Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-17 / 24. szám

lesz leggyakrabban szükséges a monarchia két államának lakosai kőzött előforduló érintkezésben, felhívom a tör­vényhatóságot, hogy az alárendelt valamennyi hivatalos közegének figyelmét az uj egyezményre általiban, de különösen annak imént (elsorolt két pontjára irányítsa és egyúttal azokat a határozmányok betartására is uta­sítsa. Végül megjegyzem, hogy az egyezményn >k rendel­kezései a 47. §. értelmében a monarchia mindkét álla­mának Bosznia és Herczegovinához való kölcsönős vi­szonyában — a teljes viszonosság feltétele alatt is meg­felelő alkalmazást nyernek. Budapesten, 1900. évi május hó 5-én. A miniszter helyett: Gulner, államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 13760. K. 1900. A járási föszolgabiráknak,Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Kemecse községhez tartozó Haas Ignácz-féle tanyán 32 darab sertés sertésvész miatt el­hullott s ez okból községben és tanyán levő sertés állo­mány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1900. junius 4. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 13762^ K. ~ 1900. Értesítem, hogy a Halász községhez tartozó „Nagy­sziget" tanyán Csillag Kálmán kárára 9 darab sertés serlés-orbáncz elhullott, s ez okból a községben és ta­nyán levő sertés állomány zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1900. junius 4-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 12594. K. 1900. A dadai felső járás főszolgabirájának 4187. szám alatt kelt körözvényét szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végeit másolatban oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1900. május 23. Mikecz János, alispán. 4187—1900. Körözvény. Kotán Ferencz vissi lakos tulajdonát képező 1 darab 2 éves, sárga szőrű, homloka boka, bal szemén sömörög, farka tövén fehér, bal hátulsó lába kesely, bélyegtelen, hasa alja vércse szinü, kancza csikója a község legelőjéről elbitangolt, felhívatnak a községi elöl­járók, hogy feltalálás esetén hivatalomhoz jelentést te­gyenek. Kelt Gáván, 1900. május 16-án a dadai felső járás főszolgabírói hivatalánál. Olchráry, főszolgabíró. Szabolcsvárrnegye alispánja. 12 293. K. 1900. Szabályszerű nyomozás és közhírré tétel végeit közlöm, miszerint Laczkó Marton rakamizi lakos tulaj­donát képező 1 darab egy éves barnásszőrü, vastag szarvú, bélyegtelen üsző borjú mult hó 26-án a gulyá­ból elszaladt és ez ideig meg nem került. Megtalálás esetén a dadai felső járás főszolgabírói hivatalnál, illetve Rakamaz község elöljáróságánál beje­lentendő. Nyíregyháza, 1900. május 17-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánja. 12608 . JL_ 19007 Alsó-Fehérvármegye alispánjának megkeresésére felhívom, miszerint Schönberger Dávid volt gyulafehér­vári lakos, 40 éves, m.-telegdi születésű (atyja Sámuel, anyja Kraszner Netti) egyént hatósága területén nyo­mozza, feltalálás esetén illetőségi viszonyairól kihallgassa. A nyomozás eredményéről, a járási főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere közvetlen, a községi elöljárói, illetékes főszolgabiráik utján hozzám 30 nap alatt jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1900. május 22. Mikecz János, alispán. Szabolcsvárrnegye alispánjától. Szabolcsvármegye alispánjától. 12892. K. 1900. A dadai felső járás főszolgabirájának 27—900. sz. jelentésére felhívom, miszerint rágalmazással vádolt Keller János volt rakamazi lakos tartózkodási helyét nyomozza és megtalálás esetén arról a dadai felső járás főszolga­bíróját értesítse. Nyíregyháza, 1900. május 23. Mikecz János, alispán. 13737. K. 1900. Értesítem, hogy a Nyíregyházához lartozó „Sima" pusztán Klár Sándor kárára 25 darab serlés sertésvész­ben beteg s ez okból az elrendelt zár továbbra is ér­vényben marad. Nyíregyháza, 1900. junius 2-án. Mikecz János, alispán. 13841. K. 1900. amerikai útlevelek birtokosai jogaik élvezetében Magyar­országon korlátoltatnak. Minthogy a követség elvként hangsúlyozza, hogy az Unió kormány által kiállított út­levél príma facie érvényesnek tekintendő, amíg az ellen­kezője be nem bizonyittatik s birtokosa az utlevel által adott jogok teljének élvezeteben áll mindaddig, mig az útlevél törvényszerűen hatályon kivül nem helyeztetik, minthogy továbbá a vezetésemre bízott belügyminiszté­rium vizsgálata alá került amerikai honlevelek is eddig alakilag kifogástalanoknak bizonyultak: a mondottakra való tekintettel a honvédelmi miniszter úrral egyetértő­leg kijelentem, hogy a vezetésemre bizott belügyminisz­térium által 1898. évi április hó 18-án 28933. szám alatt kibocsátott körrendelet harmadik bekezdésében az északamerikai egyesült államokból útlevéllel, vagy hon­levéllel az ország területére érkező egyének részere biz­tosított védelem azokra is kiterjed, kiknek útlevele látta­mozva vagy honlevele hitelesítve nincs. Az ugyanezen bekezdésbe.i előirt eljárás pedig t. i. kormányhatósági határozatnak a honossági okmányok bemutatása mellett való kikérése mellőzendő azokban az esetekben, ha az illető az 1899. évi VI. t.-cz. 38 §-a értelmében véd­kölelezettségének utólagos teljesítésére többé neui szo­rítható, illetőleg ellene ugyanazon törvény 67. §-a értel­mében a büntető eljárás többé meg nem indítható, nem lévén indokolt az, hogy oly egyének igazoló okmányai is lefoglaltassanak, kik még ha magyar állampolgárok­nak bizonyulnának is, koruknál fogva védkötelezetLégi szempontból többé tekintetbe nem jöhetnek. Az emiitett körrendelet egyebekben kivált az 1871. évi XLII1. t.-cz. Il-ik fejezetének 1, 2, 3, pontjaiban foglalt rendelkezése­ket illetőleg érintetlen marad. Budapesten, 1900. évi május hó 29-dikén. A miniszter helyett: Gulner, s. k. államtitkár. 13214. K. j-QOQ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Hevesvármegye alispánjának 11522—900. sz. a. kelt körözvényét oly felhívással közlöm szabályszerű nyomozás végett, miszerint a nyomozás eredményéről a járási főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere közvetlen, a községi elöljárók pedig illetékes főszolga­biráik ulján hozzám 30 nap alatt jelentést tegyenek. Nyíregyháza. 1900. május 27-én. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 11522—üOO.-a. szám. Lolé Ignáczné szül. Rácz Rozália, jelenleg a Debreczen városhoz tartozó Ondód pusztai lakos vitássá vált illetőségi ügyében a m. kir. belügyminiszter úr 136270—99. sz. rendelete szerint a jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó Lolé Ignácz nyomozása és feltalálás esetén illetőségi viszo­nyaira leendő tüzetes kihallgatása vált szükségessé. Lolé Ignácz muzsikus czigány Lolé József és Bácskái Brigitta szülőktől származott 1849. év körül Tisza-Abád-Szalókon, 1875. junius 28-án házasságot kötött Nagy-Iván község­ben Rácz Rozáliával s azóta hosszasabb ideig Nagy­Ivánon tarlózkodott, de körülbelől 8 éve innen eltávo­zott s azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Minélfogva felbi vem a tekintetes czimet, hogy nevezett egyént ha­tósága területén nyomoztatni, feltalálás esetén illetőségi viszonyaira nezve tüzetesen kihallgattatni méltóztassék. Eger, 1900. május 17-én. Eeltbront, s. k. alispán. 13357. K. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. A ni. kir. belügyminiszter ur 54434—900. száinu körrendeletét másolatban tudomásul vétel s mihez tartás végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. junius 6-án. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Magy. kir. belűg) miniszter 54434—1. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóság első tiszt­viselőjének. Az északamerikai egyesült államoknak Becs­ben székelő követsége felszólalás tárgyává tette, hogy j, j0 0 Szabolcsvármegye alispánja. A községi elöljáróságoknak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter f. évi 25873 sz. rendeletet a felügyelet ellenőrzésül,jelentés tétel s a közön­ségnek ininel szélesebb körben leendő tudomásul hozatala végett közlöm. Nyiregyhüza, 1900 május 29. Mikecz János, alispán. (Másolat) Magyar királyi földmivelésügyi miniszter. 25873. IV—3. Rendelet a mesterséges ételzsir és margarin­sajtok gyártásának és forgalomba hozatalának szabályozása tárgyában. A mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. évi XLVI. t. cz. végrehajtása tárgyában 1886. évi junius hó 9-én 38286. szám alatt kiadott rendelet 8 §-ának 1. és 2. pontjában foglaltak kiegészítésül a mesterséges ételzsir és margarin­sajtok gyártása és iparszerü forgalomba hozatalára nézve a kereskedelemügyi és a belügyminiszter urakkal ggyetertő­leg a következőket rendelem el: I. A mesterséges ételzsir gyártása és iparszerü for­galomba hozatala a következő feltételekhez van kötve. „Mesterséges ételzsir" elnevezés alatt hozandó for­galomba minden oly zsiradék, vagy zsirkeverék, mely a disznózsírhoz hasonló s ugyanazon használatra készült de nem kizárólag disznózsírból származik. A forgalomba kerülő mesterséges ételzsirok szakszerű megvizsgálásának és megkülönböztetésének megkönnyítése végett mind azok, a kik mesterséges ételzsir készítésével foglalkoznak, kötelesek ezen zsiradékokba dymethil-amidó­azobenzolt keverni, még pedig olyan mennyiségben, hogy 1100 klgr. zsírra egy decigramm essék s ez a zsírban oly egyenletesen legyen elosztva, hogy annak jelenléte a zsirtömeg minden részében sósavval való eldörzsölés által megállapítható legyen. A mesterséges ételzsirok az ezen zsirok készítésévé' foglalkozók által az eddigi szokásoknak megfelelően csakis vasabroncsokkal ellátott olyan tartályokban (hordók­ban) hozhatók forgalomba, melyek azok szélétől 3 (három) czm.-nyi távolságban egész körzetükre kiterjedő s azokra ráfestett legalább 5 (öt) czm. széles vörös szinü sávval vannak ellátva s melyek legalább 10 (tiz) czm. magas eltörülhetetlen fekete szinü betűkből álló és következő felirattal: „Mesterséges ételzsir" ez alalt pedig a gyárnak nevét (a czéget) feltüntető felirattal is el vannak látva. Mindazon helyiségek, melyekben mesterséges ételzsirt elárusítanak, legalább 30 fharmincz) cm. magasságú betűk­ből álló és szembeöltő helyen alkalmazott következő fel­irattal látandók el: „Itt mesterséges ételzsir kapható." Az elárusító helyiségekben a mesterséges ételzsir csakolyan edenyekben (hordókban, tartályokban stb ) tartható, illetve árusítható, melyek rájuk alkalmazott voros savval os szembeöltően „mesterséges ételzsir" fel­írratal vannak elláttva. Mesterséges ételzsirok 25 klgr.-nal nagyobb mennyi­sedben közvetítők által is csak azon módozatok betartása mellet hozhatok forgalomba, melyek az ily zsirok készi­tesevel foglalkozók reszére elő vannak írva. II. A margarin-sajtok gyártása és iparszerü forgalomba kővetkező feltetelekhez van kötve: „Margarin-sajt" név alatt hozandók forgalomba a nem csupán tejzsiradékot tartalmazó sajtfelek t i azok melyek tejzsirt vagy egyáltalában nem, vagy tejzsir mellett idegen zsiradékokat is, pl. m irgarint tartalmaznak forgalomba csak oly margarin-sajt hozható, melybe dymethil-aimdo-azobe.izol van keverve, még pedig olyan mennyiségben, hogy . gy kilogramm ily sajtra három milligramm essek s ez oly egyenletesen legyen elosztva hogy annak jelenléte a sajtnak minden részében sósavval való dörzsölés által megállapítható legyen. Ugy a nagyobb szállítmányok tartályai, mint az egyes kisebb, közvetlen fogyasztásra szánt csomagok és darabok olyan borítékkal lalandók el. melyek .Margarin­sajt" nyomtatott felirattal vannak ellátva. Mind azon helyisége , melyekben margarin-sajtfélék gyártatnak, vagy áiusitlatnak, legalább 30 (harmincz) cm. magasságú betűkből álló és szembeötlő helyen alkal­mazott következő felirattal lálandók el: ,Margarin-sajt­gyár" vagy eladás". A margarin-sajigyárosoknak és elárusítóknak ugyan­abban a helyiségben tisztán tejből készült sajt-féleket előállítani, tartani, illetve elárusítani nem szabad. Ide nem számithatók azonban azok a nyilvános üzletek, melyek vegyes éklmi czikkekkel kicsinybeni elárusitást folytatnak, de ezekben is a margarin-sajtok elkülönítve és .Margarin­sajt" felirattal megjelölt külön tartányban vagy rekeszben tartandók. Jelen rendelet folyó évi augusztus hó l-étől kezdö­dőleg lép hatályba. Kelt Budapesten, 1900. évi május 13-án. Darányi, s. k. Szabolcsvarniegye alispánától. 13904. K. 19007 A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 46252—900. sz. rendeletét közhírré tétel és alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyházán, 19 0. junius 5. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Magyar királyi földmivelésügyi miniszter ad. 46262—900.-II1.-2. Folyó évi május hó 28-an kelt 45803. számú körrendeletem kapcsan haladéktalanul való kihirdetés és a kirendelt szakértők és marhalevél kezelók azonnali megfelelő utasítása végett közlöm, hogy a cs. és kir. osztrák belügyminiszter úr folyó évi május hó 29-én kelt 18920. számú, illetve folyó évi junius hó 1-én 19148. számú rendeletével a sertésvésznek Ausztriába történt behurczolása miatt azonnal kezdődő érvényesség­gel a sertések Ausztriába való bevitelét a következő te­rületekről tiltotta meg: Fejérvármegye székesfejérvári járásából, Székesfejérvár városból, Somogy vármegye csurgói járásából, Vasvármegye vasvári járásából, Zala­vármegye kanizsai, novai, pacsai és zalaegerszegi járá­saiból, Nagy-Kanizsa és Zalaegerszeg r. t. városokból, továbbá a horvát-szlavonországi Varasdvármegye klanjeci és pregradai járásaiból. Egyúttal pedig a gödingi cs. kir. kerületi kapitányság által a szomszédos nyitravármegyei szeniczi járás ellen sertésvész uralgása iniatt érvényesí­tett tilalmat a nevezett miniszter ur jóváhagyván, a sertéseknek a nyitravármegyei szeniczi járásból Ausztriába való bevitele tilos. Ezzel egyidejűleg az 1900. évi május hó 28-án kelt 45803. számú körrendeletemben (443. számú Állateg észségügyi Értesítőben) közölt tilalmak részben való módosításával a sertéseknek Pest-Pilis-Solt­Kiskunvármegye kiskun-félegyházi járásából, Kiskun­Félegyháza r. t. városból. Kecskemét thjf. városból, Csongrádvármegye csongrádi járásából, Somogyvármegye szigetvári járásából, Baranyavármegye szent-lörinczi já­rásából, végül a hasitolt körmű állaloknak Nyitrarár­megye szakolczai járásából és Szakolcza r. t. városból Ausztriába való bevitelére vonatkozó tilalmat hatályon kivül helyezte. A cs. kir. osztrák belügyminiszter úr egyúttal közzéteszi, hogy a sertéseknek a Pest-Pilis-Solt­Kiskunvármegye kiskun-félegyházi járásának Alpár köz­ségéből. valamint Baranyavármegye szent-lőrinczi járá­sában Monanekor községebűi, végül a hasított körmű állatoknak Nyit ra varmegye szakolczai járása Egbell és Kopcsány községeiből és az ezekkel szomszédos közsé­gekből Ausztriába való bevitele az ezen községekben uralkodó, illetve uralkodott sertésvész, illetve körömfájás megszűntétől számítandó további 40 napon át önként értetőleg tilos. Budapest, 1900. évi junius hó I-én. A miniszter megbízásából: Leúyánszky s. k. Szabolcsvármegye nagykallói járás szolgabiráj*. 7155—1900. K. Körözvény. Nagy-Kálló községben a folyó év május hó 30-án I darab három éves pej, herélt, három lába kesely ló fogatolt fel bitangságbol, mely ki nem sajátitás esetén mint gazdátlan jószág Nagy-Kálló községházánál el­adatni fog. Nagy-Kálló, 1900. junius 1. Péchy, t. főszolgabíró. Nyírbátori járás főszolgbabirája. 7021 — 1900. K. Körözvény. A Nyir-Bogát községhez tartozó ,Darvasné"-féle ' tanyán folyó hó 3-án 2 darab egy éves tinó borjú bi­tanságban felfogatott, ki nem sajátitás esetén az állatok folyó évi junius hó 23-dikán Nyír-Bogát községházánál nyilványos árverésen elfognak adatni. Nyir-Bátor, 1900. junius I 1. Dr. Leövey Elek, főszolgabíró.

Next

/
Thumbnails
Contents