Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-07 / 1. szám

..ÍN « V í O É K.« külterületén elhalt 37 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 7. Az összes 86 elhalt közül tehát 14 nem nett gyógykezelve. Orvosrendőri hullaszemle egy gulaütés folytán elhalt cseléd hulláján eszközöltetett. Orvosrendőri bonczolás egy talált hullán végezItetett, a halál oka megfagyás volt. Orvos törvényszéki bonczolás nem volt. Orvosi látleletet két súlyos testi sértésről adtam ki. Piacz és élelmi szerek rendben találtattak. Nyíregyháza, 1900. január hó 5-én. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök A bor- és csemege szölöfajok megválasztása a homokon (Folytatás.) Ha valamely homok talajt szőlőtelepítés alá akarunk felhasználói, annak a következő kellékekkel kell bírni, nevezetesen: 1. A fekvés inkább emelkedettebb, mint a sík terlllöi legyen, nyirkos természetű homokba szőlőt ne ültessünk, mert miként tapisztalható, a nyirkos homok hideg természetű lévén, abban a szőlónövéuy az időjárási viszontagságoktól és a talaj nyirkosságánál fogva a különféle gouibabetegségektól igen sokat szenved, ennélfogva rendszeres termést nem ád. 2 A szőlővel beültetendő terület ne legyen sovány vagyis növényi tápanyagban szegény, mert ha a homokba valamennyi ós televény nem foglaltatik, úgy a növényi tápanyagokban szegény homokon a hiányzó alkatrészeket megtrágyálással sem lehet egyhamar pótolni és így a szegény talajra Ültetett szőlő csak sínylődik, rosszul vegetál és termést szintén nem ád. 3 A terület ne legyen nagyon buczkás sem, mert miként láthatjuk, a nagyon buczkás homokte'rUletnél a buczkák lábjiban rendesen nagy mélyedések tátouganak, melyeknek feltöltése első sorban igen költséges művelet, másodsorban a buczkák lehordása s a mélyedések feltöltése alkalmával a buczkán volt kevés humus réteg a mélyedésben kerülvén le, a homok úgy összevissza hányattatik, hogy ezáltal az egész terület soványnyá — humus nélkülivé vilik, s a nigy költséggel vógrehaj tott művelet a kívánt ered.nénire nein vezet, ezeu oknál fosva csakis olyau buczkás területeket vegyüuk szőlő mírevelés aíá, melyeknek hullámzása annyira mérsékelt, hogy akadály nélkül szántható legyen, az ilyen terüle teken látjuk a legsikerültebb szőlőültetvényeket, és végül: 4. ha csemegeszőlőt akarunk termelni, úgy a csemege szőiófajok alá olyan területet válaszszunk ki, melynek talaja humusban gazdag, vagyis jó termő erőben van és lankásabb fekvésű, ezeu kelléktől el ne térjünk, mert a csemege szőlőfajok némely faj kivételével általában kényesebb igényűek, gyengébb természetűek, mint némely borfajok és ezen sajátságuknál fogva kellő eredménynyel csakis a jó minőségű homokokon tenyészthetők haszonnal, ebből az a tanúság, hogy humusban szegényebb homokterületekre csemege szőlőfajokat egyáltalában ne ültessünk, mert azok ottan kielégítő termést nem adnak. A csemege szőlőfajok tenyésztésénél továbbá nagyon fontos tényezőként szerepel az, hogy a telep vagy nagyobb városok közelébeu, vagy pedig köivetleu vasuti-vagy hajóállomás közelében legyen ós hogy a gazdt elegendő trágyával rendelkezzék, mert a csemege szölöfajok csakis azon esetben hoznak megfelelő jövedelmet, hahogy módunkban van azokat időköíönként bőven trágyázni, ezek volnának főbb vonalakban azon kellékek, amelyek a homoki szőlőtenyésztésnek jövedelmezősegét biztosítják, egyéb más tényezőkre nézve a szikköoyvek bővebb tájékozást nyújtanak. Esek előrebocsájtása után már most áttérek tulajdonképeni tárgyamra, vagyis a homokon nagybani tenyésztésre alkalmas és ajánlható bor- és csemege szőiőfajok ismertetése, ezt megelőzőleg nem mulaszthatom el megemlíteni, hogy a telepítendő szőlőfajták megválasztására igen nagy súlyt kell fektetnünk, mert telepünk jövedelmezősége tulajdonképen a fajok helyes megválasztásán alapul, e téren számos éven át tett kísérletek, megfigyelések ós tapasztalataim nyomán a homokon a tömeges borok termelésére a kővetkező fajokat ájánlom, u. m.: AJ Fehér bor fajok. 1. Veltelini piros, tőkéje erős, vesszeje erős, 3 5 szemes csapos metszés mellett kitűnő termést ad, érésideje szeptember közepe, amikor be is szűrhető, bora kitűnő asztali bor és könnyen tisztul. 2. Zierfandler, tőkéje erős, vesszeje erős, 2—3 szemes csapos metszés mellett igen bőven terem, érésideje szeptember vége, bora legalább is jelesnek minősíthető, kissé nyálkás bort ád, e miatt soká tisztul. 3 Ezerjó, tőkéje erős, vesszeje erős, 2—3 szemes c-apos metszés mellett nagy termést szolgáltat, érésideje szeptember eleje, szeptember közepén már beszürhető, bora igen könnyen tisztul s kitűnő asztali bor. 4. Mézes fehér, tőkéje középerős, vesszeje erős, 2—3 szemes csapos metszés mellett elég bőtermés ad, érésideje szeptember eleje, bora igen jó, ámbár kissé uyálkás, e miatt nehezen tisztul. 5. Rákszőlő, tőkéje igen erős, vesszeje erős. 3—5, szemes csapot metszés mellett igen bőven terem, érésideje szeptember közepe, bora kiváló jó s könnyen tisztul. 6 Szerémi zöld, tőkéje erős, vesszeje erős, 2—4 szemes csapos metszés mellett kitűnő nagy teimést ad, bora kitűnő jelleges s könnyen tisztul, érésido október eleje. 7 Mustos fehér, tőkéje, erős, vesszeje erős, 5—6 szemes csapos metszés mellett igen bőtermést ad, érésidő szeptember vége, bora igen jó s könnyen tisztul, ezen faj a homokon egyike a leghálásabb borfajokuak. 8 Erdei fehér (Fehér bakar), tőkéje elég erős, 3—5 szemes csapos metszés mellett rendkívül nagy érmést ad, érés idő szeptember vége, bora jel leges, kellemes, vékony savanykas, miért is könynyen tisztu ezen faj szintén igen hálás, miért is kívánatos, hogy a homokon általánosságban elterjedjen. 9. Kövidinka, tókéjj erő*: vesszeje erős, 2—3 szemes csapos metszés mellett bámulatosan bortermő érésideje október eleje, bora elég jó, habár nyálkáJ természetű — miért is késő tisztul, e szempontból kívánatos, hogy ezen faj mustja szüret alkalmával más fajjal vegyutessék, ennek vegyítésére a legalkalmasabb az Erdei fehér és a Mustos fehér faj, a kövidinka mustott ezen fajok egyikével összeszűrve, nagy tömeg ós jó asztali bort nyerünk. 10. Szemeudriai, tőüéje erős, vesszője erős, 3—5 szemes csapos metszes mellett igen bőven teremerésidő október eleje, bora igen kellemes, savanyjis. asztali bor, köunyeu tisztu

1, sajnos, hogy ezen ' fák ból a homokonkeves ü.tetményünk van, pedig megérdemli a uagybani tenyésztést, 11. Szlankameuka. (Szeged vidékén Magyarka) tőkéje erős vesszője középerős, 2—3 szemes csapos metszés mellett rendkívüli nagy termést ad, érésideje október eleje, bora gyenge, szesznéiküli és nyá kás, miuéifogva ezen fajnak termése miudeukor egy másik faj termésével szűrendő össze, tanácsos e fajt a Mustos feüér, Erdei f.hér vagy pedig a Szemendriai fjj termésével összevegyiteni. 12. Olasz rizling. Ezen a homoki szőlőtelepítéseknél uagyon elterjedt faj lón, pedig szerény nézetem szerint e faj nem a homoktalajra való, mert miként látjuk, tókeje gyenge, vesszeje gyenge, emiatt a termőereje hamar hanyatlik, vagyis más szóval élve, ezeu faj igen hamar kiéli magát a homoktalajon, teny az, hogy bora kitűnő tüzes és zimatos, de mustja lüluyálkás lévéu. e miatt a bor uagyon nehezen tisztul meg, továbbá az is tény, hogy e fajból tömegbort produkálni nem lebet, de zamatja miatt vevőre is ritkáöbau talál, mint pl. egy Mustos fehér vagy Erdei febér fajból szűrt bor, mert a zamatos bor nem a napi fogyasztáshoz való bur. kevesen élvezik; ezeu tényleg fennálló okok miatt ezen fajt a homoKon ne tenyésszük, tovább hanem adjuk át a hegyi szőlőmivelésnek. B) Vörös bor fajok. Kereskedelmi szeuipjutboi knndu va, vörös vagy siller bort a homokon termelni ma már nem erdemes, mivel egyáltalán keresetlen czikk lévén, ritkáu talál vevőre, ezen körülmény következtében csakis abban az esetben ajánlható a vörös vagy siller bor termelése a homokon, hahogy biztos tudatában vagyunk annak, hogy a terménye helyben vagy a közel vidéken tudjuk értékesíteni, tehát kedvező körülmények között vörös bor termelésre a következő fajokat ajánlom, u. m.: 1. Nemes kadarka, kék, tökéje s vesszeje elég erős, 2—3 szemes csapos metszés mellett kielégitó termést ad, érésideje szeptember vége, bora igen jó jelleges és hamar tisztul. 2 Oporto vagy Portugiesi, tőkéje erős, vesszeje erős, 2—3 szemes csapos metszés mellett igen bő ter mést ad, érísideje augusztus vége, szeptember közepén besiiürhető borok, vyenge miért is tanácsos ennek termését a kadarka faj termőivel összeelegyiení. 3 NagyburgODdi, tőkéje és vesszeje igen erős, 5 — 6 szemes csapos metszés mellett bő termést adérésideje szeptember közepe, bora igen jó jellege?. 4. Arramon, tőkéje s vesszeje igen erős, 3—5 szemes csapos metszés mellet igen jó termést szolgáltat, érési idő szeptember vége, tebát későn érő faj, e miatt csakis magasabb fekvésű homoktalajra tanácsos ültetni, ahol jómiuőségü bort terem, alacsonyabb fekvésű talaj ban e fajt ne ültessük, mivel a termés nem érik be és így bora gyenge lesz. A fentebb elősorolt s a nagybani tenyésztésre alkalmas s ajánlható borszőlőfajokra nézve még a következő megjegyzéseim vaunak, nevezetesen: Új homoki szőlőtelepítéseknél az egyes fajokat akként kell ültetnünk, miként azt az ültetendő faj igénye megkívánja, nevezetesen figyelembe kell vennünk a terület fekvését ós a faj érési idejét, így pl. a beül tetendő terület lankásabb vagy alacsonyabban fekvő részére tanácsos a Veltelini, Zierfandler, Ezerjó, Mézes fehér és rákszőlő fajok közül tetszés szerint megválasztott fajokat ültetni, és pedig abból a szem pontból kiindulva, hogy ezen fajok mindenike korán érő faj lévén, a lankásabb, vagyis alacsonyabb fekvésű területen is mindeu körülmények között jól be érnek és így jó minőségű borra számíthatunk. Továbbá a magasabb vagy emelkedettebb fekvésű területrészekre ültessük a Szerémi zöld, Mustos fehér, Erdei fehér, Kövidinka, Szemendriai és Szlankamenka fajok közül tetszés szerint megválasztott fajokat, ezen fajokat a későnérő fajok közé számítva, csakis a faj igényének megfelelő magasabb fekvésű területen nyerhetünk jó kereskedelmi boranyagot — illetőleg termést, ugyancsak ez áll a vörös borok termelésére nézve is, a vörös borfajok minden körülmények között csak:magasabb fekvésű területre ültetendő, mivel jó minő -égü vörös bor csakis a magasabb fekv'sü területről nyerhető. Végül az ajánlott, borfajokra nézve megemlítem még, hogy jelen kis művembe csakis azon fajokat veltem fel, amelyek az eddiai tapasztalatok szerint a homokon igen hálás fajoknak bizonyultak, tehát megérdemlik a tenyésztést a jövőben is, azonban miként már emlitém, a múltban azon hibában leledzettünk hogy a homoki szőlőtelepítéseknél igen sok fajt ültettünk, ezen eljárás a jövőben követnünk nem volna tanácsos, mert tömeg bortermelésről lévén szó, ebbeli törekvésünket, czélunkat csakis ügy érhetjük el, ha az egyes vidékeken c

;ak egy-két válf j tenyésztéséhez ragaszkodunk, így a vidék bortermésének egy bizonyos jellegét fogjuk megalkotni. hy példának okáért Szeged vidéki homokok betelepítésére melege ajánlom a Mustos fehér. Erdei fehér, Kövidinka fajok tenyésztését, e három fajban minden kellék összpontosulni fog, tömeg- és jelleges bort fogunk nyerni, megjegyzem azonban, hogy a Mustos fehér és Erdei feher fajok termése faj szerint szűrve is jó minőségű bort szolgáltat, m-a Kövidinka termése mindenkor a nevezett két faj termésének egy,kivel vágandó össze, mivel a Kövi'dinka faj termesébe' testes — nyálkás természetű bu" nyerbe'ő — m,, ama két válfaj termése vékouyabb lermészeiű bort ád" és igy egyik f,j hibáját a másik faj előnyével lehet kiegyenlíteni. (Folytatása kuvrtkezik.) . Mire jó a vadas.aí 1 Nemcsak testedzésre és arra, hogy a táiba p csej'.' szolgáltasson, de arra • hogy óslakóiuknak műveltségi fokara világosságot derítsen. Nyíregyházának köz,egi bírája Szűcs Gyula ui nemcsak köztiszteletben állu p.ntos tisztviselő „anem szenvede.yes Nimród is. h.r'nJh

d

á7

a

t

i k

Ö,

Zbe

ü ,°'

Ü5ÜU a biriokmk bér.ojéhez Z.jácz Jauoshoz betérvén, egy roz-das vaeszköz ütközött fürge szemébe. Nem hagyta Ö t. hanem egy nyúllal löbbnek kegyelmezeit m„, e

s e belve t a ri'Z-dás va-ásóval terhelte meg vadisztáskáját n.u-.t umuukuak javára. Az alábbiakból ki fog tttnui, hogy ez nem olyan eme s ama kumisz vasáso, hanem döuthe'etleu okmány arra, hogy már ezelőtt 17rO évvel vidékünkön nemcsak baromtenyósztó uomáduk, vadászok, hli-zok laki.k amely népeket vadakuak szokás nevrzm, es amilyenekkel szemben a dicső angolok dic-l-éges hartjmtokat szoktak befejezdi, hanem megtelepül, földmivelók votak, akik olyan aczél földmiveló eszközöket tudtál elállítani, melyeknek csak fe ü'etük roz-dásodott meg aczélpengésüket Hzoobau megtartottak. A lelet igy került napfényre: Zajácz Jánosnak ekéje a Kónya-dűlőbeu, mely Orostol keletre az oros-uapkori utmk közeieben fekszik egy kemény tárgybau akadt meg. A lelet tizenkét egyforma, és csaknem egymekkoraságu asöból állott, ra

el_vek X alakban voltak egymás fölé a legszebb rendben elhelyezve. Az ásók a legyező alakot közelitik meg. lli.s-zu-águk 34—38 cm. A penge 2—3 millimétír vastag. É e felkör szelvéi y és e tájon 17- 19 cm A köpüuek has. sza 8—10 cm, külső átmérője 5—6, mélysége 6—9 cui. A köpű hirtelen keskenyedik pengévé. A köpűt egymásra hsjliiott de összeforrasztott -záruyak kepezik, tehát nem olyan keideneges kOnfl mint a milyeneket a mai előrehaladott kcn.ak asoin észlelüuk. Az akkori nyíri pajkosok is ludtak nemcsnk vadászni, ta.'áu agarászui, lovat hijtani, vagy lókinzó verseuyekben gyöuyörködui, hanem n vasipartiak magasabb fokán állottak, mint a mai angolok, svédek va"v styriaik. Ezen állitásnak bizonyításául, tanuk előtt elfogok egy mai készitményü ásót az orosi határban á-ni. és bárkivel fogadok egy brittaníca szivarba, hogy 1700 év múlva azokat teljesen elrozsdásodva fogják m gtalálui. Na de ezzel még nincs bebizoi >itva sem a/. IMÜezen eszköz ásó volt, sem az, hogy i700 évi,' b' vert a föld alatt. , Ásónak kellett lenni, mert 20—25 cm hosszú 17—19 cm. széles pengéje mindenütt c ak 2—3 milliméter vastag, tehát nem ékalaku, és igy fának hasogatására teljesen alkalmatlan. A 6—9 cm/méJy köpüknek oldalain lyukak nincsenek, tebát a nyél csak be volt dugva a köpübe, anélkül, hogy szeggel oda lett volua erősítve, tehát hi ezen vagó eszköz valamibe beleszorult, a nyelet ki lehetett húzni az eszközből, fiz eszköz maga azonban odarekedt. Nem lehetett tehát más, mint földforgató eszköz, még pedig a Nyírnek sajátos földmivelő eszköze, mert éle nem hegyes, mint a tnti ásóknak, hanem félkör- zelvény alakú, tehát nem volt benyomható agyagba, hanem csak homoktalajnak forgatására volt alkalmas. Az Orostól keletre fekvő Kóny -dűlőben a legszebb rendben egymásra fektet ve talált 12 egymáshoz teljesen hasonló ásó közül egyet — mint fentebb emiitettem — Szűcs Gyula úr, négyet pedig Erdélyi Farkas orosi jegyző ur volt szives gyüjtt méiivűuküeK ajamieaozni. Ezekenkivül egy épen ilyen á«ót adott még Erdélyi ur, de amely Orostól nyugofra a Szardocska kis-mezei községi faiskolaban Paulinszky kerülő altat találtatott. Ugyanezen kis területről ugyanakkor talált Autonínus Pius armeniacur-féle érem határozza meg ezen ásó fajnak korát. Uralkodott pedig ezen legjobb és legbölcsebb római császár Krisztus után 138-tól 161 évig. Jósága miatt halála után Pius névvel tisztelték meg emlékét, armeniacusnak pedig azért nevezték, mert a parthusok és örmények között kitörni készült háborút egy levelével megakadályozta. Romaiak azonban vidékünkön sohaspm laktak vagy baT-czoltak, hanem talán csak szökevények utján került elvétve egy-egy római érem Nyírünkbe ; eddig legalább semmi római kézmű nálunk nem találtatott. l)r. Jósa András. Lapunk előfizetőit tisztelettel kérjük, hogy a lejárt előfizetéseket a hét folyamán megújítani szíveskedjenek. Hátrálékos előfizetőinket és ezek között az illető községi elöljáróságokat tisztelettel fölhívjuk, hogy a hátrálékos előfizetési dijakat az alulírott kiadó-hivatal eziinére haladéktalanul küldjék be. Nyíregyháza, 1900. január 13 A .. Nyirvidék" szerkesztősége és kiadó-hivatala.