Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)
1900-11-25 / 47. szám
Pí t R V I D É tositva, a másik a birtokost változtató telekkönyvi jószágtestekátlagos értékeinek kimutatása, végül a harmadik táblázat a telekkönyvi birtoktestek megterheltetésében előfordult változásokat tünteti föl, szintén a teher jogczime szerint osztályozva. Bár a táblázat a telekkönyvvezetőknek épen nem nagy gonddal készült kimutatásai alapján van fölállítva, az ingatlanok pedig nincsenek megkülönböztetve mezőgazdasági földbirtokok, házak, gyárak stb. szerint, mégis nagy vonásokban ezeket a számadatokat az ingatlan-forgalom méreteinek általános fölvilágositására elfogadhatjuk s mint ilyenek is méltán tarthatnak számot érdeklődésünkre. Az első táblázat adatait az 1898. év eredményeivel egybevetve, a következőkben mutatjuk ki. Birtokváltozások. esetek pénzértéke esetek pénzérteke száma 1000 kor.-ban száma 1000 kor.-ban Szerződés által 360,942 +99,087 3+9,398 509,897 Végrehajtás után 19,930 35,503 18,070 38,(i7B Halálosét folyt án 116,283 265,249 10+,074 252,515 Összesen: 499,615 800,430 474,007 801,177 A főösszegből látjuk, hogy 1898-ban 474.007 ingatlan cserélt gazdát 801,177.000 k. értékben, ellenben a mult évben 499.615 ingatlan 800,430.000 k. értékben, arnig tehát a birtokváltozási esetek száma 25 ezerrel emelkedett és ezzel az utóbbi 10 év legmagasabb színvonalát érte el, addig a tulajdonost cserélt ingatlanok össz-értéke csekélylyel, 700 ezer koronával kisebb, mint az előző évben. Ebből a nyers főtpérlegből is látjuk, hogy a gazdasági viszonyok kedvezőtlen hatása alatt az ingatlinok értéke hanyatló irányzatot követ. Még világosabbá válik ez ha a haláleset folytán történt birtokváltozásokat elhagyjuk, amelyek száma véletlentől függ, a hagyatéki érték pedig a forgalmi értéktől függetlenül állapittatik meg, amelyek tehát a gazdasági viszonyoktól függetlenül szerepelnek. A szerződés utján birtokost cserélt ingatlanok száma ugyanis 1898-ről 1899-re 11'/, ezerrel emelkedett, azok értéke ellenben 10 millió k.-val csökkent. A végrehajtás ulján eladott ingatlanok száma pedig 1900-al (10 0/,,) emelkedett, mig az árverési vételárak összege 3.1 millió koronával ment visza. Ez a két összehasonlilás pregnánsan mutatja ki a kedvezőtlen gazdasági viszonyok hatását. A szabad kézből való eladásokat gyakran, az árveréseket pedig mindig a birlokos rossz anyagi helyzete okozza, viszont az értékek aránylagos csökkenése statisztikai bizonyítéka annak a közismert ténynek, hogy a kedvezőtlen viszonyok hatása alatt az ingatlanoknak, uyy a földbirtoknak, mint a házaknak értéke alá szállott. Ezt világosan igazolja a második táblázat, amely a bitokost változtató birtoktestek átlagos értékét tünti föl. Volt ugyanis az átlagos érték koronában az egyes birtokváltozási jogezimek szerint csoportosítva^: 1898 1899 kor. % Szerződés 1460 1375 85 5.8 Végrehajtás .... 2140 J781 359 16.8 Haláleset . . . • • 2426 22 81 145 5.9 Összesen: 1690 Í6Ö2 88 5.2 Látjuk tehát, hogy az ingatlanok átlagos értéke 88 k. = 5.2"/o-kal ment vissza. De ha kihagyjuk a haláleset folytán történt birtokváltozásokat, akkor arra az eredményrejutunk, hogy a szabadkézből eladott ingatlanok átlagos értéke 85 k.-val= 5.8%,-kal, árverelteket pedig 359 k.-val= 16.8%-kal esett. Ez az utóbbi adat különösen jellemző és "szomorú, ezt a szomorú benyomást pedig fokozza, hogy az árverelt birtokok átlagos értékének ezt a hanyatlását nem lehet talán az 1898. évi magas átlagának tulajdonítani, mert ha az 1891 — 1895. lustrutn átlagait tekintjük, ezzel szemben is 115 k.= 7°/„ a hanyatlás. Végül tekintsük a harmadik táblázatot, amely a telekkönyvi megterhelésben előfordult változásokat tünteti föl — párhuzamosan az 1899. években. 1899 1898 esetek pénzértéke esetek pénzértéke száma lOOOk.-ban száma lOOOk.-ban TJi terhek keletkezése • önkénytes bekcblezés'által . 287,816 551,978 293,408 602,829 Végrehajtási bekeblezés által . 91,113 22,304 84,666 49,945 Hagyatéki beszolgáltatás által 34,503 18,834 33,411 14,312 Összesen: 413,432 622,116 411,485 667.086 sok benyomást szereztem e kedves helyen. Észre sem vettem, hogy a vakáczió lejárt, haza kellett mennem, megalőzőleg azonban elmeutem a grófné páratlan jóságát is megköszöuni. Soha sem feledem el azt a jóságos kedves arezot, szelid tekintetet, midőn biztatott, hogy jövőre ismét meglátogathatom a szép parkot ós a kastélyt, ha az égi Atya gondunkat viseli s él'et, s ezzel bánatos szemeit az égre függesztette. IV. A nyolezvanas évek elején Sárospatakra vitt sorsom tanúimányaiui folytatása s befejezése végett. Mint 17 éves ifjú társaimmal mindenütt jelen voltam, ho' kortes beszédeket tartotlak. Szeptember havában voltak a képviselőválasztások. A mádi, illetve a sárospataki kerület képviselő jelöltjei: gróf Szirmay József ós Kun Béla voltak. Amaz kormánvplrti, ez függetlenségi és 48-as programmal. Mindkét pártnak voltak vándor apostolai. Egy délután nagy csoportosulás volt a Bodroghid kispataki oldalán. Kortes beszédek folytak u'on útfélen. Egyik párt sem engedett. Mindkettő erősen tartotta magát. Most épen a kormánypárti kortesek beszéltek. A mint odaértünk, akkor ugrott fel egy nsgy esetlen ládára egy kis s;űrke szemű dereshaju emberke. Beszélni akart. Azonban a Budrogbid karfájára támaszkodva egy hórihorgoffiu egyszóval megakadályozta, lehetetlenné tette, pedik csak ennyit kiálltolt: „Wavrik" mire oly nagy zúgás, oly lárma keletkezett, hogy az ellenpárt hiába kiáltozta: .Halljuk Hilmayt." Elenyészett, kiáltó szó volt a pusztában. „Lg vele!" .Bodrogba a muszkavezetővel!" „Li az árulóval 1" „Üssétek agyon!" stb. És Wavrik mester, az ál, Halmay az egyszer veszére jö:t a f»lyó p írtjára kortes beszédet tartani. Tiz kéz is uyutt utáua, egy pillanat alatt a hid karfáján keresztül a B>drogba repült, mielőtt az ellenpárt, vagy a rendőrség megakadályozhatta volua. Régi terhek megszüntetése: Az árverési vételár elégtelensége miatt 12,278 10,939 9,537 11 179 Mas jogmegszünés miatt . . 235,590 336,037 215,563 4 41,605 Összesen: 247,868 346,976 2-25,090 452.783 Az uj és megszűnt terh. különb. 165,564 275,140 186,395 214,303 Szembe ötlik első sorban, hogy az önkéntes bekeblezési esetei 6. 400-al gyérült, azok összege pedig 51 millió k.-val ment vissza. Ez magában véve kedvező jelenség lenne, ha nem tudnók nagyon jól azt, hogy a megterhelés csökkenése nem a hitelszükséglet apadá°sára hanem arra vezethető vissza, hogy ingatlanokra kölcsönpénzt csak igen nehezen lehetett kapni Viszont ennek az adatnak a kedvező hatását teljesen lerántja az a tény, hogy a „más jogmegszünés" rovatban szereplő tétel, vagyis a tartozás kifizetése folytán törölt terhek összege 105 millióval kisebb, mint volt 1899-ben. Vagyis uj kölcsönt 51 millióval kevesebbet vettek föl, de viszont a régi terhekből 105 millióval kevesebbet fizetlek vissza, mint 1898-ban. Még sötetebb a kép, ha a leherállapoton a végrehajtás által előidézett változásokat tekintjük. A végrehajtás utján bekebelezett tehertételek száma fölszökött 6o00-al, azok összege pedig 2.4 millióval. Azon esetek szama, amikor az árverésen a hitelezők kielégítésére befolyt összeg elégtelensége miatt a terhek törlendők emelkedett 2700-al, amellett pedig csekély vigasz, hogy a torolt tételek összege vagy 240 ezer koronával kisebb mint volt 1898 ban, mert az 1899. év a maga 10.9 millió koronájával messze fölül áll az 1891—1897. évek átlagán, amely nem haladja meg a 6 millió koronát. Ez az adat azonban csak akkor helyeződik kellő világításba, ha egybevetjük az árverésen eladott birtokok szamával. Árverésen 1899-ben 19.930 ingatlan cserélt gazdát, ezen esetek közül pedig 10.939-ben kellett a vetelár elégtelensége folytán terheket törölni, vagyis az árverések 55°/ 0-ában nem jutott a volt tulajdonosnak semmi, mint földönfutó koldus hagyta el házát, vagy birtokát. De épen oly szomorú ez az egybevetés a megterhelési arány szempontjából is. Az elárverezett ingatlanok-értéke volt 35.5 millió kor., de emellett 109 millió teherre már nem jutott fedezet, vagyis ezen a 19.930 ingatlanon 35'/í milió érték melle t 55.4 millió teher volt, a megterhelési arány: 142°/,. Ha már most a teherállapot változásának végszámait tekintjük, azt az eredményt látjuk, hogy 1899-ben 275 millióval több terhet kebeleztek be, mint amennyit töröltek. Mig ez a többlet 1893-ban csak 214, az 1891 — 1897. évek átlagában pedig csak 187 millió volt ; a megterhelési többlet tehát 1898-al szemben 22 1 )/ ü, az 1891—97 évek átlagával szemben pedig 49 u/° emelkedést mutat. Ezzel befejezhetjük ennek a statisztikának az ismertetését. Mig az ingatlanok értéke az árverési statisztika szerint 1891—97-el szember 8„/°-kal, 1898-al szemben 16.8„/°-kaI hanyatlott, addig a megterhelések többlete a törlések fölött a fél év átlagával szemben 48 0/°, az előző évvel szemben 48„/° emelkedést mutat. Valóban szomorú számok! (é.) Urania előadás. Az „Urania" előadások iránt oly nagy mérvben nyilvánul az érdeklődés úgy a város, mint a vidék közönsége részéről, hogy a városi szinház szűknek fog bizonyulni a publikum befogadására. A jegyek iránt az előjegyzés már hetekkel ezelőtt megindult, úgy hogy az előadások anyagi sikere már is biztosítva van. A város és a vidék műélvező közönsége felhasználja a kedvező alkalmat, hogy mig egyrészt újból áldozzon a kegyeletnek, másrészt egy estét tudományos színezetű élvezetben töltsön el. És az „Urania" meg is érdemli az érdeklődést. A három előadás — hárotn műélvezet lesz. Igazán nem tudja az ember, melyik előadást válassza és nézze tneg. — Párizs 1900-ban — czímü képek sorozatában kárpótolja magát a néző az elmulasztott és meg nem látogatott párizsi kiállításért és megnyugtatja háborgó Mire politikai sorsai kihalászták — halott volt. Nem a víz ölte meg, hanem a hidláb sarkantyújának vas éle zú'.ta szét koponyáját. A nép ítéletre itélet következett. A tettesek elvették jutalmukat. Dd a bűnös is elvttte büntetését. Az áru'ó JudAs erőszakos halállal mult ki. Estve izgatottan hazamenve tárgyalluk a borzasztó esetet, felgondoltuk, hogy soha sem ártjuk magunkat a politikába. Ekkor hallottuk a házigazdánktól, a jó L'pcsey bácsitól, hogy ez az ál Halmay penziouá us pandúr komiszárus, a ki a szabadságharcz utáni szomorú időkben spion volt, azonos a gróf Kaminszky család árú^jával, megrontójával. V. 1883. ápril elején hosszú kocsisor ment azon az országu'ou, mely Kassáról Boldog-Kóváraljára vezet. A kocsikban ülők temetésre mentek. A sokat szenvedett Kiminszky grófné halt meg 54 éves korában. E^ész eddig hurczolta az élet terheit, mig végre drága Móric<jához juthatott. Addig kértem a nagybá'yámat mig elvitt a temeté.-re s még egyszer megláthittam a kedves helyet. Az emlék felett már szép kápolna épült — alatta volt a családi sírbolt. Nagyon örültem, hogy nagybátyám engedett kéré semnek, hisz akkor már értelmes ifjú voltam, rendkivül éidekelt, mert tud am a család egész történetét, mely történetet most azért újítottam fel, illetve vetettem papira, hogy azok, a kik taláu már hallottak valamit Körmendy Mór életéből, tudhassák hogy ó tulajdonképen g,öf Kaminszky Dienes lengyel főúr volt, ki éietét a magyar szabad*ágharcibau való részvétele miatt vesztette el. "így megérdemli, hogy emléke feljegyeztessék. ... _ 3 lelkiismeretét utólag avval, hogy a kiállitást 'jba ugyan nem is látta ott „helyben", de látta in efficzW» ezenkívül a párizsi élet számos oly jeleneteit is bemuta ja. az Urania", hogy a nézőnek helyes fogalma lesz Párizsról - és a sokat rágalmazott párizsi népet igazi mivoltában ismeri meg, minthogy maga is belemerül a párizsi életbe - nagyban emelik az illusiót a mozgo fenykepek, amint Loubet megnyitja a kiállitást — „A mozgó járda", A Champs-Elysées", „A pavillonok sora stb. es végül a gyönyörű katonai felvonulás: .A julius 14-iki nagy katonai revue." * i u » G^ in a" czímű s zines és érdekes daiab, nagy mérekben aktuahs érdekű látványosság. A távol Kelet legexotikusabb országát kétségkívül a legközvetlenebb módon mutatja be az Urania, mely költséget nem kiméivé egyenest Chmaból szerezte be az összes adatait. A mozgó fenykepek közzül a „pekingi utczai élet", „az Ópium hazak belseje", „Taku erőd bombáztatása", .Utcza Shankaiban" stb. czímű képek élénk és természethű reprodukczioi keltenek (eltűnést. Spanyolország fejezi be a sorozatot; a hidalgók országát ismerteti, V. Károly azon rég elmúlt birodalmát melyben nem nyugodott le a nap soha. A góth- és rnórvilag legszentebb legendás helyeit mutatják be a képek, hol keresztyén és arab uralom gyűlölködő emlékei békés költészettel egyesülnek. Átutazzuk Gastiliát, Andalusiát, branadat, Gibraltárt, végre Sevillában a bikaviadalok honaban állapodunk meg, hol az „Urania" összes mozgó fényképéi legsikerültebbjét mutatja be a .Bikaviadalok" ban. Kik látták már e tiz pereznyi bemutatást, nem győzik azt eléggé dicsérni, annyira idegfeszítő, izgató e kép, hogy a néző maga is izgalomba jön és megérti a forró vérű spanyol nép nagy, lázas ragaszkodását e nemzeti mulatságban. Jegyek mind három előadásra kaphatók Jakobovits Fanny kisasszony dohánytőzsdéjében és este a színházi pénztárnál. — Bővebbet a napi színlapok. Kubclik -lati. Irta : gróf Vay Sándor. Az utczán zuhogott az őszi eső s én dresszben álltam a szoba közepén. — Ha kimegy, elviszi az ördög, — mondta az éppen belépő orvos. Mindenféle nyavalya gyötrött ugyanis, makacs influenzával komplikálva. Fölhúztam a vállamat. Egy kicsit úgy, mintha azt mondtam volna: — Bánom is én . . . Az elsötétült délután alkonyatba veszett már, hogy a Royal-szálló foyerjúnak ragyogó világosságába beléptem. Egyik pajtásom mondta, hogy ma Kubelik is lejön közénk. Sarasate, Thomson és a többi nagy muzsikus hírneve mintha homályosodni kezde a prágai cseh fiúé mellett. Tombol, őrjöng, lelkesedik a tout Budapest, ha a hosszúhajú hegedűs megjelenik a pódiumon és mámorosan tapsol, mikor eljátsza Paganini variáczióit. Erről azonban beszéljenek a zenekritikus urak. Én majd az emberről mondok el egyelmást. Ha valaki szomorú, rendkivül kellemetes hatást tesz rá Jan Kubelik. Csöndes, szerény, szinte leányosan kedves a modora és jóságos szemeiből egyszeriben látjuk a sziv emberét. Semmi művészi hóbort, extravaganczia, nyegle arrogánczia nincs lényében. Mikor szállóbeli lakásáról félvállra vetett köpenyében lejött közénk, olyan egyszerűen, olyan teketória nélkül ült le, beszélt egészen mindennapi dologról, mintha már régtől fogva kedves czimboránk lett volna. És milyen őszinte. Nem talál abban semmi titkolni valót, hogy mikor a prágai zenekonzervatóriumot elvégezte, egy kis kotferkával és zsebében három forinttal érkezett Bécsbe. Nagyon szűk viszonyok közt élt olt Kubelik, s mikor egy kerékpáros-klubban jászott először nyilvánosan, 20 forintot kapott hegedüléseért. Egy zeneértő meghallva játékát, ajánlotta Bösendorfernek, a kinek egy konczertjén aztán 50 frt tiszteletdíjjal jutalmazták. Már ekkor amatőrök is hívogatták estélyeikre. Nagyobb, fényesebb társaságban annyira elfogódott, balos volt még akkor Kubelik, hogy elpirult, ha megszólították. De a hitvány, öt forintos hegedűből olyan hangokat csalt ki, hogy köny és mosoly mint varázsszóra váltakozott az arezokon. A Bösendorfer-konczert után kezdett hire először terjedni s a Neue Freie Presse kritikusa akkor irta róla, hogy néhány század előtt mint boszorkánymestert égették volna el. Egyik hangversenye alkalmából megismerkedett az ifjú művészszel Brosche Friegyes, bécsi többszörös milliomos, műértő és kiválóan nemeslelkü férfiú, a ki azonnal Reisnerstrassei palotájában ajánlott föl szállást Kubeliknak és egy remek, 12000 forintos hegedűvel ajándékozta meg. Rövid volt tehát az ismeretes művész-nyomor az ifjú hegedű-királynál, a kinek hire egyre jobban terjedt. Világhírét tulajdonképen Budapesten — 1899-ben nyerte. Kubelik rohamosan hódította meg Olasz- és Francziaországot, Angliát, Oroszországot és Romániát. Milanóban öt konczertet kellett adni Kubeliknak és mindegyik zsúfolásig megtelt. — Itt — mondá Kubelik az ő sajátos, rendkívül megnyerő szerénységével — ért az a szerencse, hogy Leoncavallóval megismerkedtem. Sonzognóhoz voltunk ebédre hiva, s a feketekávé után a mester eljátszotta legújabb operája, a Zazának második felvonását. Igen szép vonásai a családiasság, a hála is. Kilenczvenezer forintot keresett egy év alatt, s annak nagyrészét a cseh nemzeti bankba deponálta. Havonta négyszáz forintot küld édes anyjának s két fivérét is segélyezi. Sóhajtva emiitette, hogy fájlalja, hogy édes atyja már nem érte meg dicsőségét. Záróvizsgáján hallotta hegedülni, aztán csakkamar meghalt, Mikor első husz
