Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)
1900-01-28 / 4. szám
Hivatalos melléklet a „Aíyirvidék" 19QO, 4-i k szamához. 117. Kb. 1900. Szabolcsvármegye közig, bizottsága. Dr. Jósa András vármegyei főorvos az 1899. évi deczeniber liavi egészségügyi jelentést előadja. Határozat. A jelentés tudomásul vétetik s egész terjedelmében a „Nyírvidék" hivatalos lapban közzététetni rendeltetik. A vármegye alispánja felhivatik hogy Pazony község elöljárósága ellen a deczeniber havi halott vizsgalati jegyzőkönyvek be nem terjesztése miatt a vizsgálatot rendelje el, s eljárásáról a legközelebbi bizottsági ülésen előterjesztést tegyen. Miről Mikecz János alispán, Dr. Jósa András vármegyei főorvos és a „Nyírvidék" hivatalos lap szerkesztősége az egészségügyi jelentés csatolása mellett értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási izottságának Nyíregyházán 1900. évi január hó ll-dikén tartott üléséből. Br. Feilitzsch, főispán. Szabolcsvármegye főorvosától. 1900. Egészségügyi jelentés 1899. évi deczember hóról. Múlt év deczeniber haváról a halottvizsgálati jegyzőkönyv Pazony község (1189 lakos) kivételével minden községéből beérkeztek. Ezen adatok szerint a közegészségügy állása a múlt év deczeniber havával összehasonlítva kedvezőbb volt. 1898. évi deczeniber hóban elhalt 77 J egyén, a mi évi 37. 9 promille halálozásnak felel meg. 1899. deczember hóban elhalt 377 fi, 378 nő, összesen 745 egyén, a mi évi 36., promille halálozást jelent. Elhalt 7 éven aluli fi 237, nő 203, összesen 440, az összes elhaltaknak 72. 5°/ u-ka; 7 éven felüli 140 fi, 165 nő, összesen 305, az összes elhaltaknak 27 5° ,,-ka. Gyógykezelésben nem részesült a hét éven aluliak közül 97, az az 21. 8°/ 0, a 7 éven felüliek közül 81 azaz 26.5%. Átlagosan nem gyógykezeltetett 24.,%. A halálozási arány az egyes járásokban és Nyíregyházán következőleg mutatkozott : 1899. J000 1898. járásban deczember hóban lakos köz il decz. hóban kisvárdai 2. g, „ 4. 0, tiszai 2. 7, „ 3.,, dadai alsó 2.,. „ 2. a, dadai felső 3. 4, „ 3. s, bogdányi 3.,, „ 2.,, nyírbátori 3. 7, „ 3 „ nagykállói 2.-, „ -.», Nyíregyháza város 3.,, „ 3.,, Hevenyfertőző betegség a bejelenlesek szerint előfordult: Vörheny 16 községben 92. Kinyíró községben 129, Roncsoló-toroklob és torokgyik I • községben 29, Hasihagymáz 9 községben 46, Hökhurut 1 községben 12, Bárány himlő 2 községben 4. Összes n 54 községben 241 eset. Diphteria elleni szérum oltásról 14 esetben érkezett jelentés, 12 meggyógyult, I ápolás alatt marad 1 (croup) meghalt. Járványok: Vörheny: Mándok, Nyír-Bátor, Gáva, Kanyaró : Oros, Gyulaj. Hasi hagymáz: K.-Apáthi. Megszűnt járványok: Nyir-Adony, Epersejke, Papp, Nyir-Acsád, Dombrád, zárszak jelentések beadatlak. Hevenyfertőző betegségben 1898. deczember hóban elhalt 44 községben 112 egyén, "vagyis 772 elhaltaknak 14.j%-a éspedig Vérhasban 1 községben 1., Hasihagymázban 10 községben 12, Vörheny ben 15 községben 3j, Kanyaróban 13 községben 32, Roncsoló torokban 13 községben 81, Hökhurutban 9 községben 14. Ilynemű betegségben 1899. deczember hóban elhalt 26 községben 72 egyén, az összes 745 elhaltaknak 9. 5%-a és pedig: Hasi hagymásban Karász 4, Ibrány 2, Oros, K.-Lita, Eőr, Piricse, Nyíregyháza,! — 1 összesen 7 községben 1 I. Vörhenyben Gáva 14, Nyir-Bá'or 7, Őrmező 2, Gs.-Kenéz, Mándok, Berezel, Beitek 1 —I, Összesen 7 községben 27. Kanyaróban Oroson 10, Gyulaj :>, Nagy-Halász, Rohod 1 — 1 összesen 4 községben 15. Roncsoló toroklob és torokgyíkban Kótaj 4, Nyíregyháza 3, Lök, Geszteréd 2—2, Kekcse, Tímár, Vencsellő, K.-Semjén, Nyiradony I —1 összesen 9 községben 16. Hökhurutban Oros, Nyir-Bitor, Nyíregyházi I —1 összesen 3 községben 3. Nem ragályos betegségben a halálozás azok gyakoriságának' sorrendje szerint következőleg mutatkozott : veleszületett gyengeség 119, tüdő-gümőkór 82, tüdőés mellhártyalob 69, gyomorbélhurut 40, aggkór 68, görcsök 67, brightkór és vizibetegség 29, gyermekaszály 25, gutaütés 14, hörglob 11, szervi szívbaj, agykérlob 8—8, tüdőlégdag, gyomorrák, véletlen esemény, marazmus 7 —7, gyermekágyi láz 6, malária, hashártyalob 4—4, szövetközi májlob, mélirák, görvélykór, v. selob 3—pokolvar, kiszorult sérv, öngyilkosság, evvér, bujakór,angolkór, szivhüdés, 2—2, nehéz szülés, bélcsavarodás, agylob, agyhüdés, toroklob, tüdővizenyő, eskór, tályog 1 — 1, ösmeretlen betegségben elhalt 51 egyén. A 7 éven alól gyógykezelés nélkül elhalt gyerme • kékről vezetett s beérkezett nyilvántartási jegyzőkönyvek kivonata szerint mulasztás történt: a kis-várdai járásban — esetben, bírságolás — esetben a tiszai 9 „ — « » v n a dadai alsó „ — „ „ — „ a dadai felső „ 4 „ „ 1 a bogdányi 8 „ I a nyírbátori „ — „ „ — „ a nagykállói — „ — Nyíregyháza városban 5 — Összesen :~26 ~ l 2 ~ A jelentések szerint 22 esetben a megejtett viszgálat [alapján a szülők felmentettek, 2 esetben a vizs gálát folyamatban van. Hatósági felügyelet álló idegen ápolás alatt lévő gyermek volt 181, ezek közül 45 törvényes, 135 törvénytelen ágyból származott, kik közül 5 meghalt, 4 anyja által visszavétezett 172 egészségesnek találtatott. Körorvosok működése, a főszolgabirák által beküldött napló-kivonatokkal beigazoltatott, Tápszerek, italok, közhelyiségek kedvező eredménynyel vizsgáltattak. A szabolcsvármegyei „Erzsébet" közkórházban november hóról ápolás alatt maradt 72, deczember hóban felvétetett 113. Ápoltak száma 185. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 68, javulva 3 1, gyógyulatlanul 4, meghalt 2, összes fogyaték 105. Ápolás alatt maradt 80, ápolási napok száma 3895. A kiivárdai közkórházban november hóról ápolás alatt maradt 57, deczember hóban felvétetett 110, ápoltak száma 167. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 72, javulva 9, gyógyulatlanul 6, meghalt 4, összes fogyaték 91, a hó végével ápolás alatt maradt 76, ápolási napok száma 2141. Törvényszéki bonczolás volt Nyíregyházán egy megégett gyermek hullán. Orvosrendőri bonczolás Nyíregyházán egy talált hullán. Orvosrendőri hullaszemle ejtetett, Ő.mezőn egy szívhüdésben és Nyíregyházán egy agyhüdésben elhalt egyén hullája felett. Látlelet tudtommal 4 súlyos és 5 könnyű testi sértésről állíttatott ki. Nyíregyházán, 1900. évi január 10-én. Dr. .Jósa András, vármegyei főorvos. Szabolcsvmegye közönségének Br. Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt Nyíregyházán az 1899. évi deczember hó 22-ik napján tartott rendkívüli közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivon it i. 863/99. Bgy. 32382. és 34657 99. k. Tárgyalás alá vétetett a faiskolákról és fásításokról szóló törvényhatósági szabályrendelet tervezetének előkészítésével megbízott küldöttség jelentése. Határozat. Szabolcsvármegye közönsége a fentebb vmlitctt szabályrendeletet az országos selyem tenyésztési felügyelőség véleményének meghallgatása és az állandó választmány j ivaslatanak elfogadásával a mellékelt szövegezéssel alko'ja meg, (szabályrendelet mellékelve.) Ezen szabályrendelet a vármegye hivatalos közlönyeben közhírré tétetni s annak foganatosítása után a közhirrétetelt igazol községi bizonyítványok kíséretében jóváhagyás végett a földmivel -sűjyi m kir. miniszter uriioz felterjesztelni rendeltetik. Nyíregyháza varos polgármestere és a községek elöljárói utasíttatnak, hogy e szabályrendelet szöveget tusóságuk területén az előirt modon haladék nélkül legyek közhírré, a közhirrétételt igazoló bizonyítványokat pedig Nyi egyháza varos polgármester • közvetlenül, a községek pedig az I8lü evi XXI törvény 8. pontjában említett határidő lejáriával illetekcs főszolgabíróik utján hozzám beterjesszék. Miről az alispán, a főszolgabírók es Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül és a községek p<.-dig a . Nyirvidék* utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: korul* Géza. tb. főjegyző. Szabályrendelet a faiskolákról és fásításokról. 863 99. Bgy. 32382 és 34657/99. K. I. A kötségi faiskolákról. 1. §. A mezőgazdaságról és mező-rendőrségről szóló 1892. XII. t. cz. 43. §-a értelmiben Nyíregyháza rendezett tanácsú város, továbbá rendszeres népiskolával bíró minden nagy és kis község köteles a jelen szabályrendelet hatalyba léptét követő egy év alatt legalább 100 Q öl területen az alábbi határozmanyok szerint berendezendő és fentartandó faiskolát létesíteni. A mennyiben a tagosítás alkalmával kihasított községi faiskolai területek a fenti határozmányoknak, kiterjedésük, talajuk, vagy fekvésük miatt a faiskola czéljainak megf lelök nem volnának, a közs ;gek kötelesek megfelelő területek megszerzéséről a j ileu szab ilyrendelet hatalybaléptélől számított egy év alatt gondoskodni s a terület megszerzésére és czelra való felhasználásra irányuló határozatukat a faiskola kezelő véleményével felszerelve rendes uton a törvényhatósághoz beterjeszteni. A faiskola letesitese és fentartása alól a vármegye különleges tilajviszonyaira való tekintettel, egy község sem nyerhet felmentési s az előző években hozott felmentő határozatok e szabályrendelet életbe lépését követő egy év multán hatályukat vesztik. Megengedtelik azonban, hogy a rendszeres népiskolával nem bíró községek e czélra valamelyik szomszédos községgel szövetkezzenek. 2. §. Az 1894. XXII. t. cz. 46. §-a értelmében a községi faiskolákban szőllő, szeder, és egyébb gyümölcsfák lenyésztendők, különösen gond fordítandó azonban a vármegyében kiváló gyümölcsöt hozó Spanyol meggy és kajszin baraczk tenyésztésre, ehez képest tehát a faiskolákban területük 'j 2-én szederfák, ',-én Spanyol meggy és kajszin barack, a többi részén pedig szőllő és ottan legjobban diszlő más gyümölcsfák tenyesztendők. Miutána futó homok befásitásához szükséges csemetéket a Nyíregyházán létesített állami csemete kert bőségesen szolgáltathat, az erdei csemeték enyésztése egészen mellőztetik. Miután a faiskolák talaja a fűz vessző tenyésztésére nem alkalmas, s miután a vessző fonás iparág meghonosítása és fejlesztése czélszerünek mutatkozik, ugyanazért a községek utasíttatnak, hogy a helyi viszonyokra való tekintettel, a kosárfonáshoz alkalmas fűz vessző telepek létesítése ügyében határozzanak s e határozatukat egy éven belől rendes uton a törvényhatósághoz terjesszék be. 3. §. A faiskolák részletes üzemtervét a 2. g-ban foglalt határozmanyok, valamint az 189 4. XII. t. cz. 47. §-ának szem előtt tartásával minden kis és nagy községi elöljáróság köteles a jelen szabályrendelet hatályba léptét követő egy év alatt a faiskola kezelő véleményének meghallgatásával elkészíteni, s átvizsgálás végett a jarasi főszolgabíró utján a jáiási mezőgazdasági bizottság ele terjeszteni. A járási mezőgazdasági bizottság az üzemterveket a jelen szabályrendelet határozmányai, valamint a gazdasági czélszerüség szempontjából a járási faiskola felügyelő közreműködésével átvizsgalvánl, a megfelelőket jóváhagyja, a meg nem felelőket pedig intézkedés végeit a járási főszolgabírónak adja át. A járási főszolgabíró intézkedései ellen az 1894. t. cz. 10 2. §-ában említett hatóságokhoz felebbezésnek van helye. Nyíregyháza rendezett tanácsú városban a faiskola üzemtervét a városi mezőgazdasági bizottság állapítja meg, s a vármegye alispánja a vármegyei mezőg izdasági bizottság meghallgatásával hagyja jóvá. Az üzemtervek készítésénél érvényesítendő általános szakszerű útmutatásokat az Orsz. gyüinölcsészeti biztos, a szederfa tenyésztésre vonatkozólag pedig az Orsz. selyemtenyésztési felügyelőség adja meg. 4. A községi képviselő testületek felelősek azért, hogy a megfelelő faiskolak berendezésére és kezelésre, a faiskolákban szükséges munkálatok rendes végzése czeljából, egy állandó munkás alkalmazására szükséges költségek a jelen szabályrendelet hatályba léptet kővető évre szóló községi költségvetésben előirányoztassanak. A mely község ezt elmulasztaná a szükséges költségeket az f886. XXII. t. cz. 126 §-a érteim ;ben költségvetésébe a törvényhatóság állítja be. 5. §. A községi faiskoláknak a jelen szabályrendelet határozmányai szerint való bjrendezése cs fentartá*áért az 1891. XII. t. cz. 48. §-a értelmében a községi elöljáróság, üzemterv szerinti kezeléseért pedig a faiskolai felügyelő és kezelő közösen felelős. 6. A faiskola 160. czm. magas deszka, lécz, sövény vagy egyéb a nyulak ellen védelmet nyújtó kerítéssel veendő körül s záros ajtóval látandó el. Ha a faiskolák öntözésére közelben szüks-ges viz kellő mennyiségben nem volna, az illető községek kutak vagy víztartó medeoczék létesítéséről kötelesek gondoskodni. II. A községi faiskolák kezdése. 7. !;. A faiskola kezelésére az 1894. XII. t. cz. 44. §-a értelmében Nyíregyháza rendezett tanácsú város szakképzett kertészt köteles alkalmazni. A többi községekben a faiskola kezelésével a községi képviselő testület a néptanítókat, a hol több néptanító van azuk egyikét bízza meg s méltányos javadalmazásáról a 4. g szerint gondoskodik A faiskola kezelő kijelölésénél a gyüinölcsészeti tanfolyamot végzett és a gyakorlat terén érdemeket szerzett néptanítók előnyb n részesitendők. 8. §. A faiskola kezelő köteles: a ) a faiskolát az üzemterv s a felügyelőtől s az illetékes haló?aglól nyert utasítások, valamint a jelen szabályrendelet vonatkozó hatarozmányai értelmében kezelni, jókurban tartani, s a kezelési számadásokat, a melyek a községi számadás keretébe tartoznak vezetni. b.) a faiskola kezelője a faiskolának hatóságilag megallapitolt üze nterv szerinii kezel sénél illetve ann ik végrehajtásánál a felügyelő utasításait követni tartozik, köteles továbbá rendszeres működési naplót vezetni s a felügyelő által a kezelésre vonatkozólag bejegyzett utasításokat pontosan végrehajtani. c.) A községi tanköteles gyermekeket az iskolák tanrendjében megállapítandó időben és az 1891. XII. t. cz. végrehajtása tárgyában 1894. évi 4s000. sz. alatt kelt földmivelesügyi ui. kir. miniszteri rendelet c) mellékletében (oglalt utasítás szerint a fatenyésztésben gyakorlatilag oktatni, A faiskola kezelő néptanítók ezen szakasz a.) és b.) pontjába ü kőző mulasztásaiként a községi alkalmazottakra, a c) pontba ütköző mulasztásaikért pedig a néptanítókra vonatkozu fegyelmi szabályok értelmében felelősök. Mas faiskola kezelők fegyelmi tekintetben a községi alkalmazottakra vonatkozó szabályok ala esnek. 9. §. Az 1*94. XII. t. cz. 46. §-a értelmében szabadon elárusítható, illetőleg az üzemtervben raeghitarozolt számon tul termelt csemeték eladási árábil, a faiskol i kezelők részellelhetők, a részesedés mérvét a számadás beterjesztése ulan a községi képviselőtestület évről évre állapítja meg. Köteles azonban a község arról is gondoskodni, hogy a mindennapi és ismétlő iskolát jó sike.rel végzett s magukat a tenyésztés terén kitüntetett tanulók az általuk gondozott gyümölcsfa termelés feleslegeből a kezelő ajanlatára ingyenes adományokban részesüljenek. III. A fásításokról. 10. §. A tőrvényhatóság területé.i állam ut ;k nicsennek, ugyanazért az ezek befásitására vonatkozo intézkedések e szabályrendelet kerelébe fel nem vétettek. 11. §. A törvényhatósági utak befásit sa, a fásítási tervben megallapitolt sorrendben határidőkben és módon történik, a közutaknak a község belterületén átvonuló részei, valamint a belterülettől kezdődőleg a külső határba cső részei legalább 5 kilométer hosszúságban lehetőleg szederfákkal szegélyezendök. Amennyiben azonban a közutak már jelenleg is at e vidéken jól diszlő, a gazdaságba pedig nélkülözhetetlen ákáczfával vannak szegélyezve és mivel e rendszernek megváltoztatása ez idő szerint czélszerünek nem mutatkozik, ugyanazért a szükség es kényszerűség altal indokolt esetben a fásítási tervet, az államépitészeti hivatal közbejöttével az orsz. gyümölcsészeti biztos és az országos selyemtenyésztési felügyelőség, valamint a törvényhatósági mezőgazdasági bizottság meghallgatásával a varmegye alispánja fogja összeállítani, s annak idején jóváhagyás végett a törvényhatóság elé terjeszteni. 12. §. Ugy a törvényhatósági, valamint az 1890. 1. t. cz. I. §-ának 4. és 5. pontjaiban említett azon közutak, amelyek talajuk és távolsági viszonyaik következteben szederfa tenyésztésére alkalmasak, az utfenlartásrt kötelezettek állal az e tárgyban külön hozandó törvényhatósági határozattal megszabott határidőkben fa^itandók be.
