Nyírvidék, 1900 (21. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-04 / 9. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvi dék" 19QQ. 9-ik sxamáhox. 27. Eb. 1900. Szabolcsvárrnegye erdészeti albizottsága. Olvastatott a földmivelésügyi magy. kir. miniszter 87282/99. sz. rendelete az erdősítési jutalmak kiosz­tásáról. Határozat. A ni. kir. földmivelésügyi miniszter 87282—99. számú rendelete a Nyírvidék utján közzé tétetni rendel­tetik, s egy idejüleg községi elöljáróságok felhívatnak, hogy hatáskörükben minden lehetőt megtegyenek arra nézve, hogy az erdősítések megjutalmazására kitűzőit dijak elnyeréséért minél többen versenyezzenek. Miről a debreczjni kir. erdőfelügyelőség, továbbá a községi elöljáróságok a miniszteri leirat közlése mellett a Nyírvidék utján értesíttetnek. Kelt Szabolcsmegye erdészeti albizottságának Nyír­egyházán, 1900. február 13-án tartott üléséből. Dr. Meskó László, erd. biz. elnök (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 87282—1.-4. szám. Valamennyi közigazgatási bizottság­nak és kir. erdőfelügyelőségnek. (Az 1899. évi erdősí­tési jutalmak kiosztása tárgyában.) Az 1894-ik évben közgazdasági érdekből teljesített erdősítések jutalmazására vonatkozó pályázat halarid je lejárván, az idei 60908. szám alatt kiadott rendelettel intézkedtem az iránt, hogy az 1894. évi i4J2. számú pályázati hirdetmény alapján pályázat alá bocsátolt erdő­sítések a helyszínén megvizsgáltassanak s a vizsgálatok megejtésénél az erdősitesre vonatkozó összes körülmények figyelembe vétessenek. A helyszíni vizsgálatnak eredményéről szóló jelen­tést az erdősítésekre vonatkozó összes ügyiratokkal s nevezetesen a helyszínén az illető birtokosok jelenlétében felvett jegyzőkönyvekkel együtt az emiitett pályázati hirdetmény értelmében alakított biráló bizottságnak ki­adtam a végett, hogy ez az országos főerdőmester elnöklete alatt tartandó ülesen, a jutalmak oda ítélésére vonatkozó határozatát hozza meg s azt jóváhagyásom elé terjessze. A biráló bizottság az összes tényezőknek, s neve­zetesen az 1894. évi erdősítések közérdekű becsének es értékének kellő megállapítása után : az elsőrendű első nagy jutalmat azaz 1000 (egyezer) koronát a kovásznai közbirtokosságnak, a Háromszék­vármegye Kovászna község határában fekvő 30 (harinincz egész) kat. hold; az elsőrendű második nagy jutalmat azaz !000 (egyezer) koronát, a nyitravármegyei Brezova község­nek a saját határában fekvő 31 (harminczegy egész) kat. hold ; a másodrendű első nagy jutalmat azaz ÍSOO (nyo'cz­száz) koronát a brassómegyei Ráesfalu községnek saj.it határában fekvő 36.97 (harminczh it egész kilenczvenhet század) kat. hold; a másodrendű második nagy jutalmat azaz 800 (nyolezszáz) koronát a pozsonyvármegyei Búr-Szt.-György községnek saját határában fekvő 35 (harminczöt eges/) kat. hold; a harmadrendű első nagy jutalmat azaz 500 (öls/.a/) koronát a brassóvármegyei Hosszufalu községnek saját határában fekvő 83-80 (nyolczvanhároin egész nyolezvan század) kat. hold; a harmadrendű második nagy jutalmat azaz 500 (ölszáz) koronát a mezősámsondi ev. ref. egyháznak a Maros-Torda varmegye Mező-Sámsond község határában fekvő 37-5 (harminezhét egész őt tized) kat. hold ; az elsőrendű első elismerő jutalmat azaz 100 (négyszáz) koronát a torda-aranyosvárinegyei Lupsa köz­ségnek a saját határában fekvő 15 (tizenöt) kat. hold; az elsőrendű második elismerő jutalmat azaz 4"0 (négyszáz) koronát a brassóvármegyei Tatrang község­nek a saját határában fekvő .">7-20 (ötvenhét egész busz századj kat. hold; a másodrendű első elismerő jutalmat azaz 200 (kettőszáz) koronát a visnyói volt nrbéreseknek a Nyilra­várniegye Visnyó község határában fekvő 12 (tizenkettő egész) kai. hold; a másodrendű második elismerő jutalmat azaz 200 (kettőszáz) koronát a nagy-küküliővármegyei Szász-Kézd községnek a saját határában fekvő 43 (negyvenhárom egész) kat. hold; a harmadikrendü első elismerő jutalmat azaz 100 (egyszáz) koronát a csötörtökhelyi volt úrbéreseknek, a Szepesvármegye Csötörtökhely község határában fekvő 15 (tizenöt) kat. hold; a harmadrendű második elismerő jutalmat azaz 100 (egyszáz) koronát a pozsonyvármegyei Besztercze közsegnek a. saját határában fekvő 10-50 (tíz egész ötven század) kai. hold kiterjedésű, teljesen kopár, termékelle­nül heverő, értéktelen területeken nagy költséggel, kiváló gonddal és szakértelemmel teljesített erdősítésekért ítélte oda. Mini hogy a jutalomban részesíthető birlokosokon kivül löbb versenyző, a nagy költséggel teljesített erdő­sitésnél szintén kiváló szorgalmat fejtett ki és igen szép eredményt mulat fel, a biráló bizottság egyidejűleg azon javaslatának adott kifejezést, hogy ezen birtokosok közül a szegényebb sorsuak pénzsegélyben részesittessenek, a löbbieknek pedig Írásbeli elismerés nyilváníttassák vagyis hogy : a brassóvármegyei Türkös községnek a saját hatá­rában fekvő 27-16 (huszonhét egész tizenhat század) kat hold beerdősitéséért 300 (háromszáz) korona, a brassóvármegyei Pürkerecz községnek a sajat határában lekső 28-58 huszonnyolez egész ötvennyolcz század) kat. hold erdősitéseért 300 (háromszáz) korona, a brassóvár­megyei Zajzon községnek a saját határaban fekvő 23*36 (huszonhárom egész harminezhat század) kat. hold erdő­sitéseért 300 (háromszáz) korona, lunkaujfalui volt úr­béreseknek a torda-aranyosvármegyei Lunka-Ujt'.ilu köz­ség határában fekvő 20 (hu>z egész) kat. hold erdősíté­séért 300 (háromszáz) korona, a barévi volt úrb.resek­nek a torda-aranyosvármegyei Barév község határában fekvő 1 1 (tizenegy egész) kat. hold erdősitéseért 200 (kettőszáz) korona, a nyitravármegyei Hrachovistye köz­ségnek a saját határában fekvő 17 (tizenhét egész) kat. hold erdősitéseért 2<)0 (kettőszáz) korona, a háromszék­várinegyei Zabola községnek a saját határában íakvő 25 (huszonöt egésa) kat. hold erdősitéseért 150 (egy­százötven) korona, a háromszékvármegyei Páva község­nek a saját határában 30 (harmincz egész) kat. hold erdősitéseért 200 (kettőszáz) korona, a torda-aranyos­vármegyei Alsó-Podsága községnek a saját határában 45 (negyvenöt egész) kat. hold erdősitéseért 200 (kettő­száz) korona, a torda-aranyosvármegyei Alsó-Szolesva községnek a saját határában fekvő 22-5 (huszonkettő egész öt tized) kat. hold erdősitéseért 200 (kettőszáz) korona, a hilibi közbirtokosságnak a háromszékvármegyei Hilib község határában fekvő 14-6 (tizennégy egész hat tized) kat. hold erdősitéseért 100 (egyszáz) korona, a nagy-küküllővármegyei Prád községnek a saját határá­ban 10 (tiz egész) kat. hold erdősítéséért 100 (egyszáz) korona, a nyitravármegyei Krajna községnek a saját határában fekvő 12 (tizenkettő egész) kat. hold erdősi­téseért 200 (kettőszáz) korona, a nagy-küküllővárinegyei Nagy-Selyk községnek a saját határában fekvő 26 (huszonhat egész) kai. hold erdősítéséért 150 (egy»záz­ötven) korona, továbbá a visnyói volt úrbéreseknek a 200 koronás elismerő jutalomban részesített 12 kat. hold erdősitéseért még 200 (kettőszáz) korona, Szász­Kézd községnek a 200 koronás elismerő jutalomban ré­szesített 43 kat. hold erdősitéseért még 200 (kettőszáz) korona, a csötörtökhelyi volt úrbéreseknek a 100 koro­nás elismerő jutalomban részesített 15 kat. hold erdő­sitéseirt még 200 (kettőszáz) korona és végül Besztercze községnek a 100 koronás elismerő jutalomban részesített 10 50 kat. hold erdősitéseért még 200 (kettőszáz) koroni államsegély engedélyeztessék azzal a kikötessel, hogy az államsegélyképen adott összeg a versenyző hézagos erdő­sítés kipótlására és gondozásara fordítandó. A biráló bizottság továbbá írásbeli elismerés nyil­vánítását javasolja a következő bírtokosoknik, és pedig: Erzsébet város r. t. városnak a saját határában fekvő 36 (harminezhat egész) kat. holdon; Zilali r. t. városnak a saját határában fekvő 25*77 (huszonöt egész hetvenhét század) kat. holdon; Bende Gyulának a nógrádvármegyei Nándor község határában 25 (huszonöt egész) kat. holdon; Edelsheim Gyulai Lipót bárónak a nyitramegyei Felső-Elefánt község határában fekvő lt>5 (egyszázhalvan­öt egész) kat. holdon; és Jeszenszky József bárónak a tolnivármegyei Alsó-Hidvegli község halamban fekvő 37'37 (harminezhét egész harminezhét század) kat. holdon kiváló szorgalom­mal, szakértelemmel és szép eredménynyel foganatosított erdősítésekért. Egyszersmind a biráló bizottság aziránt is javasla­tot tett, hogy az erdősítés k szép sikerrel történt inté­zése körül kifejtett buzgó tevékenységeért Rozsnyay János (volt városi erdőliszl, jelenleg) m. kir. erdésznek 20'• (kettőszáz) korona és Wíltkoroszky Antal torda­aranyosvarin®gyei kerületi erdőőrnek 10 > (egyszáz) korona jutalom engedelyeztessék. A biráló bizottság fenti határozatát tzennel jóvá­hagyván és javaslalát elfogadván, értesítem a köz­igazgatási bizoltságot, kir. crdőíclú/yclőséget, miszerint egyidejűleg intézkedtem az iránt is, hogy az elismerő okmányok az illető vármegyék főispánjai által a birtoko­soknak megkűldesscnek s hogy a megítélt jutalmak és sagélyek az illetékes kir. erdőfelügyelöségek utján hala­déktalanul kifizettessenek. Budapest, 1899. dneze nber hó 18-án. A miniszter megbízásából: Sólla Gyula. Szabolcsvármegye alispánjától. 4490. K. 1899. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak A nyir-bogdányi járás főszolgabirájanak 1723/900. szám alatt beterjesztett körözvényét szabalyszerü nyo­mozás és közhírré tétel végeit közlöm. Nyíregyházán, 1900. február 20. Mikecz János, alispán. 1723 -900. K. Körözvény. Propper Sámuel turai lakos gazdasági udvarából I darab 4 éves daruszőrü ökörtinó és 1 darab 3 éves daruszőrü üsző, balfarán mindkettőnek P. S. bélyeg van, február hó 11-én elszaladt, s azóta nem volt fel­található. Feltalalas esetén tulajdonosának átadandó. Kemecse, 1900. február 17. Krasznay Péter, főszolgabíró. Szabolcs vármegye alispánjától. 36ö5. K. 1900. A községek elöljáróinak. A in. kir. honvédelmi miniszter f. évi 400 sz. kör­rendeletét, melynél fogva a katonai nyilvántartások veze­tése s ellenőrzése tárgyában intézkedik tudomásul vétel s ahoz való szigorú alkalmazkodás végeit közlöm. Nyíregyházán, 1900. február 14. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. (Másolat.) Magyar királyi honvédelmi miniszter. 400—1900.-XI. sz. Körrendelet Szabolcsvármegyc közön­ségének. Azon érlesülések és tapasztalatok alapján, melyeket részben a sorozo bizottságok polgári elnökeinek, részben pedig a hadseregnek és a honvédségnek az ujjonczállitásnál és az ellenőrzési szemlén közreműködött képviselőinek jelentésebői szereztem, a nem tenyleges állományú legény­ségről, a közigazgatási hatóságok által vezetett nyilván­tartás kifogástalan pontosságának biztositasa tekintetebői, szükségesnek tartom a törvényhatóság tigyelmét a követ­kezőkre felhívni, illetve a következőket elrendelni: I. A mult 1899-ik évi márczius 10-ről 7400n|XI — 1898, szam alatt kelt körrendeletem 16 ik pontjánál fog va bővebben meghatároztam azokal a teendőket, a melyek a nem tényleges állományú legénységről a járási tisztviselő által vezetendő nyilvántartásnak megvizsgálása körül a sorozóbizottságok polgári elnökei által követendők. A) Ennek a megvizsgálásnak eredményéről jövőrj a polgári elnök által az A) alatt ide mellekelt kérdőpon­tok szerinti jelentés szerkesztendő, a mely az évenként foganatosítandó fősorózás b lejezése utan. a törvény­hatóság, illetőleg a horvát-szlavonorszá 6'i megyei hatóság utján hozzáin járásonként külön és minden más jelen­téstől lüggetlenül felterjesztendő lesz. Kötelezendő léhát a sorozó bizottság polgári elnöke, hogy a járási listviselők nyilvántartási munkálatait, a sorozás első napján, a hadsereg és honvédség képvise­lőivel egyetértőleg és ezeknek közreműködésével a jelen­tés-mintában megszabott irányban tüzetesen vizsgálja ál és ennek alapján a feltelt keidésekre részletes és pontos feleletet tartalmazó jelentést tegyen. 2. A törvényhatóság pedig szigorúan ellenőrizni tartozik, hogy a polgári elnök által elrendelt pótlások és kiigazítások rövid idő alatt és a legpontosabban végre­hajtassanak. Ugy szintén gondosgodni tartozik arról is, liogy a hadsereg és honvédség képviselői által kifogás alá vett nyilvántartás ezeknek utmutalása szerint helyesbittessék vagy ha szükséges, újból átalakittassek. 3. Minthogy a járási tisztviselők az elől emiitett 7400jXI—1898. szám alatt kelt körendeletem 10-ik pontja értelmében tartoznak a községi elöljárók nyilvántartási munkálatait ellenőrizni s e czélból azokat időnként meg­vizsgálni : utasitandók a járási tisztviselők, ho„'y ebbeli kölelezettsegüket pontosan teljesítsék, és a megvizsgálás megtörténtét a községek nyilvántartási könyveiben hiva­talosan igazolják. A törvényhatóságot pedig felhívom, hogy a járási tisztviselőknek erről a megvizsgálásról szóló jelentéseit vegye be, s azokat, a polgári elnöki jelentésekkel együtt, vagy legkesőbb minden ev julius hónap végéig hozzám terjessze fel. 4. A járási tisztviselőknek eme jelentései kiterjesz­lendők lesznek arra nézve is, vájjon a sorozó járáshoz tartozó összes községek pontosan beterjesztik-e hozzájuk minden hónap elsején a változási kimutatásokat, még a nemlegeseket is; es esetleg melyek azok a községek, a melyek az e részbeli kötelezettségóket egyáltalán nem, vagy nem pontosan teljesitik. 5. Különös gond fordítandó a járások lisztviselői részéről arra is, — és e tekintetben általuk a községi elöljárók kellőleg kioktitandók és utasitandók, — hogy az egyes jelentkezéseket azonnal és a jelentkező jelen­létében, egyszerre és egy időben a .jelentkezési könyvbe," a .változási kimutatásba", a .katonai vagy honvéd igazolvány! könybe* és a .betüsoros névlajstromba* vezessék be. A bejelentének e szerint napról-napra abban a sor­rendben vezetendök be a jelentkezési könyvbe és a vál­tozási kimutatásba, s ezzel együtt az emiitett többi lajstromba, illetőleg okmányba is, a melyben azok az elöljáróságok előtt megtörtentek, vagy a mely sorrendben az írásbeli bejelentések a község elöljárósághoz bekül­dettek. Ezzel az eljárással ax lesz elérhető, hogy a válto­zási kimutatások minden hónap végével már készen lesznek, és csakis a kelettel, s a községi elöljáró aláírá­sával, és a községi pecsetlel kell azokat ellátni, hogy a járási tisztviselőhöz azonnal átküldhetők legyenek. 6. Utasítani rendelem a községek elöljáróit, valamint a körjegyzőket, hogy az egy körjegyzői csoportot képező ! kisközsegek a nyilvántartást nem körjegyzőségenként együttesen és egy könyvben, hanem meg abban az eset­ben is községenként külön-külön tartóinak vezetni, ha ezt a munkát a községi elöljáró felelőssége mellett a körjegyző teljesítené. 7. A járási tisztviselők és ezeknek kiküldöttei, vala­mint a községek elöljárói ez alkalommal is figyelmezte­tendők a védlórvényi utasítás III. része 38. (honvéd­ségre vonatkozó 37. §.) 8-ik pontjának, valamint a már idezelt 74000/XI—1898. szám alatt kelt körrendeletem 9-ik. illetőleg I3-ik pontjának rendelkezéseire, és szigo­rúan utasitandók, hogy a nyilvántartási jegyzőkönyvet, a jelentkezési könyvet, a nyilvántartási jegyzéket és az utolsó változási kimutatást az ellenőrzési szemléhez, — a nyilvántartási munkálatoknak a szemletiszt által leendő megvizsgálása, esetleg kiigazítása czéljából, — magukkal vinni el ne mulasszák. 8. Kérdés tárgyává tétetett több járási tisztviselő részerői az, hogy az ellenőrzési szemlén való részvétel a nyilvántartási jegyzőkönyv 14-ik rovatába mi alapon és mely alkalommal jegyeztessék be. Felvilágosításul és' eme kérdésnek tisztábabozatala czéljából tehát megjegyzem, hogy e tekintetben a véd­törvényi utasítás III. része 38. §-anak (honvédségre vo­natkozó 37. §.) 8-ik pontja, valamint a már idézett 74000|X1—1898. számú körrendeletem 9-ik pontja ren­delkezik, a mennyiben meghatározza, hogy a járási tiszt­viselők a nyilvántartási jegyzőkönyvet tartoznak az ellen­őrzési szemlére magukkal vinni, és azt, a hadsereg és honvédség képviselőinek az ellenőrzési szemlére készült névjegyzékei alapján kiigazítani, valamint azt az ellenőrzési szemle tényleges eredmenyéhez kepest kiegesziteni. E szerint tehát az ellenőrzési szemle eredménye, vagyis az abban való minden egyes részvétel az ellen­őrzési szemle alkalmával, — azokra nézve pedig, a kik az ellenőrzési szemlén valamely más járásban jelentek meg, az illető hadkiegészítési kerületi és honvéd kiegé­szítő parancsnokságok által, a vedtörvényi utasítás III-ik része 40. §-ának (honvédségre vonatkozó 39. §.) 2-ik pontjához kepest közlendő névsor álapján, — jegyzendő be a nyilvántartási jegyzőkönyv m „'felelő rovataba. 9. A mint a hozzám jutott külőmböző jelentésekből értesültem, némely helyen az is előfordul, hogy oly községből, a hol a községi előltáro. a nyilvántartási teendők személyes elvégzésére nincsenek képesítve, es igy a nyilvántartást a körjegyző vezeti, a tart«léko»oknak jelentkezés végett néha messze, a körjegyző ltóz^g*-b« kell menniök.

Next

/
Thumbnails
Contents