Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-02 / 48. szám

Hivatalos melléklet a „Tiyirvi dék" 19Q Q, 48-ik sxámáhox. 27736—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A folyó év deczember hó l-én lesz 100-ik eszten­deje, hogy hazánk lánglelkü költője, a szózat hallhatatlan szerzője Vörösmarty Mihály született; a hálás magyar nemzet siet áldozni dicső költője emlékének, de az em­léke iránt érzett kegyelet csak ugy fog méltó kifejezésre jutni és ugy lesz valóban méltó a nemzethez, ha a költőnek ki már müveivel és tetteivel inasát hallhatatlaná telte, emléke érezben megörökilve marad fenn, a nemzet filléreiből létrehozva. Ennek megvalósítására alakult Budapesten, élén nemzetünk jelenleg kimagasló alakjaival egy bizottság, melynek czélja, hogy a nemzet összegyűjtött adományaiból a szobor létrejöjjön, hogy a költő alakja, érezben öntve, az ország szivében, székesfővárosunkban nemzedékeken keresztül hirdesse a magyarnak, hogy honára rendület­lenül hűnek maradva, itt kell élni és meghalni. Vörösmarty Mihály azon korban élt, midőn a nemzet öntudatára ébredve, nagyságának, erejének tudatára jőve, megkezdette az ujjá születés dicső munkáját; láng­szavával a honszerelem tüzétől égö verseivel buzdilotta e nemzetet, és az elsők közölt volt kik e korban u nemzet jövőjén áradhatlanul dolgoztak; verseivel, irályá­val, megismertette feltárta nyelvünk szépségeit és magyarrá tette a nemzetet. Az ő szózata immár a nemzet imája lett, annak minden igéje mélyen bele van vésve a honfiszivekbe, mint a haza szeretet tizparancsolatja, az ő szózata az, mely felzeng ajkainkon nemzeti örömünnepeink alkalmá­val, és az ő szózata volt az, mely biztatott, reményt támasztott a nemzet keserű megpróbáltatásának napjaiban. Szabolcsvármegye közönsége, mely hazafias érzü­letének, a szépért és nemesért való lelkesedésének oly sok izben tanújelét adta, bizonyára ez alkalommal is önmagához méltóan fog áldozni dicső költőnk emlékének és nem fog késni adományaival hozzájárulni annak meg­inegvalósitásához, hogy Vörösmarty Mihály szobra mi­előbb felállitassék. A szobor költségeihez való gyűjtéssel a főszolga­birákat és Nyíregyháza város polgármesterét bíztam meg és elvárom a községek elöljáróitól, miszerint őket haza­fias működéjükben támogatni, kötelességüknek fogjak ösmerni és mindent elfognak követni, hogy a vármegye közönsége minél tekintélyesebb összeggel foglaljon helyet azok sorában, kik a szobor megvalósítását adományaik­kal lehetővé tették. Nyíregyházán, 1900 november 23-án. Mikccz János, alispán. 25910 — 1900. K. Szabolcsvármegye alispánjatói A községek elöljáróinak. A magy. kir. belügyminisztar által a gyógyszeráruk és mérges anyagokkal való kercskcd -s megkezdésére •'•« űzésére szüksrges engedély megszerzése tárgy iban a kereskedelemügyi és igazságügyi in. kir. miniszterekkel egyetértóleg 111,973/Vl-b. 9O0 sz. a. kiadott szabály­rendeletnek egy példányát tudomásul vétel, alkalmaz­kodás és közhírré tétel, valamint az ellenőrzés szigorú gyakorlása végeit kiadom. Nyíregyháza, 1900. november 15. Mikccz János, alispán. Másolat. 25910/910 K. számhoz. Szabályrendelet a gyógyszeráruk (drogue) és Mérges anyagokkal való keres kedéi megkezdésére és üzésére szükséges engedélyről. 1. §. Gyógyszeráru (drogue) és mérges anyagokkal való kereskedés nyitására és üzesére a belügyminiszter ad engedélyt az 1884. évi XVII. t. cz. 1 ). §. h) pontja illetőleg 20. §-a és a jelen szabályrendelet ertelmében. Ha az engedélyezett üzlet az engedély keltétől számított egy év alatt meg nem nyittatott, vagy bármi oknál fogva egy évi időn át egyfolytában üzemben nem tartatott az engedélyh ilályát veszti és az üzlet új engedély nyerése nélkül meg nem nyitható, illetőleg nem foly­tatható. A gyógyszeráru (drogue) kereskedésekre és a gyógy­szerek, gyógyszerfélék, mérgek és inéreglartalmu anyag­okkal való kereskedésre az 1895 évi január hó 14-én 11100b/1893 sz. a. kelt belügyminiszteri körrendelettel kiadott szabályrendelet is mérvadó. 2. §. Gyógyszerárú (drogue) és mérges anyagokkal való kereskedésre engedélyt csak az nyerhet, ki az ipar­törvény rendelkezései szerint szabadon ipart űzhet, meg­bízhatóságát erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják s e melleit kimutatja: a) hogy okleveles gyógyszerész; vagy, b) hogy gyógyszeráru (drogue) üzletekben legalább három éven át gyukorlatott folytatott s a_kellő ismere­teket megszerezte. Ha valamely jelen szabályrendelet hatályba lépte­kor már joggal fenálló gyógyszeráru üzlet tu'ajdonos.a vagy tulajdonosainak egyike az a), vagy b) pontban megjelölt képesítéssel nem rendelkezik, 1 éven belül tartozik ilyen képesítéssel biró üzletvezetőt alkalmazni feltéve, hogy az üzlet tulajdonosa vau'y tulajdonosainak egyike a jelzett időn belül a szóban forgó képesítést el nem nyerte. 3. §. Ha az üzletet többen együtt (közös czég ulall) akarják folytatni eleg. ndő ha a 2. §. a) (és b.) pontja- I iban körülirt elméleti vagy gyakorlati képesítéssel uz üzlet vezetésével megbízott egy esetleg több társ tag rendelkezik: az úgynevezett első bekezdésében jelzett feltetelek (iparűzési képesség erkölcsi megbízhatóság) igazolása ellenben valamennyi társ tagra kötelezők. Ha már fennálló üzletbe valaki uj tagul belép, valamint ha az üzlet vezetésével megbízott tag vagy alkalmazott abból kilép, elhal vagy üzletvez' tői meg­bízatása megszűnik, ez a belügyminiszlernek a törvény­hatóság első tisztviselője utján haladéktalanul bejelentendő. Az üzlet vezetésével megbízottnak az üzletből való kilépése, elhalálozása vagy az üzletvezetői megbízás meg­szűnése esetén, az üzlet tulajdonosa vagy tulajdonosai azonnal gondolkodni tartoznak, ho c'y az üzletet oly egyén vezesse, ki a jelen szabályrendelet 2. § ában elő­irt minősítéssel rendelkezik. Mindazon esetben, midőn az űzlel kiskorúak vagy jogi személyek részére gyakoroltalik a 2. §-ban meg­határozott kellékekkel az üzletvezetőnek kell bírnia. Az özvegy, ha e kellékekkel önmaga nem rendel­kezik, férjének üzletét szintén csak szabályszerű képesí­téssel biró üzletvezető alkalmazása mellett folytathatja. 4. §. Szigorúan vett mérgek (111007/94 B. M' szabályrendelet V-ik táblázat) elárusilására szóló engedélyt, a fűszer cs anyag kereskedők a belügyminisztertől csak az esetben nyerhetnek ha, személyi megbízhatóságukat erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják. 5. §. Azon gyógyszerárú (drogue) kereskedőknek, a kik gyógyszerészmesteri vagy gyógyszerésztudori ok­levélel bírnak, a közön-ég megtévesztésének kikerülése okáért tiltva van gyógyszerész czimüket gyógyszeráru üzleti viszonyaikban feltüntetni, vagyis a gyógyszerészi czimet czégtáblájukon, üzleti irataikban, levelezéseikben cs hirdetéseikben használni. 6. §. Az engedély iránti folyamodványok a belügy­miniszterhez czimezve s kellően felszerelve az illető törvény­hatóság első tisztviselőjénél nyújtandók be, ki azt a tiszli főorvos véleményének meghallgatása után indokolt javaslat kíséretében a belügyminiszterhez terjeszti fel. 7. §. Gyógyszeráru kereskedéseknek és mérges anyagok elárusitasával foglalkozó üzleteknek engedely nélkül való megkezdése és üzése az 1884 évi XVII. t. cz. 158. §-a a) pontjának rendelkezése alá esik. Az ily üzletek szabályellenes vezetése az 1895 évi január hó 14 én 111005/94 sz. a. kelt belügyminiszteri körrendelettel kiadott szabályrendelet 10. §-a szerint büntetendő. A ki a jelen szabályrendelet 5. §-ában foglalt rendelkezést megszegi, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénz­büntetéssel büntetendő, ismétlés esetén pedig az adott engedély megvonható. Ugyancsak kihágást követ el és ugyanezzel a bün­tetéssel büntetendő az az üzlet tulajdonos vagy tulaj­donosok, úgyszintén az az özvegy, a ki illetőleg a kik jelen szabályrendelet 3 §-a liarmidik, illetőleg ötödik bekezdésében foglalt rendelkezést megszegik. Az előző kél bekezdésben me^lntározotl kihágások eseteiben az eljárást a belügyminisztérium állal I8i6 évi 3ji>47 sz. a. kibecsátott rendelet szabályozza. 8. §. E szabályrendelet a hivatalos lapban való közétetele napján lép atályba. 7319 —190'). K. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. Tudomásulvétel és alkalmazkodás végett közlóm, miszerint Pest-Pílis-Sjlt-Kis uavármegye község nevei az 1898. IV Icz. 2. §-a és az orsz. községi törzskönyv bizottság javaslata alapján a m. kir. Belügyminiszter ur 91057. száinu rendeletével m „'állapíttatván, a következő községek nevei leltek a következő módon helyesbítve illetve megváltoztatva. 1. Abonyi járás. Jász-K arajenő Karajenőre. R 'kos Zagy varékosra. Tápió-Szele Tápiószelóre. Tapio-Györgfe Tapiógyörgyére. 2. Alsódobosi járás. Alsó-Dobos Alsódobosra. Alsó­Némcdi A sónémedirc. -Felső-D jbos Felsődobosru. Peszer­Adacs Peszéradacsra. Paszta-Vacs Puzztavacsra. Tatár­Szent Giörgy Tatarszengyőrgyre. Uj-ll irtyánUjhartyánra. 3. JJiai járás. Bu lakesz Budakeszire. Jenő Buda­jenőre. Kis-Telany Kistétányra. Nagy-Tetány Nagytétanyra. Török-Bálint Törökbálintra. 4. Danacccsei járás. Duna-Egyháza Dunaegyházára. Duna-Palüj Dunapalajra. Duna-Vecse Dunavecsére. Kis­llarta Hartara. Szalk-Szent-Márton Szalkszentmártonra. 5. Gödöllői járás. Csik-Tarcsa N igytarcsára. Hévíz G ilgahévizre. Hévíz-Györk II •vizgyörkre Kis-T.irosa Kis­tarcsára. Rákos-Csaba Rikoscsabára. Rákos-Kereszlur R ikoskereszturra. Vácz-Szent-L iszló Váczszentlászlóra. 6. Kalocsai járás. Szent B -nedek Dunaszent­benedekre. 7. Kiskőrösi járás. Csanád Érsekcsanádra Kis-Kőrös Kiskörősre. Nádudvar Nemesnádudvarra. Szent-István Bijaszenilistvánra. Vadkert Soltvadkert. 8 Kunfélegyházai járás. A's >-Szen Petii Péter­monostorára. Jasz Szent-László Jászszentlászlóra. Kis­Kun-Majsa Kiskunmajsára. Ó-Kécske Oltécskére. Puszta­Péteri Palmonostorára. Szent-Lőrincz Kohány szent­lőrinczre Uj-Kékcse Ujkékcsére. Újfalu Tiszaujfalura. 9 Kunszentmiklósi járás. Jász-Kerekegyháza Kerek­egyházára. Kun-Szent-Miklós Kunszentmiklósra. 10. Monori járás. Gzegléd-Berczel Gserőberczelre. Kis-Pest Kispestre. Tápió-Sáp Tápiósápra. Tápió-Süly Tápiósülyre. 11. Nagykátai járás. Nagy-Káta Nagykátára. Szent­Lőrincz-Káta Szentlőrinczkátára. Tápió-Bicske Tabió­bicskére, Tápió-Ság Tápióságra. Tápió-Szecső Tápió­szecsőre. Tápió-Szenl-Marton Tápiószentmártonra. Tó­Almás Tóalmásra. 12. Fomázi járás. Békás-M gyér Békásmegyerre. Boros-Jenó Pilisborosjenőre. Buda-Kalász Budakalászra Üuna-Bogdány Dunabogdányra. Hidegkút Pesthidegkut. Kis-Aras/.i Kisaraszi. Nagy-Kovácsi Nagykovácsira. Pilis­Csaba Piliscsabára. l'i.is-Szántó Pilisszántóra. Pócs­Megyer Pocsmegyerre. Szent-Iván Pilisszentivúnra, Sziget­Monostor Szigetmonostorra. Tótfalu Talulótl'alura. Vörös­vár Pilisvöiösvárra. 13. liáczkevei járás. Haraszti Dunaharasztira, Kis­Kun-Laczliáz i Kiskunlaczházára. Lóré Lórévra. Sziget­B.'cse Szigetbecsére. Sziget-Csép Szigetcsépre. Sziget­Szent-M irton Szigelszentmártonra. Sziget-Szent-Miklós Szigetiszentmiklósra. Sziget-Újfalu Szigetujfalura. 14. Váczi járás. Bottyán Váczbottyánra. Djka Váczdukára. Dunakesz Dunakeszire. Kis-Némedí Kis­némedire. Kis-Szent-Miklós őrszentmiklósra. ICis-Ujfalu Váczkisujfalura. M.icsa Gilgamácsára. Pü-pök-Hatvan Püspökhatvanra. Rákos-Palota Ráko-p ilotára. Ritót Váczrálótra. Szilágy Püspbkszilágyr.i. Tot-Györk Csalga­györkre. Uj-Pest Újpestre. Vácz-Harlyán Váczhartyánra. Nyíregyházán, 1900. november 20. Mikecz János, alispán. 28007—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Kinevezés. Főispán ő méltósága a törvényhatóságnál üresedés­ben levő közigazgatási gyakornoki állásra Marik Pál bédapesti lakos jogszigorlót kinevezte. Nyíregyháza, 1900. november 24. Mikecz János, alispán. 27432—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A Járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének 6s a községek elöljáróinak. Hivatkozva a f. évi október hó 22-én kelt 25022 K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy a T.-Lök községben fellépett sertésvész folytán elrendelt zár folyó évi november hó 18-án feloldato t. Nyíregyháza, 1900. november 20. Mikccz János, alispán. 27419—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értésitem, hogy az Eperjeske községhez tartozó Jármy Imre féle tanyán 25 drb. sevtés vész miatt el­hullott s ez okból a községben és tanyán lévő sertés állomány zár alá helyeztetetl. Nyíregyházán, 1900. november hó 19. Mikccz János, alispán. 27567—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a folyó évi október hó é-án kelt 23655 számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Téth községben fellépett sertésvész folytán elrendelt zár f évi nov. hó 19-én feloldatott. Nyíregyháza, 1900. nov. 21. Mikecz János, alispán. 27392—1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a T.-Polgár községhez tartozó Munk-kis tanyán 1 drb. kutya veszettség miatt agyon­veretelt s cz okból a tanyán levő összes kutyák kiirtaltak. Nyíregyháza, 1900. nov. 19. Mikecz János, alispán. 27657 — 1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Uj feliérió községben Kálmánczhelyi Gábor 2 drb. lova rüh-kor miatt zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1900. november 22-én. Mikecz János, alispán. 25918 — 1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A'. 1891. évi XII. törvény alapján szervezett birtokossági költségelőirányzatok és számadásokra vonat­kozó eljárást ismertető 75473,900. 3zámu földniivelési m. kir. miniszteri rendelet másolatát tudomásvétel és további ejárás végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. november IG. Mikccz János, alispán. (Másolat.) Magyar királyi földmivelésügyi miníster 75473. szám VII. 1900. Körrendelet. Kérdés intéztetett hozzám, hogy az 1891. évi XII. t. cz. alapján szervezett birtokosságok költségvetései és számadásai felülvizsgálat végett a törvényhatóság elé terjesztendők e vagy sem. Egyöntetű eljárás biztosítása czéljából a belügyminiszter úrral egyetértóleg — értesitem a törvényhatóságot, hogy az 1894 evi XII. t. cz. alapján szervezett birtokosságok költségvetései és számadásai mint a községi háztartási költségvetés illető'eg szám idás mellékletei — beter/esztendőt ugyan a törvényhatósághoz, de a törvényhatósági közgyulét a birtokossígi számadásnak illetve költségvetésnek egyes tétéleit érdemileg nem birálliatja felül, hanem azok jogeris megállapítását egyszerűen tudomásul veszi. Az 1891. évi XII. t. cz. 10. §-a értelmében a birtokosságok kiadásai a községi költségvetéssel együtt — de a többi kiadásodtól elkülönítve lévén megállapitandók, a birtokossági bevételek és kiadások előirányzata, valamint számadása — mely­nek az előirányzatai teljesen azonos elbánásban kell részesülnie — a községi költségvetéshez illetve számadás­hoz külön mellekletként csatolandó. A törvényhatósági közgyűlés elé terjesztett községi háztartási költségvetés és számadás a birlokossági költségvetéssel és számadással kiegészítve a községi háztartás képét a maga egészében feltárja cs ezzel a törvény czélji el van érve. A törvény­halósági közgyűlés ezen birtokossági költségvetéseket, illetve számadásokat azért nem bírálhatja felül, mert az 1891. evi XII. t.-cz. 10. §-ának két utolsó bekezdése valamint 11. §. értelmében, ha a birtokosság ügyeit a községi elöljáróság vezeti az elöljáróságot ezen minőségé­ben is a képviselőtestület s illetőleg az elsőfokú lutósig ellenőrzi, ha pedig a birtokosság szervezkedett, a bir­tokossági tanácsot, a birtokossági közgyűlés, ezt pedig első fokon a közigazgatási bizottság van hivatva ellen­őrizni (l. a. 9 §. t.) felhivom a tőrvényhatóságot, hogy ezen rendeletem megfelelő közzétételéről gondoskodjék. Budapest, 19J0. október hó 19-én. A miniszter helyett; Kiss, s. k. államtitkár. 27019 — 1900. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A dadai alsó járás főszolgabirájának 856. Kih. sz. alatt kelt körözvényét szabályszerű nyomozás végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1900. november 15. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 856—900. Kih. Körözvény. Molnár Lajos volt t.-eszlári lakos kihágási ügyben jogerős ítélettel 10 korona pénzbüntetésben mirasztalt egyén ismeretlen helyre távozott, felkéretnek a hatóságok, hogy nevezet­tet saját hatáskörük területén nyomoztatni, és feltalá­lás esetén alulirt főszolgabírót értesíteni szíveskedjenek. T.-Lök, 1900. november hó 9-én. Főszolgabíró. (P. H) A kisvárdai járás főszolgabírójától. 12660--900. K. Körözés. Karász község határában Fried Lajos Sulymos tanyai lakos juh nyájában a folyó november hó 9-án

Next

/
Thumbnails
Contents