Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-25 / 47. szám

Pí t R V I D É tositva, a másik a birtokost változtató telekkönyvi jó­szágtestekátlagos értékeinek kimutatása, végül a harmadik táblázat a telekkönyvi birtoktestek megterheltetésében előfordult változásokat tünteti föl, szintén a teher jog­czime szerint osztályozva. Bár a táblázat a telekkönyv­vezetőknek épen nem nagy gonddal készült kimutatásai alapján van fölállítva, az ingatlanok pedig nincsenek megkülönböztetve mezőgazdasági földbirtokok, házak, gyárak stb. szerint, mégis nagy vonásokban ezeket a számadatokat az ingatlan-forgalom méreteinek általános fölvilágositására elfogadhatjuk s mint ilyenek is mél­tán tarthatnak számot érdeklődésünkre. Az első táblázat adatait az 1898. év eredményeivel egybevetve, a következőkben mutatjuk ki. Birtokváltozások. esetek pénzértéke esetek pénzérteke száma 1000 kor.-ban száma 1000 kor.-ban Szerződés által 360,942 +99,087 3+9,398 509,897 Végrehajtás után 19,930 35,503 18,070 38,(i7B Halálosét folyt án 116,283 265,249 10+,074 252,515 Összesen: 499,615 800,430 474,007 801,177 A főösszegből látjuk, hogy 1898-ban 474.007 in­gatlan cserélt gazdát 801,177.000 k. értékben, ellenben a mult évben 499.615 ingatlan 800,430.000 k. értékben, arnig tehát a birtokváltozási esetek száma 25 ezerrel emelkedett és ezzel az utóbbi 10 év legmagasabb szín­vonalát érte el, addig a tulajdonost cserélt ingatlanok össz-értéke csekélylyel, 700 ezer koronával kisebb, mint az előző évben. Ebből a nyers főtpérlegből is látjuk, hogy a gazdasági viszonyok kedvezőtlen hatása alatt az ingatlinok értéke hanyatló irányzatot követ. Még világosabbá válik ez ha a haláleset folytán történt birtokváltozásokat elhagyjuk, amelyek száma véletlentől függ, a hagyatéki érték pedig a forgalmi értéktől függet­lenül állapittatik meg, amelyek tehát a gazdasági viszo­nyoktól függetlenül szerepelnek. A szerződés utján birtokost cserélt ingatlanok száma ugyanis 1898-ről 1899-re 11'/, ezerrel emelkedett, azok értéke ellenben 10 millió k.-val csökkent. A végrehajtás ulján eladott ingatlanok száma pedig 1900-al (10 0/,,) emelkedett, mig az árverési vételárak összege 3.1 millió koronával ment visza. Ez a két összehasonlilás pregnán­san mutatja ki a kedvezőtlen gazdasági viszonyok hatását. A szabad kézből való eladásokat gyakran, az árveréseket pedig mindig a birlokos rossz anyagi helyzete okozza, viszont az értékek aránylagos csökkenése statisztikai bizonyítéka annak a közismert ténynek, hogy a kedve­zőtlen viszonyok hatása alatt az ingatlanoknak, uyy a földbirtoknak, mint a házaknak értéke alá szállott. Ezt világosan igazolja a második táblázat, amely a bitokost változtató birtoktestek átlagos értékét tünti föl. Volt ugyanis az átlagos érték koronában az egyes birtokváltozási jogezimek szerint csoportosítva^: 1898 1899 kor. % Szerződés 1460 1375 85 5.8 Végrehajtás .... 2140 J781 359 16.8 Haláleset . . . • • 2426 22 81 145 5.9 Összesen: 1690 Í6Ö2 88 5.2 Látjuk tehát, hogy az ingatlanok átlagos értéke 88 k. = 5.2"/o-kal ment vissza. De ha kihagyjuk a halál­eset folytán történt birtokváltozásokat, akkor arra az eredményrejutunk, hogy a szabadkézből eladott ingatlanok átlagos értéke 85 k.-val= 5.8%,-kal, árverelteket pedig 359 k.-val= 16.8%-kal esett. Ez az utóbbi adat különösen jellemző és "szomorú, ezt a szomorú benyomást pedig fokozza, hogy az árverelt birtokok átlagos értékének ezt a hanyatlását nem lehet talán az 1898. évi magas átla­gának tulajdonítani, mert ha az 1891 — 1895. lustrutn átlagait tekintjük, ezzel szemben is 115 k.= 7°/„ a hanyatlás. Végül tekintsük a harmadik táblázatot, amely a telekkönyvi megterhelésben előfordult változásokat tünteti föl — párhuzamosan az 1899. években. 1899 1898 esetek pénzértéke esetek pénzértéke száma lOOOk.-ban száma lOOOk.-ban TJi terhek keletkezése • önkénytes bekcblezés'által . 287,816 551,978 293,408 602,829 Végrehajtási bekeblezés által . 91,113 22,304 84,666 49,945 Hagyatéki beszolgáltatás által 34,503 18,834 33,411 14,312 Összesen: 413,432 622,116 411,485 667.086 sok benyomást szereztem e kedves helyen. Észre sem vettem, hogy a vakáczió lejárt, haza kellett mennem, megalőzőleg azonban elmeutem a grófné páratlan jó­ságát is megköszöuni. Soha sem feledem el azt a jó­ságos kedves arezot, szelid tekintetet, midőn biztatott, hogy jövőre ismét meglátogathatom a szép parkot ós a kastélyt, ha az égi Atya gondunkat viseli s él'et, s ezzel bánatos szemeit az égre függesztette. IV. A nyolezvanas évek elején Sárospatakra vitt sor­som tanúimányaiui folytatása s befejezése végett. Mint 17 éves ifjú társaimmal mindenütt jelen voltam, ho' kortes beszédeket tartotlak. Szeptember havában voltak a képviselőválasztások. A mádi, illetve a sárospataki kerület képviselő jelöltjei: gróf Szirmay József ós Kun Béla voltak. Amaz kormánvplrti, ez függetlenségi és 48-as programmal. Mindkét pártnak voltak vándor apostolai. Egy délután nagy csoportosulás volt a Bodroghid kispataki oldalán. Kortes beszédek folytak u'on útfélen. Egyik párt sem engedett. Mindkettő erősen tartotta magát. Most épen a kormánypárti kortesek beszéltek. A mint odaértünk, akkor ugrott fel egy nsgy esetlen ládára egy kis s;űrke szemű dereshaju emberke. Be­szélni akart. Azonban a Budrogbid karfájára támaszkodva egy hórihorgoffiu egyszóval megakadályozta, lehetetlenné tette, pedik csak ennyit kiálltolt: „Wavrik" mire oly nagy zúgás, oly lárma keletkezett, hogy az ellenpárt hiába kiáltozta: .Halljuk Hilmayt." Elenyészett, kiáltó szó volt a pusztában. „Lg vele!" .Bodrogba a muszka­vezetővel!" „Li az árulóval 1" „Üssétek agyon!" stb. És Wavrik mester, az ál, Halmay az egyszer veszére jö:t a f»lyó p írtjára kortes beszédet tartani. Tiz kéz is uyutt utáua, egy pillanat alatt a hid karfáján keresztül a B>drogba repült, mielőtt az ellenpárt, vagy a rendőr­ség megakadályozhatta volua. Régi terhek megszüntetése: Az árverési vételár elégtelen­sége miatt 12,278 10,939 9,537 11 179 Mas jogmegszünés miatt . . 235,590 336,037 215,563 4 41,605 Összesen: 247,868 346,976 2-25,090 452.783 Az uj és megszűnt terh. különb. 165,564 275,140 186,395 214,303 Szembe ötlik első sorban, hogy az önkéntes be­keblezési esetei 6. 400-al gyérült, azok összege pedig 51 millió k.-val ment vissza. Ez magában véve kedvező jelenség lenne, ha nem tudnók nagyon jól azt, hogy a megterhelés csökkenése nem a hitelszükséglet apadá°sára hanem arra vezethető vissza, hogy ingatlanokra kölcsön­pénzt csak igen nehezen lehetett kapni Viszont ennek az adatnak a kedvező hatását teljesen lerántja az a tény, hogy a „más jogmegszünés" rovatban szereplő tétel, vagyis a tartozás kifizetése folytán törölt terhek összege 105 millióval kisebb, mint volt 1899-ben. Vagyis uj kölcsönt 51 millióval kevesebbet vettek föl, de viszont a régi terhekből 105 millióval kevesebbet fizetlek vissza, mint 1898-ban. Még sötetebb a kép, ha a leherállapoton a végre­hajtás által előidézett változásokat tekintjük. A végre­hajtás utján bekebelezett tehertételek száma fölszökött 6o00-al, azok összege pedig 2.4 millióval. Azon esetek szama, amikor az árverésen a hitelezők kielégítésére befolyt összeg elégtelensége miatt a terhek törlendők emelkedett 2700-al, amellett pedig csekély vigasz, hogy a torolt tételek összege vagy 240 ezer koronával kisebb mint volt 1898 ban, mert az 1899. év a maga 10.9 millió koronájával messze fölül áll az 1891—1897. évek átlagán, amely nem haladja meg a 6 millió koronát. Ez az adat azonban csak akkor helyeződik kellő világí­tásba, ha egybevetjük az árverésen eladott birtokok szamával. Árverésen 1899-ben 19.930 ingatlan cserélt gazdát, ezen esetek közül pedig 10.939-ben kellett a vetelár elégtelensége folytán terheket törölni, vagyis az árverések 55°/ 0-ában nem jutott a volt tulajdonosnak semmi, mint földönfutó koldus hagyta el házát, vagy birtokát. De épen oly szomorú ez az egybevetés a meg­terhelési arány szempontjából is. Az elárverezett ingat­lanok-értéke volt 35.5 millió kor., de emellett 109 millió teherre már nem jutott fedezet, vagyis ezen a 19.930 ingatlanon 35'/í milió érték melle t 55.4 millió teher volt, a megterhelési arány: 142°/,. Ha már most a teherállapot változásának végszá­mait tekintjük, azt az eredményt látjuk, hogy 1899-ben 275 millióval több terhet kebeleztek be, mint amennyit töröltek. Mig ez a többlet 1893-ban csak 214, az 1891 — 1897. évek átlagában pedig csak 187 millió volt ; a megterhelési többlet tehát 1898-al szemben 22 1 )/ ü, az 1891—97 évek átlagával szemben pedig 49 u/° emelke­dést mutat. Ezzel befejezhetjük ennek a statisztikának az ismer­tetését. Mig az ingatlanok értéke az árverési statisztika szerint 1891—97-el szember 8„/°-kal, 1898-al szemben 16.8„/°-kaI hanyatlott, addig a megterhelések többlete a törlések fölött a fél év átlagával szemben 48 0/°, az előző évvel szemben 48„/° emelkedést mutat. Valóban szomorú számok! (é.) Urania előadás. Az „Urania" előadások iránt oly nagy mérvben nyilvánul az érdeklődés úgy a város, mint a vidék kö­zönsége részéről, hogy a városi szinház szűknek fog bizonyulni a publikum befogadására. A jegyek iránt az előjegyzés már hetekkel ezelőtt megindult, úgy hogy az előadások anyagi sikere már is biztosítva van. A város és a vidék műélvező közönsége felhasználja a kedvező alkalmat, hogy mig egyrészt újból áldozzon a kegyeletnek, másrészt egy estét tudományos színezetű élvezetben töltsön el. És az „Urania" meg is érdemli az érdeklődést. A három előadás — hárotn műélvezet lesz. Igazán nem tudja az ember, melyik előadást válassza és nézze tneg. — Párizs 1900-ban — czímü képek sorozatában kárpótolja magát a néző az elmulasztott és meg nem látogatott párizsi kiállításért és megnyugtatja háborgó Mire politikai sorsai kihalászták — halott volt. Nem a víz ölte meg, hanem a hidláb sarkantyújának vas éle zú'.ta szét koponyáját. A nép ítéletre itélet következett. A tettesek elvették jutalmukat. Dd a bűnös is elvttte büntetését. Az áru'ó JudAs erőszakos halállal mult ki. Estve izgatottan hazamenve tárgyalluk a borzasztó esetet, felgondoltuk, hogy soha sem ártjuk magunkat a politikába. Ekkor hallottuk a házigazdánktól, a jó L'pcsey bácsitól, hogy ez az ál Halmay penziouá us pandúr komiszárus, a ki a szabadságharcz utáni szomorú időkben spion volt, azonos a gróf Kaminszky család árú^jával, megrontójával. V. 1883. ápril elején hosszú kocsisor ment azon az országu'ou, mely Kassáról Boldog-Kóváraljára vezet. A kocsikban ülők temetésre mentek. A sokat szenvedett Kiminszky grófné halt meg 54 éves korában. E^ész eddig hurczolta az élet terheit, mig végre drága Móric<jához juthatott. Addig kértem a nagybá'yámat mig elvitt a teme­té.-re s még egyszer megláthittam a kedves helyet. Az emlék felett már szép kápolna épült — alatta volt a családi sírbolt. Nagyon örültem, hogy nagybátyám engedett kéré semnek, hisz akkor már értelmes ifjú voltam, rendkivül éidekelt, mert tud am a család egész történetét, mely történetet most azért újítottam fel, illetve vetettem pa­pira, hogy azok, a kik taláu már hallottak valamit Körmendy Mór életéből, tudhassák hogy ó tulajdonképen g,öf Kaminszky Dienes lengyel főúr volt, ki éietét a magyar szabad*ágharcibau való részvétele miatt vesztette el. "így megérdemli, hogy emléke feljegyeztessék. ... _ 3 lelkiismeretét utólag avval, hogy a kiállitást 'jba ugyan nem is látta ott „helyben", de látta in efficzW» ezenkívül a párizsi élet számos oly jeleneteit is be­muta ja. az Urania", hogy a nézőnek helyes fogalma lesz Párizsról - és a sokat rágalmazott párizsi népet igazi mivoltában ismeri meg, minthogy maga is bele­merül a párizsi életbe - nagyban emelik az illusiót a mozgo fenykepek, amint Loubet megnyitja a kiállitást — „A mozgó járda", A Champs-Elysées", „A pavillonok sora stb. es végül a gyönyörű katonai felvonulás: .A julius 14-iki nagy katonai revue." * i u » G^ in a" czímű s zines és érdekes daiab, nagy mér­ekben aktuahs érdekű látványosság. A távol Kelet legexo­tikusabb országát kétségkívül a legközvetlenebb módon mutatja be az Urania, mely költséget nem kiméivé egye­nest Chmaból szerezte be az összes adatait. A mozgó fenykepek közzül a „pekingi utczai élet", „az Ópium hazak belseje", „Taku erőd bombáztatása", .Utcza Shankaiban" stb. czímű képek élénk és természethű reprodukczioi keltenek (eltűnést. Spanyolország fejezi be a sorozatot; a hidalgók országát ismerteti, V. Károly azon rég elmúlt birodalmát melyben nem nyugodott le a nap soha. A góth- és rnór­vilag legszentebb legendás helyeit mutatják be a képek, hol keresztyén és arab uralom gyűlölködő emlékei békés költészettel egyesülnek. Átutazzuk Gastiliát, Andalusiát, branadat, Gibraltárt, végre Sevillában a bikaviadalok honaban állapodunk meg, hol az „Urania" összes mozgó fényképéi legsikerültebbjét mutatja be a .Bikaviadalok" ­ban. Kik látták már e tiz pereznyi bemutatást, nem győzik azt eléggé dicsérni, annyira idegfeszítő, izgató e kép, hogy a néző maga is izgalomba jön és megérti a forró vérű spanyol nép nagy, lázas ragaszkodását e nemzeti mulatságban. Jegyek mind három előadásra kaphatók Jakobovits Fanny kisasszony dohánytőzsdéjében és este a színházi pénztárnál. — Bővebbet a napi színlapok. Kubclik -lati. Irta : gróf Vay Sándor. Az utczán zuhogott az őszi eső s én dresszben álltam a szoba közepén. — Ha kimegy, elviszi az ördög, — mondta az éppen belépő orvos. Mindenféle nyavalya gyötrött ugyanis, makacs influenzával komplikálva. Fölhúztam a vállamat. Egy kicsit úgy, mintha azt mondtam volna: — Bánom is én . . . Az elsötétült délután alkonyatba veszett már, hogy a Royal-szálló foyerjúnak ragyogó világosságába be­léptem. Egyik pajtásom mondta, hogy ma Kubelik is lejön közénk. Sarasate, Thomson és a többi nagy muzsikus hír­neve mintha homályosodni kezde a prágai cseh fiúé mellett. Tombol, őrjöng, lelkesedik a tout Budapest, ha a hosszúhajú hegedűs megjelenik a pódiumon és mámo­rosan tapsol, mikor eljátsza Paganini variáczióit. Erről azonban beszéljenek a zenekritikus urak. Én majd az emberről mondok el egyelmást. Ha valaki szomorú, rendkivül kellemetes hatást tesz rá Jan Kubelik. Csöndes, szerény, szinte leányosan kedves a modora és jóságos szemeiből egyszeriben látjuk a sziv emberét. Semmi művészi hóbort, extravaganczia, nyegle arrogánczia nincs lényében. Mikor szállóbeli lakásáról félvállra vetett köpenyé­ben lejött közénk, olyan egyszerűen, olyan teketória nél­kül ült le, beszélt egészen mindennapi dologról, mintha már régtől fogva kedves czimboránk lett volna. És milyen őszinte. Nem talál abban semmi titkolni valót, hogy mikor a prágai zenekonzervatóriumot elvégezte, egy kis kotfer­kával és zsebében három forinttal érkezett Bécsbe. Nagyon szűk viszonyok közt élt olt Kubelik, s mi­kor egy kerékpáros-klubban jászott először nyilvánosan, 20 forintot kapott hegedüléseért. Egy zeneértő meghallva játékát, ajánlotta Bösen­dorfernek, a kinek egy konczertjén aztán 50 frt tisztelet­díjjal jutalmazták. Már ekkor amatőrök is hívogatták estélyeikre. Nagyobb, fényesebb társaságban annyira elfogódott, balos volt még akkor Kubelik, hogy elpirult, ha meg­szólították. De a hitvány, öt forintos hegedűből olyan hangokat csalt ki, hogy köny és mosoly mint varázs­szóra váltakozott az arezokon. A Bösendorfer-konczert után kezdett hire először terjedni s a Neue Freie Presse kritikusa akkor irta róla, hogy néhány század előtt mint boszorkánymestert égették volna el. Egyik hangversenye alkalmából megismerkedett az ifjú művészszel Brosche Friegyes, bécsi többszörös millio­mos, műértő és kiválóan nemeslelkü férfiú, a ki azonnal Reisnerstrassei palotájában ajánlott föl szállást Kubelik­nak és egy remek, 12000 forintos hegedűvel ajándé­kozta meg. Rövid volt tehát az ismeretes művész-nyomor az ifjú hegedű-királynál, a kinek hire egyre jobban terjedt. Világhírét tulajdonképen Budapesten — 1899-ben ­nyerte. Kubelik rohamosan hódította meg Olasz- és Franczia­országot, Angliát, Oroszországot és Romániát. Milanóban öt konczertet kellett adni Kubeliknak és mindegyik zsúfolásig megtelt. — Itt — mondá Kubelik az ő sajátos, rendkívül megnyerő szerénységével — ért az a szerencse, hogy Leoncavallóval megismerkedtem. Sonzognóhoz voltunk ebédre hiva, s a feketekávé után a mester eljátszotta legújabb operája, a Zazának második felvonását. Igen szép vonásai a családiasság, a hála is. Kilenczvenezer forintot keresett egy év alatt, s annak nagyrészét a cseh nemzeti bankba deponálta. Havonta négyszáz forintot küld édes anyjának s két fivérét is segélyezi. Sóhajtva emiitette, hogy fájlalja, hogy édes atyja már nem érte meg dicsőségét. Záróvizsgáján hallotta hegedülni, aztán csakkamar meghalt, Mikor első husz

Next

/
Thumbnails
Contents