Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)
1900-04-15 / 15. szám
N Y ! B V i D É K néhány czentiméternyi átmérőjű nem élesen határolt hófehér rétegre akadtunk, mely eredetileg valamely vékony rézzel nem vegyitett ezüst lemez volt, mely chlor ezüstporrá változott, a mit azon körülmény tesz kétségtelenné, hogy a hófehér por a napvilágon liia szinüvé, később f"kefévé változott, de még egy hártya vékonyságú Jemezt nem sikerűit észlelnünk vagy kiemelnünk. Ugyanitt pár czentiméternyi távolságban egymástól két kis rézzel nem vegyilett ezüs fülbevalót találtunk, melyeknek átmérője 13 mm. köpczös kifli alakú, hengerded, minden diszités nélkül, legvastagabb részén 6 mm. átmérőjű két vége felé hirtelen egyenesedik ki és hegyei egymásra hajlanak. Ezen 'eirás csak az egyikre illik, mert a másik, a melyik pedig eredetileg ugyan ilyen volt, részben már chlor-ezüst porrá változott. Hegyes végei megsemmisültek, vastagabb részének felülete is már chlor-ezüsttel van boritva, a melyet megkaparva, a tiszta ezüst anyagot ösmerjük fel. Hogy lehel az, hogy ilyen közel egymáshoz, az egyik tiszta ezüst marad, a másik pedig részben már chlor-ezüstté változik? Ez nem képzelhető másként, csak ugy, hogy a hullának egyik részén légeny sav képződött, mely az ezüsttel légeny savas ezüstöt (pokol-követ) képezett, melyből a chlorsav a légeny savat helyettesítve chlor-ezüslöt állított elé. Azt, hogy ilyen közel egymáshoz miért jöttek létre különböző vegyi folyamatok, megmagyarázni nem tudom, de hogy igy volt, a ténylelet igazolja. Ezen szurokszerü vékony rétegben egyébre nem akadtunk. A hét méter magas tisza-eszlári Potyhalomnak fele magasságában, a felső fekete föld és a sivár sárga homoknak határán, kemény agyaggal kitapasztott tölgyfa deszkákkal körülvett és befedett sirban egy össze kuczorodott oldalt fekvő csontváznak egyedüli sirmelléklete egy az egyik fül mellett talált, a feketehalomihoz alakra és nagyságra teljesen hasonló bronz fülbevaló volt, külső részén azonban sűrűn egymás mellett levő hornyolatokkal. Lejebb azonban a föld vegyülve nem volt, és egy második alsó sirt a halom alapjának szintáján nem találtunk. Azt hittem tehát, hogy a Fekelehalom a Potyhalommal azonos. De miután a Feketehalomban talált kifosztott felső sir alatt a föld épen olyan vegyült és keménységű volt, mint a hogy azt a sir felett észleltük, fel kellett tennem, hogy a halomnak alap vonalán még egy másik sirra is fogunk akadni. Hogy a föld a közép magasságban talált sir alatt is hordott volt, kétségtelenné vált, miután itt-ott különböző mélységben apró, alaktalan, diszités nélküli cseréptöredéket és pár obsidián szilánkot találtunk. A halomnak tetejétől számítva tizenkét méter mélységben, a középmagasságban talált sírtól csak 50 czenliméterrel keletebbre, egy, két méter hosszú, másfélméter széles, 3—4 eztm vastag, vízszintesen elhelyezett bükkfa tapló-szinü, porrá vált, és a földnyomása folytan 10—20 eztm. mély teknő alakúvá horpadt tölgyfa deszkára akadtunk, mely a sírnak fedelét képezte. E en sir a felsőnél egyszerüebb volt, mert sem oldal-deszkának, sem gerendáknak még nyomai sem látszottak. Nagy reményeket fűztem ezen sir-lelethez, meri ezen mélységben a függélyes lO'/a méter hosszú 8 méter széles, 12'/» méter mély gödörnek oldalain behatolásnak nyomai a leggyanakodóbb vizsgálatra sem mutatkoztak. A deszkát gondosan lehámozva, egy bolygatatlan emberi csontvázra akadtunk, fejjel nyugotnak, lábbal keletnek, oldalt fektetve, félig összekuczorodotl helyzetben ugy, hogy a czombcsont a gerincz-oszloppal tompa szöget képezett és a térdizület a koponya tetőtől 123 ctm. távolságra esett. A sipcsont a felszárral derékszöget képezett és 40 ctm. hosszú volt. A jobb kézfej a jobb csipőizület felett, a balkéz pedig a bal czombcsontnak középtáján feküdt. A koponya azonban mely a föld súlya aram jöjjön el megnézni a — „MementoM! Ugy-e eljön ? Kis idő múlva újból megszólalt: — De ne, ne jöjjön mégse, mert •— nem lesz hova leülni. De elmegyek ugy is, most rögtön, mindenesetre látni akarom a „MementoM. Hát jó, legalább mutatok mást is — a feleségemet. Szótlanul mentünk egymás mellett. Már elhagytuk a népes utczákat, s közel voltunk az „Izar"-hoz is. Egy ódon ház előtt végre megállapodtunk. Jó magasra kellett felmászni, fenn laktak két kis padlásszobában. Egyik volt a „műterem" sa hálószoba, a másik a konyha, kamra s az étkező. Egy nevetős képű asszonyka szaladt elibénk. Még azokban a kopott rongyokban is ennivalóan csinos volt. De milyen nyomorúság honolt mindenütt ! Alig volt bútor s ami volt is csupa ringy-rougy, dib-dáb . . . ... É-i az asszonyka mosolyogva ölelte át a festőt, ki mosolygott szintén, mert nem gondolt semmire a világon csak arra, hogy azt a szép kis asszonyt kit most a karjai között tart senki másé, egyedül csak az övé. ... És elfeledett mindent, bánatot, nyomorúságot . . . s abban a perezben legboldogabb embernek érezte magát a földkerekségén. Boldogan s büszkén fordult aztán hozzám: — Látja ez az én kis feleségem! » * * . . . Mert nagyon bolond az ember s nagyon — — szerelmes . . . ... És mégis boldogok! Pusztai harangszó. A harang az Isten nyelve, a ki ezenáltal szól az emberekhez. Hétköznapokon reggel, délben, estve, ünnepnap azonban töbszöi-, mert olyankor az emberek is jobban ráérnek. De a hallgatása is más akkor. Lassan és méltósággal teljesen mondja el ilyenkor amit akar. Hol misét hirdet, hol vecsernyét, majd meg az Ur-Augyalát. Néha által ugy volt összenyomva hogy azon méreteket eszközölni nem lehetett arczczal felfelé volt irányítva. A csontok annyira el voltak poriadva, hogy a koponyát a legfáradtságosabb gondossággal sem lehet kiemelni, lianem teljesen széthullott. A fogak épek voltak, de koronájuk annyira kopottak, hogy ebből következteive, az eltemetett egyén 50 —60 év közötti lehetett, dr. Dohnál Józseí törvényszéki orvos, Hrabovszky Aurél kir. ügyész, Kauzsay Ödön vármegyei jegyző urakkal a legfigyelmesebb és órákig tartó vizsgálat mellett sem voltunk képesek bármily silány sirmelléklelre sem akadni. Ezen sir alalt már ősföldre akadván, a további ásás czéltalan lett volna. Az ásatás február 26-tól április 7-ig tarlotta rossz időjárás és betegségem miatt mintegy két hétig megszakítva. Anyagi eredménye az ásatásnak az elmondottak szerint nem volt. A talált éremnek alapján azt lehet megállapítani, hogy ezen óriás sírhalmot a Kr. utáni második század előtt nem emelhették. A halomnak tömege nem egy körülfutó árokból, melynek nyoma sincs, került, hanem a környezetről lehámozott főidből készült. A halom so'- ezer embernek napi munkájába került, tehát magas társadalmi egyénnek, valószínűleg fejedelemnek képezte sirhalmát, a kivel a halomnak középmagasságában egy áldozatul szánt egyén is temettetett el. Abból, hogy a halom aljában talált bolygatatlan csontváz mellett sirmelléklet nem volt, azt kell következtetni, hogy nem azért nem helyezték el a halott mellé értéktárgyakat mintha ilyenekkel életében nem rendelkezett volna, hanem azért, mert tartottak attól hogy ezen esetben a halottnak nyugalmát kapzsi sirfoszlogatók háborgatták volna. Nyíregyháza, 1900. április 13-án. Dr. Jósa András. ÚJDONSÁGOK. — Boldog húsvéti ünnepeket kívánunk lapunk t. előfizetőinek, munkatársainknak s minden rendű jóbarátainknak. A „Nyirvidék" szerkesztősége és kiadi-hivatala , — Kinevezések. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Munczhardt' József kir. mérnököt, ai helybeli ni. kir. állami építészeti hivatal létszámában kir. főmérnökké nevezte ki. — Báró Feilitzsch Berthold főispán ur ő méltósága a nyíregyházi „Erzsébet" közkórháznál rendszeresített alorvosi állásra dr. Kaveczky Béla orvosludort nevezte ki. - A vármegyei tisztviselők fizetés-emelése. Mint a?, lapunk olvasói előtt ösmerctes, a vármegye közönsége, ez évi február hó 26-án tartott rendkívüli közgyűlésében, a vármegyei alkalmazottak fizetésének emelésére l"/„-os vármegyei pótadót szavazott meg, illetőleg elhatározta, hogy a régi betegápolási pótadóból 1%, vármegyei pótadónak megfelelő összeg erre a czélra fordíttassák; A közgyűlés e határozata felterjesztetvén a belügyminisztériumhoz, onnan a napokban az a válasz érkezett, hogy a közgyűlés fontolja meg, hogy váljon a vármegye állami dotációjának — ugyan e czélra — időközben történt fölemelése után — pótadó megszavazására szükség van-e? Jelzi a'onban leiratában a miniszter, hogy ebben az esetben is csak '/ a"/ 0 pótadó lesz kivethető, illetőleg a tisztviselők fizetésének emelésére fordítható, mert egy egész °/ u pótadóval a vármegyei pótadók összege a törvényben előirt maximumot: az 5%-ot egy '/jO/o-kal meghaladná. — Helyettesítés. A vármegye főispánja a vármegyei irattárnoki állásra Rózsa Béla központi Írnokot helyettesitette. — A nyíregyházi Bessenyei-kör április ho 17-én, kedden este 8 órakor az ág. ev. népiskola dísztermében halottat. Öreg halottat és kis halottat. A kis halottakkal könuyebben bánik el, ellenben az öreg halottat hosszan és szomorúan siratja. Az onnan vau, mert az öreg halottak lelkének hosszabb ajánlás szükségeltetik. Da meg oda tekintély szempontjából is a hosszú harangszó kell. Ha Kulyurkáék kis fii meghalt, elég annyit kiáltozni szét a háztetők fölött: Kutyurka Gáspár, Ivutyurka Gáspár, Kutyurka Gáspár, Kutyurka Gáspár. Ellenben meghal, teszem azt, öreg Biró András (úgyis eleget élt) Akkor máskép szól a harang, a lélek csengetyüvel egye temben: Öreg Biró András uram möghalt. Adj Neki Uram Isten Örök Nyugalmat. A nagy betűk itt azt mutatják, mikor kettőztetett a harangozó a kötéllel. Látják, kettőztetni sem tud minden harangozó. Persze, valamennyi kettőztet, ki igy, ki u^y; de valósággal ketteztetni csak kevesen tudnak. Pedig ez vele jár azzal, hogy az Isten nyelve szépen szóljon az emberekhez. Hogy megható legyen és ki se lehessen belőle tudni mit mond. Az öreg Diósi István volt erről nevezetes akit ma is emlegetnék. Szent életű férfi volt, ott is érte a halál a toronyban Istvánnapi vásárkor. Mert hogy vásár lévén, Tahi Tóth Imre sok bort ivott és ennélfogva újságot olvasott a korcsmában, az újságban olvasott dolgok felháborították a tótok ellen. Az volt az újságban, hogy a tótok izgatnak. — Embörök! ordította Tahi Tóth Imre és leütött két üveget az asztalról: — No? — mondták az embörök. Tahi lesepert még két üveget: — Üssük agyon a vásznas tótot! No, aztán ment is ki a nép a piaezra, hogy agyonüti a vásznas tótot. Jó, hogy csendőrséget rendezett be a faluba a kegyelmes király, mert máskép agyon is ütik. Da a csendőrök utjukat állották s ijesztésképp a levegőbe lőttek No igen, csakhogy a golyó fölment a toronyba s éppen a fején találta Diósi Istvánt, a miből az látható, hogy még az Isten háza sem elég biztosíték a fegyveres hatalmak ellen. (Adj Uram néki örök nyugodalmat.) estélyi rendez. A rendkívül érdekesnek Ígérkező estély tárgya: Modern irányok az irodalomban és zenéb n Közreműködnek: Báró Vay Arnoldné és Reisz Ottóné úrnők Jósa Marta úrhölgy, dr. Hoffmann Mór (ének és zene)' Bencs Etelka, Sarvay Ilonka es Szesztay Esztike úrhölgyek dr. Jarossy Sándor, Moravszky Ferencz, dr. Popmi Albert, Forubszky Pal, Rónai Jenő, Szabó László és dr. Vietórisz József (koltoi es prózai szeme vények fordítása, fölolvasása es előadása). A részletes programúi a következő: 1. Modern irányok. Irta : dr. Járossy Sándor. Fölolvassa: Forubszky Pál. 2. Grieg.- Szeretlek. Chopin : Serame lOp. 57.) Zongorán előadja: Báró Vay Arnoldné, Mikes Sarolta grófnő. 3. A zászlóért. Irta: Coppée F rordította es előadja: dr. Vietórisz József. 4. Sl-edik szam, 2-odik lépcső balra. Irta : Hedenstjerna a. Fordította: Moravszky Ferencz. Fölolvassa: Sarcait Ilonka " r h, 0 |gy- a) Lemondani. Magyar műdal. Szövegéi irta : loth K Zenejet szerzette : Lányi Ernő. b) Volt egy öreg király. Urosz műdal. Szövegét irta : Heine H. Zenéjet szerzette: Rubinstein A. c) Szerelem, kogyesen segítőm legy. Nagy ária a „Sámson es Délila" czimű franczia operából. Szövegét irta : Lemaire F. Z nejét szerzette : Saint-Saéns. Énekli: Reisz Ottóné úrnő. Zongorán kiséri: Jósa Márta úrhölgy. 6. Lyrai költemények. Irta: Runeberg J. Fordította: dr. Járossy Sándor. Előadja: Szesztay Esztike úrhölgy. 7. Egy asszony vallomásai. Irta: Guy de Maupassant. Fordilolta: Moravszky Ferencz. Fölolvassa : Bencs Etelka úrhölgy. 8. a) A herczegleány. Norvég műdal. Szövegét irta: Björnson B, Zenéjét szerzette: Grieg E. b) Mondják: Szerelem heve bennem. Nemet műdal. Szövegét irta: Beck C. Zenéjét szerzette: Kir elmer F. c) Az angyalok dala. Olasz műdal. Szövegét irta: Marcello M. Zenéjét szerzette: Braga M. Énekli: Reisz Ottóné úrnő. Zongorán és hegedűn kisérik : Jósa Márta úrhölgy és dr. Hoffmann Mór. 9. Az alispán úr beszéde. Irta: Daudet A. Fordította: Moravszky Ferencz. Fölolvassa: Rónai Jenő. 10. A hajótöredék. Irta: Coppée F. Fordította: dr. Vietórisz József. Előadja: Szabó László. 11. Chopin: 7. Éta de. Zongorán előadja: Báró Vay Arnoldné, Mikes Sarolta yrófnö. — Figyelmeztetés. Nyíregyháza város kereskedői és velük a keserű csalódásokat sokszor szenvedett közönség figyelmét hívja fel az alanlirott testület arra a körülményre, hogy Nyíregyháza város területén házalni, árukkal liázról-liázra járni liltva vari. Igy szól az alanlirt testület kezdeményezésére létrejött és a kereskedelmi minisztériumnak 36215 VIII. 99. szám alatt megerősített szabályrendelet. E szabályrendeletnek érvényt szerezni közös érdeket- képezvén, felhívjuk a város kereskedőit, hogy e rendelet ellenére tapasztalt házalást esetről-esetrc azonnal bejelenteni a rendőrségnél, a vagy a bejelentéssel a társulati titkárt —-dr. Hoffmann Mór ügy ved urat — megbízni szíveskedjenek. Nyíregyházán, 1900. évi április hó 10-én. A nyíregyházi kereskedők társulata. — A vármegye közigazgatási bizottsága e havi rendes ülését 20-dikán pénteken délelőtt tartja meg, a vármegyeháza kistermében. — Adomány. Gróf Pongrácz Jenő a dadai felső sorozó járás sorozó bizottságának polgári elnöke, az idén is mint mindég, »4 korona 18 fillér nap- és fuvardiját a vármegye tisztviselői segély-alap javára adományozta. — Paulik János fővárosi ág. ev. hittanár, aki — mini az ismeretes —• egyeli n jelöltje a helybeli ág. ev. egyházközsegnek, a Bartholomaeidesz János halálával meg üresedett egyik lelkészi állisra, a húsvéti ünnepek alkal mából kisegítőként prédikálni fog a helybeli ág. ev. templomban, még pedig husvet első napján délelőtt 9 órakor tótul, hétfőn pedig 10 es fél órakor magyarul. — Állásától felfüggesztett jegyző. Báró Feilitzsch Berthold főispán, Ilosvay Ágoston papi körjegyzőt hivatali állásától felfüggesztette. — Homokkő-tégla. Levelezőnk Írja. Nyírbátorban a mult napokban egy szűkebb körű értekezletben ismertetve lett a mészhomokkő-téglának mint uj találmánynak jövő építkezésünkre vonatkozo renekivüli nagy fontossága. Igy állanak a dolgok a faluban. A hol az állapot mégis csak uras, ott Isten nyelvének szép lakása van. Magas torony. A teteje vörösre festve, a fölött egy r hordón a kereszt. Nagy ám a hordó. Csak alulról lás:ik kicsinek. Abba beleférne egy ember. A ki szent Demeter éjszakáján arra fölmászna, tudna a madarak nyelvén. (A denevérek kiveendők.) A torony be van meszelve fehérre kívülről s falépcsők vezetnek föl hozzá, de voltaképen föl is kell menni a harangig, mert leszolgálnak a kórushoz. És onnan akkor énekelni is lehet a tanító úrral ; „Ez uagy Isten valóban . . " És olyankor midőn a harangot kettőzteti, a hang is kettőztetve szál föl magasra, a tetőkön, föllegeken tul. És meghallgatásra talál bizonnyal. Nem megvetendő e mellett a harangozói állás. A régi római urrakkal szólva, inkább első harangozó mint második biró legyen a fa uban az ember. Mindenek köszöntik. A tisztelendő úrral barátságos viszonyban áll Ő fejti nála a bort s ilyenkor piros a harangozó és bámulatosan kettőztet. De zokon ezt senki neki nem veszi, miután egyébbkén szentéletü, ennek megfelelőleg hossza fekete selyemkendővel van végig tekerve a nyaka, a mely fejének "bizonyos méla állást kölcsönöz. De bajusza nincsen kipödörve, eüeuben lefelé hajtva, a mi teljesen a kegyesség színvonalára emeli. Igy vau a falun. Lám egészen más a taDyák között. Biz ott nincsen fehérre meszelt kőtorony, se sok harang. Ne gondolja senki, hogy öt hat volna. És nem is állanak ünuepies falak között, ha nem falábon vannak a tanya mellett s voltaképen az húzhatná meg a harangot aki akarja. De nem teszik mert az idők folyamán szinte öröklött hivatallá vált. Itt a széki közbeu például az öreg Muha Teréz látja el a népet harangszóval. Nagy, szép, erős ember a Muha Teréz (lánynak keresztelték annak idején, hogy ne vigyék el katonának) s tanyája mellett áll a haranglább az utón. Oanan szó) a környékre szét, messze csendülve az alacsony pusztai házak barna födelei fölött. Mulia is tud kettőztetni. Mikor kapál kint a földön s valaki a cjaládbeliek közül harangoz helyette, a kapálást kettőzteti, persze, mig abba nem hagyja. Mert
