Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-24 / 52. szám

„N Y t rt V I D É: K.«« r, Kálióban 8-án, Nyírbátorban 9-én, Keraecsén 10-én fog megtartatni. — Dombrádi vadászat. Molnár Gyula, Molnár Gusztáv és Kállay Emil e hó ü. és 10-én tartották meg a vadászatot a dombrádi határban. Vadászó voltak: a házi gazdákon kivül Gencsy Albert, Gencsy Samu, Gencsy Béla, Jármy Ferencz, Jármy András, Orosz Miklós, Angyalossy Pál, Horváth Mihály, Elek Árpiid, Kállay Tamás, Mezőssy László stb. Terítékre került 4-ti nyul, 12 róka, 17 fáczán kakas, 22 logoly. — Szökőév e az 1900-as esztendő { Nem szökőév. Egyike a legnagyobo ítlóizami'áM kivételeknek, luie a magyarázata: minden negyeuík évben a februir hónapnak 29 napja van, s az ~zökőév ; mintán az 1896 os esztendő szökőév voit, 1900-isnak is annak kellene lennie. Hogy még sem az. anu*k uki n következő: a föld a n^p körül 365 nip. 5 óra, 48 perez és 47 másodperce alatt futjt meg pályáját Err>U az idórói nem lehel azt mondtni, hogy pintosan 365 ó negyed nap. Tehá , ha miuddu negyedik évben hozzáte«/Quk is az évhez egy egész mpo', bizonyo* idő múlva odajutunk, hogy — ke-uuk 1582 októberében, a nap'ár reformliá-akor XIII. Gjrgely pápi elhi'ározta, hogy ennek a késésnek e kerülésére három 100-as év nem lesz szökőév. Ez a három 1700 1800 és 1900-ik ev. Mtr a 2000-edik megiut szökőév lesz. E szerint 1896tól 1904-ig niucs szökőév. Aki tehát február 29-ueu született, most nyo cz évig vár, amíg megint születésnapja lesz. — E migyarázit adja meg a kucsá' annak i«, hogy a Gírgely ós Julián-naptár között számítás kulömbözet miért lesz már a jövő évb^n 12 nap helyett 13. — Az állategészségügy államosítása. A földraivelésUgyi iuiuisíteriuuo»u. un a' eu.ueuük, e hónap 14 éu aikét volt a', Ana'.eg-íszségUgy államosítása dol gában. AÍ aaiié u áu az elóidói tervezeten több módosítást tettek. A legfontosabb módosítások a következők: A fóldm'víléiügyi miuiszer a községek-és városoknak a költségekhez való hozzájárulására vonatkozó tervet ! elejtette, valamint mellózta azt a tervet i", ho<;y a köíságek és városok az állatorvosok részére természetbeni lakút kötelesek kiszolgáltatni. At államosított állatorvosi közszolgálat tekintetében a miniszter a törvényhatóságoknak jelentékeny befolyást kivin biztositaui. A marhalevelek u'án járó dijtk megszabása Ugyóbeu az a megállap )diVs, hogy e dijak a sertés, kecske ős juh u'áo dirabonkinl kisebbek lesznek s igy uz államosítással járó kö tségek a kis ekszisztenciakat uem fogják terhelni. — Koroiiaértékii bélyeges fuvarlevél-Űrlapok. A pénzügyminisztérium a köveikezó hirdetményt teszi közzé: Az 1898. évi május hó elsejével a magyar belforgalomban valamint az Ausztriával és megszállott tartományokkal való forgalomban kibocsátott koronaórtekü bélyeges vasúti fuvarlevóiUrlapok kizárólag köte lezó használata 1900 evi jinuír hí elsején vévén kez detóf, — ezeu időponttól, — a nemzetközi bélyeges .fuvarlevélüriapok kivéte ével, — a föut. említett forgalomban a régi osztrák értékű bélyeges vasúti fuvarlevél Űrlapok iusználaton s forgalmon kivül helyeztetnek Eanőifo^Vi intézkedés történt, uogy amennyiben a bólyegkiselárusoknál avagy más magáufelek kezén a forgalmou kivUl helyezés ídópontjáu tul is még föl nem használt régi osztrák értékű bélyeges vasúti fuvarlevélűrlapokból egyes példányok vagy készletek teljesen tiszta állapotban, a bélyeganyag kezelésével megbízott kir. hivataloknál s bélyegraktáraknál bemutattatnak, azok az 1900. évi jmuir bó végéig ak id ilyt ilanul uj kormiértékü bílveges fuv írlevól-ürlap ikkai in»yeu feicieréltessenek. Ugyauezeu időtartam allatt a netalán használat közben elrontott régi fuvarlevél-tlrlapoknak n szabályszerű föltételek mellett való kicserélése is kérel mezendó, mert ezen határidő lejártával a kérdósbei. forgó tiszta állap>tbau levő, valamint elrontott réei bélyeges fuvarlevélürlapok többé ki nem cseréltetnek ]lletvé értékuk meg nem téríttetik. — A dohány termelés kibővítése. A pínzUzy miniszter — bír szeriut T tekiutettel a mu t esztendők gyöjge dobányteimelésére s arra, hogy a kivitel, bá' szerény keretben, de mégis fejlődőben van s így az eddigi készlet nem elég: elhatározta, hogy a dthinvtermelóst kibővíti, illetve az eddiginél nagyobb arányú termelésre és több gazdának ad engedélyt. Figy ;lemme lesz azonban arra, hogy csa; oly gazdák kapjiuik engedélyt, a kik a szükséges előfeltételekkel rendelkeznek a dohány miuősóge és a szükséges felszerelések szempontjából s a hol a kellő garaueziák megvannak — A Karácsonyi ünnepek alatt látható le-z i Jakabovics-fele bútorüzlet kirakatában egy kompién Silón berendezés barock stílben selyemmel kárpitozva valamint egy fehér selyem aranynyal átszőtt broká girnitur plUschel és paszomáuttal elkészítve, igen ízléses kivitelben. A kiállított bútorok a czég itt tel&llitot; műhelyében készülnek, fennen hirdetve, milyen haladási ért el e téren városunk ipara az utóbbi ptr év a lat' — Az Anker. már 40 év óta működik hazánkban és nálunk az életbiztosítási intézmény raegilspi'ójának, úttörőjének tekinthető és mint ilyen, uiindic külöüös figyelmet fordit az életbiztosítás terén előforduló előhaladisra és azt ugy a díjtáblázatoknál, valamint a szerződé-i feltételeknél alkalmszván, nemcsak a biztosítási módozatok gazdag választéka, a dijak olcsósága és méltányos elvei által, hacem al-ip'ókéjés tekintélyes tartalékai által mindazon biztosítékoké nyújtja, melyeket egy szolid életbiztosító társaságió követelni lehet. — Hangsor gyakorlatok czi mbalomra. Ö. Viad • tes karácsonyi sjáudekboz jutatji Erde.yi D.zsó czimbalom művész ós zeneiskola igazgató a c imbalom kedvelő közönséget. Egy oly müveit nyújtott körkézre minek hiányát ez id-íig sajnos de nélkülözni kellett. Egy hézag pótló müve által tökéletessé tette az eddig hiányos tananyagát a Czimbalomnak A hangsir gyakorlatok ugyvannak össze állítva, hogy a kü önbö'.ö változatai igen kellemes hingzásának, és cvakorlá-Uv által fényes technika érhető el. Kapható Nádor Kai mán zenemű kereskedésében Budapest, Klroly-körut 8 szám. A 23 oldalo9 I. füzet ára 3 korona. Nagy Képes Világtörténet. R)ma le két uem sikeralt k fürkészni kétezer év alatt »em. Varázslatos alulijához újra meg újra visszatér a tudón ós &Ctok-iroda utasa. A századvég legreálisabb eliiiéjs Z>la is ugy áll Romi, előtt, miut »gy még teljesen meg nem fej eit világtörténeti talány előtt. R)maba ineg mindig ugy m. gyünk el. mint egy titokiito* hárembe, amelynek rácsozatai mögött el van rejtve egy régi világ százfele ideálja. Romai örtéuetet olvasni tehát nem annyit tesz, mint adatokat gyűjteni és megtsuului, romai történetet forgatni auuyit tesz, miut rác-ok m>ge b-pillantani, miut fátylat bon'ani, mint kémlelni es hslgatózni. A mohos feliratú kövek, amelyek N-ibuhrnak és Mimmseunek milliónyi tarka törtéuetet meg-ugtak, mé^ uiyaneuoyí titkot megőriztek, még nem mondták el mindeu me»éjUke\ Az az ezU-tsserü köd, amelyben a róm-.iak törtéuete meghúzódik adja meg ennek a viláauak az örökifjú igézetet és avatja a rómaiak történetíróját a legérdekesebb meeemondóvi. Mint az olasz pályaházakb m és kikötőkben a ciceronék megrohanják az u'ast, ugy rohanják meg az irodatombau is már évszázadok óta az olvasót a tudós kalauzok, akik hajlandók nekünk mu'ogaini egy darab ré,si I áliát. Nehéz eldönteni, vajon kic odávai harangunk leg-zivesebben a ven falak közölt, A Goethe ós Byrou u i jegyze'ei epp olyan mélységes hangulatokban adjak vissza e virágos romok mi-zriczizousát, mint ahogy visszaadj i az a töméntelen vászon, amelyekeu müvészec-et kifec-eg'e az' a bol•logságot, amelyet a római történet emlékeitől körű veve érzet', és mint ahogy visszaadj i B írlioz olasz karúévá ja. És meutüi jobbau elkábito:ta ez a mesevilág a műve-zlelk't, aunál nehezebb lett a történetíró feladata Ha szive nem itta uit meg attól a szent mámor'ó

1, amely a római levegőben elfogta a költőket, senki sem figyelt szavára. Elméjének gazdagsága mellett a képz-lem egész gyu ékonyságára volt szüksége, hogy az a szó, amely a tulós odúkból, a levéltárak hideg c.elláibói a nagyvilágba hatol, épp u^y hevítsen, mint a költők da's. A józan^águak és a művészi hevületnek ezt a csudálatos vgyü ékét érzem ki és ezivom fel boldogan abhól a vaskos köréből, amelyben Geréb József elmondja a Rómaiak történetét. Bimu om hogy kutató szeméuek szinte felelmetes élessége, elméjének kritikai szigora mennyire meg tudott férui e kének finom rendüléseivel. Blmu'om, hogy azon a 680 oldtlon mennyire meg mlta épiteni azt a világtörtéueii kohót, ahol az emberiség szellemi és vnlláserkö'csi műveltségének lángjai meg lobbsut k. A Nagy Képes Világtörténet e harmadik kötetéhez a kiadok, a Frankliu-Tarsulat és a Itívai testvérek a legpazarabb dekorácziót készítették : Geréb doktortól, a mesteri előadótól á'-átveszik a vzót gyönyörű k'pek és műmellékietek, folytatva a mesemondást ugyanazzal az eleven ékesszóllá's<1, amely'yel ez a szerei c és tudós rendelkezik. És ha az imént, még azt kérdeztük, hogy kicsoda tolmácso'ja leghívebben mindazt az antik szép éget, amelyet a római történet magában rejt: a tudo.se, vagy a festó, most azt mond hatjuk, hogy erről az antik világról a legtökéletessebben szónokolnak maguk az évezredes emlékek, a kövek és mozaikok, a templomok és a diadalivek. Reprodukcziójuk egy-egy öiéteimjz, amelyben a holt anyag megszólal ! és hi fénvps művészettel utánozva jelennek meg. mint a Nagy Képes Világtörténet-hsa, uémaíáguk beszédessé és szívessé válik. Rendkívüli érdekességet nyer ez a kötet az álta' hogy a rómii történet magyar vonatkozásait is nagy sppirátussal tárgyalja. Eltekintve a régi Pannoiíi és Dic a történetétó

1, végtelen sok szil füz minket a hajdani és a mai Rómához. Csak a napokban hagyta el a sajtót egy kis füzetke e'.eu a czimen „Magvarok Rómában": egy nagyszerű tudósunk. Ríedl Frigyes irta, meg benne poétikus tollxl és finom melaucholiával, hogy az évszázadok során hány érdekes magyar ember kereste föl az örök várost. Volt közte fejedelem, vitéz, tudós és diák. Mind meglátta ott a régi romok közt bujdosó fényt, érezte a régi h >u'ok fölött nyiló czipru sok kiméliák sajátszerű illatát, amely mintha régi elsülyedt villák kertjéből áradna felénk. E« a meleg áram hátja át Dr. Geréb könyvét is. de amellett ez a munka minden sorában modern és friss. Nem kicsinyes adatokat halmoz egymásra; a legmagasabb szempont ból nézi az eseményeket, amelyeknek erkölcsi rugói ma ép oly időszerűek, mint akkor voltak. Igaza van, amikor azt mondja, hogy a római császárság megalapítása — a pápaságot nem tekintve — a legnagyobb politikai mű volt, amelyet valaha emberi elme teremtett. Nap íleou vagy Bismarck a'kotásait nem lehet veleösszehasonlitani. És igaza van akkor is, amikor a régi mozgalmat és szereplőket oly dramatikus erővel és közvetlenséggel fe<ti, mintha egy divatos színjátékot mutatna be. Mert Ju im Ctesar, Antonius és Kleopatra, Ciriolanus jelleme, mint ezt Shakespeare kidomborította, örök életű, mert a közélet nagyjti ma épp oly mohó epikureusok, mint amilyen Cicero volt, mert a nép ma is tódul oda. ahol kenyeret és látványosságot kap, mert a társadalmi és gazdasági forradal mik folyton megujulnak, az augurok ma is kevese' beszélnek és nvaszkodnak, a gladiátorok pedig ma is haldokolva köszöntik urok<»t. Nigy. igen nagy gyönyörűséggel követjük Geréb doktort hosszú Odysseájában Iiöve'jUk, morc a római világ még soká nem fog összedölni. Nero villájimk romjai közt kétezerév multán megtalálták egy tengprm

jlléki fttlkéb n sértetlen szépségben a belvederei Apolló; — ki tudja, még mit és m-nnyit fognak talá'ni a roskatag falak mellet! Ö öl've jirtam ut>'jtra Rómában. Éjszakánkint n Via Corson sétáltam. A Colonna téren hallgattam a zenét, a villamos ivlámptk alatt néztem a magas asz szonyokat, akik fénvlő fekete htjukkal, nagy portiaszerü szemükkel, am-»lv a végtelenbe néz, uíy fiste'tek, mint régi patrícius lányok és fehérbe öltözött pipiők A Mediciek kertjéből pedig, ha csönd lett, elhallatszott a szökőkút moraja. M >8t, hogy e könyvet, -mely előttem van. forgatom, elfog a szomnru-ág Eszembe jut, mily szegényesek emlékeim e meseszerű gazdasághoz képest, amely ebbeu a műben le, vau téve! Mily csekélyke töredék az, amelyet egy IsOlyedt világból megláthat egy ember és egy nemzedék szeme! Mi perste n-m tehetünk mást. c ak lap >zgttuuk i könyvbea, i melynek betűi főö't nagyobb árad t Imliinuik, miat a Via CorcOu, ós Upozgniva e könyvben ugy erezzük, hogy belesodródunk e.y keiezeroves toion;ásbi, amelyuek meg nincsen vége. Dr. Molnár Géza. Csarnok. A sikkasztó. A Józsefváros egyik félre eső utctájluak három •meletes. bérháza előtt a fekete kocsi tilt, melyen uiodeu ember, szegény vagy gazdag csak egy unt, még pedig az u'olaót szokta meg tenni. Az u'Cza, dologidő levén nem iiten vett tudomant x szomorú vendégről. A sxomsied házból idehallatszott i kiutorua játéka, a su-zteriuas füiyöive haladt a tu só járdiu csak néhány uyomorék, a temetések elmaradtiiiatlan látogatói, meg egy pár kiváoc i verődő t össze i kapu alatt. A b járat nem pomptzott feke'e díszben, nem őrizte ezQ'tCsatto-, n«gyszaká u pori ás jeteUI annak, hogy szegény ember fejezte be fö di pllyu futását. A pompás temetés u.oisO győzelme a vagy annak, vagy O'-fuiyá-uak a szegeoység felett. A mi e/.u'iu következik abból egyaránt kap szegény, gatdag, ur vagy siolga! a fekete fö d elosztásához nem kell protektió. A kapu alatt egy in^ujjra vetkőzött ember pipaigat. A házmester lehet, mert a beavatottak bóbeszédUsegével bestéi ró*zeieket a házban lefolyt tragédiáról. Tegnap délután még láttam haragosan verdetle t levegőt, hat órakor pedig haza hozták átlőtt f-jjel, íiolian A péuztár uijir bssz^iik reudbeu volt, hanem .... Persze, persze vei kőibe ajk bigygyesztve a szenkeresUedó a sarokról. A két szóbau és uz aikb.gygyesztékbeu benne volt a/, egész Ítélet, melyet a közvélemény a szerei csétlen felelt hozott. Szegény ember a ki uri módra él, kóitekeziktermészetesen más pénzéből, azutáu pi-zto yboz nyul és azzul fizeti meg tartozását, mindeu benne 'olt abban az ajk bigygyesztésbeu. Feut a harmadik emelet szerény, udvari lakásában feküdt, a halott szétlőtt koponyájával. Két szeme tágra nyílva meredt a semmiségbe, jobb kezét görc ösen ö-eze• zoritotta, mimha most is a pi-ztoiy ngyát markolná Az emberek meglehetős egykedvűséggel telt'k vetlek mellette, ügyet sem vetve az özvegyre, a ki cseudösen sírdogált a sarokban. A kis fiu, a ki félénken meghúzódott uz anyja mellett, mindeu sóhajtásnál ijedten nézett a sírdogáló asszonyra, mig végre maga is sírásra fo^ta a dolgot, félt a fijkete emberektől, a gyászlepeltó

1, a nyommasztó Ciendiól. A

r. anya hol szeretettel simogatta a szóké tiuc-ty hol meg feluju ó fájdalmában eltaszította magát/ gyermeket, kire még szeplőtleu név sem maradt. Sz'v N asszony, keservedbeu mily igaz'alanul vádolod t j<r lottat! Fekete Márton pénztárnoka volt egy nagy tanknak. Főnökei szerették a kis igényű embert és teljesen megbíztak benne. Pontosau végezte munkáját, nyugodtao és egy kedvUeu mint egy gép pedig belül borzasztó harcz ű t. Két életet élt. A hivatalos óráu belUl beveti — kiadott százezreket éa ugy ke/elte a rá nézve teljesen értéktelen papírdarabokat, mint más az összes gyufa dobozokat. Ha aztán haza ment a szomorú lakásba, hol egy örökösen durczás képU asszony és kicsinye* gondok vártak rá, óriási és elérhetetlen valamivé nőtte ki magát egy tíz foriut06. A szatócs, a pék, a mészáros, pénzért ztkiattak. de honnan vegyen az ember ha nincs. Az asbzony gyakran unszolta, kivált a hónap vége felé: — Végy előleget De ő csak a fejét rázta: — Pénztárnok nem kérhet előleget, mert meginog a beléje helyezett bizalom. Egy napon összeszólalkozott a feleségével, ki keserű szemrehányásokkal illette élhetetleDségeért. Férfi az a ki nem képes ruházni egy asszony', meg egy ökölnyi porontyot. Az ember, mint a kivert kutya sompolygott el hazulról. Az utczán féktelen düh fogta el a nevetgélő járókelők. fényes fogatok, pompás kirakatok láttára. Jó, dörmögte magában, kapni fogok én is, akkor azután lesz jó ebédem, elegáns ruhám, még kocsira is fog telni. A feleségem nagyságos asszony lesz, mig egy ólomgolyó véget nem vet az egész dicsőségnek. Sebesen haladt és beleütközött egy munkásba, a ki izzadva, szénportól feketén húzott maga után egy kis kocsit. Nem tud vigyázni ügyetlen, ripakodott rá a szuszogó alakra, miközben óvatosan fuj a le viseletes ruhajáró. a ?zén port, mely az összeütközésnél oda került, nebog) folt maradjon, KönnyU a nagyságos urnák válaszolt, felpillantva a munkás. Fekete már nem hallotta a szavakat, mert tovább rohant, gondolataiban u^yan már elkövette a bünt, de még nem hajtotta végre. Nem is fogja végrehajtani. A munkás csillapítótag hatolt rá. Dilgozni fog ó is és megkeresi a kenyeret maga és ho/.zátartozói szánára becsületesen. Megállt és megkönnyebülten sóhajtott fel. Tova tűntek a gazdag ebédek, kocsik, fényűzés, de tovatűnt a revorvergolyó is. A hivatalban ismét megragadta a láz. A vér a fejtbe tódult, szive hangosan dobogott, midőn a selymes papírokat kivette a kasszából és a pénztárasztal rekeszeibe dugta. A női fejek az ezres bankokon moso'yogtak és csábítóan intettek mint a rossz leányok a kapu alatt. Megint eszébe jutott az izzadó munká9, az?át> a felesége