Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-15 / 28. szám

W Y í R V I D É K lődóst fokozhatja, melylyel kapcsolatban a tanitók tekintélyét emeli. Ez a basáskodni^ szerető, műveletlen iskolaszéki elnökökkel kik önhatalmúlag járnak el a tanitó felett, a tanítókkal meg nem felelő hangot használnak. Ezzel már a fundamentum lerakásához értem el, ennélfogva kérem a tekintetes közgyűlés minden egyes tagját, hogy siessen kiki higgadt és bölcs tanácsával az alapot megteremteni és lerakni, mert jól tudjuk, hogy amely ház gyenge alapon épül, magától leomlik ós ledől. Magam részéről pedig indítványozom, hogy a Szabolcsmegyei Tanítótestület az iskolaszék intézményét föltétlenül meghagyandónak mondja ki, de az reformál­tassék azon módon, hogy ugy falvakon, mint városokban az iskolaszék felerésze tanítókból, másik fele hozzá értő egyénekből álljon, kiknek hivatásuk nem lehet sem a tanitók személye, sem iskola korszerű haladása ellen korlátokat emelni. Azon községben pedig, a hol csak egy tanitó van, ott az iskolaszék legalább 7 tagból álljon, melynek a helybeli tanítón kivül a szomszéd egyház vagy község 2 tanítója is tagja, (azon megjegyzéssel, hogy egy tanitó legfeljeljebb két iskolaszékben szerepelhet mint tag, t. i. saját községben és egy szomszédosban). Nagyobb községekben és városokban körülményekhez képest az iskolaszéki tagok száma, hol kisebb, hol nagyobb, de 15 tagnál több nem lehet. I. Ilyen helybeli isk. hatóságnak feladata lenne az illető egyház, község, állami iskola, telepnél, melyet képviselnek, saját kebeléből választott elnökség vezetése mellett: a) a tanitói állás bet.öltéséről gondoskodni; b) a tanítónak a gyermekekkel való bánásmódját ellenőrizni; c) felügyelni arra, hogy a tanitó a tanórákat pontosan inegtirtsa; d) az iskola anyagi ügyeit vezeti a tanitó fizetését és minden iskolai kiadást az illető adóhivatal egyház, avagy község által kiutalja; e) a helybeli humánus iskolai intézményeket szervezi, alapítja és vezeti, (pl. a szegénysorju gyermekek segéiyezese, étel, ruházat, tankönnyvvel való ellátásáról, az árvák iskoláz­tatásáról gondoskodik.) II. Indítványozom továbbá, ho ;.y minden iskolánál szakfelügyeleti közeg is szerveztessék, mely az iskolaszék­nek kiegészítő részét képszze: ennek tagjai az illető iskolaszék elnöke, egyik tanitó tagja és a miniszter által kinevezett oly tantestületi tag, illetőleg oly járás­köri tanitó, ki a népnevelés terén legalább 15 év óta tényleg működik, s magát ugy magán, mint nyilvános szereplése állal érdemessé tette arra, hogy legalább 20 iskolánál a szakfelügyelői ellenőrzést gyakorolhassa. Ezen szakfelügyeleti közegeknek kötelességei lennének: 1. Az iskolát paedagogiailag ellenőrizni, hogy az korszerűen a tanulók számához képest legyen építve, megfelelő taneszközökkel ellátva ós tisztán tartva. 2. Az iskola adminisztracziójához tartozó ügyeket ÍDtézi: gondoskodik a köze^észségi állapotra vonatkozó kellékekről; ellenőrzi a községi elöljáróságot vájjon az iskolai mulasztás miatt a tanitók által bejelentett tan kötelesek szülei a törvény teljes szigora szerint lettek-e bírságolva; ha nem, ugy ezen mulasztásért a községi elöljáróságot illetékes helyen feljelenti. 3. Jogában álljon a szakfelügyeleti közegnek (de csak egyedül neki) ugy egyenkint, miut együttesen bármikor az iskolát meglátogatni, a hol az órarend szerinti tanítást meghallgathatja ós tudakozhat a tanulók szellemi előhaladásáról és egészségi állapotáról. 4. Végre miután a mult évi közgyűléseken, a tanítótestületek többsége paedagogiai szempontból az évzáróvizsgák megtartását határozta el, ennélfogva a szakfelügyelői közeg a vizsgákon jelen legyen, figyelem­mel kisérje a növendékek által elért szellemi eredményt, valamint azt is, hogy a tanítás törvényes kellékekuek megfelelő volt-e. Ehhez képest a talált állapotról a szakfelügyelő évi jelentését elkészíti az illető iskolaszéki elnökkel és szakfelügyelői közeg tanítójával aláíratja, s illetékes hslyre felterjeszti. (A szakfelügyelő mindezért napidijat és utazási átalányt húz az állam pénztárából). Csekély tehetségemmel igyekeztem az Országos Bizottság igazgató-tanácsa által az iskolaszék intézményre vonatkozó, és ismételten kitűzött kérdéseire megfelelni ós körvonaloztam azon teendőket; miként lehetne a tanitók hangulatát minden rázkod atás nélkül a tár­sadalom jogos követelményeivel összhangba hozni, hogy az áldásos legyen első sorban a haza, és egyház, végre a társadalom számára; szavaimat azon hő óhajtásommal végzem, mielőbb a mi szentélyünk, az iskolaterem ajtaján az a felírás legyen, a mint azt Aradon láttam : „Tanítás közben tanterembe lépni és azt zavarni, büntetés terhe alatt tiltva van.* Nyíregyháza egészségügye júniusban. Egészségügyi jelentés. A folyó év junius havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halotljegyzőkönyvek adatait, teljesen hasonlóak voltak, mint a mult év meg­felelő havában. Az elmúlt év junius havában elhalt 81, addig ez év junius havában is a halálozás 81-et mutat. Nem szerint elhalt ti 41, nő 40. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozó k, közül 45, földmíves gazda 14, iparos és kereskedő 17, értelmiségi 5. Ezeken kivül halvaszületett 3, kora szü­lött volt 2. Idegen határbeli cl lett Nyíregyházán te­metve 4. Törvénytelen ágyból származó elhalt 6. Élve született 90, és pedig: 45 fi és 4."> nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 7, és pedig 3 fi, 4 nő, az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 9-el. Házasságot kötött 14 pár. Vallásra nézve elhalt: róin. kath. fi 10, nő 8 = 18, ág. ev. fi 22, nő 21 = 43, helv. hitv. fi 3, nő 3=7, gör. kath. fi 5. nő 1 9, izraelita li 1. nő 4. = 5. Életkor szerint 0—1 évig = 37, 1—5 évig = 1 5-7 évig = 4, 7—20 évig = 2, 20—30 évig = e' 30—40 évig 6, 40—60 évig = 6, 60 -80 évig = 9 80 éven felül 2; összesen 81. A város belterületén elhalt 50 egyén, ezek közül 7 even alóli volt 29, kik mind gyógykezelve voltak; 7 even felüli volt 21, ezek is mind gyógykezelve voltak. A város belterületén elhalt 50 egyén közül tehát orvosolva volt 50 egyén. A város külterületén elhalt 31 egyén, kik közül 7 éven alóli volt 21, ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 9, 7 éven felüli volt 10, ezek közül nem volt orvosolva 2, a kül­területen elhalt 31 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 11. Az összes 81 elhalt közül tehát 11 nem lett gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle egy gyógykezelés nélkül hirtelen elhalt gyermek hullája lelett lett megtartva, a gyermek természetes halállal mult ki. Se m orvosrendőri sem törvszéki bonczolás nem voll. Orvosi látleletet egy könnyű testi sértésről adtam. Piacz és élelmi szerek rendesen vizsgaitallak, sem le foglalás sem elkobzás nem történt. Nyíregyháza, 1900. junius hó 30-án. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök. Pályázat a postánál. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter a magy. kir. posta távirda- és távbeszélő hivataloknál betöltendő 1M'> gyakornokjelölti állásra pályázatot nyíl. Ezekre az állá­sokra az 1883. évi I. t.-cz. 14-ik §-a alapján mindazok pályázhatnak, akik középiskolát, vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet érettségi vizsgával sikeresen végezlek, 18 élet évüket betöltötték és magyar állampolgárok. Eme feltételűken kivül a pályázók községi erkölcsi bizonyil­ványnyal fedhetetlen előéletüket, közlialó;ági orvosi bizo­nyitványnyal pedig egészséges, a posta- és távirda szol­gálatra testileg alkalmas voltukat tartoznak igazolni. A pályázat alá bocsátott állásokat a kerületi posta- és távirda-igazgatóságok fogják betölteni, szám szerint min­den igazgatóság 15-öt. A sajálkezűleg irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyilványokkal felszerelt kérvények a már köz­szolgálatban állók által felettes hatóságuk a közszolgá­latban nem levők által pedig az illető főszolgabíró, vagy polgármester utján folyó évi julius 31-ig a szerint, a hol e pályázók alkalmazást óhajtanak nyerni, a buda­pesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári vagy zágrábi posta- és távirda-igaz­gatósághoz nyújtandók be, s amennyiben az említett határidőig pályázók kellő számmal nem jelentkeznének, később érkező folyamodványok is elfogadtatnak. A pá­lyázók közül kiválasztottak, az illető posta- és távirda­igazgatóság felhívására, az igazgatóság vezetőjénél sze­mélyesen jelentkezni tartoznak, aki azután félfogadásuk iránt végleg határoz: A felfogadott posla- és távirda-gvakornok jelöltek eskü helyett, ezt pótló fogadalmat tesznek, 2 korona napidíjban részesittelnek, s a következő feltételek mellett lépnek szolgálatba. 1. Állásukat az illetékes posta-távirda igazgatóság felhívására folyó évi szeptember hó l-én, vagy ha az igazgatóság máskép rendelkezne, ehhez képest elfoglalni tartoznak. 2. Kötelesek a posta- és távirda-i'azgatóság által kijelölendő hivatalnál, melynek fegyelmi hatósága alatt állanak, a posta- és távirda kezelést gyakorlatilag elsa­játítani s ott rendes szolgálatot teljesíteni. 3. 1901. évi szeptember hó l-re saját költségükön Budapestre, illetőleg Zágrábba fognak áthelyeztetni a posta- és távirda tisztképző tanfolyam szabályszerű hallgatására. 4. A posta- és távirda tisztképző tantolyam tar­tama alatt mint annak rendes hallgatói, a tanfolyami szabályzatnak minden tekintetben alá vetik magukat ; tehát a b iktatási és tandijakat, ha ez alól a szabályzat alapján fel nem mentetnek, fizetni kötelesek; 5. Napidijaik élvezetében a tanfolyamnak 10 hóra terjedő ideje alatt is megmaradnak, de ennek fejében a tanfolyam székhelyen levő posta- és távirda-ígazgatóság rendelkezése szerint, szabad idejükben gyakorlati szol­gálatot tenni tartosioak. 6. Akik eme feltételeknek eleget nem tesznek, és akiknek maguktartása vagy megbízhatósága ki.'ogás alá esik, valamint azok, kik a szolgálatra más okok miatt is alkalmatlanoknak találtatnak: a szolgálat, illetve ez alól a próbaképeni alkalmaztatás alól egyszerűen felmentetnek. 7. Azok viszont, akik gyakorlati alkalmaztatásuk alatt teljesen beválnak, a posla- és távirda lisztképző tanfolyam szabályszerű elvégzése, s a posta-távírda-tiszti alapvizsga sikeres letétele után és pedig, ha a vizsgán minden tantárgyból jeles eredményt tudnak felmutatni — posta- távirda-tisztekké, különben pedig posta- és tavirda­gyakornokokká neveztetnek ki, az 1 -493. évi IV. tcz. 11. §-ában megállapított segély díjjal azaz: ha felsőbb tanintézetet végeztek évi 1000 korona, különben évi 800 korona segély díjjal; a posta-és távirda-tisztképző­tanfolyam szabályzata állal előirt szakvi'.sga sikeres letételével a gyakornokok igényt szereznek a X-ik fizetési osztályba sorozott s az 1893. évi IV-ik tczikben meg­határozott illetményekkel járó posta- és távirda tiszti állásokra. Surányi Imre, in. k. posta- táv. felügyelő. A fogymiiasiumi igazgató jelentése a tan­évről. I. Változások a tanári testületben. Chotvács Ágost rendes tanár, hivatkozással meg­rongált egésiséui állapotára, még a mult tanév végen folyamodott nyugdíjaztatásáért. 25 évi becsületes és lelkiösmeretes munkálkodás után megszűnt tagja lenni tanártestületünknek. Sajnálattal váltunk meg a köteles­séget minden irányban hűen teljesítő collegától s őszinte szívvé kívánjuk neki, hogy a valóban megérdemel® EX '* 63 megel é8 edésben még soká ólvez­Chotvács Ágoston helyét, mint rendes tanár, a rendes tanári javadalmazás mellett, a főgymnasíumi íaía el mtézkedése fo ly tá n" d r- Popini Albert fog­R n oJÍ tTm u n, éV VégéD vált mf lg tanintézetünktől Bogsch László helyettes tanár is. Helyére a főgymna­sium tanácsa dr. Pröhle Vilmost válrsztotta meg. A tanulók félvétele, száma. Beiratkozott összesen 473 tanuló, es pedig nyilvá­nos: 436 magán.- 37. Összehasonlítva e létszámot b tavalyival, az emelkedés 12. E tekintélyes létszámból az algymnasiumba esik 289 növendék a 4 felsőbb osz­tályra 184. Évközben kilépett 10, tanács folytán eltávozott: I, maradt az év végén 462 tanuló, kik közül vizseála­tott tett 458. A vizsgálatott tett tanulók között vallásra nézve = te. hitv. ev. 84; ev. ref. 117; róm. kath. 92; gör. kath. 15; izraelita 150. A szülők illetősége szerint helybeli 248; megyebeli 124; más megyéből való 85; más állambeli 1. E számokat hallva, lehetetlenség hogy ne eev nemével a megütközésnek fogadja az ember az értesí­tést, hogy ág. hitv. ev. fógymnasíumban, mint a minő jellegre a mienk, az ág. hitv. ev. tanulók legyenek a keresztyén felekezetűek között a gör. katholikusokat ki­véve, a legkevesebben; holott a nyíregyházi ág. hitv ev egyház egyházkeiületünk legnagyobb egyháza, hívei­nek száma meghaladván a 13 ezret. A legnagyobb indolentiát mutatja ez egyházhiveink részéről, s félek hogy ha ez továbbra is így marad, a népes egyház tagjai a társadalomban inferioritásban maradnak. • /i S iskolai év kezdete, folyamata. — Tanulmányi eredmény. Az iskolai esztendőt szeptember hó 4-dikón kezdet­fűk s mint rendesen szülők, tanácstagok jelenlétében, imával, énekkel ünuepélyesen. Délután már a rendes tanítás vette kezdetét, mely a törvényes szünetek ki­vételével a VIII. osztályban május hó 12-ig, a többi osztályokban junius 7-ig tartott. Junius 7-től 25-ig tar­tattak tantárgyankét és osztályonként a tanévet befejező vizsgálatok; közben, nevezetesen junius 18—20. napján a szóbeli érettségi vizsgák. Két délután, ós pedig 15. ós 16-díkának délutánján, tornavizsgálat tartatott. A tanév junius 27-dikén ért véget. Magától értetik, hogy az annyira fontos ós szük­séges módszere?- és ellenőrző tanácskozások e tanév folyamán is megtartattak és pedig a Rendtartás és az Utasításokban foglak intentiókhoz hiven. Ezen felül 22 tanári értekezleten tárgyaltuk a folyó ügyeket s ítél­keztünk a tanári szék elé került fegyelmi ügyekben. A mi a tanulók által elért tarulmányi eredményt illeti, százalékban kifejezve a következő: vizsgálatot tett 458 tanuló; ezek közül 46% elégséges, — 19°/, jó, — 7% jeles osztályzatot nyert; egy tantárgyból elég­telen osztályzatot kapott 13°/ 0 ; két tantárgyból 9% ; löbb tantárgyból 6%. Érettségi vizsgálatra bocsájtatott 24 tanuló. Az eredmény a következő: jelesen érett kettő, jól hót, érett II. Két hónap múlva teendő javitóvizsgálatra utasítta­tott kettő, egy évre egy, végleg elutasittatott egy tanuló. Valláserkölcsi állapot, fegyelem. A középiskolának, meggyőződésünk szerint is, nem az lévén első sorban feladata, hogy az ifjúságot jövendő életpályára való tekintettel minél nagyobb mennyiségé­vel az ismereteknek tömje meg, hogy megőrizve lelké­nek, kedélyének üdességét, bennök a tudásvágyat fel­költse, a kötelességérzetet fejlessze, vallásos érzelmeit dpolja, óvja a korán érettségtől, s jellemök kiformálódásá­nál iráuyitólag közre hasson. Ily meggyőződésben élvén, mi tanárok tanitói kötelességeink teljesítésével igyekeztünk a lelkiösmere­tes nevelő munkásságát is végezni. Ha a tanári testület­nek ez irányban kifejtett buzgósága minlamellett nem mutatja fel a teljes sikert, jólélekkel állithatjuk, hogy az nem törekvéseink és jószándékunk tisztaságán mult, hanem más, egyéb tényezők helytelen sőt káros befolyá­sára vezethető vissza. Iuy például a szülők nem mindig támogatják az iskolát; sőt elfogultságokban sokszor íppen ellensúlyozzák a tanároknak legjobb, legnemesebb intentióit. Hasonlóan a társadalom, mely az éretlen iskolagyermekből, vajmi gyakran erőszakkal, érett ifjút akar csinálni, s a helyett, hogy azokuak erkölcsi kinövé­seit nyesegetné, megtorolná „ifjúsági-barátok* személyé­ben s közreműködésével a gyarlóságokat, léhaságokat dédelgeti. Sőt a napi és helyi sajtó egyes organumai is nagyhangú, alapjában a nevelés ős oktatás legelemibb szabályait is nélkülöző czikkeikben, kritikájukban támadják az iskolát, tanárt, tanrendszert; beszélnek túlterheltségről; a tantárgyak között válogatnak feles­legesnek, haszontalannak, elbutitónak keresztelvén el majd ezt, majd amazt, nem gondolván meg, hogy az éretlen, hanyag-ágra hajló ifjú sokszor azt a tantárgyat is feleslegesnek találja azután, mely a középiskolai tanításnak lényeges részét képezi: a vallás-erkölcstant, a nemzeti nyelvet és irodalmat, hazánk történelmét st,b. _ Sőt az sem hagyható megjegyzés nélkül, hogy csekélyke fegyelmi ügy adván elő magát az iskolában, szemfüles riporterek tudomást szerezve arról, a tény­állást kiszínezve kürtölik világgá s olvashatunk tanári brutalitásokról, áldozatokról, tanár és tanítvány közötti perpatvarról, tettlegességekről, birói tárgyalásokról és ítéletről, a nélkül persze, hogy az írónak egyetlen egy el­itélő szava volna az ily ferdeségek ellen S mi ennek aztán a hatása? Az, hogy szenved miatta az iskola, tanár tanítvány egyaránt, s az eredmény egy irányban sem teljesen megnyugtató, kielégítő. Ezen általánosságban papirosra vetett reflexiók után felemliteudónek tartom, hogy a vallásos érzület f jlesztésére ez iskolai évben is rendeztünk az ágostai hitv ev. ifjak részére u. n. ifjúsági isteni tiszteleteket ós pedig advent első vasárnapjától kezdve minden

Next

/
Thumbnails
Contents