Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-02 / 48. szám

költőnek ki már müveivel és telteivel magát hallhatatlaná tette, emléke érczben megörökítve marad fenn, a nemzet filléreiből letrehozva. Ennek megvalósítására alakult Budapesten, élén nemzetünk jelenleg kimagasló alakjaival egy bizottság, melynek czélja, hogy a nemzet összegyűjtött adományaiból a szobor létrejöjjön, hogy a költő alakja, érczben öntve, az ország szivében, székesfővárosunkban nemzedékeken keresztül hirdesse a magyarnak, hogy hónára rendület­lenül hűnek maradva, itt kell élni és meghalni. Vörösmarty Mihály azon korban élt, midőn a nemzet öntudatára ébredve, nagyságának, erejének tudatára jőve, megkezdette az ujjá születés dicső munkáját; láng­szavávat a honszerelem tüzétől égő verseivel buzdította e nemzetet, és az elsők közölt volt kik e korban a nemzet jövőjén áradhatlanul dolgoztak ; verseivel, irályá­val, megismertette feltárta nyelvünk szépségeit és magyarrá tette a nemzetet. Az ő szózata immár a nemzet imája lett, annak minden igéje mélyen bele van vésve a honfiszivekbe, mint a haza szeretet tizparancsolatja, az ő szózata az, mely felzeng ajkainkon nemzeti örömünnepeink alkalmá­val, és az ő szózata volt az, mely biztatott, reményt támasztott a nemzet keserű megpróbáltatásának napjaiban. Szabolcsvármegye közönsége, mely hazafias érzü­letének, a szépért és nemesért való lelkesedésének oly sok izben tanújelét adta, bizonyára ez alkalommal is önmagához méltóan fog áldozni dicső költőnk emlékének és nem fog késni adományaival hozzájárulni annak meg­megvalósitásához, hogy Vörösmarty Mihály szobra mi­előbb felállíttassák. A szobor költségeihez való gyűjtéssel a főszolga­bírókat és Nyíregyháza város polgármesterét bíztam meg és elvárom a községek elöljáróitól, miszerint őket haza­fi is működésükben támogatni, kötelességüknek fogják (ismerni és mindent elfognak kövelni, hogy a vármegye közönsége minél tekintélyesebb összeggel foglaljon helyet azok sorában, kik a szobor megvalósítását adományaik­kal lehetővé tették. Nyíregyházán, 1000 november 23-án. Mikecz János, alispán. * * * Bájos kis ünnepély folyt le tegnap d. u. 2 órakor a helybeli nöipariskola helyiségében. Adorján Ferencz főgimnáziumi tanár lelkes és körültekintő rendezése mellett a vezetése alatt álló kisded önképző-kör ülte meg a hallh italian költő születésének 100-ik évfordulóját. A kicsiny, de illusztris társaság, mely az ö:iképző-kör első nyilvános szereplésén jelen vo't túlnyomóan hölgyek­ből állott. Ők hát csak a műsort élvezhették, de annak a néhány férfinek a szeme, kik eme nyilvánossága daczára is majdnem családi ünnepen — mindössze 40 személyre szóló meghívó ment széjjel — megjelenhettek, igaz örömmel legelt ama 12 bájos lánykán k örömtől iljuságtól derűs és a szereplés izgatottságától kipirult arczán, kik közül a szereplők olyan vonzóvá, olyan kellemessé 'udtak lenni első fellépésükkel is egy délután. A műsor első száma Imre Emma felolvasása volt. Lendületes irályu alapos tanulmányra valló munkája Vörösmartyt méltatta, helylyel közzel meglepő önálló­sággal. Utánna Kovács L-mke szavalta „Szép Ilonká"-t lágy behízelgő hangján. Megsemmisítve ama téves elő­ítéletünket, hogy a hosszú költemény elszivalása erőit megfogja haladni. Az utolsó versszakok szépségeit épp ugy ki tudta emelni, mint az elsőkéit. Ezután Prok Margit csicserget a „Szép asszony"-ról. Majd az „Élő szobor"-t adta elő hatalmas drámai erővel Szőllőssy Anna, kinek csengő tiszta hangjával még a szomszéd termek is megteltek, pedig mint hűljük nem is lépett orgánumával teljes actióba. Végűi Géczy Giza mondta el kedves egyszerűséggel a Pelike történetét, a ki még a mamája kínálta galus­káját és - pedig ez nagy szó — megvetette a szomszé­dok Juliskájáért. Kégly Szerén úrhölgy és a vezető tanár úr fára­dozásai a legszebb sikert teremtették meg. Most már mi csak azt kiálltjuk szívvel lélekkel: „Csak előre", hogy értett s így csak az első pínzügyí nagy műveletre lehet kilátásuuk. (Itt Juiás C'ókká válik ajkadoa a kollega megszólítás. Komtnen'áisz, segitsz, uyilváu uiist értett mint a mit irt. Jtukó te bándot öreg bácsikádat, ezért a nagy vikáczióbm nem kapsz egyszer ozsonnát.) Jil mulattam kedves soraidon, bár tudsz te fiim •czebbet is, jobbít is. Az írásod szépen j ívult, haoem Jankó — valami bibije vin a vicczadnek. Éa tömör, (vessző) szívhez szőlő hio^ról énekeltem ám. Tömör hangot és szívhez szóló hangot emlegettem és uem példáztam tömör szivröl. A vessző ki maradt és ezt te nem lultad volna? Te ezen a szedő-szekrényben maradt vesszőparipán lovagoltál. E'.ért (nost nn.< mir a te hangod kritizálom) a vicc'.ed bors szemtelen lett, azaz nincs benne borsszem. Iliáoyiik beőle a bors aromáji. Csípést érzek csupán, de ez nem az a pikáns csipás aminek az alkalmatlan­kodisa is gyönyörűség — h\nem más. A mi itt csip az uem a bor?. Feketének elég sötét, aprónak is elég kicsinyes, de mégsem emlékeztet a borsra, hanem olyan csipő állatkára, a melyik a maga hizlalására szijja magát tele a bőrön, nem törődve azzal, hogy a csipás helyén csúnya nyom marad. Jankó öiisém! Lovagiasabbnak tartalak, mintsem hogy komolyan vádoljalak, de hibás vagy mégis. Meg moudom miért: nincs előtted semmi tekintélye annak a mi vidéki, e* az ostobi fogyatkozásod a nevelés hibája erről te nem tehetsz. Nem beszélek veled komolyan a vidéki újságírás otinja binjáról, ezt, nem tehetem már a csörgősipka miatt sem, a mit viselsz, de ha lejösz hozzám szün­időre, sok olyan dolog világosodik meg előtted a mihez most uem értesz. í R V I D Í3 H legközelebb ismét lehessen részünk ilyen kedves látni és hallani valókban. * * * A nyíregyházi közs. polg. leányiskola deczember hó 1-én d. e. a órakor Vörösmarty születésének 100 ik évfordulója alkalmából iskolai emlék-iiunepet rendezett. Az ünnepi be-;zédct dr Vietórisz Jozséf tanár tartoitaj lelkes szavakban emlékezvén meg Vörösuiartyról, miut költőről, ki kora hinguiatáűak oly megrázó szavakban tudott kifejezést adni s mint emberről, ki minden szép­ért s jóért e kesülni tudó neme3 szivével atyja vol­azoknak a magyar költőknek, a kiknek fényét, dicső­ségét ma csodálattal szemléljük, de a kik az o segít sége nélkül talan nem tudtak volna fölemelkedni a főid porából a kö.tői dicsőség magaslatára. A nagy hatást aeltett beszéd utáu Steinfest Mitild Ili. o. n. c,ic<3 regte el Vörösmarty Midárhangok czimü kő teményét, majd Ssigety Irén lV.o. n. szavalta A szegény aszouy könyvét. A szózatot méltatta ezután Molnár Djra IV. o. n. s végül Kertész Béla IV. o. u. szavalta el Vörösmarty Síép I onka c/lnű kő.teményét. Az úkola dalosköre által enekelt Siózat és Ilymnu.-z képazett méltó keretet a szépen sikerült üun-pélyhez, melyek fényét emelte az, hogy városuuk polgármestere, főjegy­zője, ííymnasiumuak ós a kö^piati elemi iskola igazga­tója, Giduly H jnrik ág. ev. lelkész és több iskolaszeki tag is megjelentek, hogy résztvegyenek az iskola ün­nepén. TANÜGY. A felső-szabolcsi ev. ref. tanítók egyesülete folyó 1900. évi deczember hónip 1 t-dikén Nyíregyházán, az ev. ref. uj iskolaépületében rendes közgyűlést tart, melyre az egyesületi tagokat s a gyűlés tárgyai iránt érdeklőd J egyházi és világi hatóságunknak tagjait van szertncséin tiszteletlel meghívni. A közgyűlés ' 210-kor veszi kezdetét. ­A közgyűlés ' drgyai: 1. Elnöki megnyitó beszéd után a legközelebb meg­tartott egyesületi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2. Lengyel Józset nyíregyházi tanitó felolvasása a „Vallás erkölcsi nevelésről a családban és népiskolában." 3. Dclczeg Sándor kemecsei tanitó, egyesületi al­elnök a meghiusult lelkészi és tanítói temetkezési szövet­kezet omladékain felépítendő ujjabb s czélszerűbb tanitói temetkezési szövetkezet módozatait terjeszti elő. 4. Vélemény nyilvánítás a futiszteletü egyházkerület által készítendő népiskolai tantervre vonatkozólag. Nánási Gyula nyírbátori és Kovács Józset szakolyi tanitók hozzászólásuk után. 5. Bán Lajos nyíregyházi org. tan'tó által össze­gyűjtött és szerkesztett „Temetési énekes könyv" be­mutatása és méltatása. 6. A Kis-Várda vidéki ref. tanitói járáskör által felterjesztett ügyek feletti intézkedes. 7. Az Eötvös alap és tanitókliáza tárgyában érkezett felhívás. 8. Az egyesületi tagok nyilvántartásának ügye. Kérjük az egyesület tagjait, hogy e században utolszor tartott közgyűlésünkön hozandó határozataink által a jövő század elején a jövő századra kihaló, egyesületi életünkre nézve j ívu.ik it czélzó munkálkodást végezhessünk: e gyűlésre minél szám isabbai szíveskedje­nek megjelenni. Hogy összetartásunk, egyetértésünk, által érvényesüljön azon valláserkölcsi igazság: S'gits magadon, Isten is csak ugy segit meg !" Kelt Nyíregyházán, 1900. november 27. Lengyel József, Horváth István, egyesületi főjegyző. egyesületi elnök. ÚJDONSÁGOK. — Rendkívüli közgyűlés a vármegyénél Mint halljuk, több sürgős elintézést igénylő ügy letárgyalása végett rendkívüli közgyűlés lesz a vármegyénél e hó folyamán, valószínűleg a karácsonyt megelőző héten. Mis itt a levegő is. A nyíri puszlák — meg az Andrássy-ut, és te már holmi kis érmes színezésen akadsz fenn ! Htgyj békén minket Jankó! Nekem u^yau elég széles a hátam kiállóm ha döugeted, de holmi vék­nyabb legénykét a kinek tollára mé^is szükség van itt a vidéken, örökre elriasztanál az írástól az ilyen szamárkodással, mert a guay ereje nagy Lágy méltá­nyos ue borsozd be ezt a fekete kenyeret és bízzál egy pirinyót, elragadtatásában színes hasonlatokat gyártó de azért józan vidéki bác ikádban. Nagy regruta vagy te Jankó! Most is, Orphemos és leouiui c illaghu lisos színeid, dohosak és copfosak, meg szerencse hogy én nem vagyok olyan rosszakaratú mint te, mert különben ágairól szakadt erőlködésed épanséggel nem értettem volna meg. Az vigasztal (ne gondolj e szónál vigadó bútor­darabra), hogy a — többi közt — írtad ezt a fölösleges üzenetet és a többi — ügyes, szellemes mulattató dolog volt. Bántott az érem pazarlásom öcsém ? Az érem kavargás felkavarta gyönge idegzeted ? Arra való az analgetika, hogy segítsek rajtad, íme egy kis brómkáli — egy pirhuzam: Nincsen olyan derék magyar élezlap mint — a Borsszem Jankó. Előfizetési ára egész évra 16 korona, fél évre 8 korona. E őfijethjtni a kiad Jhivata'b™. Badapíst, kere­pesi-ut 54, Isten veled kedves öcsém. Kötekedő czikkecské* ket ne juhozzál. Miradj mindig IKUIÍS bors, akár hogy hány vet a sors ós ok nélkül sok' se tors-alkodjál. Ölel bátyád a Nagyhevedelinii Kolléga. U. i. Tisztelem a pipát es kezeit csókolom kedves mamádnak. s — Kivándorlók sorsa. Az alispán a vármegyénk területen is sajnos mérvben föllépő kivándorlási hajlan­dosagokkal szemben a következő rendeletet intézte a kozsegek elöljáróihoz: A saó-paolói osztr. magy. kontul a közös kül­ügyminiszter ur utján a m. kir. belügyminiszter úrhoz mtezett jelenteseben szomorú képét nyújtja azon álla­potoknak, mely a lelketlen ügynökök esábitása folytán a Brazíliába es Dél-Amerika más államaiba kivándorolt mas allambeh polgárok osztályrészéül jut, azok sorsát a következőkben ecseteli. Ezen szerencsétlenek a Ligure Amerikána avagy Ligure Italiana nevezetű olasz hajózási vállalat lelketlen ügynökei által azon luzug Ígérettel, hogy ott az állam­tol löldet, nagyobb mennyiségű szarvasmarhát és más allatokat, jelentékeny mennyiségű szerszámokat fognak kapni, elcsábíttatván, csak megérkezésükkor tudták meg, hogy sem földet s a többi igert kedvezményeket nem kapjak meg. hanem legfeljebb mint napszámosoknak kell a kávé ültetvényeken dolgozniok, de még ilyen nap­számhoz sem igen tudnak jutni, látva csalódásukat haza kívánták térni és összetett kézzel kérlék a konzult, hogy szállíttassa őket haza. A konzulnak azonban kérelmük teljesítése módjában nem állván, egy részök kénytelen volt napszámba állani. A szokatlan életmód és éghajlat mellett, mihez még a nyelvbeli nehézségek is járultak, azt eredményezte, hogy ezen bevándorlottak teljesen el­züilöttek és mindenükből kifosztva rongyosan és éhesen kisebb nagyobb csoportokban kóborolnak az ország bel­sejében, a nők erkölcstelen életre adják magokat, gyer­mekeiket elhagyják, kiket aztán az ültetvényesek vesznek magokhoz és nevelnek belőlük olcsó munkaerőt. íme a szomorú sorsa azoknak, kik meg nem elé­gedve azzal amit nekik az édes haza szolgáltatni képes, nem hallgatva az intő szózatokra, elhagyják magokat csábbittatni a fényes ígéretektől, hogy távol idegenben a lelketten ügynökök haszonlesésének váljanak áldozataivá. Felhívom, miszerint e körülményt a lakosság minél szélesebb körében, minden arra alkalmas módon köz­hirré tegyék, velők a Dél-Amerikába jutottak sorsait megösmertessék, a lelketlen ügynökök műveletei felől őket felvilágosítsák, és arra intsék a lakosságot, hogy nehogy a csábításoknak hive, magokat ily sorsra jutni engedjék, az emiitett körülményeket ismételten és ismé­tellen a lakossággal közölve, a lelkészeket és a község intelligensebb lakosait ebbeli feladalukbani támogatásra felkérve, a rendelkezésükre álló minden törvényes esz­közzel hassanak oda, hogy honfitársaink közül azok, kik esetleg a csábításokra hallgatva Dél-Amerikába kimenni szándékoznának a biztos pusztulástól, megsemmisüléstől megóvassanak. Azon kivándorlókat kikről tudomással bírnak, hogy czéljok az említett helyre kivándorolni, szándékokról személyesen lebeszélni igyekezzenek, feltárva előttök azon nyomort, mely biztos osztályrészük leend. A kivándorlási mozgalmat a legnagyobb figyelem­mel kisérjék a kivándorlásra csábító hirdetmények, külö­nösen a Ligure Americána hirdetményeinek tarjesztését minden rendelkezésökre álló eszközzel megakadályoizák, azok ügynökeit nyomozzák ki és ártalmatlanná tételök és inegbüntetésök iránt haladéktalanul intézkedjenek. Az itt előadott utasításokhoz szigorúan alkalmaz­kodva, azokat pontosan betartva elvárom és hiszem, hogy mindent elfognak követni arra nézve, hogy vár­megyénk lakosai megmentessenek attól, hogy a csábító szavakra hallgatva, távol hazájoklól nyomorultan vessze­nek el. — A főgimnázium uj épületének kérdésében — mint az ismeretes — lényeges és döntő momentum­ként merült fel a terv, hogy a főgimnázium épülete a kir. pénzügyigazgatóság czéljaira a pénzügyminiszternek megvételre felajánltassék. Mint értesülünk a pénzügy­miniszter a napokban értesítette a helybeli pénzügy­igazgatóságot, hogy a kérdéses épületre nem reflektál. — Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminisz­ter az Erzsébet kőzkórház alapszabályait és házi rendjét jóváhagyta. — Uránia előadás. A vasárnap délu.áui Uráuia ifjúsági előadáson közkívánatra és az ifjúság okulására az igazgatóság a spanyol bikaviadal czimü érdekfeszítő moz'ó-féuykép csoportozitot is el>5adja. Igy az ifjúság olc^ó költséggel két előadás előnyét fogji élvezni. — Kubelik Jan hangversenye f. hó 12-én, szerdán fog a Korona dísztermiben megtartatni. A fiatal hegedü­óriás iránt Budapesten oly nagy érdeklődés mutatkozott, hogy 14-én már ötödik estélyét adja a Vigadó összes­termeiben. — Jegyek kaphatók Ferenczi József könyv­kereskedésében, a hol az összes előjegyzett helyek már ki is válthatók. — Esküvő. Gáspár Géza m. kir. posta és táviró tisztviselő a napokban tartja esküvőjét Böksházy Vilma kisaszonnyal, a helybeli polgári leányiskola igazgatónőjével. — Halálozás. Péczeli Péczely Kálminoé, született B jkor Mlria, szimos rokonii nevbsn i«, fájdilomtnal jelenti szeretett férjepéczeli Péczely Kálmán nyugalm. rrvszéki tiszt viselőnek, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, fjlyó év november hó 26-án este 6 órakor végei­gye igülésbdu, életének65-ik, boldog házasságának 29-ik évében történt kimultát, a feledhetetlen hű férj, fárad­hatatlan apának, nagyapának, vőnek, valamint testvér­nek. A boldogultuak hll.t tetemei a róm. kath. egyház szertartásai szerint, folyó ho 28 án V,3 órakor a uagy­kállói utczai 53 ik számú házából, a vasúti sírkertbe fognak örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 29-én reggel 9 órakor & róm. kath. templomban fog a minienha'óiak; bemutatni. Nviregyházán, 1900. évi november hó 26 án. özv. Pec.ely Kílmánné szül. Bijkor Mária, neje. Ozv. Galeóczy Liszlóné, szül, Páczely Ju'iánua, testvére. P. Géza, Bib.cz Andrásné síül. PeCíely Mirgit, Gizella, Istványi RíZiőué szül Péc.ely Erzsébet és Paula, gyermekei. Bibicz András, Istváuyi R-zső, vejai. Miriska, Biudika é-i K árika uiokái Kinnyú legy n a föld fáradh\t Ulau luiiiVii feleit ! — Űj népszínmű. A hajdúmegyni NáJu Ivaron november hó 28-án előadták egy helybeli ifjúnak, ki

Next

/
Thumbnails
Contents