Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-11 / 10. szám

luczerna, nyúlszapuka, szarvas-kerep, komócsin és lenre voantkozólag, hanem tisztaság és csirakepesség szem­pontjából is, bármdly gazdasági értékű arankamentes vetőmagra nézve. — Nélkülözhetetlen házigyógyszer a Pserhofer­féle vértisztitó lapdacsok, melyek számtalan bajnál a leggyorsabban és legbiztosabban hatnak. A leghíresebb orvosok is ajánlják nehéz emésztés, gyomorbaj, kólika ideges fejfájás, sápkor stb. betegségeknél. Síját érde­kében cselekszik mindenki, ha állandóan készletben tirtja e labdacsokat, melyek számtalan esetben csodás hatásuaknak bizonyultak. 1 tekercs, mely 6 doboz á 15 labdacs 1.05 kr. A pénz előzetes beküldése u án '/« tekercset 1.25 krért, 2 tekercset 2.30 krért, 3 teker­cset 3.35 krért küld bérmentve Pserhofer J gyógy­szertára, Bécs I Singerstrasse 15. 6—3 — A Fiumei csokoládégyár nagyban hozzájárul a hazai ipar fejlesztéshez. E hírneves gyár által ké­szített csokoládé és cacaó napról napra jobban terjed az egész országban és kitűnő izénél, feltétlen tisztasá­gánál fogva felülmúlja az ős zes más gyártmányokat. Alig érthető, hogy hazánkban még annyian akadnak, kik e kiváló magyar termék helyett, más külföldi gyártmányt használnak. 5—2 — Kivitelünk Szerbiába. A kereskedelemügyi m. kir minisztérium a debreczeni kereskedelmi és ipar­kamarához intézeti leiratában nyomatékosan utal azon körülményre, hogy gazdasági téren való érvényesülésünk Szerbiában egyrészt üzleti köreinknek a szerb piacz iránt tanúsított közönye, másrészt a többi államok és első sorban Németországnak czéltudatos versenye következ­tében mindinkább szűkebb határok közzé szorul. Mig az uj szerb ipirpártolásí törvény altal ipari vállalatok létesítésére nyújtott kedvezmények mellett, melyek Németország ipari és pénzügyi körei által is alapításokra széles körben igénybe vétetnek a szerb ipari lermelés mindinkább fejlődésnek indul s ily módon Szerbia mindjobban függetleníti magát a külföldtől, addig érdekelt köreink az ezen törekvések által ipari termékeink értékesítésére nézve előálló kedvezőtlenebb helyzet orvoslására gondot alig fordítanak, holott az alkalmas idő még nem mult el, hogy czéltudatos ós élénkebb tevékenység mellett a szerb fogyasztási piaczot magunk­nak továbbra is biztosítsuk. ÁMandó panasz tárgyát képezi, kogy mig egész Szerbiát elözönlik a német kereskedelmi utazók, kik lázas tevékenységgel iparkod­nak áruik részére a szerb piaczm tért hódítani keres­kedelmi köreink utazók kiküldését alig tartják érdemes­nek és többé kevésbbé lelkiismeretes ügynökökben biznak meg, kik a dolog természete szerint első sorban saját anyagi hasznukat tartván szem elótt, ritkán fordítanak kelló igyekezetet arra, hogy uj üzleti összekötetéseket teremtsenek, üj fogyasztási piaczokat kutassanak fel, avagy csak a régi vevőket is megtartsák. Úgyszintén elszomorító jelenséget képez, hogy üzleti köreink nem követik a küllőid ós első sorban Németország példáját, mely Szerbiában élőnk résztvesz a sok kisebb-nagyobb szállítási üzletekben és ezen czélja elérésére sem pénzt sem fáradságot nem kiméi a végből, hogy ezen üzletágban eredményt érjen el. Valóságos esemény számba megy, ha egy magyar czégnek sikerűi valamely nagyobb szál litást elnyerni és amennyiben ez be is következik, sok esetben mindennemű nehézségek merülnek fel a fizetési módozatok avagy a szállítás teljesítése tekintetében. Muitán eminens fontosságú közgazdasági érdekek meg­kívánják, hogy uj piaczok megszerzésére is törekedve elsó sorban régi piaczaink megtartására fordítsuk egész tevékenységünket, minek legelső követelménye az, hogy hazai kereskedelmi köreink eme piaczokat folytonosan élénk figyelemmel ki.sérjék, érdokelt köreinknek figyel­műkbe ajánljuk, miszerint a jelzett viszonyokat fontos­ságukhoz mórt figyelembe részesítsék, nehogy közömbös­ségünk eredményekép oiy helyzet álljon elő, melyen ha kellő időpont elmulasztatott, segíteni többé nem lesz módunkban. Közönség köréből.' 5'') Jegyzőkönyv. Felvétetett Bujon az er. ref. egyháznak 1900. márczius 1-én tarlóit gyűlésé en. Jelenvoltak: Andrási Kálmán lelkész, Laskay Dániel főgondnok, Terhes Sámuel algondnok, Fejes Sámuel jegyző, Szentmiklósi András, Tóth András, Tóth Dániel, Erdélyi Antal, Hagymási Gábor, Terhes Benjámin presbyterek. 1. Lelkész előterjeszti, hogy tudomása szerint, némely presbyterek az egyházi szabályok értelmében megbotránkoztak azon: hogy Czocli József a mi egyházunk szertartása szerint és temetőjében lenne eltemetve, sőt fel is kérték a lelkészt, hogy e tárgyban sürgősen gyűlést hivjon össze. Tehát felkéri az egyháztanácsot, hogy e dologban határozzon. Egyháztanácsunk megvitatván behatóan kelkiísmerete szerint, és az egyházi szabályok szerint az ügyet egy­hangúlag azt határozza, hogy Czoch Jószefet sem egy­házi szertartásunk szerint, sem temetőnkben eltemetni nem tartja érdemesnek, mert nevezett Czoch József tör­vény szerint sem tartozott egyházunkhoz, s igy nem igényelheti az eltemetést. De főképpen botrányos Isten­tagadó élete, magaviselete ugy szólván utolsó lehelleteig Isten és ember ellen való gúnyolódásai, melyek mind köztudomásúak, nem tehetik arra érdemessé, hogy talán könyörületből is őt eltemessük. Sőt egyházi szabályaink értelmében az egyházhivek kárhoztatását és Ítéletét von­nak magukra, ha mi nem tartanánk meg a törvényi, melynek megtartása felett pedig nekünk kötelességünk őrködni. Mind a melett tekintve azt; hogy úgyszólván már a temetés pontján vagyunk, s a sir is ki van ásva, megengedjük kivételként, hogy a halott temetőnkbe el­temettessék, gyászoló felekre bizván hogy bárminő szer­tartás szerint helyből vagy a szomszédból eszközöljék a temetést. E határozat elhunyl özvegyével és atyjával kivonaton közöltetik Fejes Sámuel pr. jegyző, Andrási Kálmán ev. ref. lelkész, Laskay Dániel főgondnok, Terhes Sámuel algondnok, Tóth Dániel, Tóth András, Hagymási Gábor, Erdélyi Antal, Szentmiklósi András, Terhes Benjámin. *) K rovat alatt közlőitekért nem Melós a szerkesztő l-t Tekintetes szerkesztő l) K A méltatlanul rám nehezedett csapások súlya alatt lelkileg és testileg megtört 67 éves apa kéri a tisztelt szerkesztőséget, méltózassék a ./• a csatolt jzkvet becses lapjánaka „közönség köréből" czimü rovatában közzétenni. Nem ismerem el soha hogy boldogult fiam Isten tagadó lett volna. Nehéz természetű, szókimondó, helyes vagy helytelen nézeteitől alig eltéríthető volt, de Isten tagadó soha. Én és környezete tudjuk, hányszor fohászkodott Istenhez betegsége alatt. Tény, hogy én az ág. evangelikus vallás felekezethez tartozom, de elhunyt fiam Bujon születvén, az ev. ref. lelkész által kereszteltetett, az ev. ref. anyakönyvbe vezettetett be, s a konfirmáczió felvételével az ev. ref. egyház kebelébe tartozott, s mint ev. ref. halt meg. Hiszen a mult 1899. évi házasság kötésénél az egyházi hirdetést a lelkész ur foganatosította, ha akkor az ev. ref. egyházhoz tartozott, ugy oda tartozott akkor is, mikor meghalt. Tagadom hogy az egyháztanácsnak joga volna az ev. ref. felekezetnek dogmáiba ütköző törvények hozatalára. Azonban mit tartalmaz a jzkvbe foglalt törvény vagy a jzkv szerint egyházi szabály ? Mivel Bujon régi időktől fogva az ev. ref. hivek az Isteni tiszteleett gyéren látogatják, mintegy kényszerképpen hozatott a presbyteriumáltal következőképen: „A ki az Isteni tisztele­tett nem lálogatja rendesen, a család körében előforduló születési, házassági vagy halálozási esetnél az illető egy­házi szertartásban nem részesül, s haláleselnél nem engedtetik ineg az elhunytnak az ev. ref. temetőbe leendő temetése sem." És vájjon czélt ért e a presbyterium ezen drákói szabályokkal? Nem, mert a hivek ma is gyeren látogatják az Isteni tiszteletet. A szertartás megtagadásáról csak a temetés perczében értesültem, ugy hogy még annak a lehetőségétől is meg­lettem fosztva, hogy a szertartásról gondoskodliassam, s kényszerítve arra hogy fiamat, a mint az történt is, egyszerűen földbe kaparjam. Buj, 1900. évi márczius 8. Czoch Adolf, asztalos mester. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától 22312| 1900. sz. Az osz rák-magyar vasúti kötelék díjszabás II rész 3 füzetének V. pótlékában a 16 lapon 1900. február 15-tól való érvényességgel az I. kivételes dijízabás 2. sorozatának csomóponti díjtételeinél egy­beírandó és mint megjegyzés fölveendő. A díjszabási határozmányok I. rész, áruosztályozás F-ll b tétele alá tartozó faliszt, fafürész forgács (fa­fürészliszt) továbbá faszén, faszéutégla, tőzeg, sajtolva ég (tőzegtégla) küldeményeknél a csomóponti dijtótel a Wien I. K. E. B. (We^tbabnhof) állomással való for­galomban 10 fillért a Hütteldorf Hacking trausit-tal való forgalomban pedig 9 fillért tesz 100 kg.-kint. 26504|1900. sz. Az osztrák—magyar vasúti kötelék 1892. évi augusztus 1-tól érvényes III. rész 1 díjsza­bási füzetének 1896. augusztus 1-én életbelépett VI. pótlékában a Humpoletz (L. B) állomás és az idézett díjszabásba fölvett magyar állomások közötti forgalomra vonatkozó csomóponti díjtételek (osztrák állomások) 1900 márczius 1 tői visszavonásig, de legkésőbb 1900 de­czember végéig való érvényességgel következőképpen helyesbítendők. A 4-ik oldalon (1 csomóponti díjszabás) a csomó­ponti diltétel 198 fillérről 184 fillérre ós a 11 oldalon (4 csomóponti díjszabás) 218 fillérről 204 fillérre 100 kg.-ként. 23767/1900 sz. Osztrák-magy franczia vasúti kötelék. Folyó évi márczius hó 1-ével a fenti kötelekben gyorsvonatokkal szállítandó friss ludmájra nézve egy kivételes díjszabás lép életbe, melyben Budapest-József­város-Budapest nyugoti pályaudvar és Lipótvár állomások és a franczia keleti vasutak Páris állomása közötti viszonylatokban közvetlen díjtételek foglaltatuak. Ezen kivételes dijzabás alulírott igazgatóságnál (c III b. Csengery utcza 33. sz.) példánjonként 10 fillérért kapható. 30941/1900 sz. Svájcz osztrák-magyar átmeneti forgalom (I számú pótlék (2 kiadás) életbeléptetése a gabona stb. szallitására magyar állomásokról Genfre átmenető'eg érvényes kivételes díjszabáshoz.) F. évi márczius hó 1 el gabona hüvelyesek stb. i-zállitására 1896. évi augusztus hó í-től érvényes kivé­teles díjszabáshoz az I számú pótlók (2 kiadás) lép­életbe. Ezen pótlek a fódijszabás tételeinek megváltoz­tatását és módosításokat tartalmaz. A pótlék a részes vasút igazgatóságoknál, 10 fil­lérért- 10 centimesért megszerezhető. 24403 sz. A magy kir. államvasutak igazgatóságá­tól vett értesítés szerint az 1899 évi szeptember hó 1-től érvényes helyi személy és podgyász díjszabás I pótléka az erre vonatkozó korábbi közlés'ől eltérőleg folyó évi február hó 1-je helyett, folyó évi inárcziu9 hó 15-én lép életbe. Ezen pótlék helyesbítéseken és kiegészítéseken kívül különösen a munkáso menetdíj kedvezményéhez kötött feltételeknek módosítását, a „Budapisti Munka közvetitő-Intézel" közvetítésével u azó munkások menet díjkedvezményére vonatkozó határozmányokat, továbbá a „Tanuló bérletjegyekére vonatkozólag azon változást tartalmazza hogy ezen egy és három havi bérletjegyek a tanuló arczképável ellátandó s a magy. kir. állam­vasutak igazgatóságánál az egész tanévre kiállítandó .Tanuló igazolvány" alapján folyó évi május hó 1-től kezdve az érdekelt állomásokon lesznek válthatók. Bővebb tájékozást a pótlék nyújt, mely a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (VI . Csengery-utcza 33 sz.) 20 fillérért kapható. 25778 sz. Uj személy é9 podgyász díjszabás élet­beléptetése a Budapest Lajosmizsei h. é. vasúton. Ezen h. é. vasutou f. évi márczius hó 1 én uj személy és podgyász dij-zabás lép életbe, melylyel »•/. 1898. évi deczember hó 1-én életbelépett díjszabás érvényen kívül helyeztetik. Az uj díjszabás a m. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest Csengery u'cza 33 sz ) 20 fillérért kapható. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1900. évi márczius lió 10-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 50 kgram 6 40 tói 6.50 ig Rozs 50 „ 5.30 tói 5 40 ig. Árpa 50 „ 4.70 tói 4 75 ig. Zab 50 „ 4 50 tői 4 60 ig. Tengeri 50 , 4 50 tói 4 60 ig. Köles 50 , — tói —.— ig. Paszuly fehér 50 . —,-tól —.—ig. Szesz literenkint 37 fillér adóval 1 kor. 40 fill. Felelős szerkesztő: 1NCZEDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Eladó szőlővessző. Csépáuy János kemecsei homok szőlőtele­pén mintegy 10,000 drb fajtiszta, kitűnő minő­ségű olasz-rizling sima szőlővessző eladó, ezre 6 korona. Megrendelések az ár egyharmadának elő­leges beküldése mellett, alólirt birtokoshoz czimzeudők. Csépány János, 116—2—2 Kemecsén. A szől/őte/ep tőszomszédságában, a Róka­hegy nevü tanyán van eladó 150 akáczfa és 30,000 akáczfa karó 180 cm. hosszú. Az öl fa A ára a városba beszállítva 11 frt. Értekez­hetni a tulajdonosnál özv. Mandel Gusztáv­nénál n -orosi-utcza 13. 136—3—1 Árverési hirdetmény, 407. V. sz. 1900. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy » nyíregyházai kir. járás­bíróság 1655/899. V. számú végzése által, Maudl Emil nyíregyházai lakos végrrhajto javára D»sser Jenő orosi lakos ellen, 420 korona tőke, ennek 6'/« kamatai és eddig összesen 100 korona 40 fillér perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkal­mával bíróilag lefoglalt és 2000 koronára becsült 1 Marschall-féle cséplő szekrény és 1 W. Föster-féle locomoliilból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a nyíregyházai kir. járásbíróságnak 1900. V. 277. számú kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén, vagyis Oroson alperes lakásán leendő eszközlésére 1900-ík évi márczius hó '23-ik napjának délelőtt 9 órája határidőül kitü­zetik és ahhoz a veuni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett íngtságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1900. évi márczius hó 8-ik napján. Oláh Gyula, (138—1 — 1) kir. bírósági végrehajtó. 415—1900. v. szám. Árverési hirdetmény, Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházi kir. járásbíróság 9838 895. P. számú vég­zése által Szabolcsi hitelbank végrehajtató javára Stern Salamon és neje és Stern Jakab nyíregyházai lakosok ellen, 240 korona tőke, ennek 1895. év május hó 31. napjától számítandó 6°/ 0 kamatai és eddig összesen 156 kor. 66 fill. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégí­tési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 826 koro­nára becsült bútorok, varrógépek és kész suszter árukból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a nyíregyházi kir. járásbíróságnak 1900. v. 321. számú kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén, vagyis Nyíregyházán alperesek lakásán leendő eszközlésére 1900-ik évi márczius hó 23-dik napjának délután 2 órája határidőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. §-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő s a tett fizetés betudandó. Kelt Nyíregyházán, 1900. évi márczius hó 8. 137—1—1 Oláh Gyula, kir. bir. végrehajtó. 3179. K. 1900. Hirdetmény. Nyíregyháza város képviselő testülete, a város tulaj­donát képező vásárvám szedési jogot, a Nagyméltóságú kereskedelemügyi miniszter úr által legutóbb jóváhagyott díjjegyzék alapján folyó évi április 1-től deczember hó 31-ig terjedő időre bérbeadni elhatározván, az ez iránti árverés f. évi márezius hó 19. napján délelőtt 11 óra­kor a városházán a tanácsteremben fog megtartatni. Az árverési feltételek a városi főszámvevői hivatal­ban megtekinthetők. . , Kelt Nyíregyházán, 1900. évi márczius hó 9-iken tartott képviseleti közgyűlésből. Májerszky Béla, ! 39-1—2 főjegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents