Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)
1900-09-30 / 39. szám
XXI. évfolyam. 39. szán. Nyíregyháza , 1900. szeptember 30. VARMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCS VÁR BEGYEI KÖZSÉGI JEGYZÓK és A SZABOLCSMEGYEI ÁLTALÁNOS TANÍTÓEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik: heten kint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 8 korona Fél évre 4 „ Negyed évre 2 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egés/. évre csak négy korona. Egy »zám ára 20 flllér. A lap szellemi részét képező killdeniéuyek, a szerkesztő c;ime alitt kérnt i -k hekllldeni. Hirdetési dijak: -mr-afiuu cwiiie ai.tu ser^i i-'k oeKUiaeni. ... , , „. ... , , , , , . ., Mmden négysxer baaibozott petit sor eavazer Bernientetlen levelek csak ismert kezektol kÖ 2, éie 10 fiUé r'. , 8b b„j ri köIl sJ esetéhen s fi" Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: GoIdberger A~ Eckstain Bernát és Altalános Tudósító által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. fogadtatnak e . A kéziratok csak világos kivánatra illető kö.tségér-f küldetnek vuszi. s az A nyilt-téri közlemények diia soronkint 60 fillér. Aprj hirdetések 10 sz iig 40 fi 1., minden tovAbbi s?ó 4 fl 1. Vistag betűjel szedett kétszeresen szimit. 23000. K. 1900. Hivatalos rész. Szabolcsvármegye alispánjától. Minden bizottsági tagnak! Főispán őméltósága Szabolcsvármegye törvényhatóságának rendes közgyűlését folyó évi október 9-ik és kővetkező napjainak delelőtti 10 órájára Nyíregyházára a vármegyeháza nagytermébe összehiván, arra a t. bizottsági tag urat, a tárgysorozat közlése mellett, tisztelettel meghívom. Nyíregyháza, 1900. évi szeptember 26. Mikecz János, alispán. (A tárgysorozatot lásd külön mellékleten.) 1216. f. i. 1900. Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye törvényhatóságánál évi 1050 korona törzsfizetés és 120 korona lakpénzzél rendszeresített közigazgatási gyakornoki állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi október hó 25-ig, mint rároc határ időig nyújtsák be. Nyíregyházán, 1900. évi szeptember hó 27-én. 3—1 Báró Feilitzsch Berthold, főispán. 12 67. f. i. 1900. Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvármegye törvényhatóságának „Erzsébet" közkórhizánál évi 800 kor. tőrzsfizetés, természetbeni lakás és teljes ellátással rendszeresített kórházi alorvosi állásra ezennel pályázatot nyitok. A pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket, valamint eddigi alkalmaztatásukat és életkorukat igazoló okmányaikkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi október hó 15-ig, mint záros határidőig nyújtsák be. Nyíregyházán, 1900. évi szeptember hó 24-én. 2—1 Br. Feilitzsch Berthold, főispán. A „NYIRVIDÉK" TARCZÁJA. Férfi könynyek . . . ! Irta : Szstke F. Ödön. A kisvárosi kaszinó olvasó szobájában szokatlan csend uralg, mintha egy perczig az ott levő öreg urak mindegyike saját gondolatmenetének hódolt volna. Most megszólal Hernády bácsi, az öreg nyugalmazott őrnagy. Ugy látszik nagyon érdekes tárgyról beszélgettek, mert mindegyikük feszült kíváncsisággal nézett az öregre, mintegy várva annak Salamoni ítéleteit. Magam is, pedig csak épen most jöttem be, közelebb toltam székemet s figyelni kezdtem Benedek bácsit, — mert csak igy hívtuk az öreget mindnyájan. — Tehát hogy bizonyítsam nektek állitásom, illetve czáfolatom helyes voltát halgassatok meg. Meg kell jegyeznem hogy a vitatkozás arról szólt, vájjon a .szerelem a kényelémben növekszik, s a nyomorban fogy-e, avagy nem?" Már öreg önkénytese lehettem a Dom-Miguel cs. és kir. sorgyalog ezrednek amikor a vé etlen egy igen „érdekes" helyzetbe vitt. Rendes látogatója voltam a H kávéháznak. Egy este is épen ott üldögélek, amikor egy „czivil" barátom az én feledhetetlen Franczikámat pillantom meg. Leült mellém s felvettük beszélgetésünk tárgyául a multat, az ő öröm és boldogságteljes perczeivel, s ugy beszélgettünk róla mintha már kitudja hányszor nyílott volná fejűnk felett is az akáczfa. Kevés idő múlva azt mondja az én Franczikám: tudod mit Bendi! „Nekem egy kis elintézni valóm van otthon, egy perezre haza kell mennem, ha nem lesz terhedre jöjj velem s később ha ugy tetszik vissza jöhetünk!" Beleegyeztem, s eltávoztunk. Alig pár perez múlva már lakásukhoz értünk, majd ajtót nyitott, s bementünk. 22166^K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és községek elöljáróinak. Több izben előfordult, hogy a közhírré tétel czéljából beterjesztett jelentések, melyben valamely felfogott jószág elárverezésére határnap tűzetett ki, oly időben érkeztek be, hogy annak a vármegye hivatalos lapjában való megjelenése csak oly időben történhetett, midőn az árverés kitűzött határnap rövid időn bekövetkezett, vagy el is mult. Miután ily módon a közhírré tétel sikerrel nem eszközölhető, felhívom, miszerint az ily tárgyú körözvényeket azonnal terjesszék be, és az árverés napját oly időre tűzzék ki, hogy a körözvény a vármegye hivatalos lapjában idején megjelenhessen. Nyíregyháza, 1900. szeptember 17. Mikccz János, alispán. Szabolcsvárniegye alispánja. Szabolcsvármegye alispánjától. 22325. K^ 19ÖÖ7 Hivatkozva a folyó évi junius hó 28-án kelt 15845. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Zsurk községben fellépett sertésvész folytán elrendelt zár folyó évi szeptember hó 15-én feloldatott. Nyíregyházán, 1900. szeptember 18. Mikecz János, alispán. ^1900 ^ Szabolcsvármegye alispánjától. Értesitem, hogy T.-Lök községben Kovács József kárára 1 darab tehén lépfene miatt elhullott s ez okból nevezettnek udvara zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1900. szeptember 19. Mikccz János, alispán. Ott ültek: Az édesmama, Ellácska — a Franczi testvérjei és egy ur még, ha jól emlékszem egy öreg tanár volt aki búcsúzni ment oda — távozván a városból. Tehát mondom ők voltak és mi ketten. A bemutatkozáson túlesvén én leültem, mig Franczi dolga után látott. Az ő távolléte alatt beszélgettünk a mindennapi életről, majd a mulatságokról stb. Beszélgetésünk alatt megjegyeztem hogy Ellácska nagyon komoly, de emellett olvasott lányka, aki mindent m°g tud bírálni, s e bírálatokon bizonyos vallásos fátyol vonul át. Azt is észrevettem, hogy éber figyelemmel kiséri minden szavamat, s meglátszott rajta hogy kedveltje lettem. Megkell említenem hogy én még akkor nagy mérvben az idealizmusnak voltam hódolója, s jól esett hallanom s tapasztalnom, hogy a véletlen egy ideális hőlgygyel hozott össze. Olyan különös, mondhatom bóditóan édes érzés honolt ott létem alatt egész lelkemben. Megmagyarázhatatlan vonzalmat éreztem Ellácska iránt, mely még fokozottabbá vált a mikor az ő szájából hallottam azt a sok-sok életphilosophiát. Teljesen el voltam merülve benne, nem láttam semmit, nem ismertem saját én-emet, nem voltam képes gondolkodni annyira lebilincselték lelkemet az Ellácska szavai. Ennek tulajdonithatom aztán, hogy még most sem tudok visszaemlékezni hogyan távoztam onnan — akkor — az első látogatás után, csak mikor már otthon voltam, jöttem észhez. Az irodában ültem fejemet tenyerembe hajtva, Lelkemben, agyamban őrültként futkostak a gondolatok. Mi történt velem 9 Micsoda alakulása ez lelkemnek ? Nem tudtam felelni önmagamnak sem, lelki erőmet elvette a fény, melyben nekem Ellácska tűnt föl, elvette, hogy örök vakságba borítsa lelki szemeimet, s hogy többé soha ne csodálhassam ,őt" a legidealisabbat. 23279. K. 1909. Tudomásul s közhírré tétel végeit értesitem, miszerint Dombrád község kérelmére a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltósága f. évi szeptember hó 27-én 69961. szám alalt kelt rendeleteivel megengedte, hogy a nevezett község.iek fc'./u, évi október hó 8-ára eső országos vására ez évben kivételesen folyó évi október hó 22-én tartassák meg. Nyíregyházán, 1900. évi szeptember hó 29-én. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. 22762. K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori főszolgabirájának 10933 szám alatt kelt körüzvéeyét szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés vOgett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1900. szeptember 22. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Hirdetmény. Elekes Ferenczne ny. adonyi lakos nevére kiállított és Feizák András m.-pócsi lakos nevére átirt két db. marha járlat ismeretlen telesek állal ellopatott: Egyik járlat szól 1 db. 8 éves fehér szőrű fenálló szarvú ökörről — másik szól 1 db. 8 éves fehér szőrű fenálló szarvú, jobb farán ismeretlen bélyegü ökörről. Szabolcsvármegye alispánjától. 22809. K. 11900. ~ Hivatkozva a folyó évi julius hó 19-én kelt 17518 számú é-itesitésemre, tudomására hozom, hogy a NyirAdony községhez tartozó „Szakoly kert" tanyán fellépett sertes vész folytán elrendelt zár folyó évi szept. ho 21-én feloldatott. Nyiregyháza, 1900. szept. 23. Mikecz János, alispán. 22810. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1900. Hivatkozva a a folyó évi augusztus hó 25-én kelt 20355 számú értesítésemre tudomására hozom, hogy az Uj fehértó községben felmerült rühkór betegülési eset folytán elrendelt zár folyó évi szeptember hó 22-én feloldatott. Nyíregyházán, 1900. szeptember hó 23-án. Mikccz János, alispán. 22750 K. 1900. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy T. Dada községben Rozgonyi József kárára 1 db. tehén lépfene miatt elhullott, s ez okból nevezett ló és szarvasmarha állománya zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1900. szeptember 23. Mikecz János, alispán. Másnap ismét ott voltam délután, s most még nagyszerűbb fényövben láttam őt, s kezdtem benne a hallhatatlant csodálni. Egyszóval én, illetve mi ketten barátságot kötöttünk. Sokszor a komoly tárgyú társalgásba egy—egy kis humort vegyitettem, s mily édesen, mily bóditóan tudott ő erre mosolyogni — Igy teltek a napok — kedves barátaim — egészen mig csak nekünk gyakorlatra nem kellett menni. — Az elválás, az utolsó látogatás, ah; Egy fehér szegfűt kaptam bucsuzóul. — Itt van, itt hordom ötvenkét éve már, nézzétek, ez tud mindent! Azzal kopott tárczájából kivette a már teljesen elaszott, a már már egészen megsárgult szegfűt, s mint egyetlen tanújelét mutatta azt, hogy igazat beszél. Székemet közelebb húztam, s meglátszott az egész kompánián, hogy feszült figyelemmel kisérik az öreg harezosnak minden szavát. Kevés vártatva folytatá. — Gyakorlatról visszatértünk, s mintegy őrülten rohantam most már oda, hol a földi menyet láttam részemre megalkotva s ahol senki mást nem látok mint Ellácskát fényes trónuson ülve. Pár nap volt már csak hátra, hogy a katona mondurt egy kényelmesebbel váltsam föl, s ismét az legyek ami voltam addig a „falu pennája." Másként volt azonban megírva a sors könyvében. Egy napon, — igen az utolsó vasárnap délutánján egy különös eset történt. Amint épen ott ülve beszélgetünk, két uri ember jött latogatóba. Az egyik közelebbi ismerősük lehetett, mert nagyon bizalmasan viselkedett, s a másik sem az első látogatást tette akkor, mert csupán csak nekem lett bemutatva. Dr. Máday Gyula — s . . . városi orvos volt. És most kellett azt a különös valamit észlelnem. Mai Híámunk ÍO oldalra terjed.
