Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-02-05 / 6. szám

Hivatalos meUéhlet a 189

9. 6„

ik S

Iá

máho

x. 2277. K. —Jggg^ Szabolcsvárrnegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a mult évi november hó 10-én kelt 23129. K. számú értesitesemre, tudomására hozom, ho-v a Kis-Várda községben felmerült takonykór folytán elrendelt zár folyó évi január hó 19-én feloldatott. Nyiregyháza, 1899. január 21. Mikecz János, alispán. 2741. K. Q u . 1—1899— Szabolcsvarmegye alispánjától. Hivatkozva a mult évi november hó 16-án kelt 23405. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Kálló-Semjén község határában Grósz Jiór gazdasagában fellépett sertésvész folytán elrendelt zár folyó évi január hó 23-án feloldatott. Nyiregyháza, 1899. január 25. Mikecz János, alispán. 2580. K. 1899 Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva a mult évi november hó 27-én kelt 2451 1. K. száinu értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Szt-Mihály községhez tartozó Józsefháza tanyán fellepett sertésvész folytán elrendelt zár folyó evi január hó 18-án feloldatott. Nyiregyháza, 1899. január 23. Mikecz János, alispán. 2581. K. 1899. Szabolcsvárrnegye alispánjától. Értesítem, hogy a Pthrügy községhez tartozó Cscger tanyán Stein Testvérek kárára 6 drb sertés sertésvész miatt elhullott s ez okból az ezen tanyán levó sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1899. január 23. Mikccz János, alispán. Szabolcsvárrnegye alispánjától. 2150. K._ 1899. Értesítem, hogy a Szakoly községhez tartozó egyik gazdaságban Szentmiklóssy Sándor kárára 1 darab sertés sertésvész miatt elhullott s ez okból a gazdaságban |évő sertésállomány zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1899. január 20. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 2731

3. K. 1898. A járási főszolgabiráknak és Nyiregyháza város polgármesterének. A nyíregyházi kir. törvényszék fogházában letartóztatott hadkötelesek névjegyzékét tudomásul vctel végett közlőm. Nyiregyháza, 1899. január 15. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Névjegyzék azon hadköteles foglyok és raboknak, kik az 1898. évi deezember 31-én a nyíregyházi kir. fogházban letartóztatva voltak: Oláh István, Schinidt Károly, Grexa János, Franzel János, Kovács János, Koder Mihály, Hegedűs Antal, Tirk Károly, Orosz János, Szabó Miklós, Hekman Albert, Bartók Mihály, Huszti János, Hrobák Imre, Pósán Mihály, Rudi Béla, Szabó Kálmán, Gatyás Ferencz, Rácz Demeter, Kovács Mihály, Maszlag János, Daróczi Béni, Tar András, Gráf Gábor, Szikszay István. Dankó János, Császár András, Begre Mihály, Pados Endre, Szász Pál. — Nyíregyháza, 1898. deezember 31. Halász Sándor, kir. fogház-felügyelő. 4

26. K. 1899. Szabolcsvárrnegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 83546—9^. számú rendeletét, melyben megjelöli azon helyeket, hol a korona bélyeggel ellátott poharak és üvegek kőtelező használata kimondatott, tudomásulvétel s megfelelő közhirrététel végett közlöm. Nyíregyházán, 1899. január 6. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Kereskedelemügyi magyar királyi miniszter 83546—VIII. A vendéglőkben, korcsmákban és egyéb nyilvános helyeken kimérésre és mértékként használt palaczkok és poharak korona bélyeggel hitelesítetten való kötelező használata tárgyában 1897. évi augusztus hó 21-én 31482. szám alatt kiadott rendeletemnek mily helyeken való hatálya tekintetében felterjesztés intéztetvén hozzám, esetleges helytelen értelmezés megelőzése végett ezennel magyarázatképen kijelentem, hogy idézett rendeletemmel a kimérésre és mértékként használt pilaczkok és poharak korona bélyeggel hitelesítetten való kötelező haszálatát csakis a vendéglők, a korcsmák s egyéb helyekre, mint bodegák, borozók, mulatók stb., a hol közönségesen bort vagy sört kimérnek, — mondottam ki. Budapesten, 1898. deezember 23-án. Báró Dániel Ernő, s. k. kereskedelemügyi miniszter. 2481. K. 1899. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 3391—99. sz. rendeletének másolatat tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végeit kiadom. Nyiregyháza, 1899. január 22. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 3391- 99. III-2. Valamennyi vármegye alispánjának ÖS va|amennyi városi tőrvényhatóság polgármesterének. Minél kiterjedtebb módon való közhírré lélcl végett közlöm, hogy a cs. kir. osztrák belügyminiszter úrnak 1899. évi január hó 4-én 41267—98 sz. a. kelt értesítése szerint Magy.<r és Horvát-Sziavonországoknak járványnientes és osztrák részről forgalmi korlátozás alá nem vett területeiről, valamint a ragadós száj és körömfájás, sertésvész, vagy sertt-sorbáncz nnalt az ausztriai s/.abad forgalomból kitiltott mayjar es horvál-szlavonországi törvényhatóságok járvány mentes községeiből származó és 120 kilogramm élősúlyon alóli sertéseknek Liun város közvágóhidjára való bevitele a csehországi cs. kir. helytartóságtól esetenkint kikérendő külön engedelinek mellett szabad. Ily engedelem elnyerése iránt a csehországi cs. kir. helytartósághoz intézendő kérvényekben az allatok származási helye és darabszaina lü/.e'esen feltüntetendő. Ily szállítmányok csak is a nevezett cs. kir. helytartóságnak esetről-esetre kiadott külön engedeltnei alapján és előzetes állami állalorvosi vizsgálat ut.n vehetők fel, az ily állatokat szállító vasuli kocsik pedig inár a feladó állomáson ólomzárral látandók el és feltűnő módon .mit Special-Bewilligung", illetve ha osztrák részről lezárt területről származó sertések szállításáról van szó .am gesperten Gebiete mit Special-Bewilligung* felírással látandók el. Kelt Budapesten, 1899. január II A miniszter megbízásából: Lestyánszky, s. k. Szabolcsvárrnegye közönség.'nek báró Feilitzsch Bérlhold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt Nyíregyházán az 1898. évi dec.ember hó 30-án lartot! rendkívüli közgyűléséről felveit jegyzőkönyv kivonala. 74 5—898. Bgy. 27002—89*. K. Tárgyalás alá vétetett a nyíregyháza—vásárosnaményi h. é. vasul törvényhatósági támogatása kérdésében javaslattétellel megbízott küldöttség jelentése. Határozat. A törvényhatóság a küldöttség jelentését és az engedményes kérvényét beható tárgyalás alá vévén, korábban elfoglalt álláspontjához hiven azon nézetének ad kifejezést, miszerint a tervezett vasul tényleg egy olyan vidéket szelne keresztül, mely a közlekedési eszközöktől elzárva lévén, erdekeinek e téren való támogatását a törvényhatóságtól joggal elvárhatja, s igy annak engedélyezését feltétlenül méltányosnak és szükségesnek tarlja. Mérlegelve azonban uz engedményes kérvényéhez csatolt számítást, a törvényhatóság úgy lalálja, hogy a hozzájárulási arány meg bizonyára kedvezőbb alakulatot fog nyerhetni, igy nevezetesen bizton retnéli, hogy a in. kir. pénzügyi kincstár, mely a vásáros-naményi dohánybeváltó hivatal összes készletének a kisvárdai állomásra tengelyen történő jelenlegi szállítása helyett a közvetlen felrakodás által kétségkívül pénzügyi szempontból igen jelentékeny előnyöket fog a vasút létrejötte esetén nyerni, ezen előnyöket bizonyára az előirányzott 20000 Irtot jóval felülhaladó hozzájárulással fogja viszonozni. Hasonlóképen nem latja még a törvényhatóság az eddigi 20000 fitos hozzájárulással Nyíregyháza város áldozatkészségét sem kiiiicrilettnek, mert hiszen a tervezett vasút azonkívül, hogy egy nagy vidéket hoz közvetlen kapcsolatba Nyíregyházi várossal, elvonul a város vásártere mellett és ez állal az állatok közvetlen felrakodása végett az állatvásártérie bevezetni tervezett sínpár lefektetését feleslegessé teszi, amely munkálat elmaradása folytán elért megtakarítás maga megközelítőleg kiteszi az eddigi hozzájárulás összegét s igy a város teljes joggal hozhat még további áldozatokat is. Ezenkívül a vasút létesítése állal érdekelt nagyobb birtokosok részéről bizonyára teendő ajánlatok értéke sem vétetnek számításba, pedig remélhető, hogy azok, a kik majdan a vasút közvetlen előnyeit élvezik, annak létesitéset ez uton is igyekezni fogják elősegíteni. Mérlegelve tehát a fentebbieket, valamint a vármegyei útadó alap állását, a mely az őszi közgyűlésen megállapittatott 1899 — 1900. évi költségvetések szerint összes meglevő tőkejének lekötését tünteti fel s igy feleslegekkel nem rendelkezvén, jövőben már csak az évi kivetés folytán előálló bevételekre számithat, mérlegelve továbbá azt is, hogy hasonló áldozatok meghozatala még más vidékek érdekében is kérethetik, a mely kérelmek teljesítése elől a törvényhatóság annak idején elzárkózhatni szintén nem lőg, ha a kérelem a vármegye érdekeivel megegyező, 68 szavazattal 9 ellenében kimondja a törvényhatóság, hogy útadó alapjából 100000 (százezer) frt értékű törzsrészvénynek jegyzésével segélyezi a nyiregyháza - vásárosnaményi vasutat, a mely hozzájárulás egy hosszabb lejáratú kölcsönből lesz fedezendő. A kölcsön törlesztési részleteinek fedezésére nézve a küldöttség javaslatának elfogadásával a következők rendeltetnek el. Amennyiben az 1899 — 1900. évi költségvetés az útadó alap összes bevételei es tőkéje felett már rendelkezett, ezen két évre a nyiregyháza—nyirbaktai törvényhatósági ut kiépítésére előirányzott 38000 frt egy részének felhasználása utján fedeztessenek a törlesztéses kölcsön részletei, az 1901. és következő evekben pedig az évi költségvetések keretén belül fog gondoskodás tétetni a törlesztési részletek fedezése iránt. Kimondja végül a törvényhatóság, hogy a hozandó határozat hatálya megszűnik akkor, ha a szóban forgó vasút a hozzájárulás megszavazásától számított kél éven belül törvényhozásiig engedelyezve nem lenne, továbbá hogy a vasút üzleti vezetésébe való befolyásának gyakorolhalása érdekeben a törvényhatóság az igazgatóságban két taggal, a felügyelő bizottságban pedig I taggal legyen képviselve. Jelen határozat közérdekű voltánál fogva közhírré teendő lévén, az oly felhívással adatik ki a vármegye hivatalos lapja ulján a községek elöljáróinak, hogy azt 8 napon belül a község területén a szabályrendeletben előirt módon tegyék közhírré s az azt igazoló községi bizonyítványodat a netalán beadott felebbezésekkel pedig a járási főszolgabíróhoz haladéktalanul terjesszék be, Nyiregyháza város polgármestere hasonlóképen utasittatik a közhírré léteire, a vármegye alispanja pedig inegbizatik, hogy a közhírré tétel megtörténte utan a határozatot jóváhagyás végett a kereskedelemügyi ni. kir. miniszter úrhoz mutassa be. Miről Mikecz János alispán, a járási főszo.gabirák és Nyiregyháza város polgármestere, a .Nyirvidék" ut; ján a községi elöljárók, végül Vidovich Menyhért elő, munkálati engedélyes, debreczeni lakos a rendőrkapitányi • hivatal ulján jegyzőkönvvi kivonaton értesíttetnek. Kell mint fent. Kiadta: Mikecz Dezső, főjegyző. Szabolcsvárrnegye alispánjától. 160?. K. 1t>99. A járási föszolgabi ráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a kOzségek elöljáróinak. A nyíregyházi kir. törvényszéktől 9499/M8. P. szám alatt áttett alábbi hirdetményt közhírré tetei végett közlöm. Nyiregyháza, 1899. január 15. Mikecz János, alispán. 8202|98. P. Hirdetmény. A nyíregyházi kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy Bozán Gyula nyíregyházi lakos a S.'OJ IM. P. sz. Ítélettel az 1877. XX. t.-cz. g. a) pontja értelmében elmebetegség inialt gondnokság ala helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, a «ir. törvsz. polgári osztályánál 189á. év november lio ItS-án. Kovács, h. elnök. Zlinmcrniaiin, t. jegyző. Szabolcs vármegye alispánjától. 2158. K. 1899. Szat már vármegye alispánjanak 36574. szaui alatt kelt megkeresését szabalyszerü nyomozás s esetleges intézkedes végeit másolatban oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról Nyiregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetek s járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyiregyháza, 1899. január 21. Mikecz János, alispán. 36574,98. K. Körözvény. Az 1896. deczeinber havában méhtelek község határán egy siketnéma nő találtatott, ki magát in .'g je lekkel sem képes megértetni, s ki fagyásokozta sebe. miatt huzamosabb ideig kórházban gyógykezelUtetti Személy leírása: 40—lj év körüli alacsony vézna, czigány barna, hosszas arczu, fekete szeinü és h tju. Felkérom a czimet, hogy nevezettet hatósága területén köröztetni, s ha illetőségére nizve adatok volnának beszerezhetők, azokat velein közölni szíveskedjek. Nagy-Károly 1899. év január 2-án. Nagy, alispán. Szabolcsvárrnegye alispánjától. 1228. K. 1899. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházi kir. törvényszéknek 8200 'ts. (j. szainu ítéletét, melyszerint G. Nagy Mihály nyiraesádi lakos az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §-a a) pontja alapján go dnokság alá helyeztetett s részére gondnok kirendelése végett a jelen ítélet jogerőre emelkedése után Szabolcsvármegye áivaszéke megkerestetik, közhírre tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1899. január hó 13-an. Mikccz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 2722. K. 1899. Hivatkozva a mult évi november hó 27-én kelt 24523. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Kenézlő községhez tartozó .Szarvas" tanyán fellépett sertés orbáncz folytán elrendelt zár a folyö evi január hó 24-én feloldatott. Nyíregyházán, 1899. január hó 24. napján. Mikecz János, alispán. 1293—1473 K. 1899." Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróságoknak. A magyar királyi belügyminiszter 64528-Vl-a. sz. rendeletének másolatát tudomásul vétel, illetve teljes szigorral leendő vegrehajtás s a vegrehajtás eber ellenőrzése, valamint a legszélesebb kórben leendő közhírré tétel végett kiadom. Nyiregyháza, 1899. január 14. Mikecz János, alispán. (Masolal.) Magy. kir. belügyminiszter. 64528-Vl-a. 1898. Körrendelet vaUmennyi törvényhatóságnak. A massagenak (kenés, gyúrás, stb.) a legutóbbi időkben szokasbi vett nagy kiterjedésű alkalmazása mellett s különösen annak folytán, hogy még a gyógykezelesszerü inassaget is orvosi képesilessel nem biro egyének igen gyakran, orvosi rendelés, javallat és ellenőrzés nélkül, korlátlanul űzik; sok esetben merültek fel az azt űzők részéről visszaélések s azok között olyanok is, melyek a massáltaknak egészségi károkat is okoztak. Ennélfogva szükségesnek tartottam a massalás gyakorlásának megtel lő korlátozását s e czélból az országos közegészségi tanács meghallgatása után a következődet rendelein: I. betegeket nem orvos massálóknak csakis orvosi uta->itas, felügyelet és felelősség mellett szabad missálni. 2. Beteg hasi szerveket, az ivarszerveket és a szemeket nem orvos massálónak egyáltalában nem szabad massálni. A A jelen rendelet ellen vétők kihágást követnek el s a mennyiben cselekményük a büntető törvénykönyv rendelkezése szerint súlyosabb beszámítás alá nem esik. 15 napig terjedhető elzárással és 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Felhívom a törvényhatóságot, hogy e rendeletemet a törvényhatóság területén a legkiterjedtebb módon hozza nyilvánosságra, annak vegrehajlasát ellenőrizze s az ellen vétőkkel szemben a ineglorló eljárás megindításáról gondoskodjék. — Kell Budapesten, az 1899. évi január hó 6-án. Perczel, s. k. Folytatása a főlapon.