Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-07 / 1. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 190Q. 1-ső siamahoi, 23242 . K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1897. A járási főszolgabíróknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nagyméltóságú kereskedelemügyi magyar királyi minisztérium 1897. evi deczember hó 19-én 'fő szám alatt kiadott körrendeletét alábbi másolatban ujbol tudo­más és miheztartás végeit kiadom. Nyíregyházán, 1899. deczember 28. Mikecz János, alispán. (Másolat.) 74855. szám. Kereskedelemügyi magyar királyi miniszter. Körrendelet. Valamennyi vármegye es törvényhatósági joggal felruházott város azok között Budapest székes-főváros közönségének (kivéve Fiumét.; Felvettetvén azon kérdés, vájjon az 1883. évi VII. I. cz. 1. és 2. §-ában foglalt rendelkezések értelmében tizetendő tőkekamat és járadékadó alapján útadó kivetendő-e vagy sem ? e részben az egyöntetű eljárás biztosítása erdeke­ben, a m. kir. pénzügy miniszter úrral folytatott targyala­sok eredményéhez képest a magyar királyi pénzügy­miniszter úrral egyetértőleg a kővetkezőkről értesítem a czimet: A szóban forgó adónem után törvényhatósági utado nem vethető ki. Az 1883. évi VII. t. cz. aszóban levő kamat jövedelmet (és különösen a takarékpénztári betéteknek addig adómentes jövedelmét) tőkekamat adó szintén 10%-os egyenes adóval terhelte meg, de az ilv jövedelmeket a takarékosság előmozdítása érdekében minden más állami községi és törvényhatósági járuléktól a tőrvény 2. §-anak második bekezdésében, kifejezetten minősítette. Aszóban levő kamatok után fizetendő töke­kamat adó csak is a megalkotasával egyidejűleg biztosí­tott kedvezmények fenntartásával esik a tőkekamat ado általános fogalma alá. s ott hol tőkekamat adóról, általánosságban van szó, az a kérdésben lévő tőkekamat adóra csak a törvényben részére biztosított kedvezmények fenntartásával értesítendő mindaddig, míg e részletesek kedvezmenyek ujak törvényes intézkedések állal hasonló részletezéssel kifejezetten hatályon kivül nem helyeztet­nek. A közutakról és vámokról szóló 18'.>0. I. I cz. s különösen ennek 23. §-a pedig egy szóval sem rendel­kezik ily irányban. Hogy a most említett törvény a szó­ban levő kamat-jövedelemnek uladóval való megterhelé­sét nem czélozza, kitűnik abból is, hogy az ez alapon kirovandó útadónak sem a kamat-jövedelmet huzó felek helyett, a pénzintézetek altal leendő beszolgáltatása iránt, sem a tekintetben nem intézkedik, hogy az útadót a be szolgáltató pénzintézetek a kifizetendő kamatokból I'un­hatják, s amit ez irányban a kamatadóra von itkozólag az 1883. VII. t. cz. 3. §-a tényleg rendelkezik. Az utado maguktól a betevőktől pedig mar azért sem szedhető be, mert — míg egyrészt azok lakása ismeretlen — más­részt a betevők a takarekbetetet igen sok esetben álnév alatt teszik be. He a szóban lévő tőkekamat adó utan már azért sem fizetendő uladó, mert az útadó az 1890. I. t. cz. 23. §-ának 2-ik bekezdése értelmében i>ak a törvényhatóság területén közigazgatásilag előirt állami adók után vethető ki, már pedig a takarékpénztáraknál elhelyezett tőkék kamatai után fizetendő tőkekamat adó közigazgatásilag elő nem iratik; hanem az IS33 ,-vi VII. t. cz. 3. §-ának a.) és b) pontjai értelmében előzetes közigazgatási előírás nélkül negyedévi s illetőleg fél vi kimutatások alapján szállíttatik be a pénzintézetek által Budapesten, 1897. évi deczember hó 19-én. A minis'.ir helyett : Vöröss, államtitkár. 35501. K. ~ 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. Felhívom, hogy Biró János 1G éves, ev. ref. vallású, napszámost, kinek anyja Biro Juliánná, s aki a kisvárdai kórházban 1898. évi május 28-tól junius 25-ig álloli ápolás alatt, a község, illetőleg a város területén nyomoz­tassa, feltalálása esetén illetőségi viszonyaira pontosan hallgattalsa ki, s a felvett jegyzőkönyvet hozzam leg­később 30 nap alatt beterjessze. Nyíregyházán, 1899. deczember 31. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 35336. K. 7899. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi in. kir. miniszter 101616,99 számú rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkdmaz­kodás és szabálszerü közhirrététel végett kiadom Nyíregyháza 1899. deczember 24. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 35329. K. számhoz. M. kir. földmivelés ügyi miniszter 101616 III— 2. szám. Valamennyi vármegye alispánjának és törvényhatósági város polgármesterének. Folyó évi november hó 14-én 91117. és lolyó évi november hó 30-án 95518. szám alatt kell és a 3 >5 és 362. szárnu állategészségügyi értesítőkbe felvett kör­rendeleteim hatályon kivül helyezése mellett közlöm, hogy az osztrák cs. és kir. belügyminiszter ur folyó évi deczember hó 16-án 40489. sz. a. kell távirati értesítése szerint intézkedett az iráni, hogy az alsó ausztriai és morvaországi cs. kir. helytartóságoknak a Magyar és Horvát- Szlavonországok egész területéről származó gazdasági és tenyészsertések Alsó-Ausztriában illetve Morvaországban való szabad kereskedelmi forgal­mának korlátozása ügyében kiadott hirdetményei meg­felelő módosításával hatályon kivül helyeztessenek. Erről megfelelő közzétetel és a gazdaközönség tájékoztatása végett azzal értesítem, hogy ezentúl a magyar és horvát — sziavonországi gazdaságitenyészsertéseknék Alsó-Ausztriá­ba és Morvaországba való bevitele a 75500(99. sz. rendeletben (332. számú állategészségügyi értesítőben) f'oglilt általános feltételek mellett szabad. Budapest, 1899. évi deczember ló 19. A miniszter megbízásából Lrstydnszky. Szabolcsvármegye alispánjától. 35015. K. I >9:'. A járási föszogabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. Értesíteni hogy Nagykálló községben Kimeri Ferencz 2 drb. lova rüh-kórban beteg s ez okból nevezett községben lovai zár alá. helyeztetett. Nyíregyháza 1899. deczember 21. Alispán helyett: Mikec Dezső, főjegyző. Szabolcs varmegye alispánjától. 34949. K. 1899. A nyíregyházi kir. törvényszéknek 51 66/99. I'. szám alatt kelt hirdetményét szabályszerű közz delel végett közlöm. Nyíregyháza, 1899. deczember 21. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) 5166 99. I'. Hirdetmény. A nyíregyházi kir. törvényszék részéről közhírré tetetik, hogy Grün Bertalan nyiregyhízi lakos 5166 99. I'. sz itelettel az 1877. XX. t. cz. 28. Jj. a. ponlji alapján elmebetegség miatt gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán a kir. törvényszék polg. osztalyanak lu.89. augusztus hó 25-én tartott ülésépöl. Haydik Gyiiryy ». k. kir. Iszeki jegyző. I'. H. Sza bölcs varm.yve ah- punjától 35106. K. 1899. Hivatkozva a folyo évi február ho 22-én kelt 6043. számú értesítésemre tudomására hozom hogy a Nyíregyházán felmerült rüh-kór betegülési esel folytán elrendelt zár folyo évi deczember hó 19-én feloldatott. Nyíregyháza Ib99. deczember 21-ón. Alispán helyeit: Mlkee/. De/.só, íöjegyóz. Szabolcsvármegye alispánjától 35293. K. 1899. A járás foszoliínblrAkiiak, N> Irrií) llá/.u < árm polgár­mesterének éi a községek eluljaroiuak. Értesítem, hogy Nyíregyházán H.irsányi István nagy-halászi lakos karar.I I drb ló lepfene miall elhullott, s ez okbó Halász községben nevezettnek I drb lova zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1899. deczember hó 24-én. Alispán h lyett: Mikecz De/.sö, főj gy/.u. Szu bölcs várni egye alispánjától. 34523. K. 1899. A földmivelésügyi ni kir. miniszter 99 U9 99. számú rendeletének másolatát tudomásulvétel szigorú alkalmaz­kodás es szabályszerű közhirrététel végolt kiadom. Nyíregyházán, 1899. deczember 1 t. Mikec/ János, alispan. (Másolat.) Magyar kir. földmivelésügyi miniszter 99349|I11. — 2. szám. Haladéktalanul való közzététel, a kirendelt szakértők és marhalevél kezelők megfelelő utasítása, valamint a gazda közönség megfelelő tájékoz­tatása végett közlöm, hogy a cs. kir. osztrák belügy­miniszter ur folyó evi deczember 4-én kiadott 39187. számú rendeletével s folyó évi deczember hó 9-én kez­dődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe. A.) Magyarországot illetőleg: I. A s< rtésvésznek osztrák területre történt behurczolása miatt a serlesek­nek Ausztriába bevitele jelenleg a következő magyar országi területekről lilos: Baranyavármegye mohácsi járásából, Biharvártnegye központi es mezökeresztesi járásából, Csanádvármegye központi járásából és Makó városból, Csongrád vármegye tiszáninneni janisából, I'est­l'ilis-Solt-Kiskunváruiegye ráczkcvei, tnonori, biai, pomázi, gödöllői és váczi járásaiból, Somogy vármegye nagyatádi járásából, Sopronvármegye soproni járásából, Szabolcs­vármegye kisvárdai járásából, Vasvárraegye szombathelyi, nérnetujvári, és szent-golthárdi járásaiból és Szombathely városból, továbbá Budapest (Kőbányát beleértve), Hód­mezővásárhely, Nagyvárad, Pozsony (az alsó-ausztriai lajtha-biucki ktr. kapitányság távirata alapján), Sopron­és Szeged önálló törvényhatósági joggal felruházott városok területéről. II.) A sertésvész uralgási miatt tilos a sertéseknek A lusztriába való bevitele Mosonvármegyének az Ausztriával szomszédos nezsideri járásának egész területéről. B.) Horvát—szlavonországokat illetőleg: I. A serlésvésznek osztrák területre történt behurczolása miatt jelenleg a sertéseknek Ausztriába való bevitele a követ­kező horvát—szia vonországi területekről tilos: Belovár Kőrösmegye gyurgyeváezi es Krisováczi járásaiból, Modrus Fiumevármegye vojniczi járásából, Pozsega vármegye bródi járásából. Szerériivármegye vinkovezei és vikoviczei járásaiból, Varasdvármegye növi marod és zlatári járásai­ból, Verőczevarmegye verőczeijárásaiból, Zí?rábvánnegye karlováczi, stubiczai és st.-iván-zelinai járásaiból, vaii­mint Kőrös, Eszek, Karlovácz és Varasd varosok lerületeről C.) Általános szabályok: A bevitelre szánt állatok az 1899. évi 75500 számú rendeletül! része 4-ik pont­jának megfelelőleg kiállított marhalevelekkel látandók el, a melyek igazolják, hogy a származási helyen es ezzel szomszédos községekben illetőleg a halá os községekből áló körzetben a szállítást megelőző negyven nap alatt nem uralkodott ezen allatokra nézve ragadós és be­jelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Ha az ily helyről származott allatok közt a rendeltetési állomáson valamely ragadós betegség állapittatik meg ugy az ilyen állatszállítmány — a mennyiben az állatorvosnak a vasúti állomással vágánnyal egybekötő I nyilvántartására való szállilás ineg nem engedtetnék — az erre vonat­kozó szabályok figyelembe vetelével a származási hely­feladó állomására visszaküldetik. Friss husszállitmányok­nak oly bizonyítvánnyal kell ellátva lenniük, melyek igazolják, hogy az illető állatokat hatósági állatorvos élő állapotban és a levágás után szabályszerűen meg vizsgálta es egészségesnek találta Ezen intézkedésen folyo évi deczember hó 9-én lépnek hatályba egyidejűleg hatályukat vesztik a cs. kir. osztrák osztrák belügy­miniszter ur lolyó évi november hó 4-én 3 .409. szám alatt kelt rendeletével kiadott és az 1899. ev november hó 7-én 8978:.'. szám alalt a 349. szamu állategészség­ügyi értesítőben íltalam közzétett eddigi állat forgalmi korlátozásuk, valamint a jelen rendelettel ellenkező egyéb lendeletek. A meg nem engedett módon bevitt állat­szállítmányok az 1880. évi február 29-iki osztrák törvény 16 g-aban megállapított elbánás alá esnek. Ez k folytán tehát megjegyzem, hogy az Ausztriába való bevitelből kizárt és a fent megnevezett járások es törvényhatósági varosok területéről, továbbá valamely ragadós állati betegséggel fertőzött és ezekkel szomszédos községekből, valamint általában mindin oly községből, melyben ragadós ullati betegseg uralkodott, de a zár feloldását megelőzőleg az utolsó betegségi eset megszűnte ota a negyven napi visszmenlesseg igazolhatásahnz szükséges ezen idó ínég le nem telt és az ilyenekkel szomszédos közegekből az illető belegs< gre fogékony urivélor csakis külön értesítendő orvosi engedély alapján vihetők ki Ausztriába. Egyébként az Ausztriába irányuló állat ­forgalomra nezve a/. 1899. evi 7 5 IO. számú rendeletben ti.'-', sz. állategészségügyi értesítőben) közölt általános szabályok irányadók Budapest, 1899. evi deczember 9-én a miniszter megbízásából Lutyánuky Szabolcs varmegye alispánjától. 12958. K. 1899. A járási föszolgablrákuak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljárlnak. A földmivelésügyi ra. kir. miniszter 89506 99. sz. rendelelénck másolatát közölve utasítom az elöljárókat, hogy a vértetü irtására vonatkozó s a folyó evi márczius hó 10-an 90l5j'i9. száin alatt közölt miniszteri rendelet­ben foglalt intézkedéseket haladék nélkül foganatosítsák, az el só fokú hatóságot pedig utasítom, hogy az irtás eredmenyét. esetleg annik megemlítését hogv az irtás szüksége fel nem merült, hozzám lehetőleg még ez év­folyamán bejelentsek. Nyíregyházán, 1899. deczember 14. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Magyar királyi földmivelésügyi miniszteri 89507 IV-.3 b. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. A vér­tetü kőtelező irtása targyaban folyó év február hó 14-én 9679. szám alatt kibocsátott körrendeletem és az ezzel szétküldött utmutatas határozmanyainak végrehajtása körül a közigazgatási hatusagok nem mindenütt jartak el oly szigorral és körültekintéssel, amint azt ezen kártékony rovar kiirtása és terjedésének megakadályozása érdekében kívánnom kell. Indíttatva erzem ennélfogva magamat, hogy említett körrendeletemre a törvényható­ság figyelmét ismételve felhívjam, mert csakis az előirt rendszabályok pontos és szigorú végrehajtása állal remél­hetjük, hogy a gyümölcstermésünket, különösen pedig az alra i termelést veszélyeztető ezen kártékony rovar ellenében sikerrel védekezhessünk. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy említett rendeletem pontos végrehajtása iránt a legnagyobb szigorral intézkedjék, s igyekezzék oda hatni, hogy az útmutatásban körülirt védekezési eljárás a tél folyamán, mint a vérletü iitására legkedvezőbb időszakban min lenfelé foganatosittassék. Ide vonatkozólag megjegyzem, hogy a vértetves foltok­nak az előirt petroleum-omuzióval, vagy egyébb zsírral való kezelése egymagában még eredményre nem vezet, hanem elengedhetetlen, hogy a sebek olyan anyaggal (arra való kátrányai, vagy az erőnek ellentálló egyébb faltnpaszszal) bevonassanak, amelyek azl vértetüre nézve hozzáférhetetlenné tegyék. Felhívom tehát a törvény­hatóságot, hogy erről ugy az eljáró közegeket, mint az érdekelt köröket a legkiterjedtebb módon világosítsa fel, s még a tél folyamán szerezzen meggyőződést, hogy az előirt védekezési eljárás minden irányban pontosan foganatosíttatott-e ? Figyelmeztetem végül a törvényható­ságot, hogy az említett körrendetem 9. és 10. §-aiban körülirt jelentések pontos megtételéről gondoskodjék, s különös-ii figyelemmel legyen arra, hogy ezen jelentesek­ben a vértetü által fertőzött helységek, (varosok, közsé­gek) egyenkint is megneveztessenek. E rendelet 10. g-áb.-»n

Next

/
Thumbnails
Contents