Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

N T í « V X D E <• legfeljebb a család használatára szolgáló czikkek elő­állítására űzik (a milyenek különösen a fonás-szövés, varrás, himzés, kötés, horgolás és egyéb női kézimunkák) mindig határozottan ki kell tüntetni, hogy az előállítás csupán ,saját hasznalatra" vagy .eladásra is" történik-e. Pl. .fonás-szövés saját használatra", „fonas-szövés el­adásra is*. A kereskedelmi foglalkozásoknál a saját számlá­jukra működő és telephez kötött tulajdonképeni keres­kedőktől meg kell különböztetni az ügynököket és alku­szokat, a kik ügyleteket csak közvetítenek és a házaló kereskedőket, £ ügyelni kell arra, hogy a foglalkozás meg­nevezéséből a kereskedelmi foglalkozásnak ezen külön­böző alakjai is kitűnjenek. Ezen kivül azonban az ügynököknél és alkuszoknál s a házalóknál is ép ugy, mint a tulajdonképeni kereskedőknél meg kell jelölni a a közelebbi ágat, hogy t, i. minő czikkek eladását köz­vetítik, vagy mivel hazainak, pl. gabonaügynök, borűgy­nök, ingatlanügynök, rongyszedő házaló, tollszedő házaló üvegáru házaló, stb. Azok a családtagok, a kik a családfő ipari vagy kereskedelmi üzletében segédkeznek, ezen minőségük szerint mindig pontosan kitüntetendők, pl. segitő családtag apja szatócsüzletében, vagy apja vasgyárában könyvelő, segéd apja üzletében, a ki önálló gabonaügynök, stb. A családfő foglalkozásában való ilyen segédkezésl a csaladtagok számlálólapján még abban az esetben is fel kell tün­tetni, ha illetők ezen közreműködésükért fizetést nem húznak is. e) A munkásoknál (napszámosoknál) mindig ki kell tüntetni azt a gazdasági ágat, a melyben rendszerint vagy tulnyomólag dolgozni szoktak, pl. töldmivelési nap­számos (a földmivelési munka egyes nemeit, úgymint aratás, fűkaszálás, stb. nem kell részletezni), kőbányában napszámos, téglagyárban, czukorgyárban, gabonakereske­désben, borkereskedésben napszanios, kubikos napszámos a felső Duna szabályozásánál, — vasúton a palyafentar­tásnál napszámos, stb. A „munkás* vagy „napszámos" kifejezést egymagában véve sohasem szabad használni, azokat a napszámosokat tehát, a kik rendszerint fel­váltva több különböző ágban működnek, a nélkül, hogy valamelyik ághoz túlnyomóan tartoznának s ezért helye­sen egyik ághoz sein volnának sorozhatok, következőleg kell megnevezni: „napszámos különféle ágban*. Megjegyzendő azonban, hogy a napszámosak gazda­sági ágak szerinti megkülönböztetésénél nem tisztán a népszámlálás idöponja, hanem a napszámosok egész esztendei működése veendő alapul. Azok a napszámosok tehát, a kik az esztendő nagyobb részében mezőgazda­sági munkával foglalkoznak, a népszámlálás idején pedig a midőn a mezőgazdasági inunka nagyobbara szünetel, esetleg foglalkozás nélkül vannak, vagy kivételesen ipari vagy más munkát teljesítenek, mégis mint fóldiuivelesi napszámosok tekinthetők és vezetenduk be a számláló lapra, e mellett azonban természetesen .ízt a foglalkozá­sukat sem szabad elhallgatni, a melyet a népszámlálás idején űztek. Az ilyen egyének foglalkozását tehát követ­kezőképen kell megnevezni: rendes l'oglalkozasa fölmi­velési napszámos, jelenleg azonban téglagyári napszámos N. N. téglagyárosnál. Hasonló módon kell eljárni minden más oly eset­ben is, a midőn valaki a népszámlálás idején másféle foglalkozást üz, mint a melyet az esztendő nagyobb re­szeben űzni szokott, pl. .rendes foglalkozása kőműves­segéd, jelenleg utczaseprő", vagy „rendes foglalkoza.-u tavasztól őszig épületmunkánál napszámos, jelenleg bolti­szolga butorkereskedésben", stb. f) Ugyanazon szempontok, mint a napszámosokra, irányadók a szolgákra és kocsisokra nézve i.s, a kiknél szintén midenkor fel kell tüntetni a gazdasagi agat, a melyben alkalmazva vannak. Tisztán ,szo ga" vagy „kocsis" kifejezés tehát egymagában sohasem elégséges, hanem mindig határozottan be kell jegyezni, ho^y : szolga vasgyárban, vegyeskereskedesben, borkereskedésben, stb., kocsis a gazdaságban (gazdasági cseléd), szikvizgyárosnal kocsis, orvosnál az orvosi praxisban használva, parádés kocsis, stb. g) A tőkepénzeseket, járadélcosokat, házbirtokosokat, magánzókat csak az esetben kell a foglalkozási rovatban (a számlálólap 14. pontja alatt) e neven kimutatni, ha tényleg tőkéjükből (takaritniányukból), járadékból vagy házbirtokuk jövedelméből élnek. A volt iparosok és kereskedők, vagy egyéb üzlettulajdonosok, a kik üzletük­kel felhagytak, s a nélkül, hogy valami határozott fog­lalkozásuk, vagy keresetük volna, takaritniányukból tart­ják fenn magukat, valamint azok az özvegy nők is a kik elhalt férjük foglalkozását nem folytatják s csupán háztartási teendőket végezve, a férj által szerzett taka­ritmányból, vagy saját kis vagyonkájukból elnek, magán­zók gyanánt veendők számba ; megjelölvén egyúttal korábbi foglalkozásukat is, ilyenformán: „magánzó, volt szabómester", vagy „magánzónő, szabómester özve­gye", stb. Nyugdijasoknál mindig meg kell említeni a hivata­los állást, a mely után az illetők nyugdijukat élvezik, pl. nyugalmazott m. kir. pénzügyigazgató, stb. h) A háztartás körül alkalmazott cseledeket (szol­gálók, szakácsnők, szobalányok, stb.) házicseléd néven kell kitüntetni. Ezek rendszerint nők. Férfiak házicselédek gyanánt csak kivételesen lévén alkalmazva, ezeknél a házi cseléd általános megnevezés mellett, félreértések el­kerülése végett, az alkalmazás minőségét is mindig meg kell jelölni (pl. inas, szakács, parádés kocsis, urasági kapus, lovász, udvaros, stb.) Azok a szakácsok, szakács­nők, szobalányok s egyéb cselédek, a kik szállodákban, vendéglőkben, korcsmákban, kávéházakban vannak alkal­mazva, nem házi, hanem üzleti cselédek, miért is a számlálólapon alkalmaztatásuknak ezen üzleti jellege mindenkor megemlitendő. i) A nőknél a foglalkozási rovatokat — ha a nő saját keresettel bir, vagy ha a férj, vagy családfő foglal­kozásában rendszeresen segédkezik — ép olyan tüzetes­séggel kell kitölteni, mint a férfiaknál. A mely nők azon­ban kizárólag, vagy túlnyomóan csak a háztartás körül foglalatoskodnak, — a 14 aj pontban „háztartásbeli" néven veendők fel, a 14. b) pontban eltartójuk nevének es l'oglalkozasának feltüntetésével. Ha a nő a háztartási teendőket is végzi ugyan, de ezek mellett valamely határozott kereső foglalkozással is bir, a számlálólapon mindig csak ezen kereső foglalkozást kell felemlíteni. Ilyenkor mindazon esetekben, a midőn oly foglalkozása van a nőnek, a melyet rendszerint férfiak űznek, külö­nösen körülményesen kell a foglalkozást megjelölni, aké­pen, hogy a megnevezésből minden kétségét kizárólag kitűnjék, hogy a kérdé es foglalkozás csakugyan a nőé. Nem elég tehát azt irni a számlálólapra, hogy tanítónő, korcsmárosnő, lakatosnő, stb., a inely megnevezésből esetleg azt is lehetne következtetni, liogy az illető nő csak férje foglalkozása után neveztetett ugy, hanem határozottabban meg kell jelölni, hogy : tényleges alkal­mazásban levő tanítónő, korcsmaüzlet, lakatosüzlet tulaj­donosa, stb. Azok a nők, a kik férjük, apjuk vagy más eltar­tójuk foglalkozasában rendszerint segedkeznek, mint alkalmazottak tekintendők és a foglalkozási ág tüzetes megjelölésevei mint segitő családtagok veendők fel a szánilálólapra és pedig, a mennyiben ezen segédkezés valamely minősített munkával történik, nem elég a segitő családtag kifejezéssel való megjelölés, hanem az alkalmaztatás minőségét is (pl. pénztárosnő, levelező, könyvelő, elárusító, stb.) ki kell tüntetni és pedig még akkor is, ha az illető ezen munkájáért fizetést nem kap is, valamint abban az esetben is, ha az illető nő ezen toglalkozása mellett a háztartás körül is foglalatoskodik. j) Tényleges szolgálatbeli katonák, haditengerészek, honvédek és csendőrök, a mennyiben riem katonai (csend­őrségi) épületben vagy hadihajón, hanem polgári lakas­ban laknak, vagy a népszámlálás időpontjában szabad­ságon vannak s igy számlálolapjuknak kitöltése, illetőleg begyűjtése a polgári számláló biztosnak képezi feladatát, a 14. rovatban nevezzek meg katonai rangjukat és a csapattestet (csendőrkerületet, szárnyát és szakasz!) vagy intézetet, a melynél szolgainak. k) Megjegyzendő, hogy a 14. aj rovatban foglall kérdésre rendszerint azon egyéneknél is kell válaszolni, a kiknek egyáltalaban semmi loglalkozásuk nincsen, vagy oly foglalkozásuk van, mely keresetet nem nyújt. Utóbbi esetben a keresetet nem nyújtó foglalkozás egész tüze­tesen megnevezendő (pl. elemi iskolai tanuló, gyinnázi­unii tanuló, joghallgato slb.j előbbi esetben pedig meg­emlitendő, hogy az illetőnek nincs foglalkozása és pedig oly kötülmenyess-ggel, hogy a megjelölésből az is ki­tűnjék, hogy miért nincs l'oglalkozasa, pl. foglalkozás nélküli elaggott, foglalkozás nélküli béna, foglalkozás nél­küli gyermek, stb. Hat évnél fiatalabb, teliat meg elemi iskolai kötelezettség al t sem eső gyermekek számiáló lapjan a 14. a) rovat üresen hagyható. Fo)lalA>4 köv. lkiiu ÚJDONSÁGOK. — Boldog ünnepeket kívánunk előfize­tőinknek, munkatársainkna k és lapunk minden jó barátjának. — Az (iiincpi Istentiszteletek sorrendje a nyír­egyházi evangélikus templomban. Advent 4-ik vasár­napján prédikál Noszkó Istcid segédlelkész (tótul), Paulik János, lelkész, (magyarul). Karácsony első napjan reggeli 7 órakor tótnyelvü urvaesorát szolgaitat Noszkó I. s. lelkész és (jcduly Umrik lelk.-z; prédikál: Paulik J. tótul, Geduly 11. magyarul. Karácsony második napján reggeli 7 ómkor magyarnyelvű urvaesorát szolgállat Noszkó I. s. lelkész és Paulik J. lelkész ; prédikál: Geduly tótul, Paulik ningynrul. Karácsony harmadik nap­ján reggel 7 órakor urvaesorát szolgált it Noszkó I. tót nyelven, 'J órakor német nyelven. Év utolsó vasárnapján (decz. 30-án) prédikál: Geduly 11. tótul. Noszkó I magyarul. Ó-év. estéjén a 4'/» órai lót istentiszteleten prédikál Noszlcó segédlelkész; a (> órai magyar isten­tiszteleten Paulik lelkész Üj-év napján reggeli 7 órakor urvaesorát szolgáltai (lót nyelven) Noszkó cs Geduly, prédikál: Paulik tótul, Geduly magyarul. A délutáni isten­tiszteletek í) órakor kezdődnek s azt, hogy inely nyelven tartatnak, a délelőtti istentiszteleten fogjuk kihirdetni. Karácsony első napján nem temetünk. Közli: Paulik, lelkész. — Iíáró Feilitzsch Berthold főispán, több napi távollét után c hó 1 !l-én visszaérkezett székhelyére. A főispán ur őméltósága távolléte ideje alatt a Tiszavölgyi társulat közgyűlésén vett részt a fővárosban. Rendkívüli közgyűlés a vármegyénél. A vármegye főispánja állal e hó 11-dikére összehívóit rend­kívüli közgyűlés, meglehetős lanyha érdeklődés mellett, gyors tempóban tárgyalta le a l'Hj pontból állo tárgy­sorozatot. A közgyűlés, az elnöklő főispán jelentése kap­csán .észvétel fejezte ki Koczok László kir. főmérnök elhunyta felelt s erről jegyzőkönyvi kivonaton a gyászoló családot értesíteni rendelte. Nagyobb érdeklődést keltelt s több fölszólalásra szolgáltatott alkalmat az Ibrány község és Lónyay Palma grófnő kö-.ötl kötött földvásárlási szerződés tárgyalása. A közgyűlés nem i< járult jóvá­hagyásával a szerződés megerősítéséhez, hanem a kérdés megvizsgálására Kállay András elnöklete alatt küldött­ségei meneszteti, megválasztván annak tagjaiul, Lázár Kálmánt, Darvas Istvánt, a t. főügyészt és a főszámvevőt. A „Vörösmarty* szoborra 200 koron.it szavazott ineg a közgyűlés. — Kinevezés. Az igazságügyi miniszter Stromp Miklós nyíregyházi kir. törvényszéki jegyzőt a debreczeni kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — A közigazgatás egyszerűsítése kérdésében e hó 21 -<;n délulán, a vármegye főispánja által össze­hívott értekezlet — tekintet tel a tárgyalas nagjwinyagára — fölkérte a vármegye főispánját, hogy a beadott javas­latokat egy általa összeállítandó és egybehívandó szűkebb körű bizottsággal tárgyaltassa. — A villamos vasút ügyébeu, a kereskedelmi miniszter, mint azt már jelentettük, e hó 29-dikére engedélyezési tárgyalást lüzöll ki a kereskedelmi minisz­ter umban. A várost e tárgyaláson a képviselet meg­bízásából Dencs László polgármester és Ballá Jenő tanácsos fogják képviselni. — A Vörösmarty Mihálynak allílandó .szoborra, | Nyíregyháza város képvíselöteslűlele 100 koronát sza­' vazott meg. — Dr. Meskó László, a békési választó kerület orsz. képviselője, a mult héten az iudenmyti képviselő­házi tárgyalása alkalmával, pártj i megbízásából nagy és általános tetszéssel fogadott be«zédet tartott a parla mentben. — Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvény életbeléptetése alkalmából a földmivelésügyi minisz­ter több méltányos intézkedést tett. Fölhatalmazta ugyanis a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy az uj szék­helyekre beosztott in. kir. állatorvosok részére azok csa­ládi és egyéb körülményeire való tekintettel január hó 15-éig halasztást adjanak hivatali működésük megkezdé­sére. E kivételes és méltányos intézkedés mellett gondos­kodott azonban a mir.iszter arról, hogy a szolgálat, kü­lönösen pedig a marharakodókon szükséges állatorvosi szolgálat ne szenvedjen fönnakadást s fölhatalmazta a hatóságokat, hogy az átmeneti idő alatt azt az állat­orvost bízzák meg e teendőkkel, aki épen rendelkezésükre áll. Igy az állalforgalom sem fogja megéiezní az állat­orvosi rendszer változását. Megengedte továbbá a föld­mivelésügyi miniszter azt is, hogy az újonnan kinevezett m. kir. állatorvosok egy év alatt szerezhessék be egyen­ruhájukat és a törvényhatóságokhoz intézett rendeleté­ben kijelentette, hogy idő és költségkímélés szempontjá­ból nem óhajtja az újonnan kinevezett m. kir. állat­orvosok szokásos személyes tisztelgését. Varmegyénk területére nézve a tőrvény életbelép­tetése alkalmából a földmivelésügyi miniszter a követ­kező állatorvosokat nevezte ki: Törvényhatósági állat­orvossá Nyíregyháza székhelylyel Kondor Mihályt, m. kir. városi állatorvossá Szabó Károlyt, -járási állatorvo­sokká Kemecsére: Schütz Bélát, Mándokra: Fábianics Józsefet, T.-Lök re: Nagy Lajost, Kis-Várdára: Mihályi Imrét, Nagy-Kálióba: Gráf Vilmost, Ujfehértóra: Tatay Imrét, Nyírbátorba: Báró L. Pált, T.-Polgárra: Dienes Bélát, Gávára: Bujdosó Pált, a Debreczen székhelylyel rendszeresített állategészségügyi felügyelői állásra pedig Szuppiny Ödön neveztetett ki. — Eljegyzési hir. Dr. Gara Géza orvos Meráu­bm < Ijegyezte Pollák Róza kisasszonyt dr. Pollák meráni orvos leányát. (Kü ön értesítés mellőztetik.) — A nyíregyházi polg. olv. egylet farsangi baljai ez idén is megfogj i tartani, minden valószínűség szerint a „Korona* dísztermében. A rendezőség melynek elén Békeffy László és dr. Prok Gyula urak állanak, legközelebb megalakul. A részletekről a közelebbi számban. — Bakák. Páfrány könyve pár nap múlva készeu lesz. Hi a NyirvidéV nyomdájában tul ntm halmozó­dott volna a munka, inir karácionyra szétkfiidheUQk volna a köuyvet az előfizetőknek. Szabó L Jos ez uton is felkéri az irodalompártoló közönséget az előfizetésre, és jóakaróit a gyüjtó ivek beküldésére, hogy bakáit h ladékfalanul szetmasiroztatbassa mihelyt azokakönyv­kötő-mtthelybál kikerülnek. — Halálozás. Fried Ármin, a nyíregyházi stausquo izr. egyházközség tanítója e hó 17-én élete 5-t-ík évében meghalt. Az izraelita elemi iskola tanítótestülete elhuny­táról a kővetkező gyászjelentést adta ki: A nyíregyházi izr. elemi iskola tanítótestülete meg­illető fajdalommal jelenti, hogy Fried Ármin úr, áldásos életének 51 es hitközségünk, valamint a hazai népnevelés ügyének szentelt fáradhatatlan munkássága 24 évében f. hó 17-én rövid szenvedés után elhunyt. Kegyelettel őriz­zük a kitűnő kartárs és a tanuló ifjúság hűséges tanító­jának és barátjának emléket. Késő nemzedékek is áldani fogjak az igaz férfiú működését. A teinplom-felavató ünnepre tekintettel halottunktól gyászbeszéddel nem búcsúzhatunk s c miatt l'JOl. év január 17-én d. e. 11 órakor gyászünnepet ül iskolánk. — írvák karácsonya. A karácsony a szeretet ünnepe. Ismerőseiről, barátairól, szeretteiről ajándékokkal, emlék tárgyakkal emlékezik meg mindenki ezen a napon. A Jézuska nem feledkezik meg senkiről. A szeretet estéjén összébb húzódnak az emberek. A Megváltó születése év­lordulójáu háttérbe vonulnak az érdekek Jut mindenüvé a szeretet adományaiból, a zöld gályákon kigyúlnak a gyertyácskák, a gyerek nép örül a krisztkindlinek. A leg­szegényebb gyermeknek is jut gazdag ajándék ezen az estén, a szerető anya csókja. Azoknak az apátlan anyátlan árváknak a kik a — nyíregyházi jótékony nőegylet — védelmében eldegélnek, szintéi juttatott a szeretet kará­csonylát. Társadalmunk megemlékezett a szegény gyerme­kekről. A következő neinesszivü urak adományoztak az árvák karácsonyfájára: Br. Feilitzsch Berthold 5 k., Czukker Bertalan 3 k., Mezőssy Béla 3 k., Mikecz Dezs \ Dr. Komis Ferencz, Somogyi Gyula, Halasi János, Bleuer Sámuel, Fried Dávid, Weinberger Arthur, Takács Géza, Blau Pál, Burger M., Groák Lajos, Haas Ignácz, Csengery Mihály, Kovach Elek 2—2 k., Rónay Jenő, Adorján Ferencz, Borbély Sándor, Dr. Dicsőffy Sándor, Ujfalussy Zollan, Bogár Lajos, Komis Gézi, Dr. Bartók Jenő, Dr. Flegmáim Sándor, Fcrenczi Miksa, Zoltán József, Zoltán Aurél, Dr. lloffmanu Mór, Fülirer Mihály, Oldali Jenő, Bacskay Endre, Irján János, Gally Lajos, id. Mikecz János, Burger Mór, Kun Mátyás, Mezőssy László, Dr. Polgárdy Ferencz, Rosenthal Ferencz, Szabó László, Dr. Zinuer Jenő, Gaal Endre, Glűck Dávid, Flegmann Lipót, Dr, Rosenberg Emil, Náaossy Dezső. Dr. Vietórisz József, Szamuely Barna, Russu Gusztáv, Klár Lajos, Szamuely Aurél, N. N., Martinyi József, Szeszich Béla, Menyhért János, Szikszay György, Kovács Győző, Kálnay Zoltán, Szlaboczky Ernő, Böszörményi Kornél, Dr Konthy Gyula, Kovách István, Dr. Jósa András, Megyery Géza, Guttman Zsiga, Steril Jenő, Bogátliy József 1 — 1 korona, összesen 91 korona. Midőn a nőegylet elnöknője nyilvánosan meg­köszöni az árvák nevében a kegyes adományokat, tiszte­lettel meghívja a nőegylet tagjait a ma délután tartandó karácsonyi ünnepélyre. Az árvák ideiglenesen inig az árvaház felépül az Erzsébet kórház vendégei, ott tartja meg a nőegylet a karácsonyi ünnepélyt délután 4 órakor. Ha a nagyközönség vagy a nőegylet tagjai óhajtanának meg apro ajándékokkal a Jézuska adományát gyarapítani, legyenek szívesek ki küldeni az Erzsébet kóriiázba. lleuffel Lajos helybeli kereskedő ur, ki az árvagyerekek számára vásárolt ajándék tárgyakért nem fogadott el pénzt, Hoffinann B. Béla és Ruzsonyi Pal kereskedő urak, kik mélyen leszalliloll áron adták a karácsonyfához szükséges dolgokat, fogadják jótékonyságukért a nőegylet köszönetet.

Next

/
Thumbnails
Contents