Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)
1900-10-28 / 43. szám
w T 1 R V I D É K -- A szatinármegyeí agarász egylet elegyagár versenye Máté Szálkán nuvemöer hó 17-én reggeli 9 órakor veszi kezdetét. November 16-án este egyleti közgyűlés a Hungária vendéglőben, ugyanott agárnevezó sek elfogadtatnak az egyleti titkár által esti 7 óráig vilamint előzőleg Kéér Setnjénbe czimezve, u p. Nábrád. 17 ón d. u 6 órakor társas ebéd a Hugária vendéglőben, u'ánna ha ugy tetszik táuczmulatság, 18 án d. u. 1 órakor az agarászat terUletéu vadász verseny, ki ki lován lovagolhat, esetleg tagtársa által lovagolt'ahatja lovát. Csak egyleti tagnak a lova indu hat. E ső dij az elegyagár versenyen 400 kor. és egy tisztelet dij, 2-ik dij az elegyagár versenyen a tétek fele nevezési dij tagoknak 10 kor. idegeneknek 20 korona. — Tanulóbérletjegyek életbeléptetése Bátonyról Pásztora. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint f. évi november hó 1-től kezdve Bátony állomásról Pásztó állomásra egy és három hónapig érvényes tanuló bérletjegyek fognak kiadatni, melyek ft Bátony állomáson díjtalanul kapható tanulóigazolványok alapján váltandók. — Magyar hajózás és külkereskedelem. (Irta Holek Simu, fiumei közraktári főtisztviselő.) S'.erző, városunk szülötte a ki egy évtized óta Munkálkodik a közgazdasági irodalom terén, tanulmányában szakszerűen foglalkozik külkereskedemünk és hajózásunk kérdéseivel. Bő statisztikai adatokkal illusztrálja, mennyire báiramaradtunk gazdasági téren más kulturállamok mögött; a kibontakozást mezőgazdasági és ipari termelésünk fokozásában, kereskedelmi tevékenységünk intenzív tételében és általában az értékesítési viszonyok javítás ban látja. Szerinte ennek elérésére mindenek előtt a nemzeti termelés erélyesebb védelme szükséges, a?u'án erőteljes külkereskedelmi politika. A kivitel fejlesztésének sine qua non-ji a tengerentúli és balvizi közlekedés ki terjesztése; hogy ez mily irányban történjék, bőven fejtegeti a tanulmány első részében. Hajózási összeköttetéseinkről eredeti térképet is állított össze. A kivitel fejlesztése végett sürgeti még egyebek között — megjelölvén a szanálási módot is — kivált a kínai, japáni, nyugat-és déleurópai afrikai piaczok jobb kihasználását, kereskedelmüuk színvonalának emelését, külkereskedelmünknek az osztrák közvetítés elöli emacczipáláeát, végül tü'yt fektet a közvetítő kereskedés és az átmeneti forgalom fejlesztésére, mint a melyek szintén alkalmasak a nemzeti vagyonosodás előmozdítására. Szerző a tanulmányt a melyet a magyar gazdai zövetség adott ki, Hegedűs miniszterhez is felterjesztette. — A magy. kir. államvasutak debreczeni üzletvezetősége az 1901, esetleg további két évben szükséges pályafentartási fák, deszkák, pallók szállításának biztosítása cz aljából pályázatot hirdet. A pályázati feltételek, méretjegyzékek és ajánlati minták minden üzletvezetóséguél és kereskedelmi és iparkamaráuá) megtekinthetők, a debreczeni Uzletvezetőségnél dij nélkül is megszerezhetők. A pályázati feltételek alapján szerkesztett ajánlatok 1900 évi november hó 20-án déli 12 óráig nyújtandók be a debreczeni üzletvezetőség I. osztályánál. A bánatpénzek egy nappal előbb leteendők az üzletvezetőség gyűjtő pénztáránál. —• A t. hölgyközönségnek b. tudomására adjuk, hogy csak divatos kelmék, nem silány kiselejtezett áruk, hanem a legjobb miuőségü szövetek mintagyűjteményét, mely tartalmazza a legutolsó divat franczia s angol újdonságait pl. Homespun, Taylor-Mode, Mitlasse stb. ingyen ós bérmentve küldi meg Weiner Mátyás női ruhakelme áruháza, Budapest, VI. Andrássv ut 3. 2 4 — A Lévai-féle Magyar Gazdák Zsebnaptára az 1901-ik évre, a melynek megjelenéséről már meg emlékeztünk, most jelent meg és készen fekszik előttünk. A naptár kiválóan csinos külsejével már leköti a figyelmet, béltartalma pedig teljesen olyan, a minőnek a szerkesztőség mondta, nincs teletömve szakközleményekkel, a mik nem is zsebnaptárba valók és melyeket a gazdasági szakmunkákbau és folyóiratokban keres és talál meg az érdeklődő gazda, hanem c-upa praktikus följegyzési rovatokból áll s igy a L<5vai-fóle Magyar Gazdák Zsebnaptárát bátran mondhatni a gazdaközönség strazzájának, jegyzési könyvének. Zsebben könnyen hordható, a nélkül, hogy a zsebbet lehúzná. Az előszóban arrpkéri a szerkesz tőség a gazdaközönséget, hogy a mi javítani valót talál benne használat közben, tudassa vele, hogy a következő évi folyamba figyelembe vehető legyen, a Magyar Gazdák Zsebnaptára kiadója e kiadványnál tekintettel volt arra, hogy minden kelléke magyar eredetű legyen. Az Első magyar papír ipar r. t. gyárából való a p ipir, a melyre nyomva lett, az Első magyar bet döntődé r t.-tól szármáz nak a betűk, a melyekkel szedték és Kiss Valdemár budapesti kön>vkötő készítette a kiválóan sikerült zöld vásznas, aranyozott fedelű bekötést hozzá. Az ára — 2 korona — olyan olcsó, hogy minden gazdálkodó megszerezheti anyagi megerőltetés nélkül. A naptárt L4vai Mór kiadóhivatala Uugvárt adta ki, hol meg is rendelhető. A ki az árát utalványon előre beküldi, annak bérmentve szállítja a kiadóhivatal. Melegen ajánljuk a gazdaközönségnek ezen valóban sikerült zsebnap'ár megszerzését. — Keleti J. hírneves budapesti orthopaediai müintézet-tulajdonos Korona-herczeg utcza 17. szám alatti üzlethelyiségét megnagyobitotta ós oly fényesen mintaszerűen rendezte be, hogy az egész monarchiában az első helyet foglalja el. Elsőrangú orvosi tekintelyek is elismerik, hogy Keleti orthopaediai müintézete hol cs. ős kir. szab. sórvkötők, műlábak, nűkezek, járó-és nyujtókészülékek, egyenestartók, stb mérték szerint jótállás mellett készíttetnek, — legkényesebb és legmagasabb igényeket is kielégíti. 544—6—5 — Osztálysorsjegy-érdekelteknek. A .Nemzeti Pénzváltó Részvénytársaság" Budapesten (Gizella-tér, H*as palota) az ország legnagyobb osztálysorsjegy eláruiitó hélye, jelentékeny előnyöket ós messzemenő biztonságot nyújt. Az intézet sor.-jegyeket eredeti árakon (utánvéttel is) küld szét teljesen költségmentesen. Ezen előnyöknél fogva az intézet sorsjegyei a leggyorsabban fogynak el; ajánlatos tehát, hogy a megbízások mielőbb az intézethez bekü'dessenek. — A Nagy Képes Világtörténet ötödik kötete ma hagyta el a sajtót. A kötet a közép torral foglalkozik, 8 szerzője dr. Mika Sindor, a jóuevü történetíró, kit első müve megjelenése után mindjárt Budapestre szólított a tanügyi kormány, s aki azóta a tanárképző gyakorló főgimnáziumban s az Eötvös kollégiumban tanárkodik. Jeles tollát readre igénybe vették a nagyobb vállalatok, igy a Történelmi életrajzok, a Szilágyi féle Milleniuini történet és a Pallas Nagy L-xikona. E munkáival Mika jó nevet szerzett magának, s azt csak öregbítette most, mert túlzás Lékül elmondhatni, hogy kötete kitűnő, s a külföldön is figyelmet keltene. Gondos történelmi kritikával, tisztán és világosan csoportosítja az eseménye ket; könyve alapos, anélkül, hogy fárasztó volna, élveze, les, anélkül, hogy felületes volna. Stílusa meleg és szines tömör s nem nehéz. Egyes fejezetei, mint pl. a hűbériségről ós lovagságról szóló, a magyar történetírás legszebb szakaszai közé tartoznak. Színesen és részletesen foglalkozik a kiváló egyéniségekkel, de azért mindig az egész nemzetnek tör;énetét adja. Figyelme kiterjed nemcsak a művelődési, hanem a gazdasági életre is, s a jobbágyságnak éB vazal'us osz'álynak vonzó, meleg kfpét adja. A városok önállóságának kialaku ására kiváló gondot fordit, de a száraz adatokból mindig a korok h ngulatát igyekszik konstruálni, ami legtöbbször sikerül is neki. Külön meg kell emlékezni a gazdag és szép illusztrácziókról, melyek a kötetet betöltik, s a modern tehnika le„ujibb vivmánvai szerint készült pompás szines képekről, melyek közt a magyar sz nt korona és a királyi palást hű reprodukcióival is találkozunk. A könyv nyeresége és dl ze a Nagy Képes Világtörténet vállalatának. A nagy muuka szerkesztője Marczali Henrik akadémikus, egyetemi tanár, aki a vállalatban az uj és a legújabb kor történetét maga írja. Egy kötet ára 16 korona. Kapható Révai Testvérek írod. Iit. R'. könyvesházában (Budapest, VIII,, Ü löi-üt 18.) részletfizetésre és füzetekben is, s bármely hazai könyvkereskedésben. — Nem szükséges » pidló bemázolásával a tavaszig várni, hanem gondoskodhatunk erről az Eisens'álter-féle Linoleum-pidló-zomáLCz segítségével a hideg évszakban is, mert az a legnagyobb hidegben nyitott ablakok mellett is gyorsan szárad. — Kérjen mindenki törvényesen bejegyzett .vaslovag" védjegygyei. — A test erősítésére és a munkaerő emelésre szükséges, hogy a tápláléknak bizonyos mennyisége fölvétessék, a mi az egészségeseknél az eledelek különféle alakjában eszközöltetik. Misként áll azonban a dolog, ha emésztési zavarokról és gyönge gyomorról van szó. Ez esetben különösen ügyelni kell arra, hogy az eledel lehető tömény alakban nyuj'assék elkerülendő a gyomor túlterhelést. 0 y tápanyagot birunk a húsból készült /Sowafose-ban, mely Csakis a hus tápláló anyagait tar talmazza. Piaci árak. N'jiregjháza, 1900. évi október hó 27-éi. A terményárak a hét folyamány lanyha irányzitot köveitek, minek főoka a külföldi piaczokról érkezett áresésekről szóló tudósításokban keresendő. A hét vége felé azonban élénkebb üzlet fejlődött a budapesti tőzsdén és ha az árak nem is emelkedtek, de az irányzat szilárd lelt. A helyi piac/.unkon ugyanilyen v•!t a hangulat és a mai hetivásáron élénk vételkedv melleit, alanti árak voltak elérhetők. A nyíregyházi terményesarnoknál bejegyzett termeny árak. Az árak lOJ kilogrammonként, a minőségi súly hektoliterenként Piaczi lí r Nevezetesen Minőség legalant legfent 0 69—70 70—71 600 610 Rozs 71—72 615 620 72 — 73 630 635 73—74 635 640 74—75 0 72—74 74 — 75 75—76 630 640 Buza 76-77 640 645 77-78 660 675 78—79 675 685 79—80 SO—81 0 59 - 60 Árpa 60 — 61 520 530 61—62 62—63 63 -64 0 500 510 Zab 44-45 Tengeri csos 250 260 Köles Szesz nyers 43, finomított 147. A középkor. (A húbérség éa a keresztes hadjáratok törtéuete. Irta: Mika Sándor. A Nagy Képes Világtörténet V. kötete. Budapest, Franklin Révai. Ára 8 forint.) Óh, szép a középkor, a maga titokzatos félhomályával'. Megérteni ma is igen nehéz, mert nem oly különvált, befejezett egész, mint Görögország vagy akái Róma élete. A középkor elválaszthatatlan kapcso. " "» az ujjal, a köz >pkoron átfutó szálakból s. ovódik a modern élet egész szövete A szálak tu'ajaona a régiek, csak a minta más, melyet a korszellem nimez vele. Az egész kornak még nem akadt összefoglalója. . egyes elemeit látjuk; a papságot és a lovagvilágot, a hűbériséget ós a keresztes hadakat, a fejledezo művészetet, s a megőrzött klasszikus tudományt; de mindezeknek találkozását, összeolvadását még nem akadt, aki megmagyarázza. Kopekben azonban gyakran látjuk magunk előtt a középkort. A kék hegyen a szürke klastromot, a hol a seriptóriumban szelid arczü vén barátok másolgatják nagy gondosan, ékes fraktura írással, piros iniMálékat vetve a míniumos calamussal, a szentek életét vagy a legendák könyvét; a fiatalabbja meg égő szemmel f-stegeti Horatius istentelen póétának versei fölé a Cíábi'ó Lilage arcza mását. Éi lent a völgyben barátok tanítják a népet szántá-rs, vetésre, az Isten nevének nagyobb dicsőségére. Fent a várakban a várurak ellenségeskedése fi ly, megint csak az Isten nagyobb dicsőségére. Kongó ven folyosók, remekbe készített fegyverek, feliratos vén k.rdok, bársony csótárok, faragott ciontnyergek; hímes bársonyban, suhogó selyemben fáklyafénynél járó meseszfp várasszonyok, epedő apródok, szerelmes lovagok, vité/i tornák véres — pajkos képe — ti vagytok nekünk a középkor. Mesevilág, amely a stivü iket megej i; szinte ehisszűk, hogy akkor éltek ilyen liliom formára született lovagok, a milyeneket ma c««k Crane mes'er rajzol. Megtört szivek, apáczaklastromok fehér-vélumos alakjai, hervadó ORtolasi liliom-leányok, kép eleu vitéi lovagok, mór csatában kicsorbult fegyverek, — tifivtal szivek ideáljai, voltatok ti valahi ugy, ahogy mi ma el ke p/.ilünk? Várbástyák p;cziny kertjei, ei y ptr lépé* köiüettel, messze kilátással, sziklás földerekben egy pár szál virággal, melyet a várurnő vagy a várkisaxzszouy sz*p keze öntözött, mennyi romantikáról beszéltek nekünk ma, romjaitokban Is, ha Simlyó vagy Fü'ek bérczein látunk is. E^y más életről szóltok, a melyet mi nem ismerünk, m lyet a miénknél nzebbnek képzelünk, mert tele volt szépséggel, művészettel. Művészettel? — ,A sötét középkor?* Igen, igen; mert nem volt az a kor sötét, c ak mi nem látjuk elég világosan. Művészet hullámzott a levegőben, gazdagon, fényesen, maradéka odatapadt a templomok, várak kőfalának freskóihoz, miniature-festők kisded rajzaihoz. O.t van a művészet szépséges asszonyok hímzett rokolyáin, aranycsipkés fejkötőjén, mintás fátyolfoszlányain; lovagok czifra vértjein, váudor hegedü-ök dalában. CNskhogy ez a művészet olyan kevés embernek a kedvéért volt, főuraknak, főrangú asszonyoknak a tetszésére. A jobbágylány szive megszakadásáról nem énekelt az igrrcz, névtelen emberek jajját nem jegyezték fői a krónikák. Ennek a korszaknak fénye csak egy kiváltságos osztálynak világított, az bizouyos, a többieknek éjszakájuk volt. Dd ez nem csupán a középkorban esett igy. Igy volt ez a görögöknél is. Az ő művészetük is a szabadok számára virágzott, s a szabadok jólétéért ezrivel haltak a rabszolgák. Még most sem tudni biztosan, hogy az a kékes fény, mely a középkor fölött dereng, a barbárságon épült régi művészi világnak alkonyféuye e melyuek napja a renaissanceban még egyszer oly pomplsan visszanézett, vagy az uj korszak hajnal sugáizása? Erről a titokzatos korról igen szép, világos könyvet irt Mika Sindor. Az iró nevét nem sokan ismerik a szakembereken kivül Mika eddig keveset dolgozott a nagyközönség számára. A történelmi életrajzok közt jelent meg egy kötete, s kitűnő ctikkeket irt a Pallas L°xikonba. Minden tulajdonság meg van benne, a mit ciak o y tudóstól, ki a nagyközönségnek ir, megkívánhatni. Alapos, a nélkül, hogy unalmas vtgy fárasztó volua; szórakoztató felületesség nélkül. Igaz ós világos hézagosság nélkül; stílusa fiuom ós meleg, éleslátása ritka jó, s a hol egy-egy intézmény rajzát adja, nem egyszer a legkitűnőbb külföldi Írókkal fölér. Ilyen például az a fejezete, mely a hűbériségtől s a lovagságról szól. Ez a rész a magyarnyelvű történetírás legki'ünóbb lapjai közül való. Ai elbeszélés mindenütt folyamatos, sima, a különböző nemzetek története at egyes korokban nagy művészettel olvad össze, tiszta, szabatos képpé. Müvét nem halmozza el idézetekkel, jegyzetekkel Bem kiséri, mert az fárasztó lehetne a közönségre, de mindenütt a legújabb kutatásokra s a ma-a legjobb belátására támaszkodik. Az angol, franczia német irodalom ujabb eredményei nem kerülik el figyelmét s az illusztratiók megválasztásánál ép oly lelkii-meretes, mint a történelmi kritika gondos és folytonos alkalmazásánál. A miről kép maradt ránk, azt közli, a mit képpel megvilágíthat, el nem mulasztja igazán megvilágítani vele. Szóval, Mika Sindor a kötetével igen derék munkát végzett s nevének ritl-a becsületet szerzett. Ha első munkája megjelenésekor a kormány vidékről a fővárosba szólította, s ott a mintaeymQázium tanárává nevezte ki, a nagyobb vállalatok pedig (Millenium Történet, Nagy-LexikoD)rendre igénybe vették erejét, bizonyára ez a könyve még nagyobb haladást jelent u ján. Különben a könyvről ó maga nem beszél, előszót sem irt hozzája, beszéljen a mnnka maca Mi sem beszélünk róla sokat, mert csak ismételhetnénk mindazt a méltánylatot, amit rövidre fogva, hogy túlzásnak ne tessék, fentebb elmondottunk. • * * A munka V. kötés a Nagy Képes Világtörténetnek, melyek Marczili Henrik akadémikus, egyetemi tanár és nagynevű tudós szerkesztésében jelenik meg. Egy egy kötet r40 — 45 iv s az egész munka 12 kötetben lesz teljes. E^y kötet ára diszkötésben 8 frt. Kapható bárm ly hizai könyvkereskedésben, sőt havi résiletfizetésre és füzetenként is, Révai Testvérek Irodalmi Intézet (Budap.-st, VIII, Üilői-ut 18) kiadóhivatalában.