Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-30 / 39. szám

Hivatalos melléklet » „Itfyirvidék" 1900. 39-ik számához Szabolcsvármegye alispánjától. 21450. K. 1900. A Járási főszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgár mesterének ós a községek elöljáróinak. Gömör—Kishont vármegye alispánjának Humkó község felsegélyezése tárgyában 16963—1900. sz. alatt kelt megkeresését további eljárás végett oly felhivassal közlöm, miszerint az esetleges adományokat hozzám terjesszék be. Nyíregyházán, 1900. szeptember 7-én. Mikecz János, alispan. (Másolat.) Gömör-Kishont t. e. vármegye alispánjától. 16963 — 1900. Valamennyi vármegye alispánjának és trvhatósági joggal felruházott város polgármesterének. A vármegyém területén fekvő s a rozsnyói járáshoz tartozó Humkó községet a folyo évi augusztus hó 30-án végbement tűzvész csaknem teljesen elpusztította. A tűzvész mely egy 5 éves gyermek meggondolatlanságából keletkezett — 68 lakóházat, az összes mellekepületekkel együtt — azonkívül pedig a róm. kath. és ág. ev. templomokat — valamint az ág. ev. iskola épületét hamvasztotta el, s összesen mintegy 74000 kor. kart okozott, melynek folytán a külömben és rendkívül szegény községi lakosság — tekintetlel arra, hogy a laképületek, s az odaégett gabona és takaniiányneinüeknek csupán alig számbavehető csekély része volt biztosítva — csaknem koldusbotra jutott. Hogy a tűzvész ily nagy arányokat öltött, s hogy a lentebb részletezett óriás mérvű anyagi veszteségen kivül ínég fájdalom 5 ember életet is követelt áldozatául, unnak oka abban rejlik, hogy a közel egymáshoz, s nagyobb részt korhadt fazsindely és szalmatetővel fedett épületeknek megmentését a községben levő kutak rendkívül csekély víztartalma s a dühöngő szélvihar teljesen lehetetlenné telte. A minden élelmétől és ingóságától megfosztott, s az éhínségnek elébe néző lakosság nyomorúságos helyzetének enyhitéseül a vármegyei ínség alapból eddig nyújtott anyagi támogatás a nyomor pillanatnyi enyhítésére is alig lévén elegendő, ennélfogva azon bizalomteljes kérelemmel fordulok tek. uraságodhoz, hogy a halósá a területén lakó nemeskeblü emberbarátok áldozatkészségének igénybevételével a pusztító sors által veginséggel sújtott község tűzkárosult lakosai javára könyöradouiány gyűjtést indítani, s a befolyandó bárminemű csekély összeget — az Ínségesek között leendő kioszthalás végett hozzám lehetőleg mielőbb eljultatni szíveskedjek. Rimaszombat, 1900. évi szeptember hó 3-án. Alispán helyett: Dr. Fornet Jryula, tm. tb. főjegyző. 20921. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1900. Az újvidéki kir. járásbíróság 1900. B. 115 — 7. »z. alatt kelt nyomozó levelét szabályszerű nyomozás és intézkedés végett közlőm. Nyíregyházán, 1900. szeptember I. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Az újvidéki kir. járásbíróságtól 1900. B. 115 — 7. Nyomozó levél. Sikkasztás vétsége miall elitélt szökésben levő Hegedűs Lajos gyomai illetősegü, 33 éves, nős, családos, szíjgyártó iparos ellen, az újvidéki kir. járásbíróságnak 1900. évi április hó 10-dikén 115—5. szám alatt kelt ítéletében megállapított öt napi fogház büntetés hajtandó végre. Felhivatnak a vármegyei törvény és városi rendőrhatóságok, bogy a szökésben levő elitéltet letartóztassák s a legközelebbi kir. ügyészség, vagy kir. járásbíróság fogházába szállítsák, egyúttal pedig a letartóztatásról ezen biroságot értesítsek. Újvidéken, 1900. évi augusztus 3-án. Olvashatatlan aláírás. Szabolcsvármegye alispánjától. 22282. K. 1900 A községek elöljáróinak 1 A ra. kir. földmivelésügyi miniszter 74347 1900. számú rendeletét kihirdetés és alkalmazkodás végett közlőm. Nyíregyházán, 1900. szeptember 17-én. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Magy. kir. földmivelésügyi miniszter. 74347./1900. III.-2. 900. sz. Folyó évi augusztus hó 21-én kelt 67798. számú körrendeletem hatályon kivül helyezése mellett, a kérődzőknek és sertéseknek Magyarországból és Horváth-Szlavonországokból, Ausztriába való bevitele tekintetében azonnal érvénybe lepő intézkedéseket tartalmazó 436. számú Állategészségüfyi Értesítőt kellő száinu példányban kihirdetés és a marhalevélkezelök és kirendelt szakértők azonnali megfelelő utasítása végett oly megjegyzéssel küldőm meg, hogy ezen rendeletem a folyó évi szeptember hó 16-án megjelenendő Földmivelesi Értesítőben is közöltetik Budapest, 1900. évi szeptember 13-án. A miniszter megbízásából: Lestyánszky s k. 74347. szám. III/2. 1990. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg. Állategészségügyi Értesítő. 486. szám. Ausztria. (A birodalmi tanácsban kepviselt királyságok és országok. Kérődzőknek és sertéseknek Magyarországból és Horváth-Szlavonországokból Ausztriába való bevitelére nézve érvényesített forgalmi korlátozások.) A cs. kir. osztrák belügyminiszter ur folyó évi szeptember hó 10-én kiadott 22387. számú rendeletevei s azonnal kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe : A) Magyarországot illetőleg. 1. A sertésvész uralgása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való bevitele Beregvármegyének Ausztriával határos szolyvai járásából, Máramarosvármegye visói járásából, Sárosvármegye felső-tárcsai és makoviczai járásaiból, Kis-Szeben r. t. városból, Sopronvármegye felső-pulyai járásából, Szepesvárinegye késmárki es szepes-szombati járásaiból,, ugy Késmárk, Szepes-Béla, Leibitz és Poprád r. t. városokból, Trencsin vármegye trencséni járásából, Ungvarmegye breznai járásából, Zalavármegye alsó-lendvai járásából, végül Zemplénvármegye homonnai és szinnai jarásaiból. II. A sertésorbáncz uralgása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való bevitele: Liptóvármegyének Asztriával határos liptó-ujvári járásából. Nyitravánnegye szakolczai és szeniczi járásaiból, valamiut Szakolcza r. t. városból, Pozsonyvmegye malaczkai és pozsonyi járásából jés Szt.György r. t. városból és Sárosvármegye felső-tárczai és szekcsői járásaiból, Bárlfa és Kis-Szeben r. t. városokból, végül Sepesvármegye ó-lublói, szepes-ófalvi járásaiból. III. A sertésvésznek osztrák területre történt behurczolása miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele jelenleg a következő magyarországi területekről tilos: Alsó-Fehérvármegye alvinczi és magyarigeni járásaiból és Gyula-Fehérvár r. t. városból, Báes-Bodrogvármegye bácsalmási, hódsági, kulai ó-becsei, topolyai, újvidéki és zombori járásaiból, Baranyavármegye baranyavári, pécsi, siklósi és szent-lőrinczi járásaiból, Beregvarmegye tiszaháti járásából, Beregszász r. t. városból, Biharvánnegye központi és mezőkereszlesi járásaiból, Csongrádvármegye csongrádi és liszán-inneni járásából, Fejérvármegye székes-fejérvári járásából, Győrvmegye puszta járásából, Hevesvmegye egri, gyöngyősi és hevesi járásaiból, Eger és Gyöngyös r. t. városokbol, Hunyadvarmegye! szászvárosi járásából es Szászváros r. t. városból, Komárom vármegye csallóközi és gesztesi járásaiból, Mosonvármegye nezsideri és rajkai járásaiból. Pest-Pilis-Soh-Kiskunvaruiegye kiskun-félegyházai járásából és Kiskun-Felegyháza rendezett tanácsú városból, Somogyvinegye csurgói, kaposvári, marczalii, nagyatádi és szigetvári járásaiból, és Kaposvár r. t. városból, Sopronvármegye kismartoni járásából és Kis-Marlon rendezett tanácsú varosból, Szabolcsvármegye kisvárdai járásából, Szalinárvárinegye fehérgyarmati és szatmári járásaiból, Szebenvármegye szászsebesi járásából és S/.ászsebes r. t. városból, To.navármegye dombovári, simontornyai, tamási és völgysegi járásúból, Toronlálv.irinegye lőrőkk uiizsai járásából, Trencsénvármegye csaczai és kisu.c/.aujhelyi járásaiból, Ugocsavármegye tiszán-inneni és tiszántúli járásaiból, Vasvármegye felső eőri, kőszegi és vasvári járásaiból és Kőszeg rendezett tanácsú városból, Zaiavár.negye Csáktornyái, kanizsai, novai, pac-ui, perlaki es zala-egerszegi járásaiból, Nagy-Kanizsa es Zala-Egerszeg r. t. városból, továbbá: Debreczen, Kecskemét, Komárom, Nagy-Varad, Szabadka, Szeged és S'.ékes-Fejérvar önálló törvényhatósági joggal felruházott varosok területéről. B) llorvát-SzlavonországoluU illetőleg. I. A jubhimlőnek uralgása miatt tilos a juhoknak Ausztriába való bevitele Lika-Ki bavavármegyének Auszlriá val határos gospici járásából. II. A sertésvésznek osztrák területre történt behurczolása miatt jelenleg, a sertéseknek Ausztriába való bevitele a kővetkező horvát-szlavonországi területekről lilos: Belovár-Kórősvuiegye belovári, casiuai, garesmezai. gyurgyeváczi, grupisnopoljei, kapronczai és kriz>evaczi jarasaiból, Pozsegaviuegye pakraczi, potsegai és ujgradiskai jarásaiból, Szerémvtnegye iloki, milroviczai, ruinai, sidi és vukovári járásaiból, Varasdvanuegye klanjeczi, krapinai, ludbriegi, novimaroti, pregradai cs varasdi jarásaiból, Verőczevarmegye eszéki, nasicei, slalimi és veröczei járásaiból, Zagrábvármegye dugoselloi, jaskai, karlováczi, kostajniczai, petrinjai, stubliczai, sziszeki, sveti-ivan-zebnai és zágrábi jarasaiból, végül B ilovár, Eszék, Ivanicz, Kaproncza, Karlovác/., Kostajnicza, Mitrovjcza, Petrinja, Sziszek és Várasd önálló városokbol. C) Általános szabályok: A bevitelre szánt állatok az 1899. évi 75,500. számú rendelet II. része 4. pontjanak megfelelőleg kiallilott marhalevelekkel látandók el, a melyek igazolják, hogy a származási helyen és az ezzel szomszédos községekben, illetőleg a határos községekből álló körzetben a szállítást megelőző negyven nap alatt nem uralkodott e/.en állatokra nezve ragadós és bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Ha az ily helyről szárm izo állatok közt a rendeltetési állomáson valamely ragadós betegség állapittatik meg, ugy az ilyen állatszállítmány, — a mennyiben a', állatoknak a vasúti álloinássil vágány nyal egybekötött nyilvános vágóhidra való szállít.isa m 'g nem engedtetnék — az erre vonal kozó különleges szabályok figyelembe vételével a származási hely feladó-állo násár.i visszaküldetik. Friss hus-szállittnányoknak oly bizonyítványokká! kell ellátva lenniök, melyek igazolják, hogy az illető állatokat a hatósági állatorvos élő állapolb in 03 a levágás után szabályszerűen megvizsgálta es egészségesek lek találta Ezen intézkedések azonnal hatályba lépnek s egyidejűleg hatályukat vesztik a/. 190). évi augusztus 21-en, augusztus 25-én, augusztus 30-án és szeptember hó 3-án kelt 07,79 -t. ad., 68,498. ad., 09,338. és 72,150. szamu itteni rendeletekkel a 479., 483. és 481. számú Állatogészségügyi Értesítőkben általam közzétett eddigi állatefrgalmi korlátozások. A meg nem engedett módon bevitt állatszállítmányok az 1880. évi tebruar 29-ik osztrák törvény 4ii. §-ában megállapított elbánás alá esnek. Ezek folytán tehát megjegyzem, hogy az Aus'.triáb i való bevitelből kizárt és lent megnevez'tt járások és törvényhatósági városok területerői, továbbá valamely ragadós állati betegséggel fertőzőit és ezekkel szoaiszédos kőzségekbő , valamint általában minden oly községből, melyben ragadós állati betegség uralko lott, de a zár feloldását megelőzőleg az utolsó betegségi eset megszűnte óta a 40 napi vészm mtesség igazolh itás íhoz szükséges ezen idő még le nem telt — és az ilyenekkel szomszédos községekből az illető betegségre fogékony állatok csakis a külön kikérendő osztrák engedély alapján vihetők ki Ausztriába. Egyébként az Aus/.triábi irányuló állatforgalomra nézve az 1849. évi 75,500. számú ren leletben (332. száinu Állategészségügyi Értesítőben) közölt általános szabályok mérvadók. Útmutató II részé lök 31. hpjín előj ;gyz m lő , ugyanott a 479., 181., 433. és. 18

1 s'. i n 1 előjegyz isek törlendők, a 479., 481.. 483. és 484. számú Értesítők, mint már tárgytalanok, áthuzandók és „lásd a 486. számú Értesítőt" jegyzettel látandók el. Budapest, 1900. évi szeptember hó 13-án. M. kir. földmivelésügyi miniszter. Melléklet az ad. 74347\900. sz. a. kiadott 486. számú Állategészségügyi Értesítőhöz. Az érdekelt szállító felek felvilágosítása és figyelmeztetése végett, tudomására adom az állatrakodókhoz kirendelt szakértőknek, bogy az osztrák császári és királyi belügyminiszter ur saját szempontjából, az általa folyó évi szeptember 10-én 32387. sz. alatt közzétett kimutatás szerint, a következő magyar- és horvát-szlavonországi községeket és a/, ezekkel szomszédos községeket tekinti még olyanoknak, a melyekből ragadós állati betegség uralgása miatt, Ausztriába az illető betegségre fogékony állatokat sz illilhátoknak nem tart. A) Magyarországban: a) ragadós száj- és körömfájás uralgása miatt ; Bács-Bodrogvár,negyének zentai járásában Bics-M artonos O-Kanizsa. b) Sertésvész uralgása miatt: Abauj-Torna vármegyének cserháti járásában : AlsóGagy, Felső-Meczenzéf, Beste. Szemere, Szépei; füzéri járásában Abaujvár, Csány, Panyok ; gőnezi járásában Alpár, Bodókő-Uj.alu, F.-Dobsza, Fony, Gibárt, GönczBu-i/.ka, Kér, Korlál, Pere, Vilinány, Vizsoly; szikszói jarásában Alsó-Míra, Alsó-S/.end, Alsó-Vadász, Asz dó, BakU, Eucs, Faucsal, Felső-Va tász, Garanna, HernádS/.enl-András, Hmuogl, l Irány, Jánosd, Kis-Kinizs, Kupa, Ny :sla, Selyeb, Szikszó, tornii járásiban SzentJakab. Alsó-Fehérviuegyenek alvinczi járasában Borbánd, Gsü,'ed; nagy-euyedi járásabin: Fel-Gyó

0'y, Fugád', Lőrinczréve, Nagy-Euyed Aradvármegyének borosjenői járásában: Apáti, B iros-Jenő ; borossebesi járásában Bultyiii, J iszás ; nagyh ihnágyi járásában : M rmesd; péeskai j írásában: M igyar-Pecslta; vil igosi járásában : O-SzentAnna. Bácsbodrogvármegyén .-k bácsalmási járásában: Mélykút; kulai j írásában: Cservenka ; óbecsei járásában : Bacs Földvár; zombori járásaban : Bezdan; zsablyai jarásában: Nálalj. Baranyavármegyéuek mohácsi járásában: Izsep. B ikésvárine.-yének oroshui jarásában: Gsorvás, Nagyszénás; szirvasi jarásában : Öcsöd, Gyula rendezett tanácsú város. Beregvármegyének felvidéki járásában: Hátmeg, Kis-Abranka, Nagy-Ábránk a, Oláhcsertész; mezőkászonyi járásában: Bityu, Mezőkiszony, Som; tiszaháti jarasaban: Gulacs. Bihai vármegyének bereltyó-ujfalui járásában: Darvas; derecskei járásában: Derecske, Hoszszupályi; élesdi járásaban: É esd ; magyar-csekei járasában : Magyar-Cséke; szalardi járásában: Pap-Tamási, Tataros; székelyhídi járásában: Kiskereki; tenkei járásában Fekete-Győrös, Fekete-Tót; lordai jarásáb m Szerep. Borsodvármegy ;nek egri járásában Saly ; mező-csáthi járás iban Ernőd, Mezö-Csatli; miskolczi járásában BelsőBölcs, Diósgyőr, H írsáuy, Kis-Győr; ózdi járasában Csernely; szendrői járasábin Abod, D .bréle, E ieleny, FelsőNyarad, Rikacza; szent-peteri járasában Malyinka, Szilvás, Visnyó. Brassóvármegyének alvidéki járásában Főidvar, Brassó rendezett tanácsú város. Csanád varmegyének battonyai jarásában Battonya. Csongrádvármegyének tiszántúli járásában Derékegyháza. Esztergomvármegyének esztergomi j irá-ában Kesztólcz, Szent Lélek; párkányi járásaban Karva, K ty, Kis Újfalu, Muzsla Fehérvármegyenek sárbogárdi járásában K íloz; székesfejérvári járásában Gárdony, Polgárdi. G jinör-Kishoutvánnegyének rimaszombati jarásáb in Nyuslya; rozsnyói járásában Gicsilk; toruiljai j írásiban L 'várd. Győrvármegyének tósziget-csili/.közi j írásában Abda. Hajdú vármegyének bálin iz-ujv.irosi jar.isáb in B ilin iz-Ujváros, Csege, HíjduNánás és Haj tű-Szoboszlo rendezett tanácsú városok. Hiroinszek vármegyének s-psi járásában Egerpatak, KisBoro >nyó, b/,epsi-S/,en(.-György rend ízöH tíinúcsu város. Hevesvármegyének hatvani járásában Ecséd, Hatvan. Hont vármegyének nagy-csalo miai járásában Alsó-IpolyNyek; szoui járasában Bajta. Hunyadvarmegyének brád, járásában Po lele; dévai járásában Beregszó, Dévai Miros-Solymos, Piskitelep; m iros-illyei járásában Ladusnyak. Jasz-Nagy-Kun-Szoluokvármegyének jászsági alsó járásában Bessenszög; tis/.ai alsó járásában Szelevény ; tiszai felső járásában K 'nderes, Szolnok rendezett tanácsú város. Kis-Küküllóvárm igyének hosszu-aszói járásában Mikeszásza. Kolozsvármegyének almá-i járásában Almás gyalui járásában Szász-Fenes ; mező-önnényesi járásában Septér, Uzdi-Szent-Péter. Komáromvárinegyének 06allóközi járásában Csicsó, Ekecs, Nemes-Öcsa; gesztesi járasába.i D11, Szend ; tatai járásában Felső-Gallaudvardi járásában Bagota, Duna-Radvány, Midar, Marczalháza, O-Gyalla, Szent-Péter. Krassó-Szőrényvármegyének bégai járasában Bálinc/.; bogsáni járásában Vasziova ; facseti járásában Igazfalva ; moldvai járásában Radimna ; ternesi járásában Gavosdia; Lúgos rendezett tanácsú város. Maros-Tordavarmegyének marosi felső járásában Koronka, Maros-Szent-György, Mező-Fele; régeni alsó járásában Alsókőhér. Mosonvárme^yének magyar-óvári já-ásában Horválh-Kimle. Nagy-Kűküllővárraegyének kőhaloiui járásában Kőhalom; nagysilinki járásában Boldogváros, Réten ; szent-ágotai járásában Jakabfalva, Prépostfalva, Szentágota, Medgyes rendezett tanácsú város. Nógrádvármegyének balassa-gyarmati járásában Ipoly-Kiskér, Nándor; tülekí járásában Fülek-Kelecsény, Homok-Terenne, Kazár, Karincs-B;reny. Korlát, Mátra-Verebily, Sámsonhaza ; losonczi járásában Jelsőez, Mucsiny; szécsényi járásában Halászi; sziráki járásában Erdő-Tarcsa, Heréd, Kálló, Kökényes, Terény, Zagyva-Szántó. Nyitravármegyének érsekújvári járásában And jd,Tótmegyer; nyitrai járásában Andacs; pöstyéni járásában Moraván. Nagy-Kosztolány. Pest-Pilis-Soll-KUkunvm 'gyének abonyi járásában TápióS/.ele; gödöllői járásában Mogyorod, Peczel, Zsambok ; monori járásában Nyáregyháza; nagykaiai járásában Nagykáta; raczkevei járásában Pereg; váczi járásában Acsa; Kiskun-H ilas r. t. város. Pozsony varmegyének szempiczi járásában Német-Gurab. S irosv irinegyének sirokai járásában M.igy-Siros; topolyai járásában Szobo*