Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-22 / 16. szám

hogy az 1893. évi február hó 7-én felvett jkvben 10. sz. a. bejegyzett ügyre vonatkozó határozat aból az okból nem hitelesíttetett, mert az emiitett ügy a gyűlés tárgysorozatában felvéve nem lévén, tanácskozás tárgyát sem képezte, és e szerint tekintettel arra, hogy Borcsik Béla előadása szerint az emiitett jkvi határozatot Andrási Kálmán szerkesztette és az a jegyző által az ő kívánatára vétetett a jkvbe. Az, hogy a magán vádló olyan határozatot vétetett jkvbe, a mely tanácskozás tárgyát sem képezte, oly való ténynek tekintendő, mely állítás büntetendő cselekmény megállapítására alapul nem szolgálhat. — Ez adatok szerint Darvas Istvánnak ama cselekmények miatt ellene emelt vádak alapjául szolgáló állításai való ténybeli körülményeken alapulván, — minthogy való tényekre vagy ilyenekből vont, habár helytelen következtetésekre fektetett állitások a ragalmazas tényálladékának megállapítására nem szolgálhatnak, a kir. itélő tábla vádlottnak eme cselekményekben való bűnösségét megállapíthatónak nem találta. Ami pedig vádlottnak ama cselekményét illeti, melyszerint Andrási Kálmánt az óvoda vagyonának eltulajdonítása miatt csalással vádolta: minthogy Andrási Kálmán maga is beismeri, hogy a Laskay-féle birtoknak az óvoda részére leendő megvásárlásával megbízatott, az árverésnél mint az óvoda megbízottja járt el, a nyíregyházi kir. jbiróságnal 1893. augusztus 2-án felvett jkvhöz 1. •. alatt csatolt számadási kivonat szerint az eljárás költségeit is felvette, és ennek daczára a megvásárlandó birtokot a maga tulajdonául Íratta át. Az a körülmény pedig, hogy a birtokot a magán vádlónak azért kellett a maga nevére Íratnia, mert az óvoda választmánya részéről kiadott meghatalmazás a tkvi batósághoz nem jutott, és hogy a birtoknak a magán vádló által való megszerzésébe utólag az ovoda választmánya is belenyugodott, — arra szolgált ugyan alapul, hogy az ellene e birtok megszerzése miatt folytatott, büntető ügyben bűnös szándék hianya indokából felmentetett: azonban tekintettel arra, hogy noha az óvoda igazgató választmányának állítólag eltévedt meghatalmazása könnyen pótolható volt volna, a helyeit, hogy az ovoda részére vásárolt birtok átírására megkívánt meghatalmazást újból megszerezte és ennek alapján a birtokot az óvoda részére íratta volna, azt saját nevére íratta át, — eként a birtokot az óvodától nyert megbízás ellenére magának s nem az óvodának szerezvén meg, az annyival inkább alapos okul szolgálhatott atna következtetésre, hogy a birtokol Andrási Kálmán az őt megbízó óvoda erdekeinek kijátszásával szerezte meg, mert az övével részben szomszédos birtok megszerzése különös érdekében is állhatott. Ezek szerint Darvas István mint az óvoda választmánynak egyik tagja, az óvoda érdekéi annyival inkább tarthatta jogtalanul inegsérteltnek, mert Erdey László és Czoch Adolf tanuk előadása szerint valószínűnek tekinthette azt is, hogy Andrási Kálmán a birtokot az óvoda nevében olcsóbban szerezte meg, mintha arra a maga neveben árverelt volna. Az óvoda elnökének Lámfalussy Sándornak amaz állítása szerint pedig, hogy a birtok vételára az óvodának bekebelezett követelését sem fedezte egészen, vádlott Andrási Kálmánnak az utóbb nevezett tanú szerint az óvoda választmánya által sem helyeselt eljárásával az óvodát megkárositottnak tarthassa, mihez képest vádlottnak Andrásy Kálmán emez eljárása miatt emelt vádja nem rágalmazásra, hanem a közérdek megóvására irányulónak mutatkozik, ennélfogva Darvas Istvánt az ellene, eme cselekmény miatt emelt vád alól is felmenteni kellett. Jóba Elei Nyíregyházán.