Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-27 / 21. szám

ix v J it V I r» É K 3 ellenséget szerezni, a mennyiben azt mint a kereskedelem ellentétét, sőt ellenfelét szeretjük odaállítani és ezen irányban terelni. Ugy vagyunk a fogyasztási és hitelszövetkezetekkel egyaránt. Dédelgetjük azokat a privát kereskedő és a takarékpénztári részvénytársaságok rovására és elfelejtjük azt, hogy adót csak az utóbbiak fizetnek és hogy adó nélkül az állam nem állhat fenn. Pedig a szövet kezelek és a kereskedők, illetve takarékpénztárak, ki-ki saját specziális missiöját teljébitve, szépen és békésen elférnének egymás mellett. Vádolják a takarékpénztárakai uzsoráskodással és hogy a magas kamat teszi földön futóvá a szegény munkás embert. Bocsánatot kérek de szerény nézetem szerint az a 2—3°/,-nyi kamatkülömbözet — mert c-ak ennyiről lehet szó, még nem teszi tönkre a szegény embert sem. Igen szép és üdvös dolog volna, ha a takarék pénztárak olyan olc^ó pénzforrásokkal rendelkeznének, melyek a C°|

t-ra való kölcsönadási lehetővé tennék, de mikor a takarékpénztárak magok kénytelenek rendes pénzviszonyok közt is, a visszleszámitolás utján szerzett pénzük után 6—6 'j®

0^ ot, sokszor 7—7'1,%-ot i--, a betét után pedig 5—6'|a

0lo 'o fi<elni, és ha hozzáadjuk az adóját és a uagy regijét, melylyel a szövetkeznek nem dolgoznak, átlátjuk, hogy H takarékpénztárakat nem illeti az uísoráskodás súlyos vádji. — A takarékpénztárak, melyek egy fél évszázad óta becsülettel tölték el helyeiket a közgazdaság terén és minden alkalommal jelét adják hazafiságuknak, nem érdemlik meg ezen vádat. Nyirmada, 1900. rnájus hó. Steln Salamon, a nyirmadai takarékpénztár főkönyvelője. | Id. gróf Vay Ádám. | Szabolcsvármegye közéletének régi harczosa dőlt ki a sorból, ahol elől állott; a legkiválóbbak közül való a leghűségesebb: id. gróf Vay Ádám! Közel ötven év, amennyire életének köztevékenysége kiterjedt, s ez ötven esztendő változó közviszonyai közölt, ami talán a legjellegzetesebb sajátossága volt a gróf Vay Ádám egyéniségének — s amin sem a magyar főúri nevelés divatja, sem a küllöldi iskolák koptató hatása nem tudóit sem erőt venni, sem változtatni: tipusa volt és pregnáns képviselője a magyar nemes, a magyar főúr eszményi alakjának. Mint politikus, a Deák Ferencz iskolájának volt hive. Azok közül való, akik hitlek és biztak abban — s azzal a vezérlő gondolattal koncipiálták meg az uralkodóház ós a nemzet közölt való kiegyezés statutumait — hogy az legyen az alap, amelyen a magyar nemzeti állam teljes érvényesülése kiépül. 1072-től 187(í-ig főispánja volt Szabolcsvártnegyének, amelyhez csa ádjának eredete, sok százados emlékei s véghetetlen szeretele fűzték. Utoljára 1876. őszén a Nyíregyházáraköllözölt vármegye első közgyűlésén elnökölt s kevés időre rá leköszöni — a vármegye közönségének nagy fájdalmára — állásáról, mert a közigazgatás uj rendezésében, különösen pedig a közigazgatási bizoltság szervezésében, a vármegyei autonómiának — melynek épségben való megőrzése politikai hitvallása volt — megérezte veszedelmét. Kevéssel ez után egy cikluson át a bogdányi kerülelet képviselte a képviselőházban s jelentősebb alkalmiakkor résztvett a vártnegye közgyűléseiben is. Utoljára az ezredévi ünnepléskor hallottuk szavát, melynek csodás varázsa volt, gondolatainak, kifejezéseinek s elokvenciájának csodálatos magyarsága által. A legutóbbi — 1896-iki általános képviselőválasztáskor politikai barátai unszolására fJlépelt a nagykállói kerületben jelöltül, de kissebbségben maradt dr. Mezőssy Bélával szemben. 70éves voll,most, hogy meghalt,hirtelen, váratlanul! Üreg ember volt bár, de nem vén, noha az utóbbi években szeretett nejének s Olivér fiának halála nagyon megviselte. S alig, hogy beteg volt. Csütörtökön még kilovagolt s vasárnapra — meghúzódván a berkeszi grófi udvar egy melléképülelének szük lakosztályában (maga a kastély most renoválás alatt van), ahol rövid idővel ez előtt Mihály testvére is meghalt — csendesen elszenderült. Meghalt, de emlékét meg fogja örökíteni Szabolcsvármegye, amelyet ő olyan nagyon, olyan igazán szerelett. Hogy mennyire szerette Szabolcsvármegyét, bizonysága végrendelete is, amelyben meghagyja fiainak, hogy abban a ruhában temessék el, melyben „szeretelt Szabolcsvármegyéje" közgyűlésein, mint főispán elnökölt. Áldás van emlékezetén! • * * Id. gróf Vay Ádám temetése kedden délután 2 órakor ment végbe Berkeszen, óriási részvét melleit. A temetésen megjelentek a család tagjain kivül (Tibpr gróf kivételével, ki — azóta elhunyt kis fiának betegágyánál Budapesten volt) a széles körű rokonság, a vármegye tisztikara csaknem teljes számmal, báró Feilitzscli Bertliold főispánnal az élén, Kállay András, Mcgyery Géza, Szikszay Pál, (Mikecz János alispán hivatalos ügyekben Budapesten időzött, Mikecz Dezső főjegyző pedig szabadságidejét élvezi), Popp György kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Bencs László polgármester, Nyíregyháza város tisztikarának képviselőivel, a Kállay, Pécliy, Okolicsányi, Jármy, Orosz, Zoltán, Szalánczy, Erőss slbbi családok. A ravalal, a nagykiterjedésű, hatalmas régi parkban, a könyvtár elhelyezésére szolgáló épület bejaraia előtt volt felállítva. Az egyszerű, fekete érczkoporsót — a mely körül a vármegyei hajdúk állottak díszőrséget, — a család, a jóbarátok s Szabolcsvármegye közönségének koszorúi borították. Az egyházi beszédet a koporsó felett Végli János berkeszi ev. ref. lelkész tartotta, ki 40 éve lelkipásztora a berkeszi ev. ref. egyháznak. Utána Kállay András lépett a koporsó elé s a vármegye közönsége nevében elbúcsúzott nagy halottunktól! lelevén a vármegye közönségének koszorúját, a következő beszéd kíséretében: Kesergő gyermekeidnek mindene, testvéred s rokonaidnak bálványa, Szabolcsvárrnegvének felejthetetlen nagy halottja, Hozzád, kinek porhüvelye immár e koporsóban nyugszik, nemes lelked azonban az egekben honol, Hozzád intézem utolsó búcsú-szavaimat! íme itt állanak koporsód körül szerető gyermekeid, testvéreid, rokonaid, itt barátaidnak és tisztelőidnek sokasag.i, akik benned a szerető, gyöngéd es gondos édesapát, erős támaszukul és bölcs tanácsadójukat vesztették el őrökre, itt állanak min lannyian gyászba borulva, zokogva, szótlanul. Itt állok én is koporsód mellett, kit majdnem egy félszázadra visszanyúló, mindig egyenlően lángoló, irántad érzett barátság töltött el; s váljon én, akii keserűség és bánat épen ugy gyötörnek és elfojtják, elnémilják szavaimat, s a ki veletek, mélyen tisztelt gyászoló közönség, magamba szállva és elmerengve a mult, a megmásíthatatlan jelen, s a megdöbbentő szomorú való felett, csendes imát rebegve hullathatnám a bánat könyeit e koporsóra, váljon miért nem követhetem én is szivemnek ez igénytelen és természetes vágyát? Azért nem, t. gyászközönség, mert azon férfiú, kinek földi porait e gyászlepel takarja, nem egyedül gyermekeié, rokonaié, nem egyedül a miénk, hanem igenis az összhazáé s Szabolcsvártnegyéé is; e megyéé, ahol születelt, hol kora ifjúságától fogva áldásosán működölt, amelyet bölcsességgel, ha kellett erélylyel, de mindig tapintattal vezetett, Szabolcsvármegyéé, amelyet ő annyira szeretett! Hiszen utolsó végrendelkezésének tárgya is szeretelt Szabolcsvármegyéjé volt! Szabolcsvármegye gyászba borult közönségének nevében kellett tehát ezen ünnepies néma csendet megbontanom, hogy irántad érzett rajongó szeretetének, soha el nem múló hálájának adjak kifejezést, s annak jeléül e gyászkoszorút sírodra letegyem. Ós nemzetségnek dicső ivadéka, hazánk jeles fia, Szabolcsvármegyének felejthetetlen nagy fia: Vay Ádám, Isten veled! Mély meghatottság csendjében emelték föl ezulán a koporsót az uradalom lisztjei s megindult a menet az ősi park mélyében levő családi sírbolt felé, hol — a lelkész rövid imája után — id. gróf Vay Ádám kihűlt tetemeit örök nyugalomra helyezték. * * * Id. gróf Vay Ádám elhunytáról a család a következő gyászjelentést adta ki: Gróf Vay Tibor és neje Khuen Belasi Margit grófné, valamint gyermekeik Ella, Miklós és Tibor, gróf Vay Gábor és neje Zichy Mártha grófné, valamint gyermekeik Mária és Lá-zló, gróf Vay Ádám és neje Zichy Marieíte grófné valamint gyermekeik Rezső es Ádám mélyen megszomorodott szívvel jelentik felejthetetlen jó atyjoknak, apósuknak, illetve nagyatyjuknak vajai és luskodi idb. gróf Vay Ádám urnák, val. bels. titkos tanácsos, a főrendi-ház örökös tagja, Szabolcsvármegye volt főispánjának, e hó 20-án d. e. 10 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei e hó 22-én délután 2 órakor fognak Berkeszen a ref. egyház szertarlasa szerint örök nyugalomra helyeztetni. Berkesz, 1900. május hó 20-án. Béke poraira! Taiiitó-gyülés. A szabolcsmegyei általános tanítóegyesület központi választmánya f. hó 19-én Nyíregyházán tartotta tavaszi rendes közgyűlését, melyen a vidékről Werner Gyula, Kováts Soma és Balog János választmányt tagúk is megjelentek. Mielőtt a napirendre tűzött ügyek tárgyalása kezdetét vette volna Orsovszky Gyula elnök részvéttel emlékezett meg ama nyászesetről, mely a választmány két tagját Pazár Istvánt, és Kubacska Istvánt, nejeik elhalálozásával érte. Minek következtében a gyűlés jegyzőkönyvében is kifejezést adott nevezett ügybuzgó választmányi tagok mély gyásza feletti igaz őszinte részvétének. Ezekután elnök időszaki je'entése tudomásul vétetvén, Kun Bertalan buji, Csernyi István nagy varsányi tanítók egyesületi rendes tagokui vétettek fel. A nép iskolai egységes tanterv kérd'sében a járáskörök egybe hangzó véleménye alapján elhatározták, hogy a tanterv ne legyen egységes, hanem ugy az osztott mint as osztatlan iskolák számára külön tanterv állapittassék meg. Az irás, olvasás és számtan tananyaga azonban egységes legyen; a reiltantárgyakat pedig az osztatlan iskolákban ne külön tankönyv, hanem a helyi viszonyok fi^ye'embe vételével scerkesztett olvasókönyvek alapján tanítsák. Az Eötvös-alap elnökségének átirata értelmében a járáskörök elnökei íelkéréndők, hogy Reisner Emánuel gyulai gyufagyáros által a Tunitók-IIáza jivára forgalomba hozott gyufának ismerős kereskedőkkel leendő beszereztetése és árusítása iránt intézkedjenek. A beérkezett pályamunkát megbirálásra Kubacska István elnöklete alatt Werner László, Fazekas János, Wcishaus Ignácz és Csécsy Júlia egyleti tagokból álló bizottságnak adták ki. Az egyesület pénztára állapotáról szóló időszaki jelentés tudomásul vétetett. Elnök megbízatott, hogy a kisvcrdai járáskör által folyó év február 11-én rendezett konczert jövedelméből 240, a nyíregyházi járáskor által f. év márczius 17-én megtartott táuczmulatság jövedelméből szinten 240, s különböző czimen gyűjtött 51, összesen 531 koronát, az egyesület mult évi közgyűlésé határozata folytáu a Tanítók Hazában létesítendő szubaalapitváuy gyarapítására fordítsa. Pazár István mint az Eötvös-alap helyi gyüjtóbizottságánik elnöke adta elő az alap javára eszközölt gyűjtéseiről jeleutését, majd megbízatásából fulyólag a helyi gyüjtőbizottság alapszabály-tervezetet mutatta be: mely előterjesztések tudomásul vétettek és az alapszabálytervezet két tagnak esetleges módosítás megtétele végett kiadatott. A somogyinegyei tanitó-egylet átiratára nézve, tekintettel arra, hogy az általuk felvetett kérdésben a tanítók országos bizottsága mar határozott, intézktdés uem történt. A kisvárdai tanítók szives meghívása folytáu Kis-Várdán megtartandó 24-ik évi rendes.közgyülés idejéül f. év julius 4-ike tűzetett ki, s az egyesület pénz- é'J könyvtárának megvizsgálásával Ruhmann Andor elnökletével Kulik Róza, Bónis Menyhért, Boczkó Lajos és Lengyel József tgyiaii tagok bízatlak meg. A kisvárdcti járaslfőr uzou határozati javaslatát, hogy körük kebelébeu Eötvös-alap gyüjtóbizoitságot alakithassanak, az esetben ha az alapnak 15 rendes lagot nyernek meg, elfogadásra ajánlja a választmány f. év julius 4-én tartaLdó közgyűlésnek. Végül pártolólag terjeszti még ezen közgyűlés ele a nyíregyházi jaráskörben elfogadott azon indítványt, hogy az egyesület hivatalos közlönyéül a „Nyirvidék" helyi lap fogadtassék el. ÚJDONSÁGOK. — Vasárnapi istentiszteletek. Az ág. hitv. evang. templomban: délelőtt '.

49 órakor tót nyelven az egyházi beszédet tarlja Geduly llenrik lelkész, délelőtt 3 , 11 órakor magyar nyelven az egyházi beszédet tartja ^dórján Ferencz főgimn. tanár. Délután 2 órakor tót könyörgés. Az ev. ref. templomban: Kezdete délelőtt '/, 10 órakor, délután ',

2 3 órakor. Beszédet tart dr. Bartók Jenő lelkesz. A róm. kath. templomban : Reggel 8 órakor csendes mise: mondja Pápay Lajos hitoktató; d. e. 10 órakor nagy mise: mondja Verzár István plébános ; mise után egyházi beszédet larl Pápay Lajos. Délután 3 órakor litánia. A gör. kath. templomban-. Délelőtt fél tíz órakor a nagy misét mondja Fekete István tőesperes, és mise után az egyházi beszédet ugyan a/, mondja. Délután 3 órakor lilánia. — Kinevezés. Báró Feilitzscli Bertliold főispán úr őméltósága Jármy János díjtalan közigazgalási gyakornokot dijas gyakornokká nevezle ki. — Véglegesítés. Főispán úr őméltósága a nyírbátori járásban ideiglenesen alkalmazott Baró L. Pál állatorvost eddigi állásában véglegesítette. — Nyíregyháza város képviselőtestülete junius hó 1-en közgyűlési fog tartani. A közgyűlésnek egyik nevezetes tárgya, az ev. ref. leány-inlernátus czéljaira átengedendő telek ügyében való határozathozatal lesz. A képviselet pénzügyi cs gazdasági szakosztálya azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a szinház háta megett levő, Kovács Teréz-féle telket vásárolja meg a város s engedje át az internátus czéljaira. — Az internátusi bizottság a várostól tudvalevőleg a Hatzel-téri városi epületet vagy az u. n. Zsandár korcsma telket kérte. Ugyanezen a közgyűlésen fognak határozni a monográfiái vállalatnak nyújtandó segély ügyében is. — Halálozás. Véltük és mély részvéltei közöljük a következő gyászjelentéit: Vajai gróf Vay Tibor és neje szül. Khuen-Belasi Marguerite grófnő a saját és gyermekeik Jella és Miki nevében is fajdalmas szívvel tudatják, hogy szeretett kedves gyermekük, illetve testvérük ifj. vajai gróf Vay Tibor folyó hó 24-én délelőtt 11 órakor, éleiének 10-ik évében, rövid szenvedés után jobblétre szenderült. A megboldogult hült teteme folyó hó 25-én délután 3 órakor fog a vöröskereszt-kórház halottas-kápolnájában az ev. ref. egyház szertartása szerint megaldatni és folyó hó 26-an délután 4 órakor Thasson örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1900. évi május hó 24-én. Áldás, béke poraira! — Az ev. ref. leány-iuternátus ügyében azt az örvendetes értesítést vesszük, hogy a tiszántúli ev. ref. i gyházkerület május 16-diki közgyűlése az internátus építési költségeire 6000 koronát s évi fenntai tására, 10 éven át évi 1000 koronát szavazott meg. Munkás közvetítés. Lapunk legutóbbi számában jeleztük már, hogy u földmivelésügyi miniszter inegküldötle a törvényhatosági munkás-közvetítőhöz az adatokat azon mezei munkásokról, kik az ország különböző vármegyéiben a gazdak rendelkezésére állanak. Közöljük ilt ez adatokat, azzal a nipgjegy zessel, hogy akiknek mezei munkásokra szükségök van, forduljanak az illető vármegye munkás közvetítőjéhez. íme az adatuk : Jasz-Nagy-Kun-Szolnokvmegye Jánoshida 50, Gsongrádvin." Mindszent 1500, Hm.-Vásárhely 600, Szentes 1200, Csongrád 500, Szegvár 260, Horgos 200, Dorozsma 300, Kistelek 250, Torontálvm. Magyar Padé 150, Szerb Padé. 100, Hevesvm. Saraid 120, Tisza-Nána 250, Kömlő 200, Békésvm. Endrőd 700, Csaba 400, Máramarosvm. N.-Bocska 100, Sándorfalva 60, Mihálka 20, Taraczköz 250, Talaboríalva 100, Ujl'a 250, Kricsfalva 100, GsománIVlva 150, Vajnág 50, Jernycs 100, Szelistye 150, Husztköz 50, Alsó-Apsa 100, Kördvélyes 200, K.-Lonka 400, Szaploncza ;130, Nagy-Küküilővni. Sándorfa 130, Aradvm. Székudvar 200, Kurlics 400, Pestvm. Kalocsa 300, B.ics-Bodrogvin. Mahol ;:00, Slanisics 100, O-Becse 200, Vantova 300, Szánlova 100, GsonopU 100, 0 Sztapáii 300, Baja 150, Bih irvin. Saáp 50, Rév 180, Tőrös 180. N.-Bajom 100, M.-Cséke 140, D.-Cséke 120, Borsodvm. Zsércz 120, Gömörvm. Jolsva 70, Zalavm. Draskovecz 120. — A vármeirjei niu/.eiiui gyarapodása. Annak, hogy muzeumunk iránt vármegyénknek szélesebb réte-