Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-08 / 14. szám

IV Y 1 K V I D É K behajthatlansága esetében, minden 10 frt után egy nap, összesen tehát 15 napi, fogház lesz átváltoztatásként végrehajtandó." S most talán megpihent? Dehogy! . . . Folytatja napról-napra, küiönféle variácziókban, Írásban és képben. De hát, én jó Istenkém! . . . ilyen dolgok után vehetem-e én szivemre a Darvas ujabb rágalmait? . . . S a kinek már e téren oly drágán szerzett diplomái vannak, védekezzem-e én azzal szemben? . . . Eszembe jut Arany Toldi-ja, midőn szive-lelke tisztasága érzetében, kitör belőle a keserűség György bátyja ellen: „Átok és hazugság minden ige szádban, Egy betű igaz sincs Toldi György a vádban! . . . Jól tyidom, mi rejlik bokrodnak megette, Ugy szeressen Isten, a hogy engemet te!" Kérem az én jó Istenemet, hogy áraszszon több világosságot abba a sötét szivbe, hogy megismerje az igazságot! . . . hogy az ő jó cselekedeteiből láttassék meg születése és műveltsége! Andrásy Kálmán. Csarnok. Liliom a mocsárban. A kis vidéki város egyetlen éjjeli kávéházát teljesen megtöltötte a füst. Éjfél volt és a kora esti órák óta, szivarból, pipából felszálló szürke, fojtó lég gomolyogba verődött össze és ott lebegett a vendégek felett. A tejüveggel borított gázlámpák minden erőlködésük dacéira nem tudtak keresztül világitaui a gomolyagon és a szürke szintől tompítva bizoDytalan fényt árasztottak. A sokféle hang tompa zsongássá egyesült, melyből csak ritkán törtek elő egyes erősebb felkiáltások. A kávéház törzsvendégei, kereskedők, kupeczek, mesteremberek kártyáztak, tekéztek vagy a uap eseményeit beszélték meg, c-^ak akkor tartva szünetet, ha az öt szál czigány rákezdett valami büs nótára. Jobb társaság ritkán járt a kávéházba. A város ifjúsága vagy az ott állomásozó ezred tisztjei csak akkor keresték fel, ha az átdorbézolt éjszaka kergette be őket valami meleg italra. A buffet asztalon elhelyezett cognac és likőrös üveg pyramisok között egy csinos szőke leány ült és levelet irt. Nagyon megszokhatta már a lármát, a környezetét, mert nem vett tudomást semmiről. Gépiesen osztogatta a czukrot a tálczákkal megrakodott pinczéreknek, époly egykedvűen töltötte a szeszes italokat az apró pohárkákba, azután megint vissza hajolt az írása fölé. Mosolygott, mikor a kegyes hazugságokat még egyszer átfutotta. Szüleinek irt, azoknak a tisztes öreg embereknek, a kik nyugodtan élnek kicsi, tiszta falujokban ós boldogok, hogy leányuk, a ki nem régiben kitüntetéssel tette le a tanítónői vizsgát, tanult uri hölgy, a ki a városban meg fogja találni a szerencséjét. Nem Írhatja meg ezeknek az egyenes lelkű, egyszerű embereknek, hogy a városban olyan ur is találkozik, a ki szép felesége és három gyereke daczára a nevelőuőt üldözi aljas ajánlatokkal. Arczába fut a vér, ha erre gondol és leteszi a tollat. Utálattal goodol a jelenetre, mikor úrnője durván rátámadt, rossz leánynak nevezte és követelte rajta az ő drága, hűséges férjét. Ott hagyta a házat, a hol jólétet és kényelmet talált és kilépett az élet küzdterére. Illusiói szerte foszlottak ós a valóság megmarkolta kérges tenyerével. Állást keresett, eljárt fűhöz fához és szinte irűlt, ha közönynyel találkozott. A legtöbben szemtelen vigyorgással fogadták, csipős, kétértelmű beszédekkel tartották, hogy feje belekábult és azt sem tudta, hogy került az utczára. Mikor a szükség a torkára tette a kést, elvállalta ezt az állást. Tudta, hogy mit csinál. Beleszalad a veszélybe, melyet kerülni akar, de legalább szemebe néz neki. Itt helyén van az érzéki vigyorgás, kétértelmű beszéd, nem is vár mást az emberektől, de ennek meg van az az előnye, hogy becsületes ellenséggel van dolga, ki bevallja szándékát, a mi ellen azután védekezhetik, aki arra . . . Tiszta maradt, bár lelkének fényes tükrére rálehelt a tapasztalat, de megtanulta mindazt, a mihez sok szerencsétlen, bukás és becsülete árán jut. A kávéházba uj vendégek jöttek. A belépők, három katonatiszt, meglepetten álltak meg az ajtóban és tájékozódni iparkodtak a vágni való füstben. A főhadnagy hatalmas kutyája ezalatt beszaladgálta a kávéházat és puszta megszokásból a buffet mellett álló asztalnál állt meg. A tisztek odatelepedtek és erősen szemügyre vették a lányt, Csinos, vélte hadnagy úr Hübner, a ki a mai napig a legkarcsubb és legmagasabb tiszt volt az ezredben. A másik nem felelt rögtön. Csak tegnap helyezték ide a fővárosból és boszankodva, fitymálva Dézett végig a barátságtalan htlyiségen. Rossz kedvű volt, daczára a víg társaságnak, daczára győzelmének, melyet karcsúságával és magasságával Hübner felett aratott. Kis ideig némán bámult az előtte lévő fényes tálczára, azután csak annyit mondott: Vékony. U

öy-e főhadnagy ur. A főhadnagy nem ügyelt a kérdésre. Kutyájával volt elfoglalva, mely ma megtagadta a subordinácziót, befutkosta az egész kávéházat és nedves orrával kétségbe ejtette a világos nadrágok tulajdonosait. Flach hadnagy előbbi kijelentése daczára, részint unaloműzésből, részint hogy bemutassa, mint bánik fővárosi tiszt a lánynyal, oda telepedett a buffet-asztalhoz. — Kinek ír aranyos? — Az apámnak, felelt egyszerűen a lány. A hadnagy ugy nevetett, hogy belezengtek a cogmc pyramisok. Nagyszerű, szavamra mondom, nagyszerű. Az apjának .... — Maga kis ártatlanság. Ha már rokoni kötelékekkel akarja magához kötni a szeretőjét, hát miért nem nevezi ki az unokabátyjának, mint azt sok más leány teszi. Mutassa, mit Ír az édes papának? Utána nyúlt az Írásnak, de a leány elkapta ós olyan fájdalmas pillantást veteit a hadnagyra, hogy az abba hagyta a kötekedést. — Na, jól van, hát elhiszem, de most az ördög vigye a papáját, maga meg üljön hozzánk. Jó lesz? Egy darabig várt a feleletre, azu án visszatért társaihoz. Fizetésnél megmondta a fópinczérnek, hogy a cassába ne ültessenek apáczákat. A szőke leány pedig megint előszedte azt az írást, a mely ebből a bű^ös büntanyából megy abba a tiszta kis faluba és tovább irta a kegyes hazugságokat, miközben bőven omlottak könnyei. . . . Örömkönuyeket ^írok, ha arra gondolok, hogy nem sokára megint láthatom édes szüleiméket. Nem sokára itt lesz a vakáczió ideje, elbocsátjuk az édes kicsikéket, azután én is röpülök haza. . . . A főpinczér megcsörgette bőrtáskájában a rézkrajczárokat és asztalról asztalra járt. Zárunk kérem. . . . Urai Dezső. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1900. évi ápril hó 7-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 50 kgram 6 45-től 6.50 ig Rozs 50 „ 5.40 tői 5 45 ig. Árpa 50 „ 4.60-tól 4.70 ig. Zab 50 „ 4 60 tói 4.70 ig. Tengeri 50 , 4.95 tői 5 05 ig. Köles 50 » — tói —.— ig. Paszuly fehér 50 . —,-tól —.—ig. Szesz líterenkint 37 fillér adóval 1 kor. 40 fill. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyiltt-tér. Köszönet nyilvánítás. Mindazoknak, kik kedves gyermekünk temetésén részt vettek, fogadják érte hálás köszönetünket. Adamkovits András (t-t) és neje Olsánszki Anna. Hirdetmény. Tisztelettel tudatom a mélyeu tisztelt háziasszonyokkal, miszerint a nagy-kállói-utcza 22-ik SZálIlll saját házamban 2 hónap óta egy a mai korúak és főleg a tisztaságnak megfelelő 1 létesittetem, a hol egy szakavatott üzletvezető saját felügyeletem alatt mindennemű sütést naponta V

28 és V

210 órakor elfogadja. Megjegyzem, hogy a fősúlyt a tisztaságra fektetem, s hogy ünnep után egész finom zsemlye és kifli naponta kétszer lesz frissen kapható. Tisztelettel i9i i i Förster Kornél. WP pékműhelyt ^P® Húsvéti italok. Rendkívül leszállított árak!!! Tokaji-utcza 6 ik szám alatt. Finom szilágyi szilvórium papi okmányokkal biztosítva, 1 liter 70 kr. és — frt SO kr. Valódi törköly pálinka vagy égett bor 1 liter 1 frt — kr. Rum hazai 1 liter — frt 60 kr. Rum finomabb 1 liter .... — frt 70 kr. Külföldi egész finom 1 lit. üveggel 1 frt 40 kr. Finom likörök, u m.: Allasch, megygyszesz, vanília, császárcsászárkörte I liter . . • . — frt SO kr. Kárpáti borovicska 1 liter . .. — frt 75 kiGabona pálinka 1 liter .... — frt 31 kr. Szesz 1 liter _ — frt 64 Kr. Kerti vinkó Weisz-féle, pazonyi 11. — frt 30 kr. Vörös bor finom I liter . . — frt 70 kr. Hegyaljai rizling bor 1 liter . . — frt 80 kr. Hegyi borok 40 krtól feljebb. Nagy raktár gróf Eszterházy-féle cognakbó', árjegyzék szerint. Ezen feutjeízett italokat újév után is a fennt kiirt olcsó árban fogom számítani, 5 liternyi vételnél még árengedményt is nyújtok. Nyíregyháza, 1899. deczember hó. Tisztelettel: FRIEDMANN MIKSA, 2 11 9) az újvilághoz ozimzett korcsma és sörcsarnok tu'ajdonosa. Árverési hirdetmény, A nyíregyházi „Korona' épületben lévő zálog-kólcson-intézet helyiségében folyó évi április hó 18-dikán délután 3 órakor a ki nem váltott és meg nem hoszszabbitott arany, ezüst s egyébb ingó zálogtárgyak — hivatalos közeg közbenjöttével — nyilvános árverés utján el fognak adatni. Miről úgy az érdekelt elzálogosítok, mint az árverésen résztvenni kivanók ezzel értesíttetnek. Nyíregyháza, 1900. ápril hó 6-án. 190-1-1 Kerekes Pál, zilog-kölcsön intézet tulajdonos. B

áró Urai Kálmán tvukodi birtokain mintegy 1000 darab marhára való nyári legelő, daraboukéut 5 korona, kiadó. Továbbá ugyanott egy 1001) lioidas birtok is Riadó, 600 hold őszi vetéssel, kedvező feltételek mellett — Tudakozódhatni Berecz Sándor gazdatisztnél Tyúkodon, poíta Porcsalma, Szatmármegye. 167 — 3—3 Nyári legelő. Nagyságos Mándy Géza űr a vállaji béruradalom Agerdő-börvelyi gazdaságához tartozó 3000 kat hold láp/ területét szarvasmarha és sertéssel legeltetni óhajtván. Felhívom a nagyérdemű gazdaközönség figyelmét, hogy ha olcsó és jó lápi legelőre szándékoznak szarvasmarha vagy sertéseiket elhelyezni, ebbeli szándékukat méltóztassanak mielőbb Kovács Kálmán ágerdöi (utolsó posta Válla j, Szatmármegye) uradalmi ispánnak írásban vagy szóval tudomására hozni. — Egy darab marha nyári legeltetési dija 2 forint, egy darab sertésé 50 kr. A szükséges itató kutak megásásáról és azoknak felszereléséről az uradalom gondoskodik. Ágerdö, 1900. márczius 19. 161—3—3 Kovács Kálmán, urad. ispán. Szesz raktáros. Finomított szeszünk részére, Nyírbátor teleppel, eladási raktárt keresünk. Rendkívül olcsó ár, príma minőség, coulans feltételek. Szeszeladási jojgal bírók kéretnek ajánlatukat hozzánk benyújtani. Szepesmegyei gazdasági szesztermelök szeszfinomitó részvénytársasága, Lőcse, Siepesmegye. 158—3—3 Speczialista SÉRVKÖTŐKBEN. A Keleti-féle cs. és kir. szab. sérv-kötő a legtökéletesebb ezen nemben, nem csúszik, nem gyakorol kellemetlen nyomást és eltávolítja az eddigi sérvkötők hiányát. Árak: Egyoldalú « frt. Kétoldalú 12 frt. Gyáramban (alapíttatott 1878.) készülnek* ezen kivül: műlábak, műkezek, járóés nyujtó-gépek, egyenestartók (Hes singsféle rendszer), orthopadiai fűzők, haskötők, görcsérharisnyák és mindenféle gummi-áruk, urak és hölgyek részére. M4 -16-7 Megrendeléseket pontosan és dískréten eszközöl: l/Pl rri l orvo< sebészeti í\LLU I I J. mü- PS kötószer gyáros BUDAPESTEN, IV. Ko o 1 íhsrczeg utcza 17. Nagy képes árjegyzék ingyen és bérmentve.