Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-09 / 49. szám

\ N Y t R V I D E 3 0 aki egyszer világgá harsoghatta, hogy .törjön is mind ég felé az, ami gyöngy": annak magára nézve is, másokkal szemben is le kellett vonnia ez ihletett szózat minden következését. Elete munkás küzdelmek és keserű csalódások szakadatlan lánczolata. S nem azt látjuk-e mégis, hogy az a nagy sziv, mely határtalan gyöngédségével és termékenyítő szerétetével egy nemzet befogadására volt képe3, nemcsak hogy érzéketlenné nem vált a nemes ügyekért való rajongó lelkesedésre, hanem ellenkezőleg fokozott mértékben árasztotta sugarát az emberiség közös érdekeinek ápolására, a kegyetlen kézzel ütött sebek fajdalmának csillapítására s a remény magvainak elhintésére ott, a hol márna ir a végső kétségbeesés kezdte meg pusztító munkáját Ót magát fölemészthette, lelkét a sötétség örvényébe sodorhatta a nyugtalanul tépelődő honfiúi fájdalom : nemzetéhez azonban még akkor is, sót éppen akkor zengett leginkább biztatóan az összetartásra intó szózat: .áldjon, vagy verjen sors keze: itt élned, halnod kell!" ^ Az embert akarjátok megismerni benne Olvassátok el a .Szegény asszony könyvét" — 3 mondjátok meg uekem, állitott-e valaha költő szebb emléket a szerető édes auyának, adott-e költő valaha szebb bizonyságot a meghatóan gyöngéd, odaadó gyermeki ragaszkodásról?! Olvassátok el azt a néhány sort, melyet menyasszonyához, *a .Merengőhöz" irt — és mondjátok meg nekem, adott-e költő valaha szebb ajándékot annak, kit szivébe zárván, nem mások támadásaitól, de önmagának .festett egétől" akar megóvui az emberileg elérhető legnagyobb boldogság számára?! Olvassátok el .S/.ép Ilonkát" és moudjátok meg nekem, a remekműnek aesthetikai szépségei ragadnak a magukkal titeket, vagy inkább az a költői felfogás, melylyel Vörösmarty a magyar nőt itt is, mint sok más versében, az ismeretlenség homályából az eszményiség magaslatára erneli ?! Ezért kérdem én, leányok: lesz-e elétf koszorútok Vörösmarty sírjára, lesz-e elég könnyetek Vörösmarty emlékére?! Ünnepet ill a nemzet, mert érzi, mit köszönhet száz évvel ezelőtt született nagy fiának, ki minden tehetségét, egész életét a haza oltárán áldozta fel; második érezszobrot emel a költőnek, inert tudja és látnia kell, hogy az a hatás, melyet Vörösmarty a nemzet belső életére gyakorolt, az idővel nem múló, sőt erősödő. Ünnepeljüuk mi is, adakozzunk mi is! De ue feledjük el sohasem, hogy a/, lesz az igazi .ünnep egyszer a világon," melynek reményét és előkészítését hattyúdalában a költő a kétségbeesés követelésével kötött a nemzet Józsi maga elé idézi a képet, és beszél. E^y öl magas, fél öl izélés siina deszkára vau festve két verekedő legény. Fokos vau mind a kettőnél. Az egjiknek be van törve a feje és c<upa vér inge gatvája, véres a fö'd is. Felül kek ég v.iu felhőkkel, a folhők kö/ül egy fehér galamb repül elő, csőrében egy piutes üvegei hoz tele páliukával, hogy a verekedőket kibékítse. Köröskörül rózsák és gyöngyvirágok nyílnak, aiul pedig nemzeti niuü pántlikára van feliiva a Goldstein Aron neve. A bakák elismerik, hogy a kép uagyou szép lehet és irigykedve néznek Kismatyóra, mert ók meg nem láttak olyat. Közben ki érnek a Volkstheater elé. Már látszik a két óriási kupola, a természet és a művészet két uagy temploma. Teljesen egyformán van építve mind a kettő az uralkodóház milliókkal áldozott a sximetriának evvel a két egyforma c oda épülettel. A bakák odi figyelnek, már látszik a Mária Téré zia világszép monumentuma. A sötétplatináju bronzkolosszus meglepi uióg ezeket az egyszerű parasrtokat is. Ámulva vouulnak át a muzeum kertjén, már a kert lépcsőjéuél meguyerte tetszésüket a lejáró két oldalán izmos római katonáktól fekezett fehér márvány táltos. Benn a kertben a szökóku'ak körül enyelgő uajádok és tritonok különösen Pataricia Énokot lepték meg a ki nem is késik megjegyezni, hogy sokat puczolhatják ezeket a kőszenteket, hogy ilyen f hérek! Káplár ur Mustár mégegyszer rendre és figyelemre inti legényeit aztán megilletődve mennek fel a széles lépcsőkön a bejáró felé A kókusz szőnyegekeu és gyökér kefeken gondosan megtisztítják a bakkancsot és belépnek a foyerbe. Aszáraláló gép kilenczszer kattan a mint a kilencz művelődő sorra át eviczkél a furfangos masina, vízszintes irányban forgó szélmalomhoz hasonlatos sima fa-lapátjain. 3065. ról 3074-re szökkent a látogatók száma, ezen a napon. A bakák most szalutálni kezdenek. Szalutálnak a a vendégszámláló masinához rendelt szolgának, szalutálnak a portásnak, a szolgálatban lévő burgzsandároknak, végre faljutnak a kép'árhoz. A mi szépet a hatalom, a vagyon és a láugész hatalma teremthetett építészetben és disiitésbeu azt mind láthatják össze halmozva. lelkére: „majd ha elfárad a vész haragja, s a viszály elvérzik a csatákon" . . . Ezt a remenyt, ezt a munkát áldd meg s juttasd tökéletes diadalra, magyarok isteue! Dr Vietórisz Dániel. Nyíregyháza ege'szségügye novemberben Egészségügyi jelentés. A folyó év november havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, sokkal kedvezőbbek voltak, mint a mult év megfelelő havában. Az elmúlt év november havában elhalt 70, addig ez év november havában a halálozás 48-at mutat, kevesebb tehát 22-vel. Nem szerint elhalt fi 25, nő 23. Családi hovatarlozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 23, főldmíves gazda 10, iparos és kereskedő 10, értelmiségi 5. Ezeken kivül halva született 3, kora szülött volt 4. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 1. Törvénytelen ágyból származó elhalt 5. Élve született 123, és pedig: 58 fi és 65 nő ezek közül törvénytelen ágyból származik 10, és pedig 2 fi, 8 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 75-vel. Házasságot kötött 40 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 5, nő 3 = 8, ág. ev. fi 13, nő 15 = 28, helv. hitv. fi 1, nő 1 = 2, gör. kath. fi 5, nő 3 = 8, izraelita fi 1, nő 1 = 2. Életkor szerint 0—1 évig = 19, 1—5 évig = 11, 5—7 évig = 1, 7—20 évig = 1, 20—30 évig = 2, 30—40 évig =1, 40—60 évig = 3, 60 -80 évig =9, 80 éven felül 1; összesen 48. A város belterületén elhalt 31 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 18, kik közül nem lett gyógykezelve 1; 7 éven felüli volt 13, ezek nem gyógykezelve voltak. A város belterületén elhalt 31 egyén közül tehát nem lett orvosolva 1 egyén. A város külterületén elhalt 17 egyén, kik közül 7 éven alól volt 13, ezekből nein lett gyógykezelve 8, 7 éven felüli volt 4, ezek közül nem volt orvosolva 2, a külterületen elhalt 17 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 10. Az összes 48 elhalt közül tehát 11 nem lett gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle két hirtelen kimúlt egyén hullája felett eszközölletett. Sem orvosrendőri sem törvényszéki bonczolás nem volt. Látleletet egy könnyű és egy súlyos sérülésről adtam ki. Piacz és élelmi szerek vizsgálatával rendellenesség nem eszközöltetett. Kell Nyíregyházán, 1900. deczember hó 3-án. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök. Torony és templomszentelés Szabolcson. Lélekemelő, magasztos ünnepély folyt le a szabolcsi ev. ref. egyházban decz. 2-án Boldogemlékezetü vibornai Mudrány András az ő nagyszerű hagyományával szilárd alapokra fektette a szabolcsi ev. rel. egyház jövőjét s eme jobb jövőnek kezdetét jelezve, az egyház legnagyobb jóltevöjének emlékezetére ott áll a minden részében megújított templom s a hozzá emelt diszes, szép torony. Az építkezést Katona György sárospataki nyug. mérnök tervrajza szerint vitték keresztül. A főbejáró ajtaja felett márvány-lapon aranybetük őrzik a Mudrány András nevét, a kinek emlékezete ezerszer áldott lesz a sárospataki főiskola es a szabolcsi ev. ref. egyház életfolyama alatt. b

J A szent örökségből emelt eme templomot avatta tel decz. 2-an Görömbei Péter f. szabolcsi ev. ref. esperes a helybeli és vidéki papok közreműködése mellett. Az esperes hálaadó, megáldó, szivet-lelket megható gyönyörű imája után Andrásy Kálmán buji lelkész prédikált, benső lelkesedéssel, felmagasztosult érzelmekkel mutatva fel hitünk szemei előtt az Istennek hozzánk való szerelmet. Majd Tomory András helybeli lelkesz olvasta el egyházanak 2'/, százéves történetét, hálával borulva le az o legnagyobb joltevőjük emlekezete előtt. Ezután ozikszay András ibrányi lelkész remek alkalmi beszéd es írnak tartasa után az uriszentvacsorát szolgáltatta ki a hívek szazainak, a miben neki Vas János balsai lelkész segedkezett. Korocz József berezeli lelkész szivrehaló intelmek adása után egy ifjú párt egyesitett a házasság sz. szövetségében, végül pedig László Gyula vencsellői lelkesz egy kisdedet keresztelt meg szép alkalmi beszéd tartása mellett. A templomi ünnepélyességek, szertartások elvégezese után a paplakon, a b. e. Mudrány András egykori nemesi kúriáján találtak a vendégek igen szives fogadtatásra a helybeli lelkész és az ő gondos és nemes lelkű felesege részéről. Az ünnepi ebed folyama alatt szebbnél szebb felköszöntők hangzottak el. Görömbei Peter esperes a kegyelel, a hála érzelmeit emelve ki a Mudrány András emlékezete iránt, éltette a buzgó lelkipásztort s a gyülekezet hű elöljáróit. Még előbb Tomory András lelkész az esperest és a megjelent lelkésztársakat üdvözölte. Majd Andrásy Kálmán a házi asszonyt, Tomory Andrásné, szül. Szondy Karolina úrnőt köszöntötte fel igen szépen, meghatóan. Korocz József, Szikszay András, Veres Ferencz balsai földbirlokos ajkairól mind-mind remek köszöntők hangzottak el a tervezőért, az építőkért, a szabolcsi becsületes jó népért. Elzengte a társaság a .Szózatot" is, a melynek szövegét márványtáblán aranybetűkkel örökítette meg egykor a nagy terem falán b. e. Mudrány András. Végül az esperes felhívására a 90-ik zsoltárt énekelte el a társaság, a mely oly megható záradéka volt ennek a magasztos ünnepélynek. Az ünneplő vendégsereg aztán egesz reggelig olt maradt s derült kedélylyel áldoztak az ifjak, sőt az idősebbek is a táncz örömeinek. Legyen áldott a Mudrány András emlékezete Irodalom. Fölhívás előfizetésre. Szabó Lajos, akinek .Páfrány' írói álnév ala' lapunkban megjelent tárczái olyan sok gyönyörűségé* szereztek a „Nyirvidék" olvasó közönsénének s ki a elmúlt évben ,Köd és Napsugár" czim alal megjelent kötetével igazán tisztességes irodalmi sikert aratott, — álabbi kötettel lep a nyilvánosság elé s erre vonatkozólag a következő előfizetési fölhívást bocsátotta ki: Ismét könyvvel bátorkodom a nyilvánosság elé. Egyszerű történetkék, jámbor baka szereplők, vagy leírások a gyöngyéletből, — öukénlesi évem emlékei — ez lesz a tarlalom. A szöveg között Koós Lajos főgimnáziumi rajztanár barátom munkái fogják elűzni a nyomtatott betű egyhangúságát. Avatott és biztos kézzel rajzolt bakák. Karácsonyra készen lesz a könyv. Jóba Elek úr nyomdájából kerül ki, Ízléssel szépre formálva. Tavalyi „Köd és Napsugár" czimü kötetem megmutatta, milyen szépen dolgozik a „Nyirvidék" nyomdája. A könyvért 3 koronát kérek, de Isten menlsen, hogy a közönség, csekelységem iránt érzett jóindulatát ezzel pénzre váltsam, mert ezért az összegért mindenből a legjobbat választóin. Uj betűk, finom papiros és illusztrációk. 1972 tői 1891-ig készült ez a remek templom tizenkilenc! éven át mig végre a nagy közönség számára megnyitotta az uralkodói krgy. Engelsbergi, Cirrarai grasthali, kainachthsli, szürke vörös, barna, uoir antique, hófehér márványból van alkotva a lépcsőház ós az előcsirnok. Fenn a mennyezeten ott pompázik a mi Munkácsiak remek képe. A képzőművészet, apotheozisa. A képen Tizian, Lionardo da Vinczi. Itaff»el képmásai mögött szeréuyen elhuzödva látszik az alkotó mester bodros foher haja, dus szakálla is. Káplár ur Mustárt mindez nem érdekli. A lépcsőfordulásnál megáll ugyan egy pillanatra és a minotaurust legyűrő fehér márvány Theseus fáradozásának juttat egy elismerő szót eképen. — Sznrisd komám! Ha méltányosak maradunk el kell ismernünk, hogy ez szép káplár ur, Mustártól mert hát ó már öreg baki, az öreg szentség pedig velebelijén kivül nem komázik, csak igen érdemes egyénekkel. Mikor feljutnik a lépcső puha szőnyegein a képtárhoz tanács-alanul állanak egy pillanatig. Hit felé is nyilik ajtó abból a vastag oszlopos teremből. A terem közepén esztergályozott márványtömbökből jókora kör vau kerítve. Kismatyó oda bátorkodik és lázasau integet pajtásainak. Gyertek ide, nem kerítés ez, hanem káva. oda látni innen a hol begyüttünk, abun van a lapátos masina, ott áll a burigzsandár is la! Oda gyűlnek mind. — Oszt mitül jó-e ? Kérdi Csima Ferencz, a ki mindennek és mindenkor keresi az okát. — Ha idefenn baj találna lenni, mármint ha lopnák a képeket ezen kajititnak le az búrig zsanedárnak. Magyarázza káp'ár ur Mustár. Most meg már gyertek képet nézni. A sima márványon óvatosan lépkedve belépnek az első terembe. A teremőrnek szalutálnak sorra. Mustár ugyan szagolja, hogy ez nem sarzsi, ennek tán rem is járna köszönés, de nem meri negligálni s sok érdemrenddel dekorált, borotváit urat. Sok fejedelmi vendég megfordul itt, hát egy egy kis ötöd-tizedrangu csíllagocska, keresztecske gyakran jut a kep.ári szolgáknak, némelyik végül olyan díszes kabátban jár kel, mint egy kerékpáros bajnok, vagy mint Tiller Mór. Az olasz iskola remekei Tizianó Vecelli, Cjrreggió, Birbari. Veneziauo munkái nem lelkesilik a hadfiakat, Mustár ur csak annyit jegyez meg, hogy ezek szent képek és van közte olyan is, a melyik egy maga huni forint ráma nélkül. Ámulva, bámulva kopognak végig a termeken. Az ö'ödik teremben Csima nagyot gondol és leül a piros bársony pamlagra a többiek rosz&lással nézik, de később neki bátorodnak és leülnek sorra. A csákó is szorította már a fejüket, egy kicsit el is fáradtak már szegéuyek, hát igen csendeseu üldögéltek kézben tartva a kemény csákót. — De jó vón itt egyet aludni, véli Pataricza a többiek is helyeslik az eszmét. Elbágyasztotta már őket a sok tarka barkaság, de Mustár nem enged. — öf! Kiáltja keményen, mOBt gyün még a java, gyerünk. Igaza volt. Makart Der Triutnph der Ariadné Ciimü óriási vászna végre mindnyájuknak tetszett. — Sok d-írék c-eléd, pislantott Mustár ur. A többiek lasssu dünnyögtek rá — aszondom ! Egy angol miss ki eddig Gok-Krisztus és az asszonyok czimü festményéről másolgatott a vázlat könyvébe, meglepetve nézett fel az elismerő hangra, Utinsplójába bizonyosan beirja majd, hogy az OsztrákMagyar hadseregben a művészet imádás még a Jegéuység közt is fejlett. Egy pár hamis bécsi menyecske, balkan nevetgelt egymásközt. csipkekendócskéikkel rejtegetve mosolyukat a baka hódolaton. Egyszerre óriási kurjantás reszkettette meg a százezer forintos vásznakat. — Hapták! Káplár ur Mustár ordított. A közönség rémülten nézett oda, a nyolcz baka p?(lig kővé meredten állta H haptákot. A sr.omszédtermek bejárói a kabinetek aj'ai megteltek kíváncsiakkal. Kiplár ur .Mustárt nem nlterá.1 ta ez a feltüuést azért kiáltotta a haptákot, mert meglátta hadnagy ur. Potöcsákot, a saját rettegett hadnagyát a tizenharmadik századtól.