy a^ztMon pedig jüékszereket, ezukro- rlitnózsiat és iskolás gyerekeknek való táskát tolltartót miegymást. Ez a kiucsesbiuy i, ez a kis menvország a Jótékony nőegylet kis leányaié volt raiud. Geduly ág. ev. lelkész imáj* után énekellek ar. árvák, azu au Leffler Sámuel lauár, a nőegylet titkára tlnuepi beszédet tartott, sz'p gondozott bdszedet az ó kedves modorában, majd a diakonisszák kérdéseire a bibliából feleitek a gyerekek, simáu mint a viz folyá

u, még a legkisebb arva is suttogott valamit a kis Dézsusztájój pedig j> uuga se volt sokkal uagyobb, mint az Ister, Batleheuben enlitt 1900. e»ztendóvel fóldre.-zállt Ígérete. Az üunepólyt Geduly Henrik lutheránus lelkész gyönyörű, e„yszerü imájn zarta be, a uii uíáu a gyereksereg boldog hüledezossel szedte ö're a sok drágaságot, a közöuség pedig sz.toszlott sUrll hóhullás közt, lelkében vive az árvabázi fisnyes i-z iba egy darab boldogságát. As árvák karácsonyfájára ajándékoztak, Dr. Popiel Dénes ur Budapes ról 12 ruha 60 korona értékben, Jessovics Pálné C-iukoláról 40 korons, Hoffmann B. Béla könyvkt resktdó 8 darab tolltartó, Heuffcl Lajos ét neje fllge, narancs, s/ent-Jinoskenyér, ezukorka, karácsonyfára való gyeriya tarló és 30 db. gyertya, Ruztonyi Pál kereskedő különféle játékszereket, Palice Lajotné 12 kis kötéuy, vászon és alma: Guttmaun Lipót vászou 11 ruhára és c/ukorka, N. N. bab, mák, liszt, köleskása, dió, 1 zsák krumpli, 2 drb. seprő. Leffler Sámuelné 2 üveg bor, kalüc; és uaranc

4, N. N. szaloua. ezukor, dió, alma és kalács, Kovács Elekné alma és dió, Gyurcsány Ferenczné kolbász és szalona, Bodnár Istvánné alma és füge, Flegmann Jenöné játékszerek, alma, dió, narancs, c/ukorkH, fü^e. Szopkó Alfrédné bab. dió, alma, szőllő, Hoffmann Adolf 2 doboz ezukorka, Wendler Gusztáv ur Poísony egy ládikó sütemény, Horváth Ludmilla l)i«konissa 11 drb. füguő kép, Haramia \Marianna l)i«koni-sa 10 db. kis kosár hipámákkal, Popini Albertné karácsonyfa disz. Lakner Ödön ur 11 drb. fonott kalács, Kubassy Arthurné 12 /-ebkendő, Sarvay Jánosné alma, sütemény, j itok, N. N. 2 korona. JJÍeíko Elek 1 koroua Korányi Imréné 3 korona, Keresztessy Istvánné Királytelek 2 korona Palicz Jánosné 2 korona. 23-iki vadástJ társaság G korona, Mann Józsefné 6 korona. Végre! Izgatottan vártam a másnap eslét. Alkonyodott. Repeső szivei vártam a levélbeu kijelölt helyen. Jó félórai várakozás utáu homályos alakot pillantottam ineg. — Édes ..! — suttogtam s a sötétben tapogatózva átöleltem a remegő asszonyt. Halk sikolyt hallottam. Ijedten léptem hátra s beleütközttm egy sötét alakba. A férje. .. a vöröshaju volt. A vér meghűlt ereimbe. Ez most engem elevenen megesz. S még eg.y komisz esernyő siucs uálain, a mivel védjem magamat. Nem evett meg. Ellenkezőlog mosolyogva cóválla fpjét. — Ejnye, ejnye gyerekek — moudta. — Milyeu könnyelműek vagytok. Hátha más valaki talált voloa jöni helyettem. Ej, ej! Már látom milyeu vak a szerelem. No ue köszönjétek; öleljétek meg egymást ás legyetek boldogok! — Szent Isten. — gondoltam magambau — a fájdalom elvette az eszét. — Na, semmi vonakodás, — sürgetett — öleljétek meg egymást! — Dá uram,— hebegtem — mégis... a fdeségét . — Kinek a feleségéről beszél maga? — Az önéről. — Megbolondul? Hisz az 15 eszteudejn hogy meghalt. — És őnagysága.. . — A Margit?... Félrebeszél maga?... Hl=e Margit a leányom! Az ifjú hölgy a keblemre borult. • Margit már azóia asszony — az ön feleségem. Az általam összevásárolt 167 darab esernyőt meg újra eladta ftZ apasom.