Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-08 / 14. szám

éppe. ebéd mellett ült, az uraságnak feltűnt hogy a gyeraekek — az előtte élvezhetetlennek látszó — kása eledilt oly jó izüen eszik, s hozzá olyan piros pozsgás arcaik, szóval jó egészségnek örvendenek." „Mi az oka kérdezte az uraság az anyától, hogy gyemekei ily jó izüen eszik ezt a silány eledelt?* Az anya imigyen válaszolt: „Hogy gyermekeim az urasságod előtt silány eledet oly jó izüeu eszik okát ama fűszerekben találom, in'lyet eledelükbe teszek." Persze az uraság kiváucsi vet, hogy abba a silány kásábi micsoda fűszert tehet ei a szegény anya, hogy gyermekei étvágyát oly hatalnasan felébreszsze. Az asszony nem késett s kijelen'ette: M első ős leghatározottabb fűszer az, hogy gyermekeimiek csak az éhség beálltával adok enni. Másodszor munlát adok nekik, nogy a felhasználandó eledelt jól kiirdemeljék s ezzel kettős czélt érek el u. m. eledelüket .saknem maguk keresik meg, továbbá a munka által tifáradt test étvágya fokozódik s ebből kifolyólag gyeruekeim nem válogatósak. Hirmadszor csemegét soh' sem adok nekik, igy azt hírükből sem ismerik. Miként az a szegény anya, épp ugy a nevelő, a tanitó keressen és találjon is fűszert azou lelki eledelbe, melyet naponkint fel szokott tálalni növendékeinek. Hisz' a keserű orvosságot is czukorkával vonják be, fűszerezik meg s ugy adják be a betegnek. Llm! én a száraz tananyagot tekintem az élvezhetetlennek, talált kása ételnek, a hozzá fűzött mesét, közzé szőtt adomát fűszernek csemegének. Lássunk csak néhány példát: A VI ik osztályban természetrajz van. A 4 kezű emlősöket kell tanítanom. Leirom alkatrészeit, szemléltetem s elbeszélem különféle fajait; hol található mivel él stb. stb. Eddig a tananyag igen könnyű sőt háládatos, szemléltethető, megkapó. Ezután következik a silány kása! — elő a fűszerrel. — Ugyanis a majmok tulajdonságait, mivel azok elvont fogalmak nem szemléltethetem, igy hogy megértsék a meséhez folyamodom. Az utánzási hajlamot a majomfogással, a bosszúállást pedig a következő mesével szoktam megvilágosítani. „Egyszer egy csoport majom egy óriás kigyó közelében tanyázott, kifogyhatatlanok voltak a játékban. De jaj! a jó kedvnek nagyon szomorú vége lett. „A fiatalabb nemzedék közül egy ifjú majom ínc-elkedni kezdett az óriás kígyóval, a egyik sudarán le-le ereszkedett s jól meg-meg ütötte a kigyó orrát. Egyszer azonban oly szerencsétlenül ereszkedett le, hogy abban a pillanatban a mint hozzá ért, a kigyó éhes száját kitátotta s a fiatal majmot hatalmába kerítette. A testvérek rémülve vették észre, hogy ifjú társukat az óriás kigyó összesoppantja és le is nyeli. A majom társak közül azok is, a melyek eddig a földön bohóskodtak nagy visitozással a faágakra ugráltak s egy darabig iszonyodva nézték fiatal társuk kinoa végződését, majd halálát. Azouban midőn észrevették hogy az óriás kigyó tehetetlenül egy mozgatható sziklatövébe heveredett, összegyülekeztek s tanácsot tartottak, miként bosszulják meg fiatal társukat. Tanács kozás végeztével óvatosan megkerülve a szikla mögé jutottak, s ott egyesült erővel rázuditották a tehetetlenül heverésző gyilkos kígyóra a felette levő szikla darabot, „ugy, hogy az rögtön széjjel mállott alatta. Igy állottak bosszút a majmok társuk kinos halálán". A gondolati főnevek a fejletlen gyermeki ész előtt még ismeretlenek. Igy azokat szükségképpen mesével kell megvilágosítanunk. Földrajznál a történeti nevezetességű városoknál az ahhoz szövődő eseményeket röviden, kivonatozva. Igy lesz egyszersmint az egyik reál tantárgy segítségére a másiknak s viszont. Az olvasmányok közül tárgyalnom kell: „A munkás Kata és a rest Ferke" cz. olvasmányt. Ilyenkor előkerül a czigány testvérek és a földbirtokos adomája. Mely következőleg hangzik: Fiuk! melyitek iszsza meg azt a félliter pálinkát a mely a vak ablakban van? Hát csak én la, én vagyok az idősebb. Hát azt a darab szalonát és negyedrész kenyeret melyitek eszi meg? Hát csak én la Nagyságos uram kezsit, lábát csukolom, én vagyok az idősebb. Egy óra múlva. Fiuk! Melyitek ássa ki a kertem alatt levő nagy jegenyefát. (Idősebb czigány a testvéröcscséhez.) Sólj már te is, tán befagyott a sád, vigyázz! bele megy a vunat. A villamosságnál azt a jóizü adomát veszem elő, a midőn az egyszeri gyermek égiháború alkalmáva

1, miután tanítója magyarázatát félre értvén — a fára mászott, stb. stb. Igy szoktam én mesélni, adomázni iskolámban, ilyen s ezekhez hasouló meséket és adomákat. — Az ilyen mese ős adoma háládatos, mint a bibliai Dániel oroszlánja, meg a mi fő, képző a komoly muaka közben felviditólag hat, tehát a gyermeki kedélyre nézve jelentékeny haszonnal jár. Ezek után a mesére és adomára vonatkozólag vagyok bátor nézetemet a következő pontokban összegezni. 1. Külön órát semmi szin alatt ne szenteljünk sem a mesének, sem az adomának, hanem csakis fűszer gyanánt használjuk azokat ott, a hol s a mikor szükség van reája. 2. Mesénk lehetőségig való ős ne költött legyen, hogy abból pár szóval mindig lelehessen vonni a tanulságot. Adomáink rövidek, velősek legyenek, az illem, a tisztesség határát sohasem lépjék át. 3. Soha sem ereszkedjüuk le „Z^uzaó néne" meséire, hanem mindig magasabb színvonalon álló meséktel fűszerezzük az iskolai élet komolyabb perczeit. A Gyurkovics lányok. Általánosan elfogadott és követett elv az, hogy a nűkedvelőket bírálónak nem szabad szigorúnak lenni, haiem inkább a jóakarat s az igyekezet méltánylást vezesse a kritikus tollát. Tökéletesen igazat adunk hogr általánosságban ennek igy kell lenni, J'azonbaneleseges lenne, azt felhozni most, a midőn a nyirgyhizi műkedvelők előadását: a Gyurkovics lányokat a N T í It V I l) fc < jelen alkalommal bíráljuk. Mert ha minden jó akaratot és méltánylást is kizárunk bírálatunkból, még akkor is el kell ismernünk, hogy az előadás jó volt. Az elismerés és a köszönet zászlaját készséggel hajtjuk meg a nőegylet igen tisztelt vezetősége előtt akkor, a midőn a márczius 31-iki és április 1-seji előadásról számot kívánunk adni. Elismerésünket azért az igyekezetért, amelylyel a nőegylet, a midőn jótékonyczélu előadásokat rendez, mindég megtudja választani a jó darabot, a melylyel nem csak az anyagi, de főleg az erkölcsi siker is biztosítva van. Köszönetünket azért a tapintatért, a melylyel a jó darabnak derék és buzgó szinrehozóit is megtudja válogatni. Azt hisszük, hogy ezen elismerésben és köszönetben osztozik azon tisztelt, intelligens közönség is, a mely a szintért mindkét estén betöltötte s készségesen áldozott a jótékonyság oltárára. A szereplők derekasan feleltek mag. Buday Irén úrhölgy leányainak sorsát szivén viselő, ügyes Gyurkovicsné volt s a kellő pillanatokban mindég kész volt anyai áldásával. Sarvay Ilonka úrhölgy mint a legidősebb Gyurkovics leány (Katinka) nem csak mint leány, de mint fiatal ezredesné is jó felfogással, elegáns mozdulataival, teljes otthonossággal adta elő szerepét. Kub ssy Berta úrhölgy a Sárika szerepében szintén ügyes volt s különösen a második felvonásban Sándoiffy-val történt döntő jelenetében kitűnő naivát alakított. Maurer Irén úrhölgy (Ella),mint szerelmes naiv kis lány elragadó volt. Jósa Mártha úrhölgy (Miczi) nehéz szerepében egész könnyedséggel inozgolt, ügyesen alakította a rövid ruhás 14 éves kis leányt, mondhatjuk, hogy ő volt az est hőse, a színpadon való teljes otthonosságát, arra termettségét az egész estén át ragyogtatta. A kisebb lányok szerepét Török Anus (Liza), Imre Emmus (Klárika), Mikecz Ilonka (Terka) kisasszonyok az eseményeket kisérő kellő figyelemmel, ügyesen játszottak, bizonyára, ha a darab tovább tart, ők is a himen rózsalánczait kedvesen tudták volna megkötni, de hát ezt a tehetségüket, sajnos, már nem mutathatták be. A férfi szereplők: dr. Konthy Gyula úr, a kinek minden szerep jól illik, kílünő Radványí ezredes volt, de talán egy kissé fiatal. Rónay Jenő úr (Horkay Feri) szívvel, lélekkel igyekezett megfelelni nehéz szerepének, a mi neki sikerült is, nem méltatlanul tapsolta meg a közönség oly sokszor. Sokszor láttuk már őt kitűnően játszani, s mondhatjuk, hogy a mostani szereplése is e téren szerzett babéijait szaporította. — Lázár Tibor úr (Sándoríí'y), daczára annak, hogy csak utolsó előtti nap vállalta el szerepéi, a rövid idő daczára is, az összhangzatos előadásban jól alakított. — Baróthy Zollán úr (Gida) eltekintve a parókától, a szerelmes, de félénk gyerek-embert igen jól adta, játékával mindenki meg volt elégedve s tapsolt neki a közönség rendületlenül. Murányi Géza úr nem csak jó inas volt (Jankó), de mint tudós is (Seinessey) megfelelt szerepének.—Árvay Géza úr rövid szerepében (Kemény Tóni) oly kitűnően alakította a mafla rokont, hogy a telt ház szinte kaczagott rajta. Végül még egy új csillagról kell megemlékeznünk a műkedvelői pályán Sárai Elemérről, a ki a czigányprimást, mondjuk a szokott kifejezéssel, a kellő vervvel és rutinnal adta s kitűnően muzsikált Radványí ezredes úrnak a talpa alá. Sőt a második előadás végeztével reggel 5-ig az összes műkedvelőknek és vendégeiknek is a talpa alá, a kik a központi iskola dísztermében kedélyes batyús mulatságot rögtönöztek. A darabot dr. Dohnál József úr rendezte, a kinek ez ügyes rendezésért a közönség nevében is hálás köszönetünket nyilvánítjuk, s azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy minél előbb és minél többször legyen alkalmunk ily jó estéket élvezhetni. Pax. Fölhivás előfizetésre! A „Nyirvidék" XXI-dik évfolyamának második negyedére uj előfizetést nyitunk. Kérjük a vármegye és Nyíregyháza város közönségének támogatását. Tisztelettel Inczédy Lajos, Jóba Elek, felelős szerkesztő. kiadó-tulajdonos. ÚJDONSÁGOK. — Ülések a vármegyénél. A vármegye állandó választmánya, a házi pénztár 1899. évi számadásának tárgyalása czéljából e hó 1 l-én d. e. 10 órakor ülést tart. A fegyelmi választmány 20-án d u. 3 órakor, a pótadó felszólamlási bizottságpedig ugyanaz nap d. u. 4 órakor tart ülést. — Ügyészségi megbizott. Az igazságügyi miniszter dr. Zomborszky László nyírbátori járásbirósági aljegyzőt a nyírbátori járásbiró-ág mellett alkalmazott ügyészségi megbízott állandó helyetteséül rendelte ki. — Kinevezés. Báró Feilitzsch Berthold főispán ur ő méltósága az üresedésben lévő vármegyei kőuyomdászi állásra Szitha Gedeon helyetes nyomdáit nevezte ki A nagyváradi kir Ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe Jakab Mihály nyíregyházi lakos végzett joghallgatót dijas joggyakornokká nevezte ki. — Népkönyvtárak a vármegyében. Tavaly több gazdasági és ingyenes népkönyvtárat helyeztek el vármegyénkben s ez idő óta a ponyvairodalom teljesen kiszorult a nep olvasmányai sorából. Egy-egy könyvtárból átlag ötszázan vettek ki könyvet s igy körülbelől a megyében 53.500 lehet az olvasók száma, bár e számot bátran megduplázhatjuk, mert a nép többnyire ugy olvas, hogy egy viszi a szót, a többi pedig körülüli az asztalt, lóczát vagy boglya-kemenczét. A könyvtárakat jól válogatták össze. Gazdasági munka és szórakoztató olvasmány vegyesen van a könyvek közt s a ki a vidámat elolvassa, lassan rákap a komoly gazdasági könyvre is. Legkapósabbak persze Jókai munkái. Szabolcsban 12198 ember olvasla tizenhárom hónap óta a nagy író műveit, a melyek nem pihentek a könyvtárban soha. Történelmi életrajzok, 3 gyermekmeséken kivül a gazdasági könyv is kapós, iey egy bezdédi kisgazda a szőlőművelésről szóló könyvel kiveteles engedelemmel hónapokig magánál tartotta s a könyvtói kért tanácsot szőlőt mivelő minden munkájában. A könyvtárat itt-ott a közsági bíró, de legtöbbnyire a tanító kezeli. Ujabban ismét nyolez község határozta el hogy a vadászali jog bérlétéért befolyó jövedelmet évrőlévre a népkönyvtár ryarapitására fogja elkölteni. — Számonkéroszék. Szabolcsvármegye tisztviselői, valamint a segedkezelu személyzetnek a mult évi október hó 1-től folyó évi április hó 31 ig terjedő időn belől kitejtett tevékenysége felett, a számonkerőszék május ho 7-en délelőtt 10 órakor a főispán hivatalos helyiségében ülést tart. — A Bessenyei-kör legközelebbi est ilyót április 17 -én. kedden tartji meg, a „Korona"-szálló disz termében. Modern irodalmi irányok aesthetikai fejtegetése és költői, valamiut prózai mutatványokkal való illusztrálása lesz az estély progrdmmjáuak tárgya, melyhez a zene s ének számok alkalmas kiegőszitéséül csatlakoznak. A programm egyes pomjait a legelőnyösebben ismert közreműködők fogják betölteni, üjy hogy ez estély elé méltán tekinthetünk érdeklődéssel. A részletes műsort lapunk legközelebbi számában közöjük. Végül még fölemlítjük, hogy ez estélyen nem tagok is megjelenhetnek egy' korona belépő dij meihtt. — Áthelyezés. Az igazságügyi miuiszter Janosch Rudolf nyírbátori kir. járásbirósági aljegyzőt a nyíregyházi kir. törvéuyszékhez helyezte át. — Vasúti előmunkálati engedély meghosszabbítása. A kereskedelemügyi miniszter a „Magyar vasúti forgalmi részvénytársaság" budapesti czegnek a Sóstófürdőtől Kótaj, Ibráuy és Nagy-Hilász irányában Dombrádig s ezen vonalból Ibráuynál kiágazólag Buj, Berezel, Gáva, Veocseliő, Balsa, Szabolcs és Tímár községek irányában a m. kir. államvasutak „Rikamaz" állomásáig vezetendő keskeny nyomtávú villamos, esetleg gőzüzemű helyi érdekű vasút vonalra az 1899 márczius 8-án 83401198 számú rendeletével kiadott előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára meghosszabbította, — a m. kir. államvasutak Nyíregyháza állomásától a nevezett város belterületén át a Sóstó fürdőig vezetendő vonal előmunkálatára vonatkozó engedélyt ellenben meghosszabbithatónak nem találta — A Korona szálloda ügye. Nyíregyháza város képviselő testülele pénteken délután tartott rendkívüli közgyűlésében foglalkozott annak a botránynak következményeivel, amelynek folytán a szálloda bérlője Baumeister Ernő megszökött Nyíregyházáról s más bérlőt keresett. Természetes, hogy az uj bérlő akczeptálása a városi képviselőtestület határozatától függ. Baumeister Ernő, mint azt lapunk legulóbbi számában már jeleztük, Márkus Jenővel a debreczeni Dreher-féle sörcsarnok bérlőjével jutott az átadásra nézve megállapodásra, még pedig ugy, hogy az 38000 frtot fizet a szálloda berendezéséért, a városnak pedig a mostani ár, 8000 frt bérősszeg helyett— a bérlet hátra levő 4 és fél évi tartamára évenkint 10000 frtot. Ezajánlaton kivül Nebenmayer Antal, a Korona szálloda régi főpinczérje ugyanannyit, egy kaposvári vendéglős pedig 10,200 forintos ajánlatot tettek. Baumeister azonban kijelentette hogy ő csakis Márkusnak hajlandó a szállodát átadni. Ilyen előzményekkel került a kérdés a péntek délutáni képviseleti gyűlés elé, mely Kovács István indítványára nagy többséggel kimondotta, hogy a Korona bérletét Márkus Jenőre átruházni nem hajlandó, de legelső sorban Nebenmayer Antalt óhajtaná. -- E helyütt említjük meg, hogy a rendőrkapitányság Baumeistert közbotrány okozásért 80 korona pénzbüntetésre ítélte, s hogy ugyancsak Baumeistert, rendőri közegek bántalmazása miatt a debreczeni kir. tábla vád alá helyezte. — Régiségi ásatások. Röviden jelezzük, hogy dr Jósa András a buji határban levő „Feketehalom" ásatását befejezte s annak eredményéről lapunk legközelebbi számában fog beszámolni. — Patika kérdés Nyíregyházán. A belügyminisztertől a napokban három rendbeli kérvény küldetett le a vármegyéhez vélemény adás végett Nyíregyházán 5-ik gyógyszertár engedélyezése iránt. A kérvényezők a következők: Nagy Kálmán, Nyiri Bertalan és Vereb Antal. — Színészet Nyíregyházán. Komjáthy János debreczeni színtársulata — mint értesülünk — a jövő hó 12-én kezdi meg városunkban előadásait. — Csőd. A helybeli kir. törvényszék Schlesinger Miksa helybeli kereskedő ellen csődöt rendelt el s tömeggondnokul dr. Haas Emil ügyvédet nevezte ki. — Gryászrovat.Ö/.v. Ambrózy Mihaiyuő esgyeimekei Gyula és Ferke, Gredig Károly, Gredig Sarolta, Hősig Anna, özv. Friedl Jánosné szül. Ambrózy Mária, TesterLijosnejévelésgyermekeivel, mélyen szomorodott szívvel jelentik szeretett jó atyjuknak, nngyatyjukník, nagybátyjának és rokonnak Gredig Jeromosnak élete 77-ik évében folyó hó 2-án este 9 órakor hosszas szenvedés u'án történt gyászos elhunytát. Aboldogulí hült tetemei folyó 1900. évi április hó 4-íkéu délután 3 órakor az ev. ref. egyház szertartása szerint, a vasúti sírkertben fognak örök nyugalomra tétetni Nyíregyháza, 1900 évi április hó 3-ái. Á'dás és béke lengjen drága hamvai felett! Adamkovics András és neje szül. Olsánszki Anna, Lejtrik János és neje Adamkovics Juliánná és gyermekei Erzsike, Margit és Béla, valamint az összes rokoi ok nevében is, megtört szívvel jelentjük, hot'y forrón szeretett, feltj'hetetleo fijuknak Adamkovics Ferencz építész és é'pitő mester hosszas súlyos szenvedés u'án folyó évi április hó 2 án délután 7'/i órakor, életének 27-ik éveben, jobblétre szenderült. A drága halott földi maradványai folyó 1900 évi április hó 4-ikén délután 3i|

a órakor fognak a róm. kath. szertartás szerint beszenteltetni, és a róm. katb. temetőbe családias sírboltba örök nyugalomra helyeztetni Nyíregyháza 1900. évi április hó 4 én. Béke lengjen drága porai felett! Fájó és szomorú szívvel 'udatjuk a szeretett anya, anyós nagy és dédanya, özv. EgressiNagy Istvánné szül. Botka Máriának f. évi márczius hó 30-án d u. 5 órakor életének 86 ik éveben megtörtént gyászos elhunytát