Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

XXI. évfolyam, 51; szani, Nyíregyháza, 1900. deczember 23. VIDÉK. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSGI JEGYZŐK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÓ-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenkint egyszer, vasárnapon. postán ÍS f iheítbeí e lháíIoí :hordv a • A z előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, évre gy y h? Z h8 korona ** szétküldése tárgyában leendő felszó- * " rirk e" t0 C!,me iUtt ker a"" k " ekü,deD Í­Fél évre 4 .... — Hirdetési dijak: v , , . lamláiok Jóba l^kiad^W I fo^umT*" 6" ^ ^^^mSStwKe^Tfi" » H ^ Tr e \ 2 " könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám , . T . , ... «. . , A nyilt-teri köaieinéuyek dija .orookmi 60 fiilén A kdaaégi jegyző éa tanít . uraknak e<;és/ évre ÍIÍnAwIrv hiy\ intÍ7AnH«lr A kéziratok csak világos kivanatra « az Apró hirdetőiek 10 Mii* 40 fll., miodeo tovibbi szó Q.-ak il égy korona E gy szám ára 20 fillér. IJanosZKy nazj íntezendOK. Illető koltaegere küldetnek v UlS l. \i m. Vastag betável uedett k^tazere.-n számit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza" 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckslen Bernát Ós Altalános Tudósító állal Budapesten Hiasenstem és Vaglar irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp által Hamburgban. Hivatal A" rass. 1 <520— 1000. Szabolcsvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott vármegyében elhalálozás folytán megüresedett járási Írnoki állásra ezennel pályá­zatot hirdetek. Az állás javadalmazása évi 1100 korona fizetés és I '20 korona lakbér. Felhívom mindazokat, kik ezen állásra törvényes képesítéssel birnak, miszerint szokásos módon felszerelt kérvényeiket hozzám e hó 30-ig mint záros határidőig terjesszék be. Nyíregyházán, 1900 évi deczember hó 13-án. Báró Feilitzsch Berthold, főispán. Szabolcsvármegye n.-kállói járás szolgabírói hivatala. IGG40. K./1900. Körözvény. Nagy-Kálló községben a f. év deczember hó 1 3-án 1 drb. 4 éves fehér szőrű, jobb furán ismeretlen bélyeg, bal hátulsó lábára sánta ökör tinó fogatott fel bitang­ságból, mely ki nem sajálilás esetén mint gazdátlan jószág 11)00. év deczember hó 23-án N.-Kálló község­házánál eladatni fog. N.-Kálló, 1000. deczember 19. Zoltán, főszolgabíró. 27172—1900. K. Szabolcsvarmegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A saó-paolói oszlr. magy. konzul a közös kül­ügyminiszter ur utján a m. kir. belügyminiszter úrhoz intézett jelentésében szomorú képét nyújtja azon álla­potoknak, mely a lelketlen ügynökök csálutása folytán a Braziliába és Dél-Amerika más államaiba kivándorolt más állambeli polgárok osztályrészéül jut, azok sorsát a következőkben ecseteli. Ezen szerencsétlenek a Ligure Amerikána avagy Ligure Itáliána nevezelü olasz hajózási vállalat lelketlen ügynökei által azon hazug Ígérettel, hogy ott az állam­tól főidet, nagyobb mennyiségű szarvasmarhát és más A „NYIRVIDÉK* TÁRCZÁJA. Hajnali misén. Hűvös hajnalban, ropogó hóban Törnek előre hivő emberek, Mélységes csend van, csak olykor olykor Száll fel zajongva egy varjusereg. Egy-egy elkésett mámoros csillag Boszusan mondja: hajnal! ily korán? Siető árnyak suhannak tova • Szunyadó házak végtelen során. Csendül a harang, híva a hivőt Szivből szakadó igaz imára, Csendül a harang s a hinni tudót Meglegyinti az áhítat szárnya. Egy fájó emlék fzállott szivemre Hogy beléptem a templom küszöbén Agg koldusok- közt egy lányka térdelt, Oly szenvedő, oly sápadt volt szegény! És imádkozott rajongó hittel Elvesztett üdvét siratta vissza, És kért, könyörgött, hogy kegyes legyen Szűz Mária, a szeplőtlen tiszta. Enyém volt e lány, enyém még nem rég, Hosszan néztem őt lopva, titokban . . . Értem sorvad ő s én másért égek . . — Igy van megirva a csillagokban! Pavlovits Sándor. A csúnya portékák. — Irta : Várady Dezső. — Lánczosék 7 gyermeke közül Zorobábel volt a It g­diszteleuebb ábrázatú. Ki nem állhatta a háznál *cuki. Az ő neve csak „csúnya portéka" volt. Zorobábel (.em volt cdutalanabb, mint a többi testverei, de azért ót vertek meg legtöbbször a háznál. 11a testvérei közül állatokat, jelentékeny mennyiségű szerszámokat fognak kapni, elcsábíttatván, csak megérkezésükkor ludlák meg, hogy sem földet s a többi igért kedvezményeket nem kapják meg, hanem legfeljebb mint napszámosoknak kell a kávé ültetvényeken dolgozniok, de még ilyen nap­számhoz sein igen tudnak jutni, látva csalódásukat haza kívántak térni és öjszetett kézzel kérték a konzult, hogy szállíttassa őket haza. A konzulnak azonban kérelmök teljesítése módjában nem állván, egy részök kénytelen volt napszámba állani. A szokatlan életmód és éghajlat mellett, mihez még a nyelvbeli nehézségek is járultak, azt eredményezte, hogy ezen bevándorlottak teljesen el­züllöttek és mindenükből kifosztva rongyosan és éhesen kisebb nagyobb csoportokban kóborolnak az ország bel­sejében, a nők erkölcstelen életre adják magokat, gyer­mekeiket elhagyják, kikel aztán az ültetvényesek vesznek magokhoz és nevelnek belőlük olcsó munkaerőt. íme a szomorú sorsa azoknak, kik meg nem elé­gedve azzal amit nekik az édes haza szolgáltatni képes, nem hallgatva az intő szózatokra, elhagyják magokat csábbittatni a fényes Ígéretektől, hogy távol idegenben a lelketlen ügynökök haszonlesésének váljanak áldozataivá. Felhívom, miszerint e körülményt a lakosság minél szélesebb körében, minden arra alkalmas módon köz­hírré tegyék, velők a Dél-Amerikába jutottak sorsait megösmertessék, a lelketlen ügynökök műve.etei felől őket felvilágosítsák, és arru. ;ntsék a lakosságot, hogy nehogy a csábításoknak híve, magokat, ily sorsra jutni engedjék, az említett körülményeket ismételten és ismé­telten a lakossággal közölve, a lelkészeket és a község intelligensebb lakosait ebbeli feladalukbani támogatásra felkérve, a rendelkezésükre álló minden törvényes esz­közzel hassanak oda, hogy honfitársaink közül azok, kik esetleg a csábításokra hallgatva Dél-Amerikába kimenni szándékoznának a biztos pusztulástól, megsemmisüléstől megóvassanak. Azon kivándorlókat kikről tudomással birnak, hogy czéljok az említett helyre kivándorolni, szándékokról személyesen lebeszélni igyekezzenek, feltárva előttök azon nyomort, mely biztos osztályrészök leend. A kivándorlási mozgalmat a legnagyobb figyelem­mel kisérjék a kivándorlásra csábitó hirdetmények, külö­eeejBíKD"-* valaki leette a tej fölét, ő kapott ki érte; pedig fzegény olyau ártatlan volt a dologban, mint a leesett mákszem. Zirobábel uem volt buta gyerek; ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy belátta miszerint, a tejföl le­evésében meg kell eló/nie t3stvéreit, ha már ő neki kell az tltlegeket elszcuvednie, legalább érdemelje ki méltányosan. Ezzel is csak igazságszeretetét mu'atta ki Zirobábel, nem akarván, hogy szülei ártatlanul üssék. Zirobábelnek kát bátyja volt ós négy öcscse. A két bátyja idősebb volt nála, de csak annyival, a menyi­vel ő fiatalabb volt azoknál; öcicsei ellenben fiatalabbak voltak, de csak annyival amenyivel ő öregebb volt azoknál. Ha testvérei az udvaron játszottak, neki bent kellett maradnia a szobában a legkisebb pyermfket ringatni, a kit sokszor ki is fordított a bö'c óbftl, a miért aztán jól elpáholták. Zorobábel uj ruhát "ohasem kapott, csak a báty­jáiról lemar;dt óc-ka gúnyákból tákolt neki az anyj* össze vadonat uj ruhát Testvéreinek nem volt szabad mezítláb járniok ; Z irobábeluek csak ünnepin volt szabad bátyjai rongyos czipSit viselni, melyeket akár keresztbe is felhúzhatott volna, olyan nagyok voltak. L?galább nem csináltak lábujjai bütykein tyúkszemet. A többiek télire kap'ak a nyakukra jó meleg sálokat; neki soha­sem vettek. Azt mondták szülei: „csalánba nem Ut a inenykó.* Mindeu gyermeknek borbélylyal nyíratták le a haját ; RZ ő fejét szülei sajátkezüleg barmolták egy rozsdás ollóval. Mielőtt apja a nagy munkához fogott volna, előbb egy tüt vágatott az ollóval; az mondta, hogy élesíti, mert annak a c-unya portékának nagyon vastag a haja. Iszonyú kínokat állott ki szegény Zorobábel ilyenkor, s mert sírt, az apja még jól el is verte s ott hagyta Zorobábel fejét fele muukájában. Szerencséjére édes anyja nem tűrhette a még jobban elcsúfított fejet s harmad vagy negyednapra levágatta a másik felét Is az ősi ollóval. Igaz, ho-y c<ak ketten kopasztották Zorobábel fejét, de azért ugy látszott, míutha legalábbis 20 ember működött volna azon, hogy Zorobábelnek ég felé álló. hordó alalu vege mentül kevesebb területet foglalhasson el ebben a szűk világban. nősen a Ligure Amerikána hirdetményeinek terjesztését minden rendelkezésökre álló eszközzel megakadályozzák, azok ügynökeit nyomozzák ki és ártalmatlanná tételök és megbüntetésük iránt Inladéktalanul intézkedjenek. Az ilt előadott utasításokhoz szigorúan alkalmaz­kodva, azokat pontosan betartva elvárom és hiszem, hogy mindent elfognak követni arra nézve, hogy vár­megyénk lakoss.ii megmentessenek attól, hogy a csábitó szavakra hallgatva, távol hazájoktól nyomorultan vessze­nek el. Nyíregyháza, 1900. november 23. Mikecz János, alispán. 29482 —1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesitem, hogy N.-Kálló községben Borsy Bálint kárára 2 drb. szarvasmarha lépfene miatt elhullott s ez okból a nevezeti szarvasmarha állománya zár alá helyez­tetett. Nyíregyházán, 1900. deczember hó 12-én. Mlkecc János, alispán. 29307—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Beregvármegye alispánjának 26700/900. szám alatt kelt körözvényét szabályszerű nyomozás és közhirrététel végett közlöm. Nyíregyháza, 1900. deczember hó 10. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Beregvármegye alispánjától. 2Ö70G/K. J. szám. Valamennyi tőrvényhatóságnak. Biró Pál munkácsi lakos 13 éves nyúlánk termetű, kékszemű, szőke haj és szemöldök, orra, szája rendes, asztalos tanoncz, folyó évi november hó 12-én lakásáról eltávozott s azóta vissza nem tért, nevezett kdröztetését tisztelettel kérem. Bereg­száz, 1900. évi november hó 20. Jobstty Oyula, s. k. alispán. Ha ebédeltek, mi Linczoséknál is szokásban volt Zo obábel a maga porczióját megehetla a küszöbön is, mert Lánczosék sokan voltak, nem fértek el mind az asztalnál. Ebédhez való borért mindig Zirobábelnek kellett futnia a korcsmába, de sohasem küldték ebéd élőtf, hanem ebéd közbeu, a mikor az apj» éppen inni akart. Zirobábelnek ott kellett hagynia félig elköltött ebédjét s lóhalálban futni borért. Ha megjött a borral, rendesen egy jó nyaklevest kapott a pecsenye helyett, a miért oly soká késett. Testvérei mindig kaptak egy egy koriy bori ; neki sohasem jutott. Azt mondták, hogy nem gyereknek való a bor. Zorobábelnek volt esze, az üveg­ből jót húzott még az u'czán; apji észrevette a bor mennyiségéről és jól elagyabugyálta a .csunva portékát", a miért lopva iszik és uem kér, ha már megkívánja. A boltba ts mindig Zirobábelt küldték, a piaezra is mindig ő czipalte a kosarat, vagy tolta a talicskát az anyja űtán. Ha valakinek megmaradt étele, vagy utálta meg­enni a kövér hust, vagy más egyebet, azt mondták Geki: ad oda annak a csúnya portékának. Zorobábelnek jó gyomra volt, felfslt mindent ami felfalható volt. Meg is látszott rajta: kövér vörö», bufi gyerek lett belőle. Testvereit minden munkától kíméltek, hidegtől, melegtől óvták, mégis hol az egyik, hol a mácik volt nyavalyás, neki soha sem volt semmi baja. Smikor testvérei mindnyájan toroknyavalyában kínlódtak neki kellett az o vos után, meg a gyógyszertárba fu'­kosnia éjjel ugy mint nappal. 0 egészséges maradt mint a makk. 4 öcsc^c belehalt a dip'heritiszbe, két bátyja meügyógyu't. Hlrman maradtak testvérek: Ábel. Bábel és Zorobábel. Sokszor mondogatták szülei: .Ezt a csúnya portékát nem tudta elvinni a halál a töb­biek helyett, v.sgy azokkal együtt!F" Zorobábel egyszer el merte követni azt a hiúságot hogy a tükörbe nézett meggyőződni, vájjon igaza van-e másnak, hogy ő olyan c-unya? Fájdalom, be kell lát­nia hogy ugy van. Próbált mosolygós arezot vágni, miiit a minőt a fényképész kér az előtte ülőtől, de még rutabbuák tapasztalta magát. Ilyenkor olyau lett Mai siámnnk oldnlra tei-jetl.

Next

/
Thumbnails
Contents