Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-03 / 22. szám

N T T R V I D É K minden telhető meg volna benne, mely alkalmat nyújthat egy oly ifjúnak megkedvelni egy pályát — a katonai pályát — melytől mind ez ideig hüzodozik, idegenkedik nemzetünk ifjúsága. Miőrt? — kérdezi az intézeti vezetőség. Miért — kérdezzük mi. A felelet, melyet az intézet vezetőcége e kérdésre meg tesz, az hogy a magyarból kihalt volna a hazai erények kultmza, hogy a nemzeti ifjúság kultusza, hogy a nemzeti ifjúság még most is idegenkedik a hadi pályára való lépéstől, mert eréuyeiben teljesen megfogyatkozott, a züllés lejtőjére jutott, vagy hogy az ifjúság niacs kellőképen tájékozva az uj honvéd nevelő intézetek s különösen a Ludovika Akadémiának szervezéséről. Hogy mi a feleletünk? Azt e pár szóbau adhatnók meg e felvetett fontos kérdésre, hogy középosztályunk ifjai szem előtt látják a minden pályán előtérbe lépő, mondhatni domináló faktort: a protekciót, a miker mellőzve látják magukat azon kevés nagy nevű ifjak által, a kik ügy e, mint más pályán osztályosaik. Ea lehet csak az idegenkedésnek a rugója, semmi más. Mert ha tanulmányozzuk a dolgot, arra a meggyőzhetlen igazságra jövünk, hogy igenis a hadi pálya az, ahol egy törekvő ifjú rövid időn oly fizetéshez jut, a melyet bizony sem köz sem állami hivataloknál uem érhet el és ha el is éri, de oly rövid idő alatt miut a hadi pályán, semmi esetre sem. Hogy kihalt volna a hadi géniusz a nemzet ifjaiból vagy tespedésben volna, nem egészen felel meg derék ifjaink tulajdonságának. Mert hisz manapság minden pályán meg van a katonai fegyelem, katouai szigor és rosszabb fizetős. Nem állunk szolgálatában semmiféle érdekeknek, de azt határozottan kijelentjük, hogy ifjaink idegenkedése a hadi pályától nem eléggé indokolt. Nem fenyegeti különösen a Ludovika Akadémián most óket az, a mi az előtt, hogy kivetkőzik nemzeti érzületeból. Most az nem állhat fenn, mert ha magyar akar maradni, az maradhat, hisz védi nemzetiségét az 1897. évi XXIII. törvényczikk, a mely megadta a lehetőséget és módot arra, hogy a katonai pályára készülő ifjúság magyar intézetekben sajátítsa el a hadi tudományokat s min kifejldtt önálló férfi lépjen a hadsereg kötelékebe. A statisztika elég megdöbbentően mutatja, hogy a hadseregben a magyar elem, melynek aránybau kellene föltétlen lenni a többi nemzetbeli ifjakkal, oly csekély hogy mig a más pályát választó ifjak száma meghaladja az 50®/

t-kot, addig hadi pályára majdnem csak az 50 ik lép. Ezért van azután, hogy a magyar nemzet, mely a monarchia közös és kölcsönös védelmének szervéhez, a közös hadsereg fentartásához évenkint 42 százalék véradóval járul, a hadsereg vezető elemei között csak alig 10 százalékkal van képviselve. Valóban szomorú dolog, hogy nemzetünk, mely géniuszának megfelelő hadszervezettel, hadakozásai és harczi erényekkel tartotta fenn magát annyi évszázadokon át, a hon védelmének kötelességét elhanyagolja akkor,mikor a vés Európának nagyhatalmai világrengett események kekövetkeztét várván, körülötte talpig fegyverben állanak. A magyar nevelőintézetek tárt kapui várják az ifjúságot, hogy jórészt ingyen neveljék az előkelő tiszti pályára, hol maga erejéből magasra emelkedhetik t> mégis évről-évre fájdalommal tapasztaljuk, amegdöbbantő tényt, hogy a Ludovika Akadémia növendékeinek számát betölteni nem képes. Kétszer irt már a honvédelmi miniszter a Ludovika Akadémiára pályázatot, két iskolaévben kellett volna már 50—50 ifjút felvenni az intézet kebelébe, de fáj dalom, az eredmény a várakozást egyszer sem elégitete ki. A törvényhozás nemes szándéka tehát, hogy a magyar nemzeti intézményekben nevelt tisztekkel foglaltassa el a hadsereg vezérletében ama teret, mely a nemzetei a véradó arányában megilleti: hajótörést szenvedett. A rendszeresített helyek legnagyobb része ingjenes. Valamennyi növendék benlakó, kiket az Akadémia Az élelmes bakaság most nyugvó helyet keres és talál is a jámbor német gazdák udvarán, szekérderekakban, csűrökben, jászolokban meg ördög tudja micsodákban. Aztán alszik nyugodtan, jó lélekkel, elfelejtve hogy senki sem kinálta ám meg azzal az elfoglalt nyugvó helyijei. Két órakor megharsan a hívogató kürt. összeáll az ezred és megy tovább. Az országút járható, nincs sár. Kilométerről kilométerre jegenyefával van szegve az ut. Elmarad Gallbrünn majd Stixneusiedl és az oszlop megy, megy előre egyforma gyorBaságg; 1. Ha ledül az árokpartra egy két szegény fiu nem okoz már feltűnést. A nóta szól, de most már a szomorúbbak kerülnek sorra: Harangoznak ai toronyban Még sem mék én az templonyba vasárnap. Ne mondj világ, de pogánynak Nincsen az bakának de vasárnap Sohasem volt de nem is lesz A szegény bakinak vasárnap. Tempóra énekelnek és lépnek is rá. A banda is játszik elől olykor olykor de a nagy erővel támadt szél elviszi a muzsika szót a Gabler hegy bükköseibe, pedig ott tán nincs is a ki hallgassa. Még megriad tőle egy néhány szegény őzike. Látni már Bruckot erkélyes tornyával. Látszik az ősi várból épen maradt torony is. — Kitartás fiuk! Daloljatok! Biztatják a fáradó népet a tisztek. A kapitány urak leszállnak a lóról és együtt gyalogolnak aso.ral. Sok ember nem is eszmél már, csak megy elvál tozott arczcial, gépiesen mozgatva a lábat, látni meggörnyedt alakokat. Jó hogy mindjárt beun leszünk mert a inaradozók száma nagyon felszaparodnék. tekintet nélkül arra, vájjon ingyenes vagy fizetéses helyet töltenek e be, egyenlő ellátásban részesít. A katonai nevelés három évig tart, melyből a növendék kívánságához képest a honvédség, vagy közös hadsereghez a hadnagyi rendfokozatban léphet be, még pedig miután az intézet ugy a gyalogsági, mint a lovassági szolgálatra egyformán kiképezte, akár egyik, akár a másik fegyvernemhez. Az akadémia tehát három év alatt fényes pályára ingyen segiti az ifjút, a kinek aztáu 20—21 évse korában évente 2400—2600 korona a jövedelme. Mivel pedig megvetette az intézet nála azt az alapot is, mely a tisztet a hadiiskola eredményes hallgatására képesiti, nyitva áll előtte az ut a vezérkarba s ezzel a legmagasabb rendfokozatba. Ha már most azt tekintjük, hogy más pályán csak 25—28 éves korábau, sok anyagi áldozat áráu, csekély kezdó fizetéssel juthat kevésbbé fényes állásba az ifjú, s hogyha katonának való, a hadi szolgálat kötelezettsége alul meg nem szabadul, ez pedig nemcsak hogy a választotta pálya eltérésében akadályozza, de anyagi áldozatot is követel tőle, továbbá, hogy a szolgálati kötelezettség hosszü tartama miatt esetleg még 40 éves korában is fegyvert kell fognia s ott higyva állást, vagyont, caaládot, háborúba vonu'ui, éppen uem érthető tehát, hogy a katonai pályát oly kevesen választják élethivatásul. Jegyzők képesítése. A képviselőház hétfői ülésén terjesztette be Széli Kálmán miniszterelnök miut belügyminiszter a közigazgatási tanfolyamok szervezéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslatnak uiosiuni beleijesztését azzal indokolta a miniszter, hogy a közigazgatás mai községi szervezete már nem képes megfelelni a rárótt feladatoknak s eiért már az általános közigazgatási reform előtt szükségesnek tartja a községi közigazgatási szervezet reformál&sát. Az uj jegyzői szaktanfolyamok, a melyekre <nak teljes középiskolát végző egyének iratkozhatnak be, ez évi szeptemberben lépnek életbe. Hogy azonban e tanfolyamokon mit fognak tanulni, az iránt a javaslat felvilágositást nem nyújt, az a miniszterre van bizva, a ki rendeletileg állapítja meg a tanfolyamok tartamát, helyét, idejét és tan-anyagát. A törvényjavaslat külömbeu egész terjedelmében a következő : Törvényjavaslat A községi közigazgatást tanfolyamokról. 1. §. A köiségi közigazgatási közegek szakszerű kiképzése végett állami jellegű községi közigazgatási tanfolyamok Aliit tatnak fel. A tanfolyamok hallgat óiul felvétetnek: főgimnázium vagy főreáliskola njolezadik osztályát, vagy ezen közép tanodákkal egyenrangú más középfokú iskolát vagy megfelelő katooai intézetet sikeresen végzett oly egyének, kik iskolai tanulmányaik befejezése után valamely községi jegyzői irodában töltött legalább egy évi gyakorlatot tudnak igazolni. A ki a tanfolyamot sikeresen elvégezte, a tanfolyamok székhelyein szervezendő vizsgálóbizottságok előtt községi közi

0azgatá<I államvizsgálatot tehet, melynek alapján nyert képeeiégi bizonyítvány országos érvénynyel bír. A tanfolyamok számát, helyét, a felvétel közelebbi feltételeit, a tanulmányi időtartamot, tanrendet, valamint az államvizsgálat tárgyait, a vizsgáló bizottságok szervezetét és a vizsgálati eljárást a belügyminiszter rendeleti uton állapítja meg. 2 § A jelen törvény életbeléptétől számított három éven belül tanfolyamhallga ókul felvehetők a jelen törvény életbeléptekor tényleges szolgálatban álló községi aljegyzők («egédjtgyzők jegyzősegédek), jegyzőgyakornokok és jegyzői Írnokok is, a mennyiben sz 1883. évi I. t.-cz. 6 §-ában előirt iskola alapképzettségen kivül legalább egyévi gyakorlatot tudnak igazolni. A többség, a próbáltak nem adják be a derekukat. Ni Turda meg Mokai tánczolni kezdenek a banda felől ide tévedt széltől épen hagyott nóta töredékre. Benn vagyunk a városban. Ósdi kis fészek. A mi lakója van mind az utc/.ára gyűl katonát nézni. Itt a Lijta is már. Nini! Nemzeti színűre festett oszlop van túlfelől a hídja mellett. — A bizisten nemzeti szin Figyelmezteti a baka egymást. Az oszlopon széles táblán a következő felírás olvasható: Magyarország. Mosonvármegye. Nezsideri járás. Bruck Újfalu nagyközség. Magyarországon vagyunk, haza jöttűuk. A szemekben tűi gyul. Megzendül az — éljen, tánezol már majd minden legény. A banda azt fújja elől hogy; Zöldre van a zöldre van a Rácsos kapu festve .... Megszédíti az öröm a fiukat, elfeledteti velük fáradt voltukat. Itlhol vagyunk. A sürü lombú gesztenye fasor megkanyarodik a táborhely felé. Látszanak már a barakkok is. A vörös bádogfedelü katona lakások, szellős deszka bódék. Megáll az ezred, megérkeztünk. Imához vezényelnek. Az ima alatt itt is ott is összecsuklik a térde egy egy embernek és leroskad szótlanul a puha gyepre, a menetelést kibírták naphosszat, de az u ána való néhány pereznyi hapták megártott nekik. Helyére vonul minden század. Rövid fészkelődés uián csend lesz a barakkokban. Künn zug az öreg gesztenyefák lombja. Zugnak búgnak a lombok azt mondják: Aludjatok magyar bakák, fáradt magyar bakák. 3. §. Községi és körjegyzőül csak at alkalmasható, a' ki a községi közigazgatási tanfolyamot tzabálygzeraen elvégezte és a községi közigazgatási államvizugálatot sikeresen letette. Jog-vagy államtudományi tudorok, továbbá azok a kik a jog vagy az államtudományi államvuegálatot sikeresen letették, a mennyiben közBégjegyzói irodában töltött legalább egyévi gyakorlatot tudnak igazolni községi közigazgatási tanfolyam végzése nélkül is tehetnek — a községi és körjegyzői állásokra minőbitó — községi közigazgatási államvizsgálatot. A kinek ügyvédi oklevelük van, továbbá azok. a kik a gyakorlati bírói vizsgálatott sikeresen letették, községi és körjegyzői állásokra minősítve vannak. A jelen törvény életbelépte előtt az 1883:1. t.-cz. C. §-ának megfelelően jegyzői vizsgát tett egyének községi és körjegyzókül ugy az illető mint más vármegye területén is alkalmazhatók. 4. §. Rendezett tanác-u város jegyzőjéül alkalmazható az is, a kinek az 1883: I. t.-cz. 3. §-ban a közigazgatási szakra megállapított minősítése van. 5. §. A tanfolyamok költségei a belügyi tárcza rendes kiadásai között külön czim alatt veendők fel. 6. §. A 1883: I. t.-cz. 6. §-a, valamint az 1886: XX t.-ez. 74 §-ának a jegyzői minősítésre vonatkozó része a jelen törvény életbeléptével hatályon kivül helyeztetik. 7. §. Jelen törvény 1900. szeptember hó 1-én I p életbe: végrehajtásával a belügyminiszter bizatik meg. TANÜGY. Meghivó. A Szubolesvárniegyei Általános Tanítóegyesületnek Kisvárdán 1900. évi július 4-én d. e. 9 órakor a nagyvend.glő dísztermében megtartandó XXIV. rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főjegyző jelentése az egyesület évi működéséről. 3. Az iskolaszeki intézmény eltörlése. Előadó : Fazekas János. 4. Előterjesztés a Tanítók Háza ügyében. Előadó: Orsovszky Gyula. 5. A népiskola V—V

rI. osztályában a mértan, mint külön tantárgy tanitandó-e? vagy az abbéi előirt tananyag a számtan tanításnál a számítás megfelelő helyein volna ismertetendő? Előadó: Ilahmann Andor. 6. Az egységes tanterv kérdésében a közponli választmány határozati javaslatára vonatkozó külön vélemény. Előadók: Fischer Ármin és Seres Gáspár. 7. Biráló bizottsági előterjesztés .A valláserkölcsi érzület jelenléte megóv bennünket az elet mindennemű zivatarai között* jelige alatt beérkezett pályamunkáról. Előadó: Kubacska István. 8. A Magyar Tanítók Országos Bizottságába új alapszabályai értelmében az egyesület tagjai közül két, a fővárosi kartársak közül egy képviselő választása. 9. Az egyesület központi választmányának határozati javaslata: a) az egyesület hivatalos közlönye és b) a kisvárdai jaráskörben Eötvös-alap vidéki gyűjtőbizottság szervezése tárgyában. 10. Jelentés: a) az Eölvöí-a ap helyi gyűjtő-bizottságának évi működéséről, b) az egyesület pénz- és könyvtár állapotáról, c) a jövő evi költségvetés megállapításáról, d) az Eötvös-alap helyi gyűjtő-bizottságának alapszabály-tervezetéről, e) a kisvárdai cs nyíregyházi járáskör önsegélyző egyesületének évi működéséről. 11. Az alapszabályok 5. §-a értelmében a jövő évi XXV. közgyűlés helyének cs idejének meghatározása. 12. Indítványok tárgyalása, melyek az elnökségnél a közgyűlést 48 órával megelőzőleg Írásban beadattak. Kelt Nyíregyházán, 1900. junius 3-án. Orsovszky Gyula, Werner Gyula, elnök. főjegyző. Értesítés. A nyíregyházi ág. h. evang. népiskolák tanulóinak évzáró-vizsgái f. é. junius hó 17-től bezárólag junius hó 23-ik napjáig a következő sorrendben fognak megtartatni : Junius 17-én délután 3—4-ig templomi együttes énekvizsga. Junius 18. délelőtt 8—10-ig Mándi tanyai, 10 —12-ig Benkő tanyai; délután 2—4-ig Sipos, 4—6-ig Antal tanyai. Junius 19-én délelőtt 8—10-ig Halmos, 10-2l-ig Súlyán tanyai; délután 2—4-ig Nádasi, 4—6-ig Sóskúti tanyai. Junius 20-án délelőtt 8 —10-ig Ujteleki tanyai népiskoláé, 10 —12-ig a városi központi V—Vl-ik fiúosztályé; délután 2—4-ig központi I—II. leányosztályé, 4—6-ig buzatéri I—II. vegyes osztályé. Junius 21-én délelőtt 8—10-ig központi IV. fiúosztályé, 10—12-ig Debreczen-utezai I—II. vegyes osztályé; délután 2—4-ig közponli I—II-ik fiúosztályé, 4—6-ig központi III. a|a csoport fiúosztályé. Junius 22-én délelőtt 8—10-ig központi 111. b|a leányosztályé, 10—12-ig központi III. b|cs. fiúosztályé; délután 2—4-ig központi III. b|cs. leány osztályé, 4—6-ig körte-utezai I—II. vegyes osztályé. Junius 23-án délelőtt 8 — 10-ig központi IV-ik leányo.-ztályé, 10—12-ig központi V—Vl-ik leányosztályé ; délután 2—4-ig Nádor-utczai I—II. vegyesosztály vizsgája. Ezen népiskolai sorozó vizsgákról a t. szülők s a népnevelés ügybuzgó pártfogói tisztelettel értesíttetnek. I'azár István, ág. h. ev. népiskolai igazgató taniló.