Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-23 / 38. szám

kerekedeimi ügyeknek nyújtott előjogokat, szegény bagatell ki van szolgáltatva a községi elöljáróságok kényének s ott valóban legmostohábban tartott gyermeke Justicia asszonyságnak. Tudni kell ugyanis, hogy egy ötszáz forintos követelést sokkal könnyebb dolog nagy Magyarországon érvényesíteni, mint egy szerény husz forintos követelést. Ugy van ezzel a magyar igazságszolgáltatás, mint a debreczeni posta a külterületeken való kézbesítéssel, tudniillik nem ér rá vele foglalkozni. S valamint a posta rábízza az ily levelek kézbesítését a közigazga- j tás legalsóbb közegeire, épenugy az igazságszolgáltatás leveszi gondját mostoha gyermekeiről s odaadja dajkaságba a közigazgatás legalsó fórumának, a községi elöljáróságnak, ahol ugy báunak az árvával, mint a mostoha gyermekkel szokás. Bizonyára vannak figyelemreméltó szempontok, melyek a magyar törvényhozást vezették a bagatell ügyeknek a rendes kereskedelmi ügyek hatásköre és illetékessége alól kivételénél s e szempontok valóban olyanok, melyek méltánylást és körültekintést igényelnek s teljesen egyetértünk azon igazságügyi politikai irányzattal, mely a perek apasztását s a birói elintézést igénylő ügyek kevesbitését elsőrangú czélnak tekinti, azonban ez a fontos közgazdasági és pénzügyi momentum uem lehet egyedül irányadó e kérdés eldöntésé nel — Mert hasonlóan fontos közgazdasági momentum a magyar kereskedelem érdeke, mely megkívánja, hogy husz forintig csak épen olyan eszközök álljanak hitelezése biztosításánál segélyére, mint azon felül és ha e czélt a sommás perek számának gyarapítása nélkül is el lehet érni, semmi ok nincsen arra, hogy az eddigi törvéuyt és gyakorlat ott tovább is feutartsuk. Hogy pedig a kereskedői érdekek ezen biztosítása elérhető a sommás perjk szaporítása uélkül is, az iránt kétségünk nincseu. Mert nem szükséges éhez egyéb intézkedés, mint azon egyetlen szabály kimondása, hogy a husz forinton alóli követelések a kereskedő telepének helyére nézve illetékes bagatell bíróság előtt érvényesít hetők Minden többi szabály akként állapitható meg, hogy a inásik előbb emiitett közgazgasági elv fentartassék. Hogy milyen legyen ez a bagatell bíróság, arra nézve nekünk nagyon is sok és fájdalmas tapasztalatunk az osztrák Bagatallgericht in Handelssachen kisebb polgári biróságbau, mely évtizedek óta él azon joggal, hogy maga elé idézi a magyar honpolgárt, elmarasztalja s Ítéletét a legnagyobbszerübb pontossággal hajtják végre a magyarországi királyi járásbíróságok. Ha egyéb figyelemreméltó körülméay nem szólna is a mellett, hogy a bagatell ügyek reformja lehető legsürgősebben kerüsztülvitessék, ez a viszás helyzet egymagában elegendő arra, hogy kereskedőinknek a bagatell ügyekben segítségére siessünk. Épen olyan sürgős intézkedésre van szükség e téren, mint a mennyire kívánatosnak, tartjuk, hogy törvéuyerőre emelkedjék a végrehajtási törvény oly módosítása, hogy a házi bútorok végrehajtás alá nem vehetők. Y í B V I D ÍC K jelentkezik, azért ismétlem, mert ennek sokkal szebb ós maradandóbb jeleit találjuk a kiállításon kívül. Mikor odaállunk a Louore épületének óriási szárnyai közzé melynek egyikét I. Ferencz, másikát a pompa szerető Mediciek, harmadikát Napoleon, negyediké', ölödikéta történelem más-más nagyjii állították íel egy egy oltár gyanánt, lehetetlen, hogy megilletődötten tiszteletet ne érezztlnk e nemzet iránt. A nagy történelmi események, a miknek itt volt a szinterük, mintha el elvonuluának szemeink előtt, a mult rá nehezkedik Iunen hurczolták vérpadra XVI Lajost, amott az ai alkovos sarokszoba, a hol Rivaillae leszúrta II. Henriket éu tovább . . . S mit tett a franc<ia nép? Kilökte belőle a királyokat 8 helyükbe ültette — iz örök szépet. Ez az uralom nem kiván alkotmányformát, de mégis örök; törvényeit nem hozza semmiféle dekorál hatalom és mégis mindenki tiszteli. Nem lesz trón vesztett soha. Meny nyivel szuverénebb ez a p.lota ma, mint akkor, mikor királyok dőzsöltek benne. A kincsek pedig, a miket őriz, országokkal érnek fel. Irt a galériák között, a hol csak ugy sürög forog mindennap a bámuló, itt vezet a népek utja . . . A szépnek e templomában fó oltár: a Carré szalon. Két oldalt Verouen Pálnak festménye foglalja el a filat 9 méter hosszúságban, talán legua^yobb festményei a világnak; három sarokban egy-egy Rtphael kép bűvöl el; amott Pirian; Mona Li»ája mosolyog ránk feled hetetlenül, négy évig készült s befejezetlenül maradt arczkép; két oi.laláu Cioregis egy egy remekével. A mellékoltárok száma végtelen. A Galéria d' Apollonban, mely föltétlenül legszebb terme a földkerekségnek, láttuk üvegszekrényben a .regen;" pyétrián'ot (ért. 15 millió frank), Napóleon kardju, korouáját és koromjá', XV. Lijos koronáját, Mediczi Katalin gyémántjait ós Nigy Károly kezét. Egész ktllöu szoba van szentelve az isteni Milói Vénusuak, frauczia udvariasságul ide szép függöuyöket akasztottak. A közigazgatási életben nyilvánuló ellentétes áramlatok között a helyes irányt az a politika képezi, mely egyenlő figyelemben részesíti mindenik gazdasági ágat. Epén ezért a Schreyer-féle javaslat fóelvének törvényerőre emelkedését a magyar kereskedői világra nézve feltétlenül előnyösnek és kívánatosnak tartjuk, anélkül, hogy ezáltal a merkantilizmus egyoldalúságába esnénk. Hogy aztán a kisebb polgári ügyek reformálása külön bíróságok felállításával es/.közölhető-é, vagy hogy a községi elöljáróságok bagatell bíráskodásának fentartása bizonyos alakitások mellett volna-e inkább kívánatos: ennek eldöntésesp.

jczialis igazságszolgáltatási kérdést képez, melynek megoldása hivatásunkon kivül esik, csak azon főelv, hogy a kereskedő bárminemű követelését egyenlő sanctióval ellátott törvény oltalma alatt érvényesíthesse, fentartassék. És ez elv érvényesítése hasznára fog válni nemcsak a kereskedőnek, hanem az iparosnak és gazdának is. Törvényjavaslat a tisztességtelen verseny ellen. Nagy Ferencz kereskedelemügyi államtitkár ezzel a javaslattal lép először a nyilvános-ág elé, mint kodifi'iátor. S hi a törvényjavaslat nem valami nagyszabású, kétsó^t-)leu bizonyítéka inoak, hogy az államtitkár a kereskedelem és ipír érdekei iránt jó érzéssel bir, s odi tapint, a hol fáj. Kereskedelmünk ós ipirunk pan,'ísának egyik fóoka a tiszességtelen koukurreLCíia miud n téren s igy hi a javaslat majdan mint törvény e bajt orvosolni lesz képes, óriási szolgálatot tett vele az állam i kár ur a tisztességes kereskede'emnek és ip :rnak. H 'gy fehá' e tör/éuy a tisztességtelen konkurrenczia eileu tényleg kel ő biztosítékot is nyújtson, az iparos-, kere>kedő és jogászvilágnak kö elessége a javaslat hiányaira a figyelmet idejekorán reáterelni, hogy a hiányok orvosolhatók legyenek. Ezen szempontból óhajtok a javaslathoz néhány megjegyzést fűzni. A tisztességtelen konkurreLCzia egyik fóalakzatára nem terjeszkedik ki a javaslat, mely áll „végeladás"okban és ehhez hasonló vevőt hajhászó rekláuiokb in, pl. az üzlet feloszlása miatt félárban, ezelőtt ... frt . . . kr, most .. . kr, előrehaladott idény miaH félárban; maradék eladás; továbbá rossz uj áruknak Jó használt átu'< helyett való hirdetése és eladása és a közönségnek ilykép való megtévesztése, végül pedig a uév helyett hangzatos közhelyeknek czégül való kiillesztése, mint „°lső magyar butortelep', ,27 krajczáros bazár', ,

féifi divatáiuház* stb., a tulajdonos uevtnjk megjegyzése nélkül. Ugyanazért a törvényjavaslatba következő intézkedések is felveendők; A ki végeladást rendez áruiból, 3 évig hasonló nemű ipar gyakorlására engedélyt nem nyerhet. Vógeladást az ipirhttóság c<akis az iparigazolvány beadása ellenében, az üzlet bérletének, megszűnésének igazolása ellenében adhat ki. A végeladást idő lejárta után a végeladást rendezőnek fel- és lemenői, továbbá édes vagy mostoha testvérei ugyanazon üzletben ugyanazon ipirt, vagy ugyanazon fajú árukkal való kereskedést nem űzhetnek". Ezzel az intézkedéssel a végeladásokkal űzött tisz tes-ségtelen verseny óvatnék meg a tisztességes kereskedelem ellen. Hasonló engedélyhez volna kötendő az is, hogy valamely kereskedő vagy iparos az üzlet fulEz évben adták át a nyilvánosságiak a Rubens szobát, mely telve van Mediczi Máriáról szóló hatalmas képekkel. Aztán átfutunk a római császárok szobrai között, az egyiptomi régiségek szobájában gránit sphynek és szarkofágok között, majd a középkor és közte Miczbel Angélo képzőművészetének termékei között.Csak gyorsan, gyorsan, ehhez egy emberélet kevés . . . Nézve ezernyi arczát a szépnek kifáradni lehet talán, de megunni soha. De akárhol is járunk ebben a kisvilágban, a mit közönségesen Parisnak neveznek, mindenütt uralkodik a „szép." A franczia uem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, mely valami művészinek a produkálását megengedi. Utczái rendszerint ugy zárulnak, hogy mindkét végükön egy-egy középület díszlik. Kerijei — mégpedig hatalmas kertjei — tele vaunak remek szobrokkal. A Pire Lichaise temetőben nincs sírhely, melyen valami művészi ne volna. Ott van a Buttes-Chaumont pirk, mely & franczia műizléanek, siellemuek és zsenialitásnak féuyes bizonyítéka. Ei a kis paradicsom néhány év előtt, a város szemétdombja volt. Kérőbb messze tűi terjedt rajta a város köröskörül. S ime a helyett hogy óriási költségen elhordatták volna a szemétdombokból füvei s fákkal bori'ott hegyeket alkottak, mesterséges sziklákat varázsoltak belőlük függő hidakkal, melyek egyik szikláról a másikra vezetnek, itt-ott egy barlangba tévedünk . . . Misterségesen vizet puropoltak föl s most hegyi patakok folydogálnak a kövek közt viz esések vannak a barlangokban s friss források a sziklák közt . . . Nem, az kiciinylés, ha a francziát csak szellemesnek mondjuk, mert több: zseniális. Mit szóljű ik a képnek arról a fajiról, a mit a zene képvisel ?Igaz, itt kellene a francziának a leggvengébbnek leunie, most a zenének nincs küiseje. A formát azonban, melyben a zeuét kultiválj*, már a legnagyobb könnyedséggel teszi ragyogóvá. Az op?rát értem főképen. Bár helyárai a mieinkhez képest horribilis nagyok s például oszlása miatt hirdesse áruit olcsó áron. Ilykép tiazteanS

6Mt, CZ

é'^

ra aZ ily himi

a reklámhirek nem vo nt hímlf u^ /'

1 vi820nt a*

o

n kereskedő, ki üzletét ^ té

D„

y,eg fel aka

rj

& oMl.tnf, nem volna Hv

gS

ár

ZM' h°fV

rUÍD gyorsa

D túladjon, aőt a, 1 kft7ftn ;

ée

ei

4""

lt48

h°* nagyobb bizalommal fordulna LiíX •?• £

je

s,

en eltiltaDdó

k » kirakatoknak tele aggatása ilyenféle feliratokkal: .ezelőtt frt kr " ' ' k

r "

1 mert eze

k '

8 c'»

k » közönség ™ valóságna k V""

k ^J

1

1" 8 ölelnek meg Felveendő a törvényben, hogv a ki üzletén olv S

m£'u

eJ

éSt alk8,ma

,' hog

y előrehaladott idénj miatt félárban, vagy mélyen leszállított árban, sat árul köteles ezen hirdetés alkalmazását iparhatóságnak bejelenteni, mely ellenőrzi, hogy a hirdető. tartalma megfelel e a valóságnak? Mindezen itt felsorolt tisztességteles hirdetőiek valamint a bejelentések elmulasztása a közigazgatási hitóságok hatáskörébe tartozó kihágásnak volna minősítendő és elzárás, valamint pénzbüntetéssel büntetendő A mi végül a czég helyett reklámszerü feliratnak való felillesztését illeti, mint .első budapesti uói pipere illatszer vagy butortelep', „Erzsébetvárosi férfidivatcsarnok" stb, ezek törvényileg, ugyanezen törvény ke rétén belül megszüntetendők, részint aaért, mert vatótlan reklámot tartalmaz a felirat, részint pedig a kere-kedelmi hitel ós megbízhatóság szempontjából, hogy esetleg közismert szédelgők és rovott multu emberek ily hangzatos ciimek és czégek alatt ne folytathassák üzelmeiket a közönség és iparos társaik rovására. Végül helytelenül vannak a büntető szankcziók minősítve a törvényjavaslatban, mert az ott megjelölt intézkedések be nem tartása mind kihtgáanak rolua minősítendő, melyek felett & közigazgatási hatöKágok volnának hivatva ítélkezni. Ugyauis az 1878. évi V. f.-ci. I-ső §a szerint: „Btlutettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet ezen törvéuy, vagyis a büuteió törvény annak minősít' s igy helytelen más törvény által büntettet vagy vétséget konstituální. Igaz, hogy azóta a véderőtörvény, uzsora törvény is konatituált vétséget, de az itt felsorolt deliktumokuak vétséggé való minősítése iudokoltabb volt, miu án azok nem egyszerű práeventiv tilalmak és nem határozottan iparkihágás jellegű tilalmak voltak. Ámde jelen eselben a törvényjavaslat tulajdonképen az ipariörvény némely hiányos vagy elmaradt intézkedéseit akarja pótolni, miként a javaslat 9. §-a mut itja, a törvény betartását az iparhatóságra akarja bizni; ily esetben pedig az ellenőrzésre hivatott hitóság lehet leginkább a büntetés kimérésére hivatott hatóság is. Minthogy pedig ezen deliktumok mind iparkihágási jelleggel bírnak, közigazgatási hatóságaink büntető httáskörrel már más törvények alapján is bírnak kihágások felett; vétségek felett pedig C9ik a kir. bíróságok ítélkezhetnek: teljesen indokolatlan a javaslat 10. és 11 ik §§-aiban jelölt büntető ezankciiókat .vétség' megjelöléssel jelölni, mely felett tehát caak h kir. bíróság Ítélkezhet ik, mig a 9. §-ban a büntetó sznnkcz'ó nincs minősítve, azonban ítélkező hatóságnak a közigazgatási hatóság van minősítve. Ilykép azután az a visszás helyzet áll elő, hegy ha ugyanazon törvény 9. §-át szegi meg valaki, a közigazgatási hatóság lesz hivatva megbüntetni, ha pedig a 10. éa 11. §§-ait szegi meg valaki, a büntetó járásbiróiág vagy büntető törvényszék lesz hivatva ítélethozatalra. Ugyanazért a javaslat 9., 10. 11. §-aib«u már megjelölt és a javaslatba esetleg még felveendő büntetó szankcziók már a törvényben kihágásnak minősitendók és a közigazgatási hatóiig hatáskörében utalandók. A vármegyei régiség! muzeum minden szombaton és vasárnap d. e. 10-től 12 óráig nyitva van s ingyen megtekinthető. — A Múzeum kathalógusa 20 krért ugyanott megszerezhető. a földszinti páholy évi bérlete 19.000 frankba kerül,jegyet csak verekedés utján lehet kapni. Az az, dehogy verekedés utján I Ez a fogalom csak olyan hirtelen fölcseperedett nagyvárosiak előtt is ismeretes, mint a budapestiek. Pária közönsége türelmes a végletekig, ezen érzik meg, hogy már régen megállapodott világváros. Százak és százak várnak a pénztárhoz vezető korlátok közölt szó nélkül. Ép oly türelmei a tömeg, mikor órák hosszáig vár egy-egy omnibuszra, vagy ül, 1—1'/» órát a megtöltött társas kcasin, mig annak a pontos indulási ideje érkezik s nem üti a kocsist, hogy korábban induljon, ha telve is minden hely Az opera 50 millió frankba került s nincsen kőfaj i a világnak, a mely falaiban képviselve ne voloa. A jegyen nyomtatva áll a kérelem, hogy estélyi öltözékben tessék megjelenni. A fölvonásközökben kitódul a közönség a csiJIogű foyerba, az erkélyekre, a foyer oldalán lévő kis szalonokba, bámulja a pompás toilletteket — de csak télen most inkább az exotikus idegenekben, aiépea dekorált japán herczegecskékben gyönyörködik. A zene pedig, a mit ac opera produkál, maga a tökéletesség. Zenekara sokkal nagyobb, a mi operánkénál, de kevesebben vannak a fuvóhangszeresek, mig a sok hegedű tiszta, lágy hangjával mintegy égi zenekarrá teszi. Ackté kisasszony (90000 frank évi fizetéasel) a legmagasabb igén ü füleket is elbódítja. Természetesen a legtöbb operában oly részeket is hallhatunk, a melyeket a mi operánknak művészi cenzúrája kihagyandóknak talál. S mily föltétlen hódolatot és elismerést érzünk a franczia uralkodók szépérzéke iránt, ha sikerült kijutnunk Varsaillesba. Mert annak sikerülni kell ám. Vonatok minden 10 perezben szaladgálnak a síneken (ha már egyszer lerakták őket) a nem csak földstintea vonatok, hanem egy emeletesek ia. A veraaillesi palotába ingyen jutunk be, holott a másolatába: II Lajos bajor királynak chiemolli palotájába 3 m. volt a belé-