Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-30 / 52. szám

Fölhívás előfizetésre, a „Nyírvidék" XXII-ik évfolyamára. Az uj évvel életének 22-dik esztendejét kezdi meg a „Nyírvidék *. És talán se dicsekedés nincs benne, sem pedig elfogultság, ba hivatkozunk most erre a hosszú pályafutásra, amely idó alatt híven teljesítette kötelességét ez a lap a közdolgok szolgálatában és kétségtelen bizonyságot tett a felől, hogy teljesítette ezt a kötelességet! Hálánkat és köszöuetünket fejezzük ki a vármegye és Nyiregyháza város közönségének a támogatásért s a tisztes múltból merített bizodalommal tekintünk a jövő elé, remélvén, hogy a közönség, az ó nagyrabecsült rokonszenvét, amit kiérdemelni ezután is legfőbh kötelességünk leend — ezután se vonja meg tölti nk. Lapunk, a „Nyirvidék" iránya és törekvése ez után is az lesz, a mi eddig volt: a közérdek szolgálata, s haladni fogunk a régi utón: a részrehajlatlan igazság utján. Figyelmünket ki fopjuk terjeszteni mindarra, ami a jól megértett és jól felfogott közérdekkel, közczélokkal öszefügg, s nem fogunk visszariadni soha az igazság kutatásától és megmondásától. Mindig azonban a köz érdekeiért, személyes érdekek érvényesülésének legszigorúbb kizárásával. Maradunk az, ami voltunk idáig, huszonegy esztendő alatt: Szabolcsvármegye és benne Nyíregyháza város közdolgainak munkása. Ez a „Nyírvidék" eredettől megjelölt czélja és mindig követett utja. Es hogy helyes az a czél, amit kitűztünk és hogy igaz uton járunk: előfizetőinknek ezerre gyűlt száma és a mellettünk itt keletkezett és letűnt újságoknak egy egész temetője igazolja. A „Nyírvidék" a huszonegy év alatt, amióta él, nem megöregedett, de megnőtt, megizmosodott és ma talán a legterjedelmesebb vidéki lap Magyarországon. Kérjük Szabolcs vármegye és Nyiregyháza város közönségének további pártfogását. Nyíregyháza, 1900. evi deczember hó 2'J. Jóba Elek, Inczcdy Lajos, a .Nyírvidék' kiadója. a .Nyirvidék• I. -7.erkrs7.f1j.'. Előfizetési ára k Egész évre S korona. Fél évre . * 4 korona. Negyed évre 2 korona. N Y I It V » l> É K Uj <W! Bizonyos igaz, hogy az uj század el*ó esztendeje, nékünk is magyaroknak, a gazdasági berendezkedés uj rendjének jegyében születik. A milléniumi esztendő után mindjárt jött ez az ébredés. A „NYIRVIDÉK* TARCZÁJA. Najisz szerelme. — Iitu Páfrány. — Az ég tiszta volt mint a szerelem. Köröskörül kéklett a láthatár. A zenit, felé h lványodott. a kék szín, fehérbe játszóit át, a fehér még feljebb ezűstragyonásba. Még fe'jebb aranyszálak szőttek at az ezüstöt és a feunséges nap közvetlen körülségében égő mgárkö reszketett. Mély hallgatás ült a vidéken, hallgattak még a czíprus lombok is. Az apró falevelek kéjes reinegésse fogadták a nap folytouos csókját. A bimbók fesledezteli a fu közt a csók édességétől, a mi érlelte bennük az életet. A napé volt minden. Napkeleten a platánusz erdők mögül enyhén imbolygott fel az Acheloos leheUete A laza párázatbau a csillogó folyó sóhajtása rezgett, a nap felé. Ariíithea alatt, a hol ritkán állottak már a házak sötétzöld gyepen, puszpáng bokrok között fektldt Nájisz A szép leány mairaköré szórta dus szőke haját Kerek vállain megoldotta a khiton kapcsait, hogy karját keblét és karcsú uyakát szabadon érhette a nap fénye Szemeit lehunyta s félig nyílt ajakán a gyönyör reizketett. Aranyhajába rezgő szálakban szövódöt a napsugár A miut a sima vállat az édes arcocskát csóközönnel boritá be a uap Najisz finom uijunkáival belekapott fabér leplébe és engedte hogy szépségéből többet, többet caökoljou rózsaszínűvé a nap. Mellette a virágok közt hevert hét, huru kit burája. A virágokra pillangók szálltak, Csillogó Ilim aiáruyuak éa lihegtették aranyos s/árnyuka', kaczér kuilvi tárogatták a nap felé, mert szerettek a napi miut a ií«releuiheu s.riiunyadó Najisz. Törülgettük szemeinkből az álmosságot, s kimorzsoltuk ! Ezer esztendő terhének a tanúságai még is csak tanítanak. így nyílik az uj esztendő! Virrad — — — — megint! * # * A „búsuló magyaréból okos magyar lett. A nagy tarolás után, aki — bár megtépve — helyén maradt, ráül a rögre s védelmezi. De nincs pénz, mondják Uécsben és Budapesten és utánunk a kisebbb potentátok itt a vidéken. Pedig a pénzre nem lehet úgy ráülni, miut földre. Ez él, mozog és terem. Az eldugott pénz nem kamatozik azonban. Mert vármegyénk gazdasági életében is a egjelentősebb momentum a letűnő esztendőben a hitelszövetkezetek terjedése. Nyiregyháza, Nyírbátor és Kisvárda adták a példát s ma már 1000—150(1 lakosú községek járnak utánok, ez a jó példa követőiként. A nyíregyházi szövetkezet most számolja el hat évi cziklnsának eredményeit. Terebélyes fa lett a kicsi kis mustár magból, és ennek az egészséges fának az árnyékában őV'o-os kölcsön áldásainak örülnek az adósok, a mi takarékpónzáaink 8 — l2

ü«-os hitel ko matlábával szemben. # * * A mezőgazdasági cselédek segély-pénztáráról szóló törvény is most lesz törvénnyé, január 1-én. De ennek az emberies és okos törvénynek aatálya, foganatja, eredménye csak úgy lesz. ha a földbirtokos osztály tevékenyen megmozdul az ügy támogatására. Ez pétiig nagy szó ugy-e? Mert a kerek világon annyi jóindulat sehol sem található, mint a magyar földbirtokosban, le mozogni nem szeret. Es még hagyján a mozgás, ha mán egyszer beune van. De meg. mozdulni! Ez a hökkenő. Valamit tenni, amit eddig nem tett. Uj terhet vállalni magára, amit nem muszáj Vesződni a chequeszámla aláírásával és pusztára küldésével; eljárni a helyi bizottság gyűléseire, s irányítani annak működését.... <•/. az. amitől fő a magyar birtokos l.je. De talán az az egészséges, üde áramlat, mely megindult hogy életre keltse a magynr közgazdaság szunnyadó erőit meg fogja törni az ősi indolenciát. Itt is, ott is örvendetes jelenségeit látjuk a kibontakozásnak. A magyar társadalom tniutha megrázná magát, hogy lehulljanak róla a béklyók s a szipolyok! Megmozdultak a g.i.dák, hatalmas hullámokat vet a magyar ipar védelmének mozgalma s nyomukban egészségesebb és lüktetőbb vérkeringés melege frissíti a kereskedelmet. Kibontott zászlók mindenütt! Előre, utánuk! Az uj század ebben a jegyben született s az uj esztendőre sok raunica, sok feladat megoldása vár. Ahogy múlttá lesz a jelen, váltsa be reménységeit a jövendő. Kívánunk mindeneknek boldog uj esztendőt! N-ra kérdezlek titeket a kik hiába keresitek a boldogságot és szivetek bimbóban mar d. A kinek a szive soh' se nyit virágot a boldogságra, nem tudna felelni — de hozzátok fordulok — hozzátok a kik uem éltetek hsában és szerettetek, tnor.djáti.k van e állandóság a gyönyörben ? • Megmozdult az ég r gyogó ura. Sugara özönét távolabbról és távolabbról öuilesztette alá. Athamanesz inagaslutaiu megmozgatta a boróka bokrokat a tengeri szel száruysuhintás.. A fürge szel á'c a'ározott a cziprus louibok között, az apró levélkék reszkettek a nyomáu, Átsuhant a puszpáng bokrukon is, megzavarta az édelgő pillangókat, meglihentette a szunyadó láuy szétszórt, finom haját Cs elfutott a platanusz erdők felé. Najisz felnézett, kis szája megmozdult. Egy kö/eli pu zpáng bokor alattomosan tolta a fehér leány felé fekete árnyékát. Najisz megrettenve állt fel, kitharája felé uyuü Idegentll nézett kOrUl. A felvr khiton aranykapcsait összefogta vállán és odatámolygott a közeli ház egyik márványoszlopához. A mint az oszlopuak dőlve khitonja ezer ránezban ölelte nyúlánk testet, ismét érte a nap Athamanesz vésője uem utánrzhatná azt a nyúlánk leányt lthítonjának ömlő redőivel. A láuy nyugtalanul nézeit körül. Kék volt még az ég köröskörül, de a nap lejobb szállt és szálltára a fák alá, a bokrok mögé árnyak settenkedtek. Nupkeleteu sz Acheloos vize fölött sürübb lett a pára és húzódni kezdett tíz ettlő feli'. Csöndes zene hangokkal suttogott a szél. Valahol a szomszédban nászünnepst üllek, a hy uenaiosz gyengült akkordjaitól édcsedett meg a levegő. Najisz belekapott karcsú ujjaival kitharája húrjaiba ét önkénytelenül is kisérte haik pengetéssel a távoli zenét, A szél erősödött. A nitp sietett lefelé! Najisz megborzongott, keze aláhanyatlott a rezgő hurokról. Nőttek az árnyékok, szállt a nap nyugatra. Najisz elsápadt, eldobta hangi/, rét, kiment a fövenyes kerti útra és lassan, tevete: léptekkel, uiegiudult a M/áüó nap uláii. Népszámlálás. (Vége.) Közalamizsnából élők, koldusok, mint ilyenek nevezendők meg. I) A 14. 1>) ponljára csak azon egyénekiifk kell felelni, a kiknek vagy semmi foglalkozásuk kincsen, vagy oly foglalkozásuk van, mely keresetet nem nyujl (pl. tskoiui tanuló, háztartásbeli nő), továbbá u házi cselédeknek. E kérdésnek czelja, hogy uz ily egyéneket eltartójuk szerint lehessen csoportosítani; ezért kell az eltartó (atya, férj, gazda vagy más eltartó) nevét és foglalkozását bejegyezni. m) A 14. c) rov.ilban foglalt kérdések e csa azon egyéneknek kell valaszolni, a kik alkalmazva voltak, vagy alkalmazva szo.tak lenni, megjegyezvén, hogy a segitö családtagok is alkalmazottaknak tekintendők még ha uz illetők munkájukért fizetést nem kapnának is. Abban uz esetben, ha az alkalmazást nyújtó gazdaságnak, vagy munkaadó egyénnek többléle vállalata van, mindenkor ügyelni kell arra, hogy az a vullalat, vagy üzletág neveztessék meg, a mélynél az illető tényleg al almazva van, s liugy a munkaadó neve jól olvasható Írással legyen bevezetve. n) A 10. rovatban a főfoglalkozáson kivül űzött min len eg éb foglalkozást tneg kell nevezni és pedig lehetőleg ugyan azon lüzetességgel és részletesseggel, inint a 14. rovat a) és c) pontjai alatt a főfoglalkozást. A mennyiben va akinek többfélé mellékfoglalkozása, hivatala, guzdagsag , vállalata vagy keresete volna, ugy hogy azoknak pontos feltűnése u 15. rovat alatt helyszűke miatt nem volna lehetséges, az adató. külön zámlálólapra vagy lapokra vezetendők s azoknak megfelelő szelvényei hozzálagaszlás utján a tulajdonképeni s/.ámlálólaphoz erősítendők. Ha a megszámlált egyén lőfoglalkozására nézve gazdasági munkásnak vallja magát, mindenkor meg kell tőle kenle n , hogy I) a tulajiionképeni mezőgazdasági Mitinlcáii kivul foglalkozik-e földmunkával fvizi munkálat, ut- és vasútépítés,) építési tuunkaval, kofejtessel, erdőmunkával (erdősítés, favágás;? 2) szokott-e részes művelést v.:Halni 'i 3) van-e olyan otthoni munkája (háziipar), melyből Keresete ehet, pl. : kosárkötés, szalma-, gyékényfonás, seprű , kefekőtés, faragó munka, házi szövőipar, stb. ? 16. A bámjfiszat és kohászat, ipar, kereskedelem, hitel és közlekedés körébe tartozó egyének a számlálólap elülapjan található kérdéseken kivül a hátsó lapon foglalt kérdésekre is felelni kötelesek. Különösen ngyelnif kell arra, hogy ezen hátsó lap (ipari pótlap) nemcsak \ u tulajdonképeni szorosan vett bányászati, ipari, kereskedelmi és forgalmi szakkepzett személyzetre, hanem az ezen foglalkozások körében alkalmazott közönséges napszámosokra és szolgákra, nemkülönben a haziiparosokra, valamint a kisegítő családtagokra is vonatkozik és kitöltendő, még ha ez utóbbiak fizetést nem kapnának is. Ugyancsak kitöltendő a hátsó lap az oly egyenokről is, a kik főfoglalkozásuk szerint ugyan nem tartoznak e foglalkozások körébe, de van ezen foglalkozások sorába tartozó mellékes foglalkozásuk vagy vállalatuk, pl. földPiros pedilábj kötött lábacskáit bátrabban szedegette a tiuom fövenyen. Ment, ment uyugit felé és uögö'.te mind hosszabb, mind maradozóbb lett az árnyék. Keleten fe:hók húzódtak a sötét kék égre. A nsp mind jobban fzállt alá az égen arra a tájra a hol He.speridák őrzik díszes birodalmát. A lány összeszotult szívvel sietett az uton. Merőn nézett a nap felé és szeme csillogását homályosította az ijed ség, a fájdalom. Szája reszketett és kérni lát* szőtt szótlan könyörgéssel aa ég fényes urát —távozó zerelmesét re hagyj el, ne hagyj el! Kiért a mezőre, kiért a cserjésbe; a mastixfa galyak kajánul kapkodtak dus aranyhajához. A topolyfa ijesztő árnyékokat vrtett eléje a földre, vastag ágaival. A szél gúnyosan kaczagotc benn a bokrok között, de ó csak sietett. Szállt, vándorolt a nap, nem várta be a leányt. A folyton fuvó szél felhőket hajtott, az égre. Tele lett az égbolt stlrü fi lhő sávval. A felhők széle kigyúlt, vérvörös szalagok, narancssárga p.itakocskák támadtak oda fenn. Najisz előtt, domb magaslott, a mögé igyekezett a uap. Szemeiben a remény csillant fel a láuynak, ba azt eléri talán megunja kinzó játékát szerelmesse és megvárja. Futni kezdett. Lihegve futott a bokrok költ. A szúrós galyak meghasogatták laza khitonját és a fehér szövetből, h-'efépett egy egy foszlányt, a galy. Meut, futott a nap után. megvérezett testtel, megtépett ruhával. Mikor fáradtan, lihegve felért a dombra felsikoltott és össze omlott. A nap messzi-messze a hegyek mögé bujt épeu. A domb alatt, ti mélyedésben már az éj sötétlntt. Sötét lombú fák zúgtak az esti szélben. A n»p le'ünt, tüze ar. égen égett a felhők pereméu. de napkelet felé sötét volt már az ég is, ridegen feketéu álltak a fellegek. Najisz zokogott a földön, arany híj* resakeló vállaira omlott, majd feltekintett és köuyeiu át rajongással imádva nézett a felhők halványuló pitoietgáia, az imádott nap tünó visszfényére.