Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-16 / 50. szám

I H Igen szép La Téne izlésü lelettel gazdagította muzeumunkat gróf Majláth József ur ófchértói uradalmának főtisztje Buday Gyula úr. A gróf ur minden évben 10000 • öl területet rigoliroztat szőllő-telepités czéljából. Az idén rigolirozzák a nyolczadik 10000 • ölet. Hogy az eddig felforgatott 70000 • öl területen, mit mit nem találtak, nem tudom — Buday urnák tudomása szerint semmit. Most azonban a község közelében levő Korhány nevü dűlőben egy jellegzetes éles hasú, 16 clm. magas és 25 ctm. széles, jó gyurmából, korongon készült, jól égett edényre bukkantak, mely graphittal vegyitett agyagból készült, egy ctm. vastag, i^en kissé domború koronggal volt fedve. Az edényben égetett emberi csontokon kivül egy 14.

5 ctm. hosszú félre ösmeretlenül La Tene izlésü vas fibula (kapocstű) volt. szakasztott olyan, mint a minőt pár év előtt Erdődy Miklós ur ajándékozott muzeumunknak az uj-fshértói Micske pusztáról. E fibulák a vas feldolgozásának oly fejlettségét tanúsítják, a milyent a mai ipar eddig még nem ösmer. Ugyanis a vas be van vonva papir vékonyságú ötvény-réteggel, melynek törési felülete feher érez szinü, fényes burkot képez, uiely a vas it több mint 2000 évig a rozsdától megóvta. A rozsda csak azon helyjken észlelhető, a hol az öntvényburok lepattogzott. Muzeumunkban őrzött több vastárgyaknak tanúsága szerint a vas megmunkálásának ez a módja vidékünkön a Kr. előtti évezrednek közepétől a Kr. utáni lli-ik századig volt alkalmazásban. Előbbi éskésőbbi vastárgyakon e sajátságot nem észleljük. A találmány feledésbe ment. Az ujfehértói edényben számos, igen elrozsdásodott egyébb vastárgyak is találtattak, melyek kőzött csikó zabolához hasonló darabok is vannak, de a melyek kicsinységük miatt zabolák nem lehettek. Találtak benne egy 150 czm. hosszú, mintegy 50 d rabra tőredezeit apró, egymáshoz hajlított, de össze nem forrasztolt szemekből álló ötvényburkolatu vaslánczot, melynek végére mintegy 4 ctm. átmérőjű, most már töredezett bronz karika van erősítve. Etlől a helytől hasonló mélységben, mintegy 15 lépésnyi távolsígban, egy alig rozsdamarta fokos-baltát is találtak, mely szokatlan alakú és igy csak gyanítom, hogy ez is ugyanazon korból származik. Ugyancsak Buday Gyula ur az ó-fehértói határnak más részéről egy vén tölgyfának gyökere alatt talált vas leletel is ajándékozott, tyelyet Kr. utáni Il-ik századból származónak tartok, de amely nézetnek hosszas indokolását a hely szűke miatt más alkalomra halaszlom. Áll pedig ez egy 28 eztm. hosszú és 6 eztm. széles pengéjű bárd vagy szekerczéből, mely pengéjének vékonyságából és a nyelet befogadó fokrészének a p nge egyik oldalára hajlásából ilélve fának hasítására teljesen alkalmatlan volt és csakis a mai ácsbárdok módjára, felületnek egyenes lefaragására szolgálhatott. Egy 24 eztm. hosszú balla vagy fejszéből, melybe G eztm. vastag nyél illet, de foka nem lévén csupán favágásra használtathatolt. Három sarlóból, melyeknek sajátságos görbülete a másul is talált Kr. utáni II. századból származónak tartott sarlóknak hasonmása, és két ösmeretlen rendeltetésű vasrudból. La Téne Ízlésre valló, de némileg már a római ízléssel vegyült, 3 darabra tört fibulát Balcos István t.-löki jegyző ur ajándékozott, mely a községtől 1 kilométer távolságban, délkeletre, rigolirozis alkalmával egyébb tárgyak nélkül találtatott. Sajátságos eltérése más fibuláktól az, hogy peczektartó vályúja nem felfelé, de oldalt nyílik. Kár, hogy a munkások nemes rozsdáját (patina) aranyat sejtve lecsiszolták. Nyíregyházán, a várostól 6 kilométer távolságra fekvő János bokortanyán — ismét csak — rigolirozáskor egy szokatlan nagy u. n. csikó vagy czigány zabolát találtak, valamint két honfoglaláskori kengyelt, melyek közül az egyik apróra töredezvén a földtömegbe vissza dobatott. Állítólag itt egyebet nem talállak. A kengyel azért érdekes, métt az országban eddig talált 104 és vármegyénkből került 39 kengyel közül a kengyelszárak és lalpnak határán göbösödést csak a két selypi (Pestmegye) és a bezdédi egyiken találunk. A nyíregyházi kengyel szárainak és fülének mellső lapja ezüst lemezekkel berakva volt díszítve. Ilyent pedig eddig csak kilenczet östnerek, melyek Oroson, Selypen," Bodrogvécsen, Kecskeméten, Muszkán (Arad) és Beregszászon találtak. Folyó hó 7-én a lelhelyre kirándultam, de nagy méretű kutató árkok húzásával semmit sem találtam. Nyíregyháza, 1900. deczember 15-én. Dr. Jósa András. Níp^zámlá'ás A jövő január 1 és 10-ike között foganatosítandó népszámlálásnál a számlálólapok kitöltéséhez a számláló biztosok és a számlálólapokat kitöltő egyének részére, a következő utasítás szolgál irányadóul: 1. A számlálólapok kitöltése a családfőnek vagy helyettesének a kötelessége, de a mennyiben a családfő vagy helyettese e kötelességet sem személyesen, sem a család valamely tagja, vagy más megbízott által nem teljesítené, vagy bármely okból nem volna képes teljesíteni : e feladat a számláló biztosra hárul. 2. Arra nézve, hogy kiről és hol kell számlálólapot kitölteni, általános szabály az, hogy az 1900. évi deczember hó 31-ike és ae 1901. évi január hó 1-je közti éjfél időpontjában létező tényleges állapot a mérvadó. Csakis az, a ki ezen időpontban életben van, veendő fel a számlálólapra és mindenki ott számlálandó meg, a hol ezen időpontban tényleg tartózkodik. Ezen időpont után a népszámlálás foganatosítása közben előforduló születési, vagy halálesetek egyáltalában és az átköltözések, vagy egyéb helyváltoztatások is rendszerint figyelmen kivül hagyandók. Hogy e tekintetben az útban levőkre és egyéb a fent említett időpontban rendes lakásukon kívül tartózkodó egyénekre nézve minő eltéréseknek lehet helye, az alábbi utasítások állapítják meg: (a A kik az 1900. évi deczember hó 31-ike és az 1901 évi január hó 1-je közti éjjelt uton, vagy idegen IV Y 1 It V l D fc K lakásban (de a magyar korona országainak területén) töltik, a mennyiben rendes lakásuk van és oda 1901. évi január hó l-én visszatérnek s a mennyiben tényleges tartózkodási helyükön esetleg már meg nem számláltattak volna, nem tényleges tartózkodási helyükön, hanem rendes lakásukban veendő számba. b) Ugyanez áll azokra az egyénekre vonatkozólag is, a kik nemcsak az 1900. évi deczember hó 31-ike és az 1901. évi január hó 1-je közti éjjelt, hanem a következő napokat is uton töltik, a nélkül, hogy valahol tényleg megszámláltattak volna. Ezek is, a mennyiben a számlálás ideje alátt (1901. évi január hó 1-je és 10-ike közti időben) rendes lakóhelyűkre visszatérnek, ott számlálandók meg s ha ott a számlálás már végrehajtatott volna, kötelesek az illető számláló biztosnál, vagy a községi elöljáróságnál (városi hatóságnál) számlálólapjuk kitöltése és a házigyüjtőivben való elhelyeztetés végett haladéktalanul jelentkezni. Ha ilyen egyének a házi-gyüjtőiv III. része alatt a távollevők sorában mutattattak volna ki, nevök onnan törlendő és számuk a házi g^üjtőiv I. és II. reszében a távollevők rovatából a népszámláláskor jelen volt és a számlálólapokon összeirt egyének rovatába vezetendő át. c) Azok az egyének, a kik az 1900. évi deczember hó 31-ike és az 1901. évi január hó 1-je közti éjjelen vagy január hó l-jén valamely vendégfogadóban szállodában tartózkodnak, mindenesetre a fogadóban, illetve szállodában írandók össze, még abban az esetben is, ha még aznap, vagy a legközelebbi napon rendes lakóhelyükre visszatérni szándékoznának. A vendégfogadó, szalloda tulajdonosa felelős azért, hogy mindegyik szálló vendégnek a számlálólapja kellően kitöltessék. Kötelessége továbbá az 1901. évi január hó 1-je és 10-ike közti idő alatt szállodájában, vendégfogadójában megszálló minden egyes szállóvendéghez kérdést intézni az iránt, hogy a számlálólap róla már kitöltetett-e, s a mennyiben a számlálólap még nem töltetett volna ki, a vendéget annak kitöltésére felhívni vagy a számlálólapot a vendég bevallása alapján vagy személyesen, vagy megbízottja által kitölteni. Ha a vendég sem a számlálólapot ki nem tölti, sem a kellő adatokat nem szolgáltatja, a szálloda, vendégfogadó tulajdonosa köteles erről a számláló biztost, ha pedig ez nem lenne lehetséges, a községi elöljáróságot (városi hatóságot) haladéktalanul értesíteni. A mely szállóvendég azt állítja, hogy számlálólapja már kiállíttatott, arról elégséges a számlálólapnak a vezeték- és keresztnévre vonatkozó első kérdését, továbbá a „mi czimen lakik a lakásban" czimü második kérdésnek a) és b) ké dőponljait kitölteni s a számlálólapon a többi kérdőpontok üresen hagyásával feltűnő módon megjegyezni, hogy az illető egyén mely napon és mely községben számláltatott meg. Ezen megjegyzést azonban az illető szállóvendég, ha írni tud, a számlálólapra sajátkezüleg rávezetni, vagy azt legalább sajátkezű aláírásával megerősíteni tartozik. d) Azok az egyének, a kik az 1900 évi deczember hó 31-ike és 1901. évi január hó 10-ike közti egész időt uton töltik, a nélkül, hogy ezen idö alatt rendes lakóhelyükre visszatérve, ott, vagy mint vendégek, átutazók valamely ideiglenes lakásban, avagy végül a megelőző pont értelmében valamely vendégfogadóban, szállodában számba vétettek volna, a számlálás kitűzött ideje alatt számlálólapjuk kitöltése végett bármelyik község, elöljáróságánál jelentkezhetnek, a melyben tartózkodnak, s a mennyiben időközben sehol sem je'entkeznének, legkésőbb 1901. évi január hó 10-én azon község elöljáróságánál kötelesek jelentkezni, a mely községben ezen a napon épen tartózkodnak, vagy a melyik községben épen keresztül utaznak. Az ilyen egyének számlálólapjai külön házigyüjtőivbe helyezendők, a melyben előlapjára feltűnő módon „Átutazók számlálólapjai" szavak jegyzendők fel s a számlálólapok száma a házi gyüjtőiv II. részének jobb oldalán a „vendégek, átutazók és egyéb ideiglenesen ott tartózkodók* számának bejegyzésére szánt rovatokban mutatandó ki, a házigyüjtőiv összes többi rovatai pedig üresen hagyandók. ej Gazdasági cselédek, valamint más oly egyének is nemkülömben ezek családtagjai, akik 1901. évi január hó l-én vagy a legközelebbi napok valamelyikén eddigi tartózkodási helyükről elköltöznek, még mielőtt róluk e helyen a szabályszerű számlálólapok kiállitattak volna, ott veendők számba, a hol az 1901. évi január hó 1.— 10-ike közti időben tényleg megtelepülnek. Számbavétel czéljából tehát a község elöljáróságánál (városi hatóságnál) jelentkezni kötelesek. f) Szabadságon levő, tényleges szolgálatban álló katonák, haditengerészek, honvédek, csendőrök, még ha rendes lakásuk valamely katonai kicstári vagy a katona kincstár által használt épületben, vagy valamely hadihajón van is, az 1900-ik évi deczember hó 31-iki tényleges tartózkodásuk helyén veendők fel. Ha ezek deezcmber hó 31-iki tényleges tartózkodásuk helyéről, 1901. évi jauuár hó 1 én, vagy a következő napok valamelyikén még mielőtt róluk a számlálóiap kiállíttatott volna, eltávoznának, a reájok vonatkozó adatok hozzátartozóik bevallása alapján veendők fel a számlálólapra. 3. A számlálólap minden egyes kérdésére, a feleletek mindenkor a lapnak jobb felé eső részén, a „Válasz" rovatban szabatosan kimerítően, jól olvasható írással és lehetőleg magyar nyelven adandók. Főleg a vezeték- és keresztnév tiszta írására kell nagy gondot fordítani, nemkülönben a számlálólap első lapjának felső jobb sarkán a község (városokban városrész vagy kerület), az utcza és házszám s a puszta, telep, tanya stb. pontos bejegyzésére, hogy a számlálólapok esetleg czim- és névtárak szerkesztéséhez is felhasználhatók legyenek. A község nevének kiírását a község bélyegzőjének tiszta rányomása is pótolhatja. 4. A „mi czimen lakik a lakásban" rovat kitöltésére nézve megjegyzendő, hogy egy családban csak egy családfő lehet, tehát, ahol férj van (még ha ideiglenesen távol volna is), — olt a íeleség mindig csak mint „feleség" és nem családfő gyanánt mutatandó ki. Az albérlők és ágyra járók, valamint a magánosan lakó egyének (és pedig nők is) mint külön családfők tekintendők ; ezeket tehát „albérlő családfő", „ágyrajáró családfő" 3 „magánosan lakó családfő* néven kell a számlálólapon megnevezni. Intézeti háztartások vezetőinél a tulajdonkepem családfői minőség mellett az intézetvezetői minőség is kitüntetendő, pl. „családfő, árvaházi igazgató". Különösen ügyelni kell arra, hogy vendégek, átutazok es egyebb a lakásban és csak ideiglenesen tartózkodók mint ilyenek jelöltessenek meg, minthogy ezek a szamlalolapok feldolgozása alkalmával nem fognak a kozseg rendes lakosságához, hanem ahhoz a községhez szannttatni, ahol tulajdonképeni lakóhelyük van Ezen utóbbi község nevét a 2 b. kérdés alatt mindenkor pontosan ki kell tüntetni, a vármegye nevét ellenben csak akkor, ha e község nem abban a vármegyében fekszik a hol az összeírás történik. Kívánatos itt az utcza és házszám kitüntetése is, de ez el is mellőzhető, ha kiderítése nagyobb nehézségbe ütközik. 5. A nemre vonatkozó rovat kitöltése a fiu vagy laany, férfi vagy nő szavak bejegyzese által történik. 6. A születés időpontjának pontos kitöltése érdekében, minthogy ez az adat a népszámlálásnak egyik legfontosabb adata, ha anyakönyvi kivonat vagy egyébb a születés időpontját tartalmazó okirat, vagy más hitelt erdemlő feljegyzés volna kéznél, az mindig megtekintendő Ha valaki a születés éve helyeit betöltött életkorát tudja megmondani, ebből a születésének évszáma az ezen utasítás végén foglalt táblázat szerint kiszámítandó és soha sem az életkor, hanem mindig csak a megfelelő születesi év irandó az illető rovatba Rendszerint elég a születés évét bejegyezni, azon egyéneknél azonban/ a kik az 1886-tól 1898-ig terjedő évek valamelyikében születtek, a hónapnak a bejegyzése is okvetlenül szükséges. 7. A születés helyének bejegyzésénél különösen ügyelni kell a hely nevének tiszta és jól olvasható kiírására. Magyarországi születésüeknél elégséges a község és vármegye megnevezése, sőt az oly községeknél, a melyek ugyanazon vármegyében feküsznek, a hol az összeírás történik, valamint a városokban születetteknél a vármegye kiírása sem szükséges. Ausztriai születésüeknél a korona ország neve is mindig bejegyzendő, pl. Alsó-Ausztria, Csehország, Tirol, stb. 8. A honosságra vonatkozó rovat kitöltésére nézve megjegyzendő, hogy horvát-szlavonországi illetőségűek is mint magyar-állampolgárok vezetendők be, zárójelben azonban a horvát sziavon illetőség is kitüntetendő. 9. A vallás rovat kitöltésénél különösen ügyelni kell arra, hogy értelemzavaró rövidítések, a minő volna pl. gör. k„ a mely egyaránt jelenthet görög katholikust, vagy görög keletit, vagy pl. unit., mely jelenthet unitáriust, vagy unitust (görög egyesültet), ne használtassanak. Megjegyzendő továbbá, hogy a nazarenusokná! és baptistáknál, hacsak a felekezeiből való kilépésüket a tőrvény által meghatározott módon a főszolgabiráknál vagy polgármesternél szabályszerűen be nem jelentették, (a mely esetben a nazarénus vagy baptista szó mellett még a „felekezelen kívüli" kitétel is alkalmazandó), az a vallás is bejegyzendő, a melyhez a nazarénus, illetve baptista szektába való belépésük előtt tartoztak. 10. Anyanyelv gyanánt a valósághoz hiven mindenkor azt a nyelvet kell bejegyezni, a melyet az illető egyén magáénak vall s a melyen legtökéletesebben és legszívesebben beszél. Ennélfogva megjegyzendő, hogy ámbár az anyanyelv a legtöbbszőrös azonos azzal a nyelvel, a melyet kiki gyermekkorában és rendszerint az anyjától sajátított el, ezzel még sem esik mindig össze, inert nincs kizárva az a lehetőség, hogy a gyermek anyanyelve más, mint az anyáé, különösen ha a gyermek kisdedóvodában, iskolában, vagy egyéb érintkezés által az anyáétól különböző más nyelret sajátított el. A még beszélni nem tudó csecsemőknél és a némáknál anyanyelv gyanánt a család nyelve, vagyis az a nyelv irandó be, a melyen az illető egyén hozzátartozói otthon rendszerint beszélni szoktak. Megjegyzendő továbbá,hogy ú?y anyanyelv, valamint más beszélt nyelv gyanánt is mindig csak élőnyelv irható be, ennélfogva a latin, zsidó vagy héber nyelv nem mutatható ki. 11. A családi állapotra vonatkozó kérdőpont kitöltésénél mindenkor csakis a törvényes állapot veendő tekintetbe s a házasságon kivüli kötelék (az úgynevezett vadházasság) egyszerűen nem létezőnek tekintendő. Elváltnak is csak az jegyezhető be, a kinek házassága jogerős birói Ítélettel bontatott fel, vagy a kire nézve az ágytól és asztaltól való elválasztás a házassági peri befejező jogerős ítélettel mondatott ki; az ágy és asztaltól elválasztás tehát a per folyamata alalt a házasság felbontásának s az ilyen ágytól és asztaltól elválasztott egyén törvényesen e váltnak nem tekinthető. 12. Az irni ét olvasni tudásra vonatkozó rovat kitöltésére nézve megjegyzendő, hogy itt nem elégséges „Igen" vagy „Nem" szócskával felelni, hanem ,Ir és olvas" — „Csak olvas* — .Sem ír, sem, olvas" szavakkal kell válaszolni. 13. A testi és szellemi fogyatkozások rovatának kitöltésénél különösen ügyelni kell a hülyék és elmebetegek közt levő különbségre s hülyéknél Jcsakis a születéniktöl fogva gyengeelméjüek mutatandók ki. 14. A ház- és földbirtokra vonatkozó 12. és 13. kérdések kitöltésénél ügyelni kell arra, hogy a férj es feleség és gyermekek, illetőleg családfő és családiagok közös ház-, illetve közös földbirtoka (bérlete) — nehogy kétszeres számbavétel forduljon elő — mindenkor esik a férj, illetve családfő lapján mutattassák ki és pedig a mennyiben a férjnek, illetve családfőnek külön ház- vagy földbirtoka is volna, ezzel egybefoglalva. A felséges és családtagok külön ház- vagy földbirtoka (bérlete azonban nem foglalandó össze a férj és családfő birtokával (bérletével), hanem az illetőknél muta tandó ki. Azon egyéneknél, a kiknek egyáltalában nincs ház-, illetve földbirtokuk vagy bérletük, a „Nincs* szó jegyzendő be: azoknál pedig, a kiknek van, de a ház-, vagy földbirtok vagy bérlet a térj, illetve családfő ház- vagy földbirtokával, bérletével közös és annak számlálólapján mutattatik ki, azt kell beirni: „Igen, férje (atyja, anyja) számlálólapján van kimutatva." IFolytatása következik.)