Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

XXI. évfolyam, 51; szani, Nyíregyháza, 1900. deczember 23. VIDÉK. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSGI JEGYZŐK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANITÓ-EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenkint egyszer, vasárnapon. postán ÍS

f

iheítbeí

e

lháíIoí

:hordv

a • A

z előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldemények, évre gy y h?

Z

h8 korona ** szétküldése tárgyában leendő felszó- * "

rirk

e"

t0 C!,me iUtt ker

a""

k "

ekü,deD

ÍFél évre 4 .... — Hirdetési dijak: v , , . lamláiok Jóba l^kiad^W I fo^umT*"

6" ^ ^^^mSStwKe^Tfi" » H ^ Tr

e \ 2 " könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám , . T . , ... «. . , A nyilt-teri köaieinéuyek dija .orookmi 60 fiilén A kdaaégi jegyző éa tanít . uraknak e<;és/ évre ÍIÍnAwIrv hiy\ intÍ7AnH«lr A kéziratok csak világos kivanatra « az Apró hirdetőiek 10 Mii* 40 fll., miodeo tovibbi szó Q.-ak il égy korona E

gy szám ára 20 fillér. IJanosZKy nazj íntezendOK. Illető koltaegere küldetnek v

UlS

l. \i m. Vastag betável uedett k^tazere.-n számit. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza" 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V., Eckslen Bernát Ós Altalános Tudósító állal Budapesten Hiasenstem és Vaglar irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp által Hamburgban. Hivatal A" rass. 1 <520— 1000. Szabolcsvármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott vármegyében elhalálozás folytán megüresedett járási Írnoki állásra ezennel pályázatot hirdetek. Az állás javadalmazása évi 1100 korona fizetés és I '20 korona lakbér. Felhívom mindazokat, kik ezen állásra törvényes képesítéssel birnak, miszerint szokásos módon felszerelt kérvényeiket hozzám e hó 30-ig mint záros határidőig terjesszék be. Nyíregyházán, 1900 évi deczember hó 13-án. Báró Feilitzsch Berthold, főispán. Szabolcsvármegye n.-kállói járás szolgabírói hivatala. IGG40. K./1900. Körözvény. Nagy-Kálló községben a f. év deczember hó 1 3-án 1 drb. 4 éves fehér szőrű, jobb furán ismeretlen bélyeg, bal hátulsó lábára sánta ökör tinó fogatott fel bitangságból, mely ki nem sajálilás esetén mint gazdátlan jószág 11)00. év deczember hó 23-án N.-Kálló községházánál eladatni fog. N.-Kálló, 1000. deczember 19. Zoltán, főszolgabíró. 27172—1900. K. Szabolcsvarmegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A saó-paolói oszlr. magy. konzul a közös külügyminiszter ur utján a m. kir. belügyminiszter úrhoz intézett jelentésében szomorú képét nyújtja azon állapotoknak, mely a lelketlen ügynökök csálutása folytán a Braziliába és Dél-Amerika más államaiba kivándorolt más állambeli polgárok osztályrészéül jut, azok sorsát a következőkben ecseteli. Ezen szerencsétlenek a Ligure Amerikána avagy Ligure Itáliána nevezelü olasz hajózási vállalat lelketlen ügynökei által azon hazug Ígérettel, hogy ott az államtól főidet, nagyobb mennyiségű szarvasmarhát és más A „NYIRVIDÉK* TÁRCZÁJA. Hajnali misén. Hűvös hajnalban, ropogó hóban Törnek előre hivő emberek, Mélységes csend van, csak olykor olykor Száll fel zajongva egy varjusereg. Egy-egy elkésett mámoros csillag Boszusan mondja: hajnal! ily korán? Siető árnyak suhannak tova • Szunyadó házak végtelen során. Csendül a harang, híva a hivőt Szivből szakadó igaz imára, Csendül a harang s a hinni tudót Meglegyinti az áhítat szárnya. Egy fájó emlék fzállott szivemre Hogy beléptem a templom küszöbén Agg koldusok- közt egy lányka térdelt, Oly szenvedő, oly sápadt volt szegény! És imádkozott rajongó hittel Elvesztett üdvét siratta vissza, És kért, könyörgött, hogy kegyes legyen Szűz Mária, a szeplőtlen tiszta. Enyém volt e lány, enyém még nem rég, Hosszan néztem őt lopva, titokban . . . Értem sorvad ő s én másért égek . . — Igy van megirva a csillagokban! Pavlovits Sándor. A csúnya portékák. — Irta : Várady Dezső. — Lánczosék 7 gyermeke közül Zorobábel volt a It gdiszteleuebb ábrázatú. Ki nem állhatta a háznál *cuki. Az ő neve csak „csúnya portéka" volt. Zorobábel (.em volt cdutalanabb, mint a többi testverei, de azért ót vertek meg legtöbbször a háznál. 11a testvérei közül állatokat, jelentékeny mennyiségű szerszámokat fognak kapni, elcsábíttatván, csak megérkezésükkor ludlák meg, hogy sem földet s a többi igért kedvezményeket nem kapják meg, hanem legfeljebb mint napszámosoknak kell a kávé ültetvényeken dolgozniok, de még ilyen napszámhoz sein igen tudnak jutni, látva csalódásukat haza kívántak térni és öjszetett kézzel kérték a konzult, hogy szállíttassa őket haza. A konzulnak azonban kérelmök teljesítése módjában nem állván, egy részök kénytelen volt napszámba állani. A szokatlan életmód és éghajlat mellett, mihez még a nyelvbeli nehézségek is járultak, azt eredményezte, hogy ezen bevándorlottak teljesen elzüllöttek és mindenükből kifosztva rongyosan és éhesen kisebb nagyobb csoportokban kóborolnak az ország belsejében, a nők erkölcstelen életre adják magokat, gyermekeiket elhagyják, kikel aztán az ültetvényesek vesznek magokhoz és nevelnek belőlük olcsó munkaerőt. íme a szomorú sorsa azoknak, kik meg nem elégedve azzal amit nekik az édes haza szolgáltatni képes, nem hallgatva az intő szózatokra, elhagyják magokat csábbittatni a fényes Ígéretektől, hogy távol idegenben a lelketlen ügynökök haszonlesésének váljanak áldozataivá. Felhívom, miszerint e körülményt a lakosság minél szélesebb körében, minden arra alkalmas módon közhírré tegyék, velők a Dél-Amerikába jutottak sorsait megösmertessék, a lelketlen ügynökök műve.etei felől őket felvilágosítsák, és arru. ;ntsék a lakosságot, hogy nehogy a csábításoknak híve, magokat, ily sorsra jutni engedjék, az említett körülményeket ismételten és ismételten a lakossággal közölve, a lelkészeket és a község intelligensebb lakosait ebbeli feladalukbani támogatásra felkérve, a rendelkezésükre álló minden törvényes eszközzel hassanak oda, hogy honfitársaink közül azok, kik esetleg a csábításokra hallgatva Dél-Amerikába kimenni szándékoznának a biztos pusztulástól, megsemmisüléstől megóvassanak. Azon kivándorlókat kikről tudomással birnak, hogy czéljok az említett helyre kivándorolni, szándékokról személyesen lebeszélni igyekezzenek, feltárva előttök azon nyomort, mely biztos osztályrészök leend. A kivándorlási mozgalmat a legnagyobb figyelemmel kisérjék a kivándorlásra csábitó hirdetmények, külöeeejBíKD"-* valaki leette a tej fölét, ő kapott ki érte; pedig fzegény olyau ártatlan volt a dologban, mint a leesett mákszem. Zirobábel uem volt buta gyerek; ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy belátta miszerint, a tejföl leevésében meg kell eló/nie t3stvéreit, ha már ő neki kell az tltlegeket elszcuvednie, legalább érdemelje ki méltányosan. Ezzel is csak igazságszeretetét mu'atta ki Zirobábel, nem akarván, hogy szülei ártatlanul üssék. Zirobábelnek kát bátyja volt ós négy öcscse. A két bátyja idősebb volt nála, de csak annyival, a menyivel ő fiatalabb volt azoknál; öcicsei ellenben fiatalabbak voltak, de csak annyival amenyivel ő öregebb volt azoknál. Ha testvérei az udvaron játszottak, neki bent kellett maradnia a szobában a legkisebb pyermfket ringatni, a kit sokszor ki is fordított a bö'c óbftl, a miért aztán jól elpáholták. Zorobábel uj ruhát "ohasem kapott, csak a bátyjáiról lemar;dt óc-ka gúnyákból tákolt neki az anyj* össze vadonat uj ruhát Testvéreinek nem volt szabad mezítláb járniok ; Z irobábeluek csak ünnepin volt szabad bátyjai rongyos czipSit viselni, melyeket akár keresztbe is felhúzhatott volna, olyan nagyok voltak. L?galább nem csináltak lábujjai bütykein tyúkszemet. A többiek télire kap'ak a nyakukra jó meleg sálokat; neki sohasem vettek. Azt mondták szülei: „csalánba nem Ut a inenykó.* Mindeu gyermeknek borbélylyal nyíratták le a haját ; RZ ő fejét szülei sajátkezüleg barmolták egy rozsdás ollóval. Mielőtt apja a nagy munkához fogott volna, előbb egy tüt vágatott az ollóval; az mondta, hogy élesíti, mert annak a c-unya portékának nagyon vastag a haja. Iszonyú kínokat állott ki szegény Zorobábel ilyenkor, s mert sírt, az apja még jól el is verte s ott hagyta Zorobábel fejét fele muukájában. Szerencséjére édes anyja nem tűrhette a még jobban elcsúfított fejet s harmad vagy negyednapra levágatta a másik felét Is az ősi ollóval. Igaz, ho-y c<ak ketten kopasztották Zorobábel fejét, de azért ugy látszott, míutha legalábbis 20 ember működött volna azon, hogy Zorobábelnek ég felé álló. hordó alalu vege mentül kevesebb területet foglalhasson el ebben a szűk világban. nősen a Ligure Amerikána hirdetményeinek terjesztését minden rendelkezésökre álló eszközzel megakadályozzák, azok ügynökeit nyomozzák ki és ártalmatlanná tételök és megbüntetésük iránt Inladéktalanul intézkedjenek. Az ilt előadott utasításokhoz szigorúan alkalmazkodva, azokat pontosan betartva elvárom és hiszem, hogy mindent elfognak követni arra nézve, hogy vármegyénk lakoss.ii megmentessenek attól, hogy a csábitó szavakra hallgatva, távol hazájoktól nyomorultan vesszenek el. Nyíregyháza, 1900. november 23. Mikecz János, alispán. 29482 —1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesitem, hogy N.-Kálló községben Borsy Bálint kárára 2 drb. szarvasmarha lépfene miatt elhullott s ez okból a nevezeti szarvasmarha állománya zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1900. deczember hó 12-én. Mlkecc János, alispán. 29307—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Beregvármegye alispánjának 26700/900. szám alatt kelt körözvényét szabályszerű nyomozás és közhirrététel végett közlöm. Nyíregyháza, 1900. deczember hó 10. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Beregvármegye alispánjától. 2Ö70G/K. J. szám. Valamennyi tőrvényhatóságnak. Biró Pál munkácsi lakos 13 éves nyúlánk termetű, kékszemű, szőke haj és szemöldök, orra, szája rendes, asztalos tanoncz, folyó évi november hó 12-én lakásáról eltávozott s azóta vissza nem tért, nevezett kdröztetését tisztelettel kérem. Beregszáz, 1900. évi november hó 20. Jobstty Oyula, s. k. alispán. Ha ebédeltek, mi Linczoséknál is szokásban volt Zo obábel a maga porczióját megehetla a küszöbön is, mert Lánczosék sokan voltak, nem fértek el mind az asztalnál. Ebédhez való borért mindig Zirobábelnek kellett futnia a korcsmába, de sohasem küldték ebéd élőtf, hanem ebéd közbeu, a mikor az apj» éppen inni akart. Zirobábelnek ott kellett hagynia félig elköltött ebédjét s lóhalálban futni borért. Ha megjött a borral, rendesen egy jó nyaklevest kapott a pecsenye helyett, a miért oly soká késett. Testvérei mindig kaptak egy egy koriy bori ; neki sohasem jutott. Azt mondták, hogy nem gyereknek való a bor. Zorobábelnek volt esze, az üvegből jót húzott még az u'czán; apji észrevette a bor mennyiségéről és jól elagyabugyálta a .csunva portékát", a miért lopva iszik és uem kér, ha már megkívánja. A boltba ts mindig Zirobábelt küldték, a piaezra is mindig ő czipalte a kosarat, vagy tolta a talicskát az anyja űtán. Ha valakinek megmaradt étele, vagy utálta megenni a kövér hust, vagy más egyebet, azt mondták Geki: ad oda annak a csúnya portékának. Zorobábelnek jó gyomra volt, felfslt mindent ami felfalható volt. Meg is látszott rajta: kövér vörö», bufi gyerek lett belőle. Testvereit minden munkától kíméltek, hidegtől, melegtől óvták, mégis hol az egyik, hol a mácik volt nyavalyás, neki soha sem volt semmi baja. Smikor testvérei mindnyájan toroknyavalyában kínlódtak neki kellett az o vos után, meg a gyógyszertárba fu'kosnia éjjel ugy mint nappal. 0 egészséges maradt mint a makk. 4 öcsc^c belehalt a dip'heritiszbe, két bátyja meügyógyu't. Hlrman maradtak testvérek: Ábel. Bábel és Zorobábel. Sokszor mondogatták szülei: .Ezt a csúnya portékát nem tudta elvinni a halál a többiek helyett, v.sgy azokkal együtt!F" Zorobábel egyszer el merte követni azt a hiúságot hogy a tükörbe nézett meggyőződni, vájjon igaza van-e másnak, hogy ő olyan c-unya? Fájdalom, be kell látnia hogy ugy van. Próbált mosolygós arezot vágni, miiit a minőt a fényképész kér az előtte ülőtől, de még rutabbuák tapasztalta magát. Ilyenkor olyau lett Mai siámnnk oldnlra tei-jetl.