Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-11 / 6. szám

N Y 1 R V I D É K" 3 nem felelő űltetvényrészletekben a jövedelmet fokozhatjuk, továbbá megemlítem azt is, hogy a nagyobb szabású homoki szőlőtelepítésnél arra törekedjüuk a tenyésztendő fajok megválasztásánál, hogy a nagyon korán érő és a későn érő vagy is a téli szőlők tenyésztésére fektessük a fősúlyt, a közép érőfajok tenyésztését lehetőleg mellőzuk, s ezek közül ciakis azon fajokat tenyészszük. amelyek kiváló finom minőségűek és exportképesek, a nagytermelőnek ezen elvec azon szemponcból kell követni mivel most abban a hibában leledzünk, hogy ország szerte a közép érő Chasselas fajok vannak elterjedve, ennélfogva a nagyobb területtel rendelkező szőlősgazdára valóságos átokként nehezedik azon körülmény, hogy a közép érő szőlőfajkészletét potom áron kénytelen elvesztegetni, mert a közép érő fajokkal a kisgazdák árasztják el a nagyvárosi piaezokat, ezen az irányon feltétleuül változtatunk kell és ezen iránynak megváltoztatásához csak is a korán érő, de leginkább a későn érő fajok elterjedése fog vezetni, mert tapasztalatból tudjuk, hogv amint a közép saison elmu't, a szőlő ára azonnal emelkedik és keresettebb lesz. És végül mindezek u'án mélyen tisztelt uraim és gazdatársaim, azon kérelemmelforduiok Önökhöz méltóztassanak az itten elmondottakat megszívlelni és saját jivukra fordítani, ezt bátorkodom kérni annyiból, hogy jelen kis művemet a homoki szőlőművelés terén több évi tapasztalataim és az elért eredmények u'án állítotttam össze, tehtt művem tisztán gyakorlati alapon alapulván, hinni vélem, hogy ezzel a homoki szólőku'tura fejlesztését előbbre vihetjük, mellékesen megemlítem, hogy a fentebb elősorolt csemege szőlőfajok a hegyi szőlőtelepítéseknél és alkalmazhatók, mert azok mindeuike ugy a terméshozam, mint a szőlő minősége tekintetében is kiváló jó fajok s igy nagyon megérdemlik hogy hazánkban általánosságban eltterjedjenek. Egészségügyi jelentés. Nyíregyháza egészségügye januárban. A folyó év január havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halottjegyzőkönyvek adatait, igen sokkal kedvezőbbek voltak, mint a múltév megfelelő havában. Az elmúlt év január havában elhalt 109, addig ez év január havában a halálozás 65-öt mutat, kevesebb tehát 44-el. Nem szerint elhalt ti 27, nő 33. Családi hovatartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók közül 31, földmíves gazda 9, iparos és kereskedő 22, értelmiségi 3. Ezeken kivül halva született 5, kora szülött volt 1. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 1. Törvénytelen ágyból származó elhalt 6. Élve született 127, és pedig: 66 fi és 61 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 6, és pedig 3 fi, 3 nő, az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 62-vel. Házasságot kötött 45 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. kath. fi 14, nő 8 = 22, ág. evang. fi 9, oő 18 = 27, helv. hitv. fi 4, nő 7 =n, gör. kath. fi —. nő 2 — 2, izraelita fi —. nő 3 = 3. Életkor szerint 0—1 évig = 21, 1—5 évig = 13, 5 — 7 évig = —, 7—20 évig = 3, 20—30 évig = 4, 30—40 évig = 4, 40—60 évig = 5, 60 -80 évig = 12, 80 éven felül .3; összesen 65. A város belterületén elhalt 4 4 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 24, kik közül nem lett gyógykezelve 3; 7 éven felüli volt 20, ezek közül nem lett gyógykezelve 1. A város belterületén elhalt 44 egyén közül tehát nem lett orvosolva 4 egyén. A város külterületén elhalt 21 egyén, kik közül 7 éven alóli volt 10, ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 2, 7 éven felüli volt 11, ezekből nem lelt gyógykezelve 4, a külterületen elhalt 21 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 6. Az összes 65 elhalt közül tehát 10 nem lett gyógykezelve. Orvostendőri hullaszemle két esetben lelt foganatosítva és pedig egy öngyilkos és egy magát véletlenül meglőtt orv vadász hullája felett. Sem orvosrendőri sem törvényszéki bonczolás nem volt. Orvosi látleletet két esetben, egy könnyű és súlyos sérülésről adtam ki. Piacz és élelmi szerek rendben taláHattak. Nyíregyháza, 19,00. február hó 4-én. Dr. Trajtler Soma, városi tiszti orvos-főnök Ai izr. hitközség működése. A helybeli izr. statusquo hitközség a mult vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését és ebből az alkalomból ennek az igazán hazafias irányban és hatalmasan fejlődő egyházi szervezetnek működéséről szóló két jelentés fekszik előttünk. Az egyik a legközelebbi múltról szól: a legutóbbi esztendőről; a másik 10 esztendő munkásságának es tevékenységének a története, rövid foglalatban. Tanulságos adatokat szolgáltat ez a két beszámoló arról az erőteljes tevékenységről, melynek eredményeként a nyíregyházi izr. statusquo egyház ma, mint igazán számottevő tényező áll előttünk, kifejlődve a megfontolt, biztos kezekben levő vezetés által, a hitközség tagjainak buzgósága és áldozatkészsége mellett, legelső sorban természetesen a mindig tiszteletet követelő vallási élet szervezetéül, és mint a magyar nemzeti kuliurának faktora: a magyar nemzeti nevelés ügyének izmos-intézményeként. Ennek a tíz évi munkásságnak egyik nagy eredménye az, hogy immáron bevitetett a magyar szó a mi nyíregyházi izr. polgártáisaink templomába, még pedig a teljes érvényre jutásnak biztosításával, igen helyesen es bölcsen járván el a hitközség elnöke és vezetősége akként, hogy a hitközség régi hű szolgájának, Fnedmann Károly rabbinak tiszteletre méltó konzervativizmusával szemben a megérdemelt és kötelező kíméletet gyakorolta. Az iskola-ügy fejlesztése terén is igazán fényes ennek a 10 évi működésnek az eredménye. A régi ,zsidó iskola" helyén ma pompás, emeletes 'épület áll, berendezve a modern nevelésügy minden kellékeivel. A mindössze 380 hitközségi tagot számláló egyháznak (s ezek közül csak 278 fizet egyházi adót) majdnem 2*000 frtnyi vagyona van befektetve ez iskola épületbe s ez a kis egyház nem kevesebb mint 5350 frtot fordit évenkint a tanítók fizetésére. S hogy ebben az iskolában milyen hazafias, nemzeti és tisztán magyar a nevelés és a tanítás, talán nem is kell erről ez alkalommal külön megemlékezünk, hiszen az izr. egyház temlomi és iskolii hazafias ünnepélyei alkalmából nagyon sokszor volt arról a mi közönségünknek öröme meggyőződni. Az a kép, a mit a szóban levő két jelentés híven elibénk álíit,' egy erőteljes, minden izében hazafias és áldózalkész egyház munkásságáról tesz tanúságot. S e tiszteletreméltó, ha/afias és humánus tevekenyseg vezérével szerbben, ki ez alkalommal, mint a nyíregyházi izr. statusquo 'hitközség elnöke, ebben a jelentős hivatásban és nagyéredményű munkában immáron tíz esztend -je, hogy vezet, Irányt mutat, dolgozik, bu/.dit, lelkesít és áldoz: kötelességünk, hogy irányában a nyilvánosság elösmerését és köszönetét tolmácsoljuk. * * * A hitkösség elöljáróságának 10 éves jelentését itt közöljük: A lezajlott esztendő egyúttal egy évszázad hilárköve ; ezért nem lesz érdektelen hitközségünk szellemi és anyagi gyarapodását az utolsó tiz év alatt szemügyre venni; azt hiszem jó ügynek szolgálok a mikor a számokat beszéltetem, melyek a leghathatósabban lépnek sorompóba ama fontos téren, hol egy egész hitközség munkássága a közszellemet szolgálja, hitközségünk czéltudatos fejlődését ekként tárván elénk: A 10 évről szóló zárszámadásokat mérlegelve azt látjuk; hogy az 1890-ik év végével a vagyonegyenleg 22585 kor. 82 fül. ma 81839 kor. 46 fül. tehát 59253 kor. 64 fül."vagyo i többletet mutat. Tartozásunk 1890. végével 33936 kor. 66 fül. volt, most 39812 kor. 74 fül. itt az aránytalanul magas vagyonkülöinbözet daczára csak 5876 kor. 03 fül. emelkedés mutatkozik; ez azonban alig számbavehető, mivel az egész, mint felmondhatlan annuitási kölcsön 50 évi törlesztési időre szól; az előző években tőketörlesztés nélkül nagyobb összeg volt igényelve, mint amennyi jelenleg tőketörlesztéssel együtt szükséges. A közteherviselés a következőleg oszlott meg : hitközségi egyenes adó 1890-ben 8248 kor. 50 fül. ma 10450 kor. az emelkedés 2202 kor., de itt csak részleges a'óemelésről lehet szó, mert a tények a mellett szólnak, hogy évről-évre a közteherviselő tagok száma szaporodott. (A tagok száma akkor 315, a tagok száma most 380.) Itt jegyzem meg, hogy a gabella járulék növekvő szükségleteink daczára ma jóval kisebb, mint az évtized elején volt. A tisztviselőkről való anyagi gondoskodást kedvezően tünteti fel azon körülmény, hogy nüg 1870-ben összfizetésök 8044 kor. volt, most 10740 kor., tehát évente 2696 koronával több s mig az évtized elején utólagosan nyerték, ma már minden hó elején előlegesen szolgáltatja ki pénztárunk illetményeiket. Az iskola fejlődését elénk tárja azon körülmény, hogy mig 1890-ben 201 gyermek látogatta, kik közül feltindijas 47, tandíjmentes 95 volt; ez időszerint 347 beírott növendéke van, közülök 100 féltandijas, 152 tandíjmentes s igy jelenleg 146 a szaporulat, ami 70°, „ emelkedésnek felel meg ; a tandíjkedvezmény és teljes tandíjmentesség is 50

u/„-kal magasabb ; ma az iskolaszék rendelkezésére álló alap évente 600 kor. az azelőtti iOO koronával szemben, sőt a szegénysorsuak felruházásánál tankönyvek és írószerekkel való ellátásánál mutatkozó szükséglet ek megfelelőleg évenle 1000 — 1200 korona többlet kiadások is tétettek. Iskolánkon egy igazgató és 6 tanerő nyert alkalmazást 11800 kor. évi díjazással, mig az 1890-ik évben 4 tanerőnek volt 4500 kor. fizetése, a többlet e tételnél 7300 koronát tesz ki. E tények jellemzik hitközségünknek a közművelődés terén nagy anyagi áldozatok árán kifejtett munkásságát. Mig az 1890-ik évben a Haas Mór alapítványán kivül csak a Biruch Arnold által kezdeményezett iskolai és tisztviselők nyugdijalapja létezett, ma már örömmel sorolhatók fel ezek között: a két Leveleki-, két Stern-, saját iskolai és tisztviselői nyugdíj-, dr. Heumann Ignácz-, dr. Barucli Edéné-, Baruch Arnold tisztviselői és iskolai nyugdíj-, Erzsébet királyné emlék-, Hoffinann Mariska és Morgenstern Zsigmondné féle alapítványok 37552 kor. 76 fül. összegben, fényes bizonyságaként ainak, hogy nemes verseny állott be iskolánk és a jótékonysági intézmények fejlesztése érdekében; ez legszebben igazolja a bizalmat, melyet hitközségünk intézői élveznek. Ez évtizedben a fejlődéssel kapcsolatban mutatkozott vallásos és kulturális szükségletek a következő rendkivüii nagyobb kiadásokat vonták magukkal: rituális fürdő álalakitása 7000 kor.; szárnyas vágóhíd építése 1200 kor,. 6 osztályú elemi iskola építési, telekvétel, berendezés, pap-, egyházti- és iskolaszolga-lakházak 55150 kor, villanyberendezés 5250 kor., a helybeli ág. ev főgymnásiumnak kibővítési alapra 1200 kor, az orsz. izr. milllenniumi közalapra 2000 kor. alapítványi lel aj inlás után évi 100 kor. kamat: a Kossuth Lajos 1000 koronás emlékalapra évi 50 kor. kamat. Végkielégítést, nyert egy távozó tanító és egy metsző 1300 kor. összegben. A rendezetebb anyagi viszonyok lehetővé lelték, a jótékonyságnak szélesebb mederben való gyakorlását, a tisztviselő és tanitó kar helyzetének fokozatos javítását, gyakoriabb segélyezés altd is; mindezekre tekintélyesebb összegek fordíttattak. A jegyzőkönyvekben megörökített adatokból kitűnik hogy az iskolaépítéshez Nyíregyháza város és több lelkes tanügybarát tetemes összeggel járultak és a fent említett alapítványokat a hitközség az alapitványozók beleegyezésével jórészt felhasználta. Hézagos lenne összehasonlításom, ha egészséges fejlődést feltüntető hitközségünk hűséges zászlótartóinak a jótékonyság terén kifejtett munkásságát pár vonással nem jelezném. Áldást és szeretetet hirdető tényekazo'c! a nemes sziv őszinte megnyilatkozásai. Szegényebb hitsorsaink anyagi helyzetének javításán Friedmann Sándor alelnök, Friedlieber Sámuel, Hartstein Ignácz, Silberstein László, Leveleki Mór, Goldstein János, Spitz Ferencz, Hegedűs Lnácz és Friedmann Jakab képviseletünk tagjai buzgólkodtak, kik nagyobb összegeket gyűjtöttek évente többször is felmerülő alkalmakkor, a szívesen adózó hitközségi tagok jóvoltabol. S a mikor a jótékonyságot, a zsidóság ez ősi vonását méltatom, meg kell emlékeznem Baruch Arnold elnök úrról ki a szegények, özvegyek és árvák atyíii pártfogója elhatott hozzá üldözött testvéreink vészkiáltása is, s dicséretes fáradozásának érdeme 2752 kor. 17 fül, melyet oroszországi testvéreinknek 1890-ben gyűjtött, valamint galicziai hitsorsaink segélyezésére 189J-ben küldött 526 kor. Az emberszeretet szép lényeként jegyzem föl, hogy a közelmúltban egy özvegynek nyújtott módot arra, hogy 9 árvája részére a mindennapi kenyeret megkereshesse; 1000 koronát bocsajtvan gyűjtés utján a szegény család rendelkezésére, s jól esik följegyeznem, hogy évi mérlegünk munkaképtelen iparosok, özvegyek és aggok részére a segélyezésről 10 év óta állandó rovatban számol el. Nemzetünk örömében és gyászában mindig osztozott a hitközség, a templomban és iskolában lefolyt ünnnepé!yek bensősége és fénye a szívesen meghozott anyagi áldozatok révén általános elismerése szolgált rá. Ez elősorolt adatok a jelen kormányzat es első helyen annak élen álló lelkes vezére Baruch Arnold ur évtizedes hűséges munkásságának képét nyujták, mely munkásság gyümölcsét vallásos alapokon nyugvó es a kulturális czélt soha sze n elől nem téveszlö hitközségünk minden egyes tagja élvezheti és élvezi is; e fokozatos folytonos fejlődésben megjelölve látjuk azt az irányt, mely édes mindnyájunkat a lelekezet iránt tartozó kötelességben és a közszolgálatában megizmosit! Egy nap a Nyírségben. A Nagy-Károly—csapi vasút érdekében. II. közlemény. A folyó hó 7-én megjelent czikkem, csak nagy általánosságban érintette a kérdést és mindama benyomásokat, a melyek rövid ott léteim alatt keletkeítek. Ez alkalommal, hacsak a Nyirvidék tért szorítni sflves lesz, már elemezni is akarom a viszonyokat, amelyekkel eddig Szabolcsban találkoztam és ebből a taglalásból fogom kikeresni a közös valamint az egyéni helyzetjavításra czélzó közintézmény fontosságát. Mielőtt azonban a dolgok, jelenségek lényébe hatolnék, szükségesnek tarlom a beállott ügyfordulatot megvilágítani. E15b pedig — nehogy valaki kétségben legyen törekvésem czéiji felől — hangsu'yozni, hogy ebbeu a közczólt szolgáló intézmény létesítésében engem első sorban egyéni czél vezet és csak másodsorban közczélszolgálat; talán ellentétben azokkal az embertársaimmal, a kik közczélok iránti lelkesültségükben, elszoktak feledkezni az önzésről és cselekvésük mozgató rugóját öuzetlen lelkimöködésként akarják feltüutetni. Nem, én nem tartozom azok közé: Engemet határozottan ez vezet és ha haszuot nem látnék belőle magam számára, nem tenném; annál kevésbbé, mert koruuk nem ád időt az érzelgésre, még annak sem, a ki nincsen reá utalva, hogy magápak és övéinek existentiát biztosítson. És c-ak abbau különbözöm egy és más embertársaimtól, hogy soha sem óhajtom magam uak olyan valaminek a megszerzését, a mi felett ugyanakkor valamely más embertársam nak ok vet lenül sírnia kell. Szabolcsvármegye köíönségének tu omásával van az, hogy N.-Károlybó! Mátészalkán és V.-Naményon át Csap állomáshoz tervezett vasútra előmunkálati engedélylyel birok. A terv az Ecsedi láp töltéseinek felhasználásával volt contemplálva, abból a szempontból, hogy a láp jövendőbeli, ós abnormissnak ígérkező culturája, ebbeu egy közvetlen szállítási tényezőt bírhasson. Népszerűvé iz eszmét főleg ez a körülmény tette, a melylyel még egyfelől fontos vármegyei érdeket szolgál, másfelől N.-Károly felvirágzását mozdítja elő. Később a vonal, a mely előbb csak Mátészalkáig volt tervezve és egy nagyszabású ipartervezet keretéhez foglalt helyett, — erre az idők teljessége be nem következhetvén — vicinális kérdéssé szőtte ki magát és találkozott az általános rokonszenvvel. Most egy fordulat állott be a dologba ós ebből iz okból a jelzett czikksorozat második közleménye iukább e körül a kérdés körül marad, szélesebb terjedelmet ebben a számban, a hely szűke miatt nem vehetvén. Ez a fordulat abban áll, hogy a társulatnak a vasúttal szemben ellenséges indulatu, szűkmarkú tagjai egy jobbin alig kifejezhetőleg: ellenőrzetlen pillanatban az előnyt igen nagy rövidlátással kihasználva, a töltésátadás kérdését, amely ugy választmányi mint ez által kiküldött bizottsági határozattal már tényleg át volt • •ogedve, és e felett az átadás módozatai is letárgyalva a társula nak es csakis a társu'atnak igeu jelentékeny kárára le-zavazta. Ezt a határozatott a felsőbb hatóság feltétlenül aieg fogj i semmisíteni, mert hiszen az átadás elve felett határozni, a vicinális törvé y világos rendelkezése alapj >ga nem is volt. Az a ki a kérdést szavazásra bocsátotta, annak az elv és a vouatkozó törvény felől nem lehetett tudomása, Most már ezen a kérdésen tul lévén, többé sem i t, sem sehol a tá^ulat eljárását a kritika alá venni nem czélom, mert a töltésektn tervezett pálya, a szabad terepen haladó uj tervezettel, a melyet az illetékes hatóságok az egyedül helyesnek találnak ma, — elmarad es az uj terv első szakasza függetlenül a társulattal viienk keresz ÜJ; mi által a vonal 7 kilóméter távolságot nyer ós e^y vashid-átkeléssel kevesebbet igényelvén, 150 ezer forint megtakarítást és szabad tulajdonjogot biztosi'. Másfelől, houy az egyenes vonal bírni fog mindama kereskedelmi, közforgalmi és hadászati előnyökkel, a melyek kapcsán az államvasutak hálózatába mint első rangú tényező beilleszthető.