Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-08 / 27. szám

e N Y í Ii V I D 1: K Ha kárhoztatod valakit, az senki más, mint maga az állani (a hivatalos állam), mely tulajdonképpen csak a legutóbbi időkben kezd törődni a társadalom bajaival, de ínég mindig uem törődik úgy, a mint kellene. Kálináuczlielyi János. A szatmári dalünnepély. Lélekemelő, fényes ünnepségek színhelye volt;Szatmár városa a junius hó 29-30. és julius l-én megtartott Tiszavidéki Dalszővetség első ünnepélye alkalmával. Hazánk dalos ügyét eddigelé kizárólagos monopoliummal az Országos Magyar Dale 'yesület vezette s azl akként vélte felvirágoztatha tónak, hogy 2—3 évi idő közökben országos dalárve.senyeket rendezett, melyek tagadhatatlan, hogy bizonyos tekintetben a dalügyi dolgokat előbbre vitték, de viszont ismét éppen a versenyek elbírálása annyi panaszra adott okot, hogy minden verseny után, hol egyik, hol másik országos hirü dalegylet lépett ki az országos szövetség kebeléből, igy léptek ki Eger, Pécs, Szeged, Szatmár, Nagy-Károly stb. És bár e felette veszedelmes tünetek folyton mutatkoztak, a központ még sem akarta belátni, hogy a verseny az egyesületekre és magára a dalügyre sokkal több hátránnyal, mint előnnyel jár s a vidék ismételt kérésére a kerületi szövetségek létesítését s ezekben a verseny eltörlése mellett a szabad dilünnepélyek tartását megakadályozta. Egyes vidékek belátva, hogy ezen rendszer mellett a magyar dalügy fellendülni, az egyes egyletek közt a barátságos jó viszony és békés egyetértés kifejlődni soha sem fog, a központ ellenzése daczára kerületi szövetségeket létesítettek. így jött létre a Tiszavidéki DJIszövetség, mely csak a folyó év tavaszán alakult meg a Tisza folyó mentén levő 12 vármegyével s mely ifjú egylet mindjárt az első ünnepélyével fényes múltra tekinthet vissza. Hogy a szövetség ezen első ünnepélye oly fényesen sikerült, ebben oroszlán része jutott a Szatmárnémeti Dalegyesületnek, Szatmár törvényhatósági városnak és nemeslelkü közönségének, kik nem kiméivé fáradtságot, költséget s az ünnepség egész ideje alatt úgyszólván pazarolva valódi vendégszeretetük egész melegé!, ez ünnepélyt az összes megjelent vendégeknek örökre leledüetetlenné tették. A kerületi szövetség és a szatmárnémeti dalegyesület felhívó szózatára a debreczeni Egyetértés dalés zeneegylet, a hajdúnánási dalarda, a hajdúszoboszlói dalegylet, a máramarosszigeti dalkör, nagykárolyi dalegyesület, nagyszalontai dalárda, nyíregyházi dalegylet és a szatmárnémeti iparos dalegylet testületileg, a szövetségi egyletek legtöbbje pedig küldöttségileg képviseltette magát, s ekként az idegen dalarvendégek száma mintegy ötszázra ment. A különvonaton érkezett vendégeket u szatmári hölgykoszorú és óriási közönség élén a jubiláns dalegylet üdvözlő dallal, Hermán Mihály polgármester pedig szép beszéddel üdvözölte, melyre a szövetség nevében Lengyel Imre elnök válaszolt. A legpontosabb gyorsasággal eszközölt elszállásolás után még az első napon ismerkedési estély tarlatott, mely ezúttal valódi ismerkedés volt és nem olyan, mint az országos versenyek alkalmával, a mikor egyik egylet a másikban neoi jó barátot, de ellenséget látott. Meg is látszott az ismerkedésből folyó jó viszony az ünnepség egész folyamán, mert a megjelent dalegyletek egymással mindenkor testvéri szeretettel társultak és barátkoztak. Másnap junius 30-án tartatott meg a Szatmárnémeti Dalegyesületnek jubiláris közgyűlése gróf Hugonnai Béla szatmári főispán diszelnöklete alatt. A diszelnök bevezető, a polgármester üdvözlő beszéde s a Jaskovits Ferencz alelnök által felolvasott egyesület története a jelen voltakra Elmegyek innen, — gondoltain már régebben — mert reám ugy sincs itt többé semmi szükség. Egészen felesleges vagyok a földön. Da magamat resteltem megölüi. Ez az eset épen kapóra jött. Igyekeztem jól használni fel. És már most meg vagyok nyugodva . .. Nem tudom, Vilma, vette-e ön észre hogy menuyire szerettem !? . • . Nem tudom ... De most már megmondhatom, hogy imádtam önt, Vilmuskám, a hogy csak ember imádhat egy szentet . . . Megmondhatom ezt már bátran . . . Sanki sem lehet féltékeny reám! . . . Csöndes ,ember lettem, meg aztán a holtak szerelme úgyis csak füst és pára! . . . Mióta ön menyasszony lett, azóta én meg vagyok halva! A lelkem! A testem még ólt, mozgott, végezte a megszokott mindonnapi robotot. Már most az is megpihen ! . . . Áldja meg az Isten Vilmuskám, ahogy engem meg nem áldott! . . Boldogsággal . . . Igen, boldogsággal ! . . . De ha nem lesz ön boldog és nem lesz kinek elpanaszolni bánatát, akkor ... ah, igen, akkor, jusson eszébe az a nóta, amit tegnap este huzattunk vacsora alatt a majálison: Jöjj ki majd a temetőbe Keresd fel a síromat, Borulj reá a fejfámra Ugy sirasd galambodat 1 . . . Igen, igen! Ha maga jön hozzám, az én sirhalmomhoz, megérzik azt a virágok rajta, megtudják a szomorú füzeken éneklő madárkák, megtudom én is odalent s talán édesebb lesz az álmom, porrá vált szivem megdobban még egyszer, ha kipauaszo'ja fejfámnak magát! . . . Álmaimban én is meglátogatom viszoiizásképeu s talán meg is vigasztalom! . . . Különben én itt maradok önnel. Meglel mindenben, ha keres. Engem, a „szomorú poétát." Ott leszek az őszi ég szétfoszló felhőiben, a bagyadó napsugárban, a hervadó virágokbau . . . Mindenütt ott leszek! ... S ha csöndes alkonyokon lágyan zsongó, hamar elenyésző melódiákat visz a szellő fülébe — ott a kertben, ahol együtt sétálgattunk . . . figyelje meg! Talán a túlvilágról én énekelek Önnek — sferelmi dalt! . . . élénk benyomást gyakoroltak s a díszközgyűlést valódi díszgyüléssé tették. Ez alkalomból a két debreczeni, szigeti szalontai és nyíregyházi dalegyletek elnökei néhány üdvözlő szó beszédében átadták egyleteik ajándékát, szebbnél szebb zászló szalagokat. A nyíregyházi dalegylet piros-kék moiré selyem, aranyhímzésű igen szép kivitelű szallagja nagy tetszést keltett. Ugyanezen napon a színházban lett az ünnepélynek fő pontja, az egyes egyletek önnálló előadása megtartva. A megjelent egyletek mindegyike előre tudva, hogy Szatmár lelkes közönsége teljes számban fog megjelenni, oly készültséget tanúsított s előadásában oly praecisitást mutatott be, mely előadás bármely országos versenyben teljesen megállta volna helyét. A közönség riadó tapsokkal, a hölgyek minden egyes egyletnek juttatott gyönyörű koszorúval és zászló szalaggal kedveskedtek a szép előadásáért. Az udvarias dalárdák pedig a koszorús hölgyeknek serenadot adlak. Még ezen estén az összes vendégek a szatmári jubiláns testvér egylet által magyaros barátsággal megvendégelve lettek. Harmadnapon a reggeli istenliszteletek után a Tiszavidéki Dalszövetség közgyűlése tarlatott meg, melynek kiemelkedő fénypontja s az ifjú egylet jövőjére nagy kihatással biró eseménye volt azon körülmény, hogy gróf Zichy Géza költő és kiváló zeneművész, - a ki az egész ünnopély alkalmával az egyl tek működését kitartó figyelemmel kisérte s megelégedését azokkal szemben többszőr kifejezte, — az egylet védnökségéi elfogadta. Ez estén tartatott meg az összelőadás, moly gróf Zichy Géza, a honvédzenekar, Mácsay Sándor és Médes Mihály karnagyok vezényletével és közreműködésével a legszebben sikerült. Az összelőadás után pedig a Kossuth kerti kioszkban bál volt kivilagos kiviradtig, melyen oly fesztelen jókedv malkodolt,hogy talán mégmost is tartana, ha a reggeli vonattal a legtöbb vendégnek nem kellett volna elutaznia. Ezen ünnepségekben a nyíregyházi dalegylel a maga részét bőségesen kivette, megjelenésével, magatartásával, énekével a közönség meg volt elégedve s bátran elmondhatjuk, hogy dicsőséges zászlójára a szatmári hölgyek fehér lantot ábrázoló koszorúján és rózsaszínű szalagján kivül a szatmári közönség kiváló elismerését is kiérdemelte. A kerületi dalsző vétségét kisérje áldás munkájában, legyen mindig oly lelkes munkatársa mint a szatmári dalegyesület, leljen mindig oly vendégszerető, kedves közönségü városra, mint Szatmár városában! A tanító-egyesület közgyűlése. A Szabolcsvármegyei Altalános Tanitó-cgyesület 24-ik közgyűlését julius 4-én Kis-Várdán tartotta meg. Kedvesen fognak visszaemlékezni mindazok e napra, a kik nem sajnáltak sem idői, sem fáradságot, hogy e gyűlésen részt vegyenek. Az a kivalo szivesseg, a mclylyel kisvárdai kartársaink karöltve annak lelkes és a tanítók ügyéi igazán szivükön viselő elöljáróságával bennünket fogadtak, felejthetetlen lesz előtlünk. Legyen tanúság azoknak, akik a tanítók ügyeit csak messziről — akkor is szemüvegen nézik. Nyíregyházáról Orsovszky Gyula egyesületi elnök vezetése mellett 25 tanító és tanítónő indult el — csatlakozott hozzánk Boyár Lajos iskolaszéki felügyelő és Mikler Sándor tanfelügyelősegi tollnok. Sajnos, hogy épen azon tanítók tartották magukat távol, akik az anyagiak miatt mehettek volna. Da a vidéki kartársakkal számunk egyre nőtt. Mire Kisvárdara értünk, a már ott levő kartársakkal 100-ra szaporodtunk. Az állomásnál Kastal Ferencz főbiró lelkes szavakkal üdvözölt bennünket, mire Orsovszky Gyula egyesületi elnök áthatva a szives fogadtatás által kartársai nevében mondott köszönetet. Innen — szinten kisvurdai kartársaink és az elöljáróság figyelme folytán — kocsikon az állami iskola termeibe vonultunk, a hol a város volt a vendégszerető gazda. Több mint 100-ra menő vendég vett részt a Sok zöld dolgot hordtam itt össze. Ne gondoljOL reájuk többé. Felejtse el! . . . Ah! most jön fel a nap ós ide veti bíbor sugarait az íróasztalomra. Olyan szép e napfény, az ég, a virágok... és ezek mind itt maradnak! . . . Miért nem vihetem el magammal abba a szürke világba, ahova el kel mennem?! A nap egészen feljött. Milyen felséges! Gyönyörködöm benne . . . hiszen lemenni ugy se látom már! .. . Önt se látom többé Vilmuskám! Óh ez, ez fáj legjobban! . . . Üdvöm, miodeuem, szétfoszlott boldogságom, ne felejdjél el egészen! . . . Egészen Vilma! . . . Balkó Kálmán. Vilinuska a két tenyerébe összefogva tartotta a levelet és merően belenézett az ablikon beözönlő juniusi napsugár kévébe, a miben billió porszem járta a rája szabott örökös vitus-tánezot. A kertből életre keltő, tavaszi virágillatot hozott be a szellő, a szomszéd szobában pedig egy lágy, női hang zongora mellett valami uj csárdást dalolt, a mit körülbelül az éjszakai majálison tanult: »Jaj istenem, teremtőm. Huszár az én szeretóm, A csikóját tegnap nálam feledtel . .« Vi'muskának egy mélabús mosoly futott végig az ajakán, aztán azt mondta! — Szegény, Bzegény Kálmán, tehát nem fog több merengő verset írni hozzám! . . • Vége a dalnak! . . . Ez, csak épen ez jutott eszébe, hogy nem fognak több verset írni hozzá! . . . Ez a mondat volt az, a mit a szegény poétáról az életben utoljára ejtett. Ez volt az istenhozzád, a búcsúztató, épen csak ez! ... És ezzel a poéta elmúlt! . . . Aztán igen l üséges felesége lett az őrnagynak, a ki megölte a költőt! . . . Mert istenem, a nők olyan különösek ós ráadásul végtelenül hiuk. A legyőzötteket pedig mindenkor elfelejtik, ellenben a győzők számára a sziveik egyik rejtett zugában mindig tartogatnak bizonyos mennyiségű szerelmet! . . . pompás villás reggeliben. 10 órakor vette kezdetét a gyűlés Orsovszky Gyula szép megnyitó beszédével. Ott láttuk: Eördegh Dezsű kir. tanfelügyelőt, Farkas Balázs országgyűlési képviselőt, Mikler Sáyidor tanfelügyelőségi tollnokot, Boyár Lajos iskolaszéki felügyelőt, Bölcsháty Vilma polg. isk. igazgatónőt, Rézler György ügyvédet, Kastal Ferencz főbírót, llarsányi Menyhértet és még számos tagját Kis-Várda lelkes elöljáróinak. v A tanitó-egyletnek a 24 év alatt még ily népes gyűlése nem volt. A gyűlés komoly, meggondolt, higgadt lefolyása, választékos, érdekes tárgysorozata, a banketten elmondott tartalmas pohárköszöntők azt mutatják, hogy a szabolcsmegyei tanilóságban van erő a komoly munkálkodáshoz. Dicséret azoknak, a kik ügybuzgalommal munkálkodnak az egyesület előbbre vitelén. Ha mindazok, akik még ez ideig nem tartották érdemesnek belépni e szabad tanítótestületbe, sietni fognak a zászló körül csoportosulni, ugy bizonyára még szebb és nagyobb eredményeket érhetünk el. Adja Isten, hogy ugy legyen. Köszönetet mondunk e helyütt: Kisvárda nemesen gondolkodó elöljáróságának szives vendégszeretetéért. Legyen ez példa másoknak. Kisvárdai kedves kartársainknak egyenként és összesen. Isten áldása kísérje mindnyájukat! A gyűlés befolyása következő volt: 1. Orsovszky Gyula elnök megnyitja a gyűlési, felkérve a tagokat a komoly, higgadt tárgyalásra. 2. Werner Gyula főjegyző felolvassa szépen kidolgozott évi jelentését. 3. Az iskolaszéki intézmény eltörléséről előadó Fazekas János. Ál gondolt, értelmesen előadott dolgozatáról lelkesen megéljenezték. Hozzá szóltak : Bogár Lajos, Mikler Sándor, Bónis Menyhért, Dömötör Ferencz. Előadó javaslata elfogadtatott. Munkálkodásáért köszönet szavaztatott. 4. Előterjesztés a tanitókháza ügyében, előadó Orsovszky Gyula. Indítványozza, hogy ez évben ne mulatság tartás, hanem gyűjtés utján hozassék össze a szobaalapítványra befizetendő részlet ő.szeg. Hozzá szóltak : a kékesi és dombrádi tanítók, Rozmanics Timót polgári iskolai tanár. Az indítvány oly módositásssal fogadtatott el, ho^y kinek-kinek tetszésére bizatik a pénz mikénti előteremtése. 5. A népiskola V—VI. osztályában a mértan, mint külön tantárgy tanitandó-e ? vagy az abból előirt tananyag a számtan tanításnál a számítás megfelelő helyein volna ismertetendő ? Előadó: Ruhmann Andor. A szakértelemmel kidolgozott előadást érdeklődő figyelemmel hallgatták. Hozzá szóltak : Bónis Menyhért, Weiszhaue Ignácz, Varga János, Bacskay János. Előadó azon véleménye: a számtan megfelelő helyein tanítandó a mértan és a rajztanitásnál — fogadtatott el, köszönetet szavazva előadónak. 6. Az egységes tanterv kérdésében a központi valasztmány határozati javaslatára vonatkozó külön vélemény. Fischer Annin előadó az egységes tanterv, Seres Gáspár előadó a külön tanterv mellett foglalt állási. Mindkét előadó köszönetet érdemelt ki a szép — érvekkel támogatott — kidolgozásért. Különösen Seres Gáspár előadó, — mint a kinek véleményével a tanítóság nagy része találkozott — aratott éljeneket. Hozzászólok: Délczeg Sándor, Papp Ferencz. Varga János, Halász Mór, Bacskay István, Kalas János, Schön Bernál (győri tanító.) A központi választmány határozati javaslata Seres Gáspár előadó indítványával egyetértve — a külön tanterv fogadtatott el. — Eördögh Dezső kir. tanfelügyelő indítványára Seres Gáspárnak köszönet szavaztalik. A 6-ik pont letárgyalásakor érkezett Pazár István sürgönye: „Örömmel üdvözlőm a közgyűlés ügybuzgó tagjait és hasznos munkálkodást kíván. P. I." 7. Bíráló bizottsági előterjesztés: „A valláserkölcsi érzület megóv bennünket az élet mindennemű zivatarai között" jelige alatt beérkezett pályamunkáról. Előadó: Kubacska István. Bírálók egyhangú véleménye alapján: „amennyiben szerző egyoldalulag dolgozta ki a pályamunkát, jutalomra nem, de jegyzőkönyvi dicséretre érdemesittetett szép, folyékony, magyaros irályáért. Miután szerző magát megnevezni nem akarta, a jeligés levél megsemmisitetett. tí. A magyar tanítók országos bizottság uj alapszabályai értelmében az egyesület tagjai közül két, a fővárosi kartársak közül egy kepviselő választása. Megválasztatlak : Orsovszky Gyula, Werner Gyula és Irteing Imre fővárosi tanitó. Áz Eötvös-alap osztó bizottságának gyűlésére kiküldetett: Orsovszky Gyula az egylet költségén. 9. Az egyesület központi választmányának határozati javaslata: a) Az egyesület hivatalos közlönyéül a ,Nyirvidék' nagy szavazattöbbséggel választatott meg. b) A kisvárdai járáskörben Eötvös alap vidéki gyűjtő bizottságának szervezése — 29 laggal — a járáskörre bízatott. 10. Olvastattak a következő jelentések: <j) Az Eötvös alap helyi gyüjtőbizottságának évi működéséről. A jelentésből kitűnik, hogy Szabolcsmegye tanítóinak csak egy csekély töredéke tagja ezen jótékony intézménynek. Segélyre és ösztöndíjra 4 kartárs gyermeke ajánltatott. b) Az egyesület pénz és könyvtár állapotáról szóló jelentés. Tagsági hátrány 600 koronán felül van. c) A jövő évi költségvetés. d) Az Eötvös alap helyi gyüjtőbizottságának tervezete (Werner Gyula). e) A kisvárdai és nyíregyházi önsegélyző egyesületeinek évi működése. 11. A jövő évi gyűlés helye Nyíregyházára tételeit. A választmány utasíttatott, hogy ha sikerül a szükséges anyagi támogatást kieszközölnie a 25 éves jubileumot nagyobb körben tartja meg az egyesület. Indítványok során: Balogh János járáskóri elnökké megválasztott alelnök helyére: Bacskay István és Kubacska István szintén járásköri elnökké megválasztott másodjegyző helyere Lengyel József választattak meg. Az egylet tiszteletbeli lagjaiul megválasztaltak Bencs l/i&zló nyíregyházi polgármester, Bogár Lajot