Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-18 / 46. szám

4. i\ T 1 R V t D É K egyesüléti főtitkárnál és Ferenczi József könyvkereskedésében, ki e reudezóst magára vállalta. — Telefon kiterjesztés. A budapesti m. kir. posta- és táviró hivatal igazgatósága a budapest—miskolczi helyközi távbeszélő és a miskolczi távbeszélő állomással összeköttetésben lévő szerencsi bérlőállomást a belföldi és Bécscsel való helyközi távbeszélő forgalomnak átadta. — Nyilvános köszönet. Klein Móritz ur (N.-Kálló) adományozott a .Nyíregyházi izr. Poel-Zedek segélyzőegylet"-nek 40 koronát. E nemes adományt ez uton is nyugtázza és köszöni meg az elnökség. — Tanulóbérletjegyek életbeléptetése Sáráud állomásra. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától uyert értesítés szerint f. évi deczember hé 1-től kezdve a Dűbrcczeti—Derec-k;—Nagylótai h. é. vasút Siránd állomásiról Djbr ezen állomásra egy ós három hónapig érvényes tanuló bérletjegyek fognak kiadatni, melyek a Sáráud álorná on díjtalanul kapható tanulóigazolványok alapján váhandók. — Az ezüstpénz postai szállításának megkönnyítése. A kereskedelmi miniszter, hogy a váltópmzari teeudókkel megbízott kir. adóhivatalok szeithelyén kivtll és fóieg a kereskedelmi és iparvállalatok telepei, gyárak stb. részére a szükséges ezüstpénz b szerzését megkönnyítse, megengedte, hogy a magyar posta beiforgalmában a p )stau

r<ilváuyok feladói kiköthessék, hogy az utalványozott összegeta rendeltetés helyének p >stahivatal ezüstpinzkészlete erejéig ezüstpénzben fizesse ki. E c.élra eló/sóges ha a feladó a postautalvány czim oldj áuak felső részére e szavikat: .Ezüst pénzben fizetendő" szembetűnően feljegyzi és színes czeruzával aláhúzza A kir. postahivatalok egyidejűleg utasítást kaptak, hogy mindazokat a postautalványokat, melyekre nezve a feladó ugy rendelkezik, vagy e nélkül is ha a czimzett kéri, lehetőleg teljes összegben ezüsttermekben fizessék ki. — Keleti J. hírneves budapesti orthopaediai müiutézet-tulajdonos Korona-herczeg utcza 17. szám alatti üzlethelyiségét megnagyobitotta és oly fényesen miutaszerüeu rendezte be, hogy az egész mouarchiábau az első helyet foglalja el. Elsőrangú orvosi tekintelyek is elismerik, ho^y Keleti orthopaediai müintózete, hol c-. és kir. szab. sérvkötők, műlábak, műkezek, járó és nyujtókészülékek, egyenestartók, stb mériék szeriut jótállás mellett készíttetnek — a legkényesebb és legmagasabb igényeket is kielégíti. 544—6—5 — A Parator. — Köszvéuyt, c U'.t, iheumá'% idigességet, i/üieii fájdalmakat párszor Ivii-ználva megszüntet. Hat üveg vitelnél bérmentve E^y üvrg ára 70 fi.lér. Kapható Franc ics és Jéna drogueriájában. Dobieczeu, Ko-su h u cza 6 szám. — Bethlen ünnepély. A sárospataki főiskola ifjúsága a decz. hó 8-ikán tartandó tánczinulatsággal egybekötött Bethlen ünnepélynek programmját már végleg megállapította, mely a következő: I. 1., Nyitvany, előadja a főiskolai zenekar. 2., Megnyitó beszéd, tartja Buksi István az ifjúsági egylet elnöke, főiskolai szenior. 3., Emlékezés Bethlen Gáborra, irta és felolvassa Novak Lajos teol. akad. tanár. 4., Ünnepi dal, előadja a főiskolai énekkar. 5., Alkalmi költemény irta Zombori Andor, főgimn. tanár; szavalja Dccsi Sándor hittanhallgató. II. 6., Kurucz dalok (Most jöttem Erdélyből, Csínom Palkó Nosza hajdú) előadja a főisk. énekkar. 7., Felolvasás, tartja Rákosy Viktor (Sipulus) 8., Petőfi a Hortobágyon c. melodráma, szavalja: Farkas Andor joghallgató, hegedűn kiséri Meczner Sándor jogtanár, czimbalmon Horváth Bertalan joghallgató, zongorán Simon József hittan hallgató. 9., Bodrogi János nagy-enyedi Bethlen kollégiumi tanárnak, mint a szobor bizottság titkárának beszéde. 10., Rákóczi induló; előadja a főiskolai zenekar. — Az ünnepely védnökei: Kun Bertalan ref. püspök, a főrendiház tagja stb., Vay Béla báró az iskola világi főgondnoka, Fejes István sátoralja-ujhelyi lelkész, az iskola egyházi algondnoka, Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, zemplénmegye főjegyzője, az iskola világi algondnoka, Dókus Ernő országgyűlési képviselő cs. és kir kamarás, Komjáthy Béla országgyűlési képviselő, Csorna József a M. tud. akad. lev. tagja, Bernáth Zoltán igazgató tanácsos, Meczner Béla alsó zemplén egyh megyei gondnok, Szent-Imrey Gyula ig. tanácsos, Lengyel Endre dr. zemplénmegyei t. b. főorvos, Láczai Szabó László a liszkai kerület függetlenségi kór elnöke, Zsindely István dr. akad. és közigazgató, Radácsi György teol. tanár, a tiszáninneni egyh. ker. főjegyzője, Ballagi Géza dr. jogtanár a M. tud. akad. lev. tagja, Szinnyei Endre gimn. igazgató, Kun Zoltán dr. főiskolai orvos. — A világ legkisebb embere. Ovits S. E tik exotikus nevet visel ez a p irányi kis emb r, aki most Nyíregyházán a „Széchenyi szálloda" 1-ső száma alatt rövid ideig mutogatja magát. Az érdekes kis ember alig haladja meg a 80 czentimétert, érdekességót növeli, hogy kitűnő gondolat, olvasó s világhírű bűvész. Megem itendő, hogy képss megmondani ki hány éves, mennyi pénze van, a legbensőbb titkokat képes leleplezni. E valóban ritkaság számba menő emberke megtekiutese tényleg igen érdeke?. Működik nxponkiut regg-li 8 órától esti 10 óráig. — A magy. kir. államvasutak zágrábi lizletvezetóségének (Kaposvári forgalmi főnökség) kezelése alá tartozó S'.igetvár—Kaposvári h. é. vamt M >zagó S/.u imán, Szent László, Almamellék, Gálosa és Szent B.lázs állomásokkal, továbbá Gyarmat Hajmás rakodó állomással, nem különben Terecseny és Böszénfa meg álló rakodóhelyekkel végül Antalszállás és Sintos fel tételes megállóhelyekkel f. évi november hó 9 én a nyilvános forgalomnak átadatott. Valam-mnyi állomás és Gyarmat Hajmás rakodó állomás az összes forgalomra van berendezve, mig ellenben TereCsény pu z'a ó- Bő széufa megálló rakodódóhelyek csak a sz* m ilypidgyász és kocsirakományi teheráruforgalomra, Antalszállás ós Sintos feltételes megállóhelyek pedig csupln személy es podgyász forgalomra szol^á'nik. A személy p idgyász é- kocirakományi teheráruforgalomra berendezett ,C ertó' megálló rakodóhely, valamint a c upái podgyász és személy forgalomra szolgáló Szliumánfolt megállóhely megnyitása legközelebb várható. — Közvetlen forgalom. Az egyrészt Németorzság másrészt Szerbia, Bulgária és Törökország közötti forg.bmban folyó évi május h) 1 én életbe lép etett közvetlen díjszabás 4. számú szilva kivételes díjszsbás díjtáblázatának A szakaszába folyó évi jü ius hó 15 én k<lt 99937|c II sz. a közzétett hirdetményünk szerint felvett Xinfburen és K-mpíeu álomások díjtételei 1900. év deczember hó 1 étiil való érvényességgel következőleg módosíttatnak s. p Kiufbeuron állomás 575 cts-nyi díjtétele 570 cís-re és Kemp'en állomás 602 c s-uyi dijtó tele 601 cts-re. — Hasznos és ezélszerii készítményt talált fel D)bó Gyula és azt most durator (tör. védett) uév alatt ho<:za forgalomba. A Duratorral ugyanis a c.ipőtaip bekenve ötször oly tartós és vizáthitlan lesz. Nagy meg takarítást érhet el tehát mindenki ós sok szegény e nber áldani togja nemsokára a Durator feltalálóját. — A hólapda eltiltása. Az ipar- ós kereskedelmi kamarák ű ósein már többször nyilatkoztakelitólőleg az ujj ibbau lábrakap .tt szel vény-elárusító rend szerről. A kereskedelmügyi miniszterhez is több pmasz ós kérvény érkezett az iránt, hogy ennek a kereskedelemre nézve káros üzleti versenynek véget vessen. A székesfőváros a maga hatáskörében már gátat is vetett eun*k a rendszernek azzal, hogy pénzbüntetés sel sújtja mindazokat, akik ilyen uton adják el ámíkat A vidéken azonban még erősen divik ez eladási rendszer és ép n ezért a kereskedelmügyi miniszter a hivatalos lap multi számában körrendeletileg tiltji be és utasítja a másodfokú iparhatóságokat, hogy a fölmerülendő esetekben a legszigorúbban járjanak el. A rende let főbb p in'jti: a) az elárusitásuak eieo módjára a többször hivaikozott törvényszakasz alapján engedélyek ki ne adassanak; b) a netán kiadott engedélyek haladéktalanul visszavonassanak, c) azok ellen, kik ily niódou engedély nélkül árusitauak, a megtör ó eljirás folyamatba tétessék és az 1884 évi XVII. t. czikk 158 § b) pontjában foglalt büntető rendelkezés szigorúin alkalmaztassák. — Uj díjszabások életbeléptetése. A magyar vasúti kötelék forgalomban 1901 évi január hó 1-én II. rész 3 füzet illetve II. rész 8 füzet megjelöléssel uj díjszabások lépnek hatályba, melyek közül az előbbi különböző áruezikkekre, az utóbbi pedig ásványszénküldeményekre tartalmaz kiterjedtebb mértekben közvetlen mérsékelt díjtételeket. Ezen díjszabások által a folyó évi január hó 1-től érvenyes II. rész I füzet I. pótlekával, továbbá az 1899 évi január hó 1-től érvényes III. rész 3 füzet I. pótlékával együtt hatályát veszti. E díjszabások közül az előbbi egy koronáért, az utóbbi pedig 50 fillérért lesz a magy. kir. államvasút k igazgatóságánál (Csengery utcza 33) valamint a részes vasutaknál megszerezhető. — UJ közös személy és pocigyász díjszabás hitározináuyok életbeléptetése a magy. *ir. államv utak kezelése alatt álló h. é. vasu'akon. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert ere ülés szerint 1901 évi jtnuár hó 1-én a M A V. kezelése aUtt álló b. é. vasutakon uj .Közös sz.-m-íly ós podgyi.-z díjszabási hnározmányok* lépnek éíetbe, melyek áital az 1900 évi január hó 1-én életb .-lép ;tt hasonnevű díjszabási hitározmányok, vilamiut R* ahhoz kiadott I pótlók érvényen kívül helyeztetuik Em i ö/ös személy é- podgyászdijszabási hitározmányok a ma^y.kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájáb n (Ba I <p :st, Cieugery utcza 33 sz.) 50 fillérért kaph i'ó — Mérsékelt áru közvetlen menetjegyek óletbe léptetése E^zék ós Pécsről B c.le BuUpesten át és viszont. A ra. kir. államvasutak iga/g lóságától vett értesítés szerint f. évi deczember 1 jéiói az E-zékről Bc.be s viszont szóló szem. vouatu jegyek árai az I oszt.-ban 30 00 a II oszt. 20.00. a III. 11 80 a gyorsvona'u jegyek árai pedig az 1 oszt. 36.70 és a II oszt. 2.401 Kor.-ra szállíttatnak le, továbbá ugyanazon viszonylatban szolgálaton kivül uazó katonák részére érvény * jegyek adatnak ki, melyek árai a személy vouatI. oszt. 18.00 kor., a II. o-zt. 12 00 a III osz'. 7.50 a gyotsvonatu I. oszt. 23 70 kor., a II. osz'. 15.00 k. s végre szintén uj j'gyek aditnak ki Péct é> P cskülu városról Bécsbe Budapesten át vagy viszout a személyi von. I. oszt. 26,00, a II. oszt. 18.00, a III. oszt. 11 80 gyorsvon. I. oszt. 36.70, II oszt. 24 40, szolgálaton kívül utazó katonák részére a személyvooatu I, oszt. 16 20, II. oszt. 10 80, III. oszt. 7 50, gyorsv. I. oszt. 23 70 ós a II oszt. 15.00 kor. árakkal. A felsorolt összes meuetjdgyek érvényessége 8 nap s azokkal r.z utazás az érvényesség tartalmán belül Budipssteu megszakítható Irodalom. Almanach 1901-re.*) Megvolt immár az írod dóin szüretje is: kissé később, mint a hegyaljai meg a bidacsonyi, de b zvást mondhatjuk, ho*y a mustji forróbb, a bora zimitosibb, mint eddig. Orom megkóstolni: az irodalombarát talál benne fajtákat, amik megizlése után egyet csettint a nyelvével. A legfinomabb próbákat most küldik szét a piac/.ra: az évenkint pontosan megjelenő Abnaiaih vig lettájával. Mikszáth Kálmín a Sin,'er és Wolfnerék Alm tnachj tn ik szerkesztője, mesternek mutatta ni igát e p. óbik összeállításában. Csupa zamat, tű', és tőrülmetszitt tartalom. Tizennyolcz kitűnő magyar iró jiva műnk íj ít válogatta egybu, sőt szedett hozzá uj n;vekil is, iiülyek eddig nem szerepeltek az Almanachban. E/. a szip kötésű és vastag könyv csakugyan mérlog

;t adja az idei magyar elbeszélő irodalomnak. C upa korek egyéniség mutatkozik be: vidám temperamentumok, majd hangulatba ringató poéták, fürge elbeszélők, könnyed causeurök, mélyen szántó, borongó, miszlikus lelkei. A/. Almanach, az irodalmi szüret e próbakóstolója, szín zamat, erő és tűz szerint válogatta öss'.e ezt a sok csjmeg 't, a melyek hasonlítanak a jó m cgyar borfajtihoz abban is, hogy hol vigasságra liingóinik, hol mir:u,'ésre csalogatnak, hol megrezditik érzelmoin't hurj lit, vigadunk rajluk s elelmélázunk. Ebben is teljesen m igyar sz a szép könyv : * Almanach az 1901. évre. Szerkeszti Mikszáth Kálmán. Egyetemes Regénytár. XVI. évfolyam IV — V. kötete. Singer és Woll'ner kiadása. Ára üiszktttésLien i korona. magyar talentum teremtette a ini földűnk, a mi egünk a mi kicsiny és nagy embereink örömének, bánatának hatása alatt. A főváros és vidék levegőjéből vették ki mind azt a sok száz alakot, a kik itt az Almanach novelláiban szerepelnek. Sokoldalú, teljes világításban látjuk meg a magyar föld tájait és embereit. Gazdag gyűjtemény, a melyei, ha valamely külföldi nyelven jelenik vala meg', belső értékénjl fogva menten lefordíttattunk magyarra. Ilyen válogatott és finom tartalommal jelent meg ez idén a jövő év legszebb időmutatója: az Almanach. Ez az eletének immár tizennegyedik éve s e hosszú idő alatt szívesen várt pontos vendége ez a könyv minden magyar családnak, a mely a finom irodalmat élvezetnek tartja. A szerkezeténél fogva nem csak kalendárium az almanach, nem esik a lepergő napok mulatója, hanem irodaiom-niutató és irodalom mérő is. Volt idő nálunk Magyarországon, a ikor hasonló évkönyvek voltak a mi literatúránk egyetlen mentsvárai. Azóta gazdag s erős lett a magyar irodalom. Most az Almanach nem menedékhely többé, hanem a legnagyobb irólehe'sógeinket nehezen megközelíthető szalonja. Látni való, hogy a Mikszáth Kálmán Almanachja ma még jelentősebb, mint az egykor híres és történeti nevezetességű almanachok. Akkor ez évkönyvekben egy gyermekkorát élő irodalom gyűjtötte egybe szárnypróbálgatásait, most kiforrt, nagyra fejlődölt kitűnő szerzők adnak benne egymásnak találkát. Mikszálli Kálmán régi szokásához liiven ez idén is elmés bevezetést irt tizenhét irólársán ik munkái elé. Zamatos régi nyelven szólaltatva meg Anonymus!, hogy azután a mai magyar ember eszejárásával megadja "á a válasz'. KÖZGAZDASÁG. A napraforgó termeiése A mii rendkívüli uehéz gazdasági viszou\ok, az alac>ony g»b>ua árak következtében a gazdának um,den e.-zköz' fel kell használni gazdasága jövede mének emuié sére. E czélra nagyou cl. uyös ÍZ ipari l övenyek miuólszélesebb méretekbeu való termelése. Egy ilyen kitűnő jövedelmezőségű s hazánkban kevéssé kultivált ipari uóveny a napraforgó. A napraforgó oly éghajlat alatt díszlik, melyben a késóbbeu erő tengeri f íj ák is rendesen megérnek. Nagy hót ós szárazságot jól tűr, miért ott is termelhető, hol egyébb olajnövények nem kikerülnek. L?gjabban szereti a káliban tazdag talajokat. A tengerivel egyidóben Józsefnap'ól Szent-György napig veteudóel. A napraforgó mély mivelóst és közvetlen nxujtott erős trágyázást kíván. A trágyázást eszközölhetjük jol érett istállótrágyával, apróra tört olajpjgácsa elszóráxát s nitrogén tarialmU mű rágyák alkalmazását n napraforgó n igyon meghálálja. Tenyészete alatt ket ízben megkaptljuk sőt fel i* löltögetbetjűk, az oldalhajtásokat eltávolítjuk, hogy a virágzás ne tartson kesó ószig, mert a késői virágok magvai u^y sem érnek be. At aratásaál nem kell uagyon sietni, mert a magvak annál olaj artalmübbak, minél jobban kiéltek. Az aratást oly módon eszközöljük, hogy a virágfejeket meleg időjárás mellett levagdaljuk késsel s kosarakba rakva haza hordjuk s a magot vagy lemorzsoljuk, va^y pálczikákkal kiverjük s szelelő rostán át engedvd a magtárban 5—6 cu. vastag retegben elteregecjük. It 5 — 6 hetru szorgalmasan kell lapátolgatni.bogy a mag át ne melegedjen vagy pjnétzedesuek ne induljon. A uuprsforgó mag a lovak es baromfi ik kedvelt elesége, de legfontosabb olajnyerés sz> nipintjából. Egy kat. holdon 12 liter mag terem evenként a melyu 'k t u ya czirka 500 kg. A leveleket és finomabb másrészeket a kickek és juhok szívesen eszik, a szár tüzelőül, sövény karóul dohány fű/ő botul s hamuz-ir nyerésül szolgálhat Jövedelmezőségének illusztrálása szolgáljou Hunkel J. földbirtokos termelési eredménye, a mely szerint 1100 uégyfzögölnyi terU e'ról 122 frt tizzta jövedelmet njujtott. A kainlt mint az állati ellenségek pusztítója. Néhány év előtt egynehány gazdasági lap bírt adott azon tspasztalatról, hogy a kainittel trágyázott száutófö deken a földben tanyázó állati ellenségek száma megapadt, de ak tor a dolognak semmi uagyobb jelentóséget nem tulajdonítottak. Az elmúlt nyáron Luberg, alltensteini vándortauitó saját tapasztalataival erősiti meg a fenti állitást s arról a következőket irja: ,lla a földbirtokos trágyázásikísérletet hajtott végre oly módon, hogy burgonya elóvetemény után árpa alá Thű mas salakot és kainitot hintett el tavasszal homokos vályog talaj >n. A kísérletet oly módon rendezte el, hogy 1/8 hr. nagyságú parczellákat hasított ki két sorbau s az egyik sorban az egymásután következő ptrczellákat ü^y trágyázta, hogy egyenlő mennyiségű Tbomas-salak mellett az első parczellára kainitot nem hintett, a másodiktól az utóisóig padig fokozatosan több és több kainitot adott a parczellákra, egész addig, mig az utóisóra elhintett kaiuit 1000 kgot. tett ki 1 hr-ra átszámítva. A másik parczella sorozatban az egyes parczellákra hintett kainit mennyisége volt egyenlő és a Thomas-salak mennyisége változott épú^y, mint az előbbi esetbeu a kainité. Alig kelt ki az árpi, a birtokos panaszkodott, hogy azokon a parczellákon, melyek kainitot vagy Dem vagy csak keveset kap'ak, a féreg az árpát pusztítja. A ktt'dött mintából a drótférog ós lótetü pusztitásáit állapítottam meg, s a mint a nyár folyamán a kísérlete', megtekintettem, személyesen meggyőződtem arról, a mit a uevozett birtokos már előre jelzett. Aiou a psrczellán, mely kainitot nem kapott, alig lehetett látni egy pár árpit s az utána következő pirczellakon azon aráiybau volt sürübb és sűrűbb a vetés állása, a mint több ós több kainit hintetett el az illető parczellákra. Való-zinű, hogy a kainittal a talajba vitt konczen rált kálisónak volt pusztító hatása rovarokra, de mégis valósziuübb, hogy a kálisó uem ölte meg ezen rovarokat, hanem csak elűzte őket, mert ezt bizonyítja azon körülméuy hogy ezen pirczellán, melyre kainit nem hintetett, annyi az említett két rovar, hogy marékkal lehetett ók«t összeszedni, a mi onnét eredhetett, hogy ide menekültek a kainittel trágytzott parczelláról is a rovarok.