Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-10-21 / 42. szám

N Y 1 R V I D fc '( — Tanulói bérletjegyek. A magyar kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint folyó évi november hó 1-től kezdve Pátroha állomásról Kisvárda állomásra, úgyszintén Szent-György-Ábrány állomásról Debreczen állomásra egy és három hónapig érvényes tanuló bérletjegyek fognak kiadatni, melyek a Pátroha, illetve Szent-György-Ábrány állomáson díjtalanul kapható tanuló igazolványok alapján váltandók. — Hangverseny. A Schreyer nővérek által A Korona nagyvendéglő dísztermében október hó 23-án rendezendő hangverseny műsora a kővetkező: Í.Haydn: .Vonós négyes,' előadják; Scheyer Harryett, Annié, Andriennt, Paula. 2. tíruch: .Hegedű hangverseny,' előadja; Schreyer Harryett. 3. Popper: .Polonaise de Concert,' gordonkán előadja: Schreyer Paula. 4. Tschaikowsky: .Andante cantabile,' előadják: Schreyer nővérek. 5. a) Svendsen: ,Románcé,* b) Wieniawski: .ScherzoTaranlella,* előadja: Schreyer Harryett. 6. .Magyar ábránd," gondorkán előadja: Schreyer Paula. Zongora kiséret: Schreyer Harry zene-conservatoriumi igazgató. Kezdete este fél 8 órakor. — Vegyes házasságok 1899-ben. A gyermekek vallásáról szóló törvény szerint a külömböző kitfeiekezelhez tartozó házastársak a házasság megkötése előtt közokmáHyba foglalják megállapodásukat, hogy születendő gyermekeiket minő vallásban kívánják neveltetni. Tavaly Magyarországon 16,269 vegyes házasságot kötöttek és 3315 esetben a házasulok szabályszerűen megegyeztek, hogy összes gyermekeiket csak egy vallásban nevelik. Ebből 1769 esetben az anya vallása volt irányadó. Ezekből a megállapodásokbol legtöbb hivőt nyert a római katholikus egyház, melyre nézve tehát ebben a tekintetben a vegyes házasságok előnyösek. A római katholikus egyház nyeresége 1312: a görög katholikusoké 12; a többi felekezet mind vesztett'és pedig a görögkeletiek 187, a luteránusok 495, az evangélikus reformátusok 568, az unitáriusok ÜO, a zsidók 53 esetben. — A liarag. Régi ellenséges haragban élt egymással Nyír-Adonyban Czirják G)örgyné Szilágyi Anna és Szilágyi György Gyirán Mária. A. harag kőztük folyton fokozódott, miglen a m. hó 21-. n Szilágyi György és neje megtámadták Czirják Györgyijét s egy doronggal alaposan elverték, ugy hogy eszméiellen állapotban hagyták hátra áldozatjukat. A késő éjszakában vették csak észre az elalélt asszonyt az arra járó-kelők, kik megborzadva ismerték fel a vérében fetrengő alakban Czirják Györgynél, jelentésükre a csendőrség nyomozást indított s elfogta a Szilágyi házaspár', mint olyanokat, kiket a legnagyobb gyanú terhelt. A kihallgatás során konokul tagadták tettüket, de végre is sikerült őket vallomásra birni. Az ügy áttétetett a nyíregyházi kir. ügyészséghez. — Sérült bankjegyek beváltása. Az osztrákmagyar bank közétette a használhatatlanná vált vagy sérült 1900, évi huszkoronás bankjegy. k kicserélése, illetőleg részletes megtérítése tárgyában készült szabályzatot. Ez a szabályzat intézkedik a kopott, a véletlen folytán használhatatlanná vált, vagy szándékosan azzá tett 20 koronás bankjegyek kicseréléséről s a sérülés (hiányos) bankjegyek részleges megtérítéséről igy intézkedik a szabályzat: A sérült 20 koronás bankjegyekért járó megtérítési összeg megállapítása czéljából azok 103 egyenlő mezőre osztatnak fel. A bankjegyeknek ezen mezőkre való beosztása oly hálózat alkalmazása által történik, mely derékszögű keretbe van illesztve és akként készült, hogy a keret belső térfoglalata a 20 koronás bankjegy alakját teljesen határolja és ezt vízszintesen és függélyesen ha húzott vonulok által tiz-tiz egyenlő szélességű közre osztja, miáltal 100 egyenlő nagyságú 13-5 milliméter széles és 9 milliméter magas négyszögű mező képeztetik. Mindegyik mező mely a hálózat alá telt 20 koronás bankjegy által legalább felerészben nem fedeztetik, husz fillérrel számítandó, mely összeg a bankjegy teljes névértékéből levonandó. — A szőlő eltartása. A szőlő eltevése egyike a legjövedelmezőbb foglalkozásoknak Tudjuk, hogy ősszel midőn cseinegeszőleink legtöbbje érik, oly nagy a kínálat asztali szőlőben, hogy a legkitűnőbb csemegeszőlő is aránylag potom áron kel el. A szőlő ára azután szüret után egy hónapp d már kezd jelentékenyen emelkedni és karácsonykor már 3—4-szerese annak, mint amennyi leszedés idején volt. Bármely szőlőt azonban, romlásra való nagy hajlandósága miatt nem érdemes eltenni, hanem csakis finom és tartós fajú és mindig csak teljesen érett szőlőnél hálálja meg a ráfordított gond és munka a költséget. A szőlő a tőkéről feléretten le.-zedve többé meg nem érik, azért csakis egész érett szőlőt szabad eltenni. A legelterjedtebb szőlő eltartási mód a szőlő kiteregetése polezokon vagy pedig felfüggesztése vízszintesen kifeszített Zsinóron, dróton vagy léczeken. Mindenesetre azonban csakis hűvös fekvésű, szellős és száraz helyiségben tartható el a szőlő huzamosabb ideig megromlás nélkül. Mindazonáltal, ha a szüret korán folyt le és meleg időjárás következik, könnyen ránezosodni kezd a szőlő és igy ha jóságát meg is tartja, de szépségbeli fogyatékossága miatt már nem oly jó áron értékesíthető. Legelőnyösebb a szőlő eltevésére az olyan helyiség, melynek hőfoka közel van a fagyponthoz, (ezt esetleg mesterségesen is elő lehet állítani), mert ily hőfok mellett a penészképző és is ki van zárva, és a párolgási veszteség is jelentéktelen, ugy hogy tavaszig a szőlő minden nagyobb ránezosodás nélkül eltartható. Ahol tehát szőlőben jégvermet építenek, ott mindjárt egy szőlőraktárt is lehet vele kombinálni, mint a legalkalmasabb helyet, csemegeszőlő konzerválására. Egy ujabban elterjedt és szintén ajánlatos szőlőeltartási módszer az is, hogy fürtőket egy ara-znyi darab termőhajtással együtt vágják le és azután erre alkalmas kamrában vizzel telt befőttes üvegekbe a vesszőket beállítják. — Hogy a vizet sürü kicserélés nél ül is frissen lehessen megőrizni, tanácsos minden üvegbe egy evőkanálnyi szénport beleönteni. — Egyes termelők állítólag ugy is jó eredményt érnek el, hogy a fürtöket jól elzárható ajtóval ellátott szekrényekbe rakják őszszel és a szekrény aljában egy-két csésze legalább 30—50°/, borszeszt állítanak fel, mely persze rövid idő alatt elpárologván, koronkint pótlandó. Nagyban ezen eljárás alig kivihető. Legkönnyebben eszközölhető azonban a kővetkező eljárás, melynek szintén biztos a sikere. Az Óstszel leszedett szőlőfürtöket ideiglenesen valami alkalmas helyiségben akár polezokon, akár felaggatva elhelyezzük. Ha már most hideg, fagyos éjszakák következnek, a szőlőt kihordjuk a szabadba és ott gondosan meglisztitott kis (pl. akós) hordókba rakjuk, ugy ho

t'y azok teljesen meg légyenek tömve és azután a hordócskákat ismét lezárjuk. Ezeket a hordókat viszont nagy, e czélra elkészített ládákba teszszük, minekután a ládák alján rossz hővezető anyagot, fürészport, szénsalakot vagy hamut elteregetünk. Ha a hordók el vannak helyezve, azok közét isinét hason anyaggal teljesen ki kell tölteni és még felül is tenyérnyi ilyen rossz hővezető anyagot hinteni. Ily módon tavaszig is jól eláll a hordókban a szőlő, ha vigyáztunk arra, hogy csakis teljesen hibátlan és vastaghéju fürtöket rakjunk el. Bármelyik módját használjuk ís a szőlő eltevésnek, feltétlenül szükséges|kellék, hogy már szedés után mindjárt a legszigorúbb vizsgálatnak v<^szszük alá az eltartásra szánt szőlőt. Ha vannak köztük igen vékony, vagy éppen repedt héjú fürtok, azokat vagy musttá dolgozzuk fel, vagy azonnali fogyasztásra tcszsz.ük felre. DJ a többi fürtön is minden legkevésbbé gyanús zúzódás jelét vagy foltot mutató bogyót, vagy a hol a szemek igen szorosan vannak, egyes közbeeső szemeket hegyes ollóval kicsipkedjük és csak igy teszszük el a szőlőt télire. Ahol a kamrában vannak a szőlők szabadon elhelyezve, ott azonkívül minden 10—14 napban ismét végignézzük a gerezdeket és a penészes vagy repedt szemeket ismét kimetszük, eselleg egész fürtrészleteket eltávolítunk, a kamarát pedig kénnel kifüstöljük. — A tolvaj czigányasszouy. Neizer Károly napkori lakosnak házába f. hó 4-én egy ismeretlen czigányasszony vetődött bt-. A szobába senki nem lévén, onnan 2 drb. szoknyát 11 korona értékben ellopott, s megszökött. Sikerült neki a bogdányi állomáson vonatra szállni s elmenekülni. A csendőrség a körözést kiadta ellene. — Csak 4 koronáért 200,000 korona nyerhető. Különösen kedvező nyerési esélyeket nyújtanak az ő Felsége által engedélyezett uj államBorsjátók sorsjegyei, minthogy 18,122 sorsjegy 418,610 korona készpénzben kerül egyszerre sorsolásra és a főnyeremény 200,000 korona. Állami felügyelet ós kezesség. Minthogy e 4 koronás sorsjegyek előreláthatólag gyorsan elfogynak, ajánlatos, hogy ily sorsjegyekre szóló megrendelésnek a Nemzeti Pénzváltó Részvénytársaságnál (Budapest, Gizella-tér, Hasa-palota) mielőbb, de legkésőbb 8 napon belül bekűldesaenek. — A nevezett intézetnél osztály sorsjegyek is kaphatók eredeti árakon és megjegyezzük, hogy ez egyúttal az ország legnagyobb osstálysorsjegy elárusító helye, mely a sorsjegy-vevőknek a legnagyobb előnyöket és biztonságot nyújtja. (2—I) — Nyilvános köszönet. A nyíregyházi iparos ifj. önképző egylet által f. évi október hó 14-én tartott szüreti mulatság alkalmával felül fizetni szívesek voltak : Juhász Etele 4 kor., Kécz Lajos 3 kor., Prékopa Dániel 2 kor. 60 fill., Majoros Károly 2 kor., Gorzsás József, Vékony Miklós, Batta Sándor 1 — l kor. 60-60 fill., Styevó János 1 kor. 20 fill., Sinka István, Szabó Dániel, Krecsák Pál, Seres József, Morauszki András, Bacher Lajós, Barzó György, Csóka Pál, Marsalkó Jenő, Fehér József 1 — 1 kor., Teinel Gé2a, Suták S, Lengyel Miklós, Kusnyerik Sámuel, Misek Pál, Czizák Antal, Kovács M., Slander György, Barta Gyula, Nagy István, Koványi Péter, Jelenovics Dániel, Bodnár Sándor, Hajdú József, Kazát F. Valády Sándor, Prékopa Károly, Simák József 60-60 fill., Hauser József, Moldvány Lajos, Csupa György, Botó N., N. N., Krámer Sándor^ Kiss László, Kiss Jenő, Gutper István, Pátrovics László, 40—40 fill., Herczku János, N. N, L. F, K. S, F. N, N. N, K. 20-20 fill., Fogadják a t. felülfizetők valamint a közreműködő t. hölgyek és urak ez uton is az egylet elnöksége nevében hálás köszönetemet Kiss e. jegyző. — Budapest világvárost. Ezt mondjuk mi idehaza, de ez a véleménye » világlátott idegennek is. Ne menjünk messie, csak nézzük meg a nagy körút forgalmát, mely kaleidoskopszerü képevei a legélénkebb benyomást gyakorolja a szemlélőre. Az élelmes kereskedő, szállodás, bankár mindmegannyian az ujabb technika vívmányai val iparkodnak a közfigyelmet üzlethelyiségükre téríteni és meglátszik az igyekezetükön, hogy a hatás elé résére nem riadnak vissza anyagi áldozatoktól sem. Ez i kis elmefuttatás pedig abból az alkalomból jut eszünkbe, hogy az Erisébet-körut 54. számú ház elótt állaudóan sok a szemlélő közönség, a mit egy hölgy okos, ki a kirakatban sorra mutogatja mikor lesz az osztálysorsjáték húzása stb. Igazán érdemes megnézni ezt az elmésen összeállított automatát, melyet villámáram tart működésben s toilettjeit is a egelőkelőbb műteremből kapja, sőt a frii-utáji is a legmodernebb. H izánkban ex az első ilyfajta mozgó alak a Török A. ós Társa Erzsébet-körűt 54. Bzám alatti fiókbankjának van felállítva ós igazán látványosság számba megy. Ez a szolid cióg miudeat elkövet, hogy a fóvárosban levő és ide utazó vevőkörét minél inkább tágítsa ós a nagy közönségtől már kiérdemelt bizalmat fokozza. — Milyen sfirün vessünk. Köztudomású hogJ ugy a szalma, mint a szemtermés nagyiága általában • vetés sűrűsége arányában növekszik, a ha nem a holdankénti termést tekintjük, hanem azt vizsgáljuk, hogy minó befolyással van a tenyészterület az egyes növónyék termőképességére, ügy azt fogjuk tapasztalni, hogy egy bizonyos határig a növények termése annál nagyobb, minél ritkábban lettek azok elvetve, de e bisonyos határon tul a termés már nem növekedik, hanem ellenkezőleg fokozatosan c-ökken. Hogy miért van ez igy, az a követkésőkből ki ünik. A növények fejlődése s életképességére legnagyobb befolyást a világosság gyakorol Ha sűrű a vetés, akkor erős a beárryékolás, hiánysik a világosság s igy a növény nyurgán n6 fel, egyes szervei nem fejlődhetnek ki, mert abban egyik a másikat akadályozza, de silány lesz a tulszerű vetés eredménye azért is, mert minél sűrűbb a vetés annál több vizet használnak el a növények s igy a később esetleg bekövetkező szárazságot a növény megérzi s a mint mondani szokták kényszerérett lesz. Nagyon fontos dolog tehát a vetés sűrűségének helyes megállapítása s e tekintben határozott számokhoz alkalmazkodni nem lehet, hanem igenis figyelembe kell venni mind azon tényezőket, melyek az egyes növényeknek adandó tenyészterttlet nagyságára befolyást gyakorolnak. E tényezők következők: 1. a növény varietása és pedig e tekintetben általános szabály az, hogy minél késeibb érésű valamely növény, annál ritkábban kell vetnünk, 2 a talaj tápanyagkószlete. Gazdag, tápdüs s olyan talajban, melyen közvetlenül a vetés előtt akár istállótrágyát, akár műtrágyát használtunk, kevesebb vetőmagot használhatunk fel, mint ellenkező esetben fi" é^alji viszonyok olyan alakú ása, melynél átlagosan több a nyirkosság, kevesebb vetőmag felhasználását engedi meg, mint a száraz clima, 4 a talaj fizikai állapota nevezetesen vizfoghatósága, jó mélység, jó kultur állapot ritkább vétóit tesz kívánatossá. 5. a vetéssel való elkésés sűrűbb vetést vesz indokolta, mig a korai vetés ritkábbat s végül 6. jó, süyos szép vetőmagból ritkább >n velünk mint silány avagy közép szerümagból. , . — A.Kláru T»s<»tljegy váltására jogosító arcz képes évi igazolványok érvényesítése az 1901 évre A folyó évre szóló féláru va«uU jegy váltására jogosító árezfépes évi igazolványok abból a czélból. hogy az 1901. évre idejekorán érvényesíthetők legyenek a magy kir. államvasutak igazgatóságához már is beküldhetők azon jogosultak pedig, kik a f. évben ily igazolvány birtokában nincsenek, de ilyet a maguk részére az 1901 évre váltani kívánnak, az igazolvány kiállítását ugyancsak a fenti idő ponttól kezdve kérelmezhetik. Nehogy tehát az igazolványok érvényesítése és illetve az ujak kiállítása a f. óv utolsó hónapjára maradjon, a munka torlódásnak és az ebből származható késedelmeknek elejét veendő, figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy saját érdekűkben cselekesznek, ha az érvényesítés kieszközlése, illetve az uj igazolványok megszerzése iránt, igazolványaik, illetve fényképeik és kezelési illeték fejében azemólyenkint egy korona készpénznek a magy. kir. államvacutaknak főpénztárába va ó bekü'dóse melleit az előirt módon hivatali felsőbbségükhöz, ilie ve a jogosult nyugd jasok bólyeg'elen folyamodványnyal közveuen az alólirott igazgatóághoz (Budapest, VI. Aiidrássv-ut 74—75. sz) már most folyamodhatnak. A nyugdíjasok a lakhelyükre illetékes közigazga-ási hatóság altH i \ ug díjas minőségűket ós azt, hogy díjazott tisztíégf. vagy fizetéssel járó hivaUlt nem viselnek, folyamodványaikon igazolni tartoznak. Az illetékes hivatali fónökí-égtket felkérjük, hogy az érvényesítést és az uj igazolványok kiállítását kérelmezők igazolványait, illetve fényktpeit, a kezelési illetél-kel ös a folyamodókról 2 példáujban szerkesztendő névjegyzékkel együtt, az amúgy is nagyszámú teendők lehető megosztása szempontjából, alólirott Uasgatósághm minél előbb beküldeni szíveskedjenek. " Egyúttal közöljük, hogy az igaiolványok határozmá nyainak 17. pontjában foglaltakhoz képest azon idó alatt, mig az érvényesítői végett be van küldve, a hivatali főnök által igazolandó, a folyamodványban megjelölendő útvonalra féláru menetjegygyei egyszeri útra szóló igazolványok fognak ugy az alólirott igazgatóság, mint azletvezetőségeiok által ís kiadatni, megjegyezvén, hogy azok részére, kik a fent közölt esetben egyszeri u'ra szóló igazolvány kiállítását kérelmezni elmulasztanák, a rendes menetdíj megfizetése esetén, menetdíj visszatérítések semmi körülmények között sem fognak enge dó'yeztetni. Végűi figyelmeztetjük mindazokat, akik arczképes évi igazolvány váltására kötelezve nincsenek, továbbá az arczképes igazolvány birtokosait is, hogy a saját részükre, illetve családtagjaik részére szükséges féláru menetjegygyei egyszeri útra izóló igazolványok kiállítása iránt mindenkor idejében, de legalább is 14 nappal a tervbe vett utasásuk elótt folyamodjanak, mert a későn kért igazolványoknak soron kívüli kiállítása az év e siakában beálló munkatorlódás következtében legyőzhetetlen nehézségbe ütköznék. Budapest, 1900. évi szeptember hó 21-én. A magy. kir. államvasutak igaegatólága. — VJ Idők. Herezeg Ferenci szépirodalmi lapja, az Uj Idők most lép a hatodik évfolyam utólaó negyedébe. Mtgyar szépirodalmi újságnak még nem volt ekkora si kere, mert ameddig a magyar szó terjed, mindenütt akad számtalan hive, aki gyönyörű6égét leli a gazdag tartalomban és a díszes kiállításban, melyhez ügy a művészi alkotású eredeti rajzok, mint az aktuális eaemó nyeket illusztráló képek hozzájárulnak. Alapnak kiválóan érdekes speczislitása Horkayné, kinek szellemes csevegéseiben minden politikai, művészi éa társadalmi esemény tréfás illusztráczióra talál. Nagy gondot fordít aszerkesz tőség a szépirodalmi tartalomra és ebben segítségére van a kiváló írók gárdája, melynek zászlója alá minden neves magyar iró sorakozik. Hisonló súlyt fektetnek a képdkre, ügy azokra, melyek a magyar művészetet képviselik, mint az aktuális eseményeket bemutatókra. A magyar festők és rajzolók legjava állandó munkatársa az Uj Időknek. Herczeg Ferencz pedig, kinek neve maga egy ké^z programm, kizárólag az Uj Időknek szenteli munkásságát. Nagy érdeme van a lapnak abban is, hogy a magyar érzést és szellemet terjeszti, olyan olvasmányt nyújtván, mely hazafias, nemzeti irányú és amellett minden izében változatos érdekes. Januárban pompás, nagyméretű, keretbe való színes képet ad teljeseD díjtalanul előfiietőinek. A magyar háznak magyar művészi dísze lesz ez a gyönyörű reprodukezió, mely Valeotiny Ábránd czimű nagy festményének a legtökéletesebb színezett sokszorosítása. A lap kiadói izivesen nyújtanak módot mindenkinek, hogy megismerkedjen az Uj Idők irányárai ós szellemével. A ki mutatványszámot óhajt, kérjen levelező-lapon a kiadóhivataltól (Budapesten, VI., Andrásiy-ut 10) Az Uj Idők előfizetési ára félévre 8 korona, negyedévre 4 korona. — „A Kaméleon leány." Kedves, bájos, de mindenekfölött érdekfeszítő mindaz, a mit ebben a könyvben elmond Bársony Ltván. Minden műve a nagy novellistákat jellemző meseazövósnek a bélyegét hordja magán. O.yan a .Kaméleon leány* kötete is, a mely a könyv czimét viselő hosszabb elbeszélésen kivül még valami tis kisebb-nagyobb novellát is tartalmaz. Mind kedves, mind érdekes ós igaz történet. A .Kaméleon leáuy* czimü azonban a legkiválóbb helyet foglalja el kőztük. Ez a ritka művészettel megirt, szép, érdekes elbeszélés Bársony Istvánnak egyik legsikerültebb műve, a ma

byar elbeszélő irodalomnak pedig egyik legraeyo, góbb gyöngye. A szép piros vászonkötéiü könyv Singer ós Wo fner kiadó czógnól jelent meg (Budapesten, Andrássy-ut 10.) Ára 1 korona.