Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-06 / 18. szám

I '—1- Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A főldmivelési in. kir. miniszter ;S4445/900. számú rendeletét tudomásulvétel, alkalmazkodás és közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1900. április 22. Mikecz .János, alispán. (Másolat.) Magyar királyi földmivelésügyi miniszter. 34445/III.-2. szám. Folyó evi márczius hó 21-én kelt ad 25691. sz. körrendeletem hatályon kivül helyezése mellett a kérődzőknek és sertéseknek Magyarországból és Horvát-Szlavonországokból Ausztriába való bevitele tekintetében azonnal érvénybe lepő intézkedéseket tartalmazó 423. sz. Állategészségügyi Értesítőt kellő számú példányban kihirdetés és a marhalevél kezelők és kirendelt szakértők azonnali megfelelő utasítása végett oly megjegyzéssel küldöm meg, hogy ezen rendeletem a f. évi április hó 22-én megjelenendő Főldmivelési Értesítőben is közöltetik. Budapest, 1900. evi április hó Iván. A miniszter megbízásából: Lestyánszky, s. k. (Másolat.) A m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egye tértőleg. 34445/1900 III-2. sz. Állategészségügyi .Értesítő. 123. szám. Ausztria. (A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok.) (Kérődzőknek és sertésekn k Magyarországból és Horvát-Szlavonországokból Ausztriába való bevitelére nézve ervenyesitett forgalmi korlátozások.) A cs. kir. osztrák belügyminiszter úr lolyó évi ápiili-i hó 13-án kiadott 12351 számú rendeletével s azonnal kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette éleibe: Aj Magyarországot illetőleg. I. A ragadós száj- és körömfájás uralgása miatt tilos a hasitól t körmű állatoknak Ausztriaba való bevitele Nyitravármegyének az Ausztriával szomszédos szakolczai járása egész területéről és Szakolcza r. t. városból. II. A sertésvész uralgása miatt tilos a sertéseknek Ausztriába való bevitele Vasvármegyének az Ausztriával szomszédos szentgotthárdi járása, valamint Beregvármegyének szolyvai járása egész területéről. III. A sertésvésznek osztrák lerülelre történt behurczolása miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele jelenleg a következő magyarorszagi területekről tilos: Baranyavármegye baranyavári, péesi. siklósi és szenllőrinczi járásaiból, Biharvármegye központi és mezőkeresztesi járásaiból, Gsongrádvármegye csongrádi és tiszán-inneni járásaiból, Hevesvármegyének egri, gyön gyösi és hevesi járásaiból, Eger és Gyöngyös r. t. városokból, Mosonvármegyének nezsideri és rajkai járásaiból, Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye kiskunfélegyházai járásából és Kiskunfélegyháza r. t. városból, Somogy vármegye barcsi, nagyatádi és szigetvári járásaiból, Sopronvármegye kismartoni és soproni járásaiból és Kismarton r. t. városból, Szabolcsvármegye kisvárdai járásából, Toroniáivármegyének török-kanizsai járásából, Vasvármegyének felső-eőri és kőszegi járásaiból és Kőszeg r. t. városból, továbbá Kecskemét, Nagyvárad, Sopron és Szeged önálló törvényhatósági joggal felruházott városok területéről. B) Horvát-Szlavonországokat illetőleg. I. A juhhitnlőnek uralgása miatt tilos a juhoknak Ausztriába való bevitele Lika-Krbavavármegyének Ausztriával határos gracaci és gospici járásaiból. II. A sertésvésznek osztrák területre történt beburczolása miatt jelenleg a sertéseknek Ausztriába való bevitele a következő horvát-szlavonországi területekről tilos: Belovár-Kőrösvármegye grubisnopoljei, gyur^yeváczi és krizsováczi járásaiból, Modrus-Fiumevármegye novii, ogulini, sluini, vojnici és vrboskoi járásaiból, Pozsegavarmegye daruvári, pakraczi, pozsegai és ujgradiskai járásaiból, Szerémvármegye iloki, sidi és vukovári járásaiból, Var.isdvármegye klanjeci, krapinai, novimarofi, varasdi és zlatari járásaiból, Verőczevármegye diakovári és nasiczei járásaiból, Zágrábvármegye dugosellói, jaskai, karlováczi, kostajniczai, pelrinjai, pisarovinai, stubiczai, samobori, sziszeki, sveti-ivan-zelinai és zágrábi járásaiból és Kostajnicza vérosból, végül Karlovácz, Sziszek és Varasd önálló városokból. C) Általános szabályok: A bevitelre szánt állatok az 1899. évi 75500. sz. rendelet II. része 4. pontjának megfelelőleg kiállított marhalevelekkel látandók el, a melyek igazolják, hogy a származási helyen és az ezzel szomszédos községekben, illetőleg a határos községekből álló körzetben a szállítást megelőző negyven nap alatt nem uralkodott ezen állatokra nézve ragadós és bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Ha az ily helyről származó állatok közt a rendeltetési állomáson valamely ragadós betegség állapittitik meg, ugy az ilyen állatszállítmány, — a mennyiben az állatoknak a vasúti állomással vágánynyal egybekötött nyilvános vágóhídra való szállítása meg nem engedtetnék — az erre vonatkozó különleges szabályok figyelembe vételével a származási hely feladó-állomására visszaküldetik. Friss hús-szállítmányoknak oly bizonyítványokkal kell ellátva lenniök, melyek igazolják, hogy. az illető állatokat a hatósági állatorvos élő állapotban és a levágás után szabályszerűen megvizsgálta és egészségeseknek találta. Ezen intézkedések azonnal hatályba lépnek s egyidejűleg hatályukat vesztik a cs. kir. osztrák belügyminiszter úr 1900. évi márczius hó 17., 27. és 3I-én, valamint április hó 3-án és 6-án kelt 8600., 9801., 10285., 11083. és 11640. számú rendeleteivel kiadott és az 1900. évi márczius hó 2 -én és 30-án, valamint április hó 4-én, 6-án és 8-án kelt ad 25691., ad 27888., ad 29319., ad 29521. és ad 32298. számú itteni rendeletekkel a 405., 411., 416., 418. és 420. számú Állategészségügyi Értesítőben általam közzétett eddigi állatforgalmi korlátozások. A meg nem engedett módon bevitt állatszállítmányok az 18s0. évi február 29-iki osztrák törvény 46. §-ában megállapított elbánás alá esnek. Ezek folytán tehát megjegyzem, hogy az Ausztriába való bevitelből kizárt és fent megnevezett járások és törvényhatósági városok területéről, továbbá valamely ragadós állati betegséggel fertőzött és ezekkel szomszédos községekből, valamint általában minden oly községből, melyben ragadós állati betegség uralkodott, de a zár feloldását megelőzőleg az utolsó betegsegi eset megszűnte óta a 4'i napi vészmentesség igazolhatásához szükséges ezen idő meg le nem telt — és az ilyenekkel szomszédos községekből az illető betegségre fogékony állatok csakis a külön kikérendő osztrák engedély alapján vihetők ki Ausztriába. Egyébként az Ausztriaba irányuló állatlorgalomra nézve az 1899. évi 75500. számú rendeletben (S32. sz. Állategészségügyi Értesítőben) közölt általanos szabályok mérvadók. Útmutató II. részének 30. lapján előjegyzendő, ugyanott a 405., 411., 416., 418. és 420. számú előjegyzések törlendők, a 405., 411., 4 16., 41 s. es 420. ' számú Értesítők, mint már tárgytalanok, álhuz.mdók és „lásd a 423. szamu Értesítőt" jegyzettel látandók el. Budapest, 190 . évi április hó 18-án. M. kir. földmivelésügyi miniszter. Melléklet 344&5/900. sz. a. kiadott 423. számú Állategészségügyi Értesítőhöz. Az érdekelt szállító felek felvilágosítása és figyelmeztetése végett, tudomására adom az állatrakodókhoz kirendelt szakértőknek, hogy az osztrák cs. kir. belügyminiszter ur saját szempontjából, az általa folyó évi április hó 13-án, 12351. szám alatt közzétett kimutatás szerint a következő magyar- és horvát-szlavonországi községeket és ezekkel szomszédos községeket tekinti még olyanoknak, a melyekből ragadós állati betegség uralgása miatt, Ausztriába az illető betegségre logékony áll ltokat szállíthatónak nem tart. Aj Magyarországban: a) Ragadós tüdőlob uralgása miatt: Nyilravármegyének nagy-tapolcsányi járasában Ny itra-Németi (Nemtsitz). b) Ragadós" száj- és körömfájás uralgása miatt: Bács Bodroghvármegyének kulai járásában Kula. Fog irasvármegyének sárkányi járásában Mundra, Sárkány. c) Serlésvész uralgása miatt: Abauj-Tornavármegyének cserháti járásában Debrőd, Reste, Szemere; füzéri járásában Zsadány;gönczi járásában Hernád-Kércs-Prépost; kassai járásában Alsó-Tőké~, Felső-olcsvár, HernádSzurdok, Semse, Zsebes; szikszói járásában Hernád Petri. Idrány, Inmcs,Kis-Kinizs. Alsó-Fehervármegyenek alúnczi jarásában Gyulafehérvár; kis-enyedi járásában Spting, Székás-Presszáka; magyar-igeni járásában Krakó; m írosujvári járá-áb.in Magyarlőrró; nagy-enyedi jarásábin Fel-Gyógy, Fugád. Aradvárinegyének aradi járásában Kurtics; borosjenöi járásában Boros-Jenő, Somoskesz; eleki járásában E ek ; nagylialmágyi járásában Mermesd ; ternovai járásaban Kurtakér. Bacs-Bodrogvármegyének bácsalmási jarásában Mélykút; kulai járásában Gservenka. Barsvármegyének aranyos-maróti járásában A'.inyosMaról; verbélyi járásában Máriacsalád. Békésvár.negyénék orosházi járásában Puszta-Szent-Tornya, Sámson. Beregvármegyének felvidéki jarásában Hátmeg, Kis-Ábránka, Ngay-Ábránka, Oláhcseriész; mezőkászonyi járásában Bályu, Mátyus, Mezőkaszony, Nagy-Lónya, Som, TiszaVid ; tiszaháti járásában Beregujfalu, Gulács. Bih írvármegyének berettyó-ujfalui járásában Berettyó-Szt-Márton, Darvas, Pocsaj; cséffai járásában Sakad-Keresztur; derecskei járásban Derecske ; ínagyar-csckei járásában MagyarCséke; szaiárdi járásában Tataros; tenkei járásában Fekete-Győrös, Fekete-Tót; tordai járásában Bakonyszeg, Sáp. Borsodváruiegyének mező-csáthi járásában Dorogina, Ernőd, Hő-Bába, Mező-csá'h; miskolczi járásában Diósgyőr, Kis-Győr; szendrői járásában Debréte, Felső-Nyárád, Rakacza, Rakucza-Szend, Rudabánya; szent-péteri járásában D >des, Sajó-Galgocz, Tapolcsány. Csanádvármegyének kovácsházi járásában Kunágotta; Makó r. t. város. Csongrádvármegyének tiszántúli járásában Derékegyháza. Esztergomvármegyének esztergomi járásában Pilis-Maróth. Fehérvármegyének sárbogárdi járásában Kalóz; székesfejérvári járásában Gárdony. Gömör-Kishont vármegyének nagyrőczei járásában Murany-Hosszurét; ritnasz c>i járásában Alsó Bátka, Felső-Bátka, Pádár, Uza-Panyit, Zabar; rimaszombati járásaban Nyustya ; rozsnyói járásában Dernő, Gacsalk ; tornaaljai járásában Deresk, L :várd, Melléte, Mihályfalva, Szkáros, Tornaija. Győrvármegyének sokoróaljai járásában Gsécsény. Hajduvmegyének balmazújvárosi járásában : Balmaz Újváros, Csege, Hajdu-Dorog ; nádudvari járásában Nadugvar; Hajdu-Nánás városi Hevesvármegyének hatvani járásaban Ecséd; tiszafüredi járásában Tiszafüred. Hontvármegyének ipolysági járásában Kistur; korponai járásában Csábrág-Varbók ; nagycsalomai járásában Inám, Ipolybaloo, Lukanénye; szobi járásában Bajta. Hunyadvármegyének brádi járásában Podole ; dévai járásában Beregszó, Déva, Marosnémeti, Maros-Solymos. Jász-Nagykun Szolnokvármegyének jászsági alsó járásában Bessenszög; tiszai alsó járásában Rákóczi; továbbá Kisújszállás, Mezőtúr városok. KisKüküllővmegyének radnóti járásában Maros-Ugra. Kolozsvtnegyének báníf'yhunyadi járásában Magyar-Bikal; mezőörinényesi jarásaban Lompérd, Septér, Uzdi-Szent-Péler ; mócsi járásában Báló. Komáromvármegyenek csallóközi járásában, Csicsó, Nemes-Ocsa; gesztesi járásában Did, Szend; tatai járásában Felső-Galla ; udvardi járás iban Bajcs, Baromlak, Bagota, Duna-Radváliy, Izsa, Mad r, Marczalháza, O-Gyalla, Udvard. Krassó-Szörényvármegyenek bégai járasában Bodólalva; lugosi járásában Zsabár. Máratnarosvánnegyének taraezvizi járásában Bedő. MarosTordavármegycnek marosi felső járásáaan Kis-Lekencze, Maros-Szent-György, Mező-Rücs, Sárpatak; régeni alsó járásában Beresztelke, Körtvefája. Nagy-Küküliővármegyenek nagysinki járásában Réten; szent-ágotai járásában Jakabfalva, Prepostfalva. Nógrádvármegyének balassagyarmatijárásában Ipoly-Kiskér, Marczal, Nándor, Surány; fülekijárásában Fülek-Kelecsény, Homok-Terenne, Kazár, Karancs-Berény, Korlát, Mátra-Verebély, Sámsonháza; losonczi járásában Mucsiny, Szinóbánya ; nógrádi járásában Rétság; szécsényi járásában Halászi, Szécsény ; sziráki járásában Erdő-Tarcsa, Heréd, Kálló, Kökényes, Lőrinczi, Terény. Nyitravártnegyének érsekújvári járásában Tótmegyer;pöstyéni járásában Moraván,Nagy-Kosztolany, Viltencz; vágsellyei járásában Soponya. Pest-Pilis-SoltKiskunvármegyének abonyi járásában Tápió-Szele ; dunavecsei járásában Dunapataj; gödöllői járásában Mogyoród, Péczel, Zsámbok; nagykátai járásában Szentmártonkáia, Tápió-Szent-Márton; ráczkevei járásában SzigetSzent-Márton, Tököl; vaczi járásában Acsa, Csővár. Pozsonyvármegyének nagyszombati járásában Pudmericz, Valta-Súr; szempezi jarásaban Néiiiet-Gurab. Sárosvármegyének sirokai járásában Mocsolya, Nagy-Sáros. Somogy vármegyének csurgói járásában Porrog-SzentKirály ; kaposvari járásában Hedrabely, Orczi; lengyeltóti járásában Tóth-Szent-Pal. Sopronvánnegyének csep'regi járásában Berekalja-Tompaháza, Répcze-Szemere; csornai jarásában Bő-Sárkány, Szany ; kapuvári jarásában Szárföld. Szabolcs varmegy enek dadai alsó jarásában TiszaDada, Tisza-Eszlár, Takta-Kenéz; bogdányi jarásában Nagy-Halász; dadai felső járásában Ibrány; nagy-kállói járásában Napkor, Nyiradony, Szakoly, Ujfehértó; nyírbátori járásában Pnicse ; tiszai járásában Benk, Eperjeske, Nagy-Báka, Nyíregyháza város. Szatmárvármegyének csengeri járásában Császló, Kis Gécz, Nagy-Gecz, Ököritó, Szamos-Dob; erdődi járásában Kirjilydarócz, KrasznaBeltek, Madarász; fehérgyarmati jarásában Kis-Ar; mátészalkai járásában Jármi, Nagy-Dubos, Tunyog; nagybányai járásában Erdőszáda, Oláh-Kekes, Tománya; nagykárolyi járásában Domahida, Esztró, Nagy-Majtény ; nagysomkuli járasában Csolt, Gyökeres, Karuja, Kolczér, Ko vás, Nagyti ntős, Pribékfalva; szatmári járasaban Patóliáza; szinerváraljai járásában Avasujfalu. Szebenvármegyének nagyszebeni járásaban Kakasfalva, Nagy-Csűr, Sellemberk ; ujegyházi járásaban Hortobágyfalva. Szepesvármegyének gölniezbányai járásában Svedlér; szepesszombati jarásában Gerlachfalu, Kubach, Lucsivna, Szepes-Szombat, Strázsa. Szilágy vármegyének szilágycsehi járásában Felsőszilvágy, Süleltned ; szilágy-somlyói járásában Kémer; zsibói járásában Karika, Solymos, Zsibó. Szolnok-Dobokavármegyének bethleni járásában S ijó-Ujvárhely ; csáki-gorboi járásában Csokmány; kékesi járásában Kékes; nagy-ilondai járásában NagyBorszó, Pürkerecz; szamosujvári járasában Kendi-Lóna, Kis-Jenő. Temesvármegyének dettai járasában Gattaja; lippai járásában Máslak; rékási járásában Bukovetz. Tolnavánnegyének dunaföldvári járásában Duna-SzentGyörgy, Fadd ; simontornyai járasában Medina ; tamási járásában Majsa, Nagy-Szakoly, Ozora, Szemcse-Csehi; völgysegi jarásában Dőri-Patlan, Závod. Torda-Aranyosvártnegyének felvinczi járásában Felvincz; tordai járásában Alsó-Szent-Mihályfalva. Torontálvármegyének bánlaki járásában Partos, Szécsénfalva, Zichyfalva; nagybecsketvki járásában Lukácsfalva ; nagyszentmiklósi járásában Kis-Zotnbor, Német-Nagy-Szent-Miklós. Udvarhely vármegyének székelyudvarhelyi jarásában Bethlenfalva. Ugocsavárinegyének tiszán-inneni járásában Ilonok-Ujtalu, KisRákócz, Nagy-Rákócz, Tisza-Ujhely; Ungvarmegyenek kaposi járásában Vaján; szobránczi járásában Józsa; ungvári járásában Neviczke, Pinkócz, Ungvár. Vasvármegyének körmendi járásaban Rempe-Hollós; vasvári járásában Rum. Veszprémvármegyének devecseri járásában Kis-Jenő ; enyingi járásában Bozsok, Lepsény ; pápai járásában Nagy-Gyimóth; zirczi járásában Bakonynána, Gsátka, Csesznek, Nagy-Esztergár, Olaszfalu, Réde, Súr és Pápa város. Zalaváimegyének kanizsai járásában Rigyócz, Uj-Udvar; letenyei járásában Rátka, SzécsiS/.iget ; pacsai járásában Hahót, Pacsa-Tüttös; sümegi Csabrendek, Galsa, Sümeg; zala-egerszegi járásában Botfa, Csatár, Zala-Istvánd; zala-szent-gróti járásában Kehida, Zala-Szent-Grót. Zemplénvármegyének bodrogközi járásában Lácza ; gálszecsi járásában Szécs-Keresztur, Szécs-Polyánka ; nagymihályi járásában Lázony ; sátoraljaújhelyi jarásában Trauc/.onfalva; szerencsi járásában Hernád-Némethi, Monok ; tokaji járásában Bodrog-Olaszi, Vámos-Ujtalu; varannói járásaban Csáklyó. Zólyomvármegyének beszterczebányai járásában Libetbánya. Továbbá a következő törvényhatósági városokból: Fiume, Zombor. c) Juhhimlő uralgása miatt: Háromszékvármegyének sepsi járásában Élfalva. B) Horvát-Szlavonországokat illetőleg : a) serlésvész uralgása miatt: I. Belovár-Kőrösvármegyének belovári járásában Zarkasevatz; garesnicai jarásában Vukovje. 2. Lika-Krbavavármegyének otocaci járásában Otocaca, Skare. 3. Szeremvárinegyében Zimony város. 4. Zágrábvármegyének vel.-goricai, járásában Dubranecz. b) Juhhimlő uralgása miatt: l. Lika-Krbavavármegyének brinji járásában Brinj, Jeserane; dolnji-lapaci járásában Dolnji-Lapac; korenicai járásában Bunic, Korenica, Petrovoselo, Zivalje; olocai járásában Brlog, Dabar, Otocac, Sinac, Skare, Vrhovine; perusici járásában Kosinj, Perusic;- udbinai járásában Podlapaca, Udbina. 2. Modrus-Fiumevármegyének ogulini járásában Ogulin, Plaski; sluini járásában Dreznik, Rakovica. 3. Szerémvármegyének iHoki járásaban Erdevik. Szabolcsvármegye alispánjától. 1900. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 22917—900. számú leiratát, melyszerint Vidovich Menyhért debreczeni lakosnak a Nyíregyháza—v.— na ménvi h. é. vasútvonalra megadolL előmunkálati engedélye meghosszabbíttatott, tudomásul vétel végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1900. április 25. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Kereskedelemügyi magy. kir. miniszter 22917. V. sz. Szabolcsvármegye közön-égének. Vidövich Menyhért nyugalmazott m. kir. honvédezredes debreczeni lakos részere a in. kir. államvasutak Nyíregyháza állomásától Levelek, Nyir-Bakta, Vaja, Midi és Vitka irányában Vásáros—Naményig vezetendő szabványos nyomtávú gőzmo/.donyu helyi érdekű vasút vonalra az M98. évi márczius hó 28-án 7779. sz. alatt kelt rendelettel kiadott és mult évi márczius hó 27-én 19627. szátn alatt kelt rendelettel meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára meghosszabitottam. Miről a közönséget fentidézett rendeleteim kapcsán tudomás és további megfelelő intéxkedes végeit ezennel értesítem. Budapest, 1900. évi április hó 14-én. A miniszter helyett: Osörgeő s. k. államtitkár.