Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-24 / 52. szám

,,IN V t It V I l> f-1 H." lódött azon gondolatra, hogy ime ó is bevégezte iskoláit s most már joga van — ó tu Íja, mire? Holott igazán és valójában, ugy járt mint azon almafa, melyről a túltermés miatt, kevé.­hiján, leférgPSL'dett, idó előtt lehűlt a nemes gyümölcs. Menyi mindent tanulnak m-g az utczán és viziteken, a miket jó lett volna soha meg nem tanulói, s mily kincseket veszítenek el. melyeknek értékét m^'g fel sem tudják gondolni akkor! A leány szív és lélek világa — egy ragyogó tündérkert. Igy ter°rnté isten Áldásul adta a földnek, mindeu gyönyörűségek között a leg­nagyobb égi gyönyörűséget. A mint ártatlan tiszta lelke áttűndöklik őszinte, uyilt tekintetén, mintha isten angyalai röpkednék körül. Mint Arany énekli róla: ,Arcza szelíd hajnal, friss hajnali szellő. Puha, gyeDge harmat, gyümölcs üde hamva, Szava rigó-ének mélyebb fuvodalma." S az igazi nevelés minő istenországot fejleszthetne ilyen szivekben és lékekben! Persze, utja-módja van mindeunek Nekik azomban kenyér keresetre kell készül­niök, belemerülni az emher-áradatba, érezni a költővel, hogy az ember Önző, falékony hus darab, Mikép a hernyó, tehetetlen, Mindig előre mász s — harap" Így aztán, a mivelódés édes méze, uem egy természetes életfolyamat, a nő' szív és női jellem boldogító kincseinek megszerzésére, a családi élet számára, hanem sokkal inkább üzleti befektetés s a szegény nő azon veszi észre, hogy ó csupán egy mozgó tőke, az ördög kezében s a kamatokat vérével kell meg­fizetuie . . Tény, fájdalmas tény, hogy az ilyen nő­nevelés. nem kedvez a gyöngéd családias érzelmeknek. Az egyszerűség, igénytelenség, szerénység, munkásság, önfeláldozás, val­lásos mély érzelem, mindeneket hivő, min­deneket tűrő szeretet, a nőiesség kimond­hatlan varázsa, — melyeknek csiráit a jó isten a női szívbe és lélekbe elülteié: e drága kincsek meleg ágya. nem a mai tanítási rendszer. Érzem, mélyen érzem, hogy a miket el­mondottam, csak miut egy futó felhő, mely a nőnevelés egén átsuhan. Ezek igpn nagy dolgok, nagy emberek fog­lalkoznak velők, de mindamellett az ilyen igénytelen megjegyzések is gondolatokat támaszt­hatnak. S még egy czikkem van hátra, arról, hogy az adott keretben, hogyan segíthetnénk vala­mit, sokat, nagyot, az internátus felállí­tása által. A vármegye közgyűlése. A vármegye tőrvényhatósága e hú 22-dikén és folytatólag 2 !-án rendkívüli közgyűlést tartó:l. Báró Feilitzsch Berthold főispán elnököli a köz­gyűlésen s üdvözölvén a megjelent bizottmányi tagokat, jelzé, hogy a rendkívüli közgyűlés egybehivását löbb fontos ügy elintézésének sürgőssége tette szüks gesse. Bejelenti ezután a főispán gróf Vay Olivér és Palícz János biz. tagok halálát, kiknek elhunyta felett a köz­gyűlés részvélét fejezte ki. Ezután a tárgysorozatra tért at a közgyűlés. Az Ór­Ladány és Őrmező községeknek „Mező-Ladány" nev alatt való egyesitéset jóváhagyó belügyminiszteri leiratot tudomásul vette a közgyűlés, bár Kovács István sajnálat­tal jelzé, hogy e változtatás folytán egy ősrégi helynév törültetett el. Maros-Vásárhely város közönsége átiratot intézett a vármegyéhez, a közős köllsegekhez való hozz íjárulasi arány felemelése ellen tiltakozó feliratának támogatása iránt. Az állandó választmánynak — Mikecz Dezső fő­jegyző altal — igen szépen kidolgozott és indokolt véle­ménye az volt, hogy a felirat hasonló szellemű felirattal támogattassék. Dr. Mezőssy Béla, Kallay András, báró Feilitzsch Berthold főispán és Kovács István felszólalása után, a közgyűlés ez ügyben a következő határozatot hozta: Ámbár a vármegye közönsége a Maros-Vásárhely szab. kir. város törvényhatósága állal a képviselőházhoz intézet feliratban kifejteit indokok némelyiket magáévá nem teheti, mert hiszen a quota arányanak megálla­pítására vonatkozó javaslattéiellel megbízott küldöttség­nek még teljesen a törvény előírása szerint foganatositolt eljárása is kell, hogy — a dolog természetebői kifo­lyólag — az alkudozásnak egy bizonyos színezetével birjon s mert a tárgyalt feliratban kifejtett azon eshetőség, hogy a lejtőn lejjebb haladva, hozzájárulási arányunk esetleg ily jogtalanul 40 °,»-ra is felemeltethetik, — bennünket csak akkor tölthetne el jogos agodalommal ha előre tudnánk, hogy ez teherviselesi képessegünk emel­kedése nélkül valóban be is következnék: mindamellett a kérdést, mint minden hazánk fölvirágoztatasát, boldogu­lását szivén viselő magyar embert párt politikai tekinlet­n Ikúl egvarant érdeklő kit aló fontosságú gazdasági jellegű kérdési merlegei ve ós targyalta, azon nézőiének kell kifejezést adni, hogy a quóta küldöttség akkor, midőn eddigi aranyunk felemelését a törréiiyliozas elölt java-lat­ba liozt.i. az arány megállapítása egyedüli igaz-ágos okul vt-helő teherviselési kép -s günklől eltekintett < s az ország igazságtalan megterhel tetéset czelozza, mert hiszen mindnyájunk előtt ismeretes, hogy az 1898-ik évben működött quólJ kűldőitség akkori munkálatai során alapos számítás eredményeként kimutatta azt, hogy az. ált ilunk eddig fi/.ételt arány jogosan fel nem emelhető s ezen kisz.áinilás adatai, évei, végeredményei meg­czáfolva nem lettek. Ugyanazért, tekintetbe véve még azt íj, liojiy azon általános poiilikai lenn s/etú motívumok, mely »nek érdekébon a qu >ta küldöttség inult havi mun­kalat libán kifejezésre jutott ai.ip elhagyatott es az ország anyagi erdekei áldozatul dobattak, általában ösmerellenek s igy a v gmegáll ipod isnál mérvadók nem lehettek; a vármegye közönsége nem habazik. Maros-Vásárhely tör­vényit t i-ágához csatlakozva kifejezést adni azon meg­győződésének. hogy a quóta felemelése igazságtalan s országunkat méltánytalanul sújtja és kötelességének tartja tiltakozó szavat ezen jogosulatlan megl.rhelleles ellen felemelni. Minthogy azonban időközben felmerült polilik i események következtében u hó 21-en a kir. kormány a quota bizottság javasl.dat a képviselőház tanácskozási napirendjéről levette s igy az országgyűlés ezen kér­déssel egyelőre foglalkozni nem fog; — a tőrvénv­h\ló-ág a fent forgó viszonyok kö/.i az országgyűlés képviselőházához való felírást ez idő szerint tárgy­talannak tartja s azt mellőzi, kijelenti azonban, hogy akkor, midőn ezen kérdés ismét előterjesztetik, ha ennek szüksége fenn fog forogni, fent kifejlett indokai alapján kéri lel a képviselőházit a quóla emelést czélzó javaslat elvetésére. A szeyénysorsu lü lőb.legek szanalóriumi segélyezé­í-ere 5<HX> forintos ágv-alapilványt tett a közgyűlés, a betegápolási alap terhére. A törvényhatósági közutak, valamint a távbeszélő hálózat kiépítése és a helyi érdekű vasutak segélyezése kérdésében a közgyűlés a kövelkező határozatot hozta: A 449/99. Bgy. szám alall hozott h itároza!, azon reszében, mely szerint kimondatott, hogy a tőrvény­hatóság közlekedési érdekeit előmozdílandó, a tvh. út­hálózalban meghagyni rended útjait kiépítem, a vár­megye lerületén létesülő h. e. vasutakkal segélyezni s végül a járási távbeszélő hálózaloi /élesíteni kívánj i. s hogy ezen prograuiuijál beválthassa, a tvh. úthálózitát a S.-A.-Ujhely—munkácsi, Tokaj-v.-naményi, Debre­czen —Nyir-Bátor—M.-szálkái, Ujfehérló-H.-böszörményi s Nyiregyháza —nyirbaktai tvh. utakal, utóbbiakat azon cselre, ha a Nyíregyháza—w-namenyi h. e. vasú' léte­sítése biztosítva lesz, mint nagyobb forgalmi jelentőség ­gel nem bírókat egészen, a Nyíregyháza—Balsa-riku­mazi tvh. közutnak pedig Vcncs >llő községtől kiágazó s a balsai í vig vonulo szakaszát, ugyancsak a fenti in­dokból kihagyja, a Nagy-Killó— Szt.-Gy.-Ábrányi tvh. közút irányát pedig oly mádon, hogy az Szakoly. Mihálydi és Nyir-A lony községeken vonuljon keresztül — azon czélból, miszerint ezen községek forgalmát L) bre­czen helyett, Nyiregyhaza város mint vármegyei köz­pont felé irányítsa — megváltoztatja, továbbra is fen­tartalik; úgyszintén fentartatik ezen határozatának az otl kimoudotl feltétel alatt azon része is, miszerint az itt megjelöli czélok elérése érdekében a törvényhatóság az önmegadóztatásnak az 1890. I. I. czilrkben meghatá" rozoll legmagasabb rókáig elmenni hajlandó, s a több­ször hivatkozol t határozat kiegészítése kepen a feni megjelölt s tvh úllnlózatból kihagyandó utaknak a községi közlekedési (vicinális) úthálózatba leendő felvé­tele elrendeltetik, miulán azonban a kir. állainépilészeti és számvevői hivatalok közbenjöttével eszkö/.öll s kellő alappal biró számilások s'.erint a vármegye közönsége a tvh. útadónak 8°| 0-ról I0°|„-ra való felemelése, s az igás és kézi minimumoknak 3 frt, illetve 1 frtáOkrbin való megállapítása esetén is legmagasabb számítás sze­rint 118 ezer forintnál nagyobb összegű évi bevetőire egyáltalában nem számithat, s miután lovábbá ezen várható évi bevétel melleit útépítésre .*>.' ; > ).') frt h é. vasút i'c és vi­cinális utak segélyezésére 200000 frt, s végül a járási tele­fon-hálózat létesítésére I .000 frt. irányozható elő, mert a fenti összeg bevételben, az utfentartási költségek,' szemé­lyi és dologi kiadások és uj műtárgyak epitésére szük­séges összeg hozzászámitásaval csak 1.034,000 frtot tevő kölcsön lelheti fedezetét: a küldöttség ezennel javaslatba hozza, hogy a vármegye közöns ge az utóbb 'megjelölt két czélra szükséges összeg számításba vétele mellett csupán a Kisvárda—királyhehneczi, Kisvárda— Vásáros­nainényi.Thuzsér— nagybányai, Nyiregyháza—Vencsellő — rakamazi, Nagy-Kálló —Balkány—Szakoly — Mihálvdi — Szl.-Gy.-ábrányi közutakiuk egészben való kiépítését rendelje el, s amennyiben a Tokaj —kolozsvári és Debre­czen—ungvári, összesen IG0.2. km. hosszú országos forgalmú és jelentőségű két ut kiépítését a törvényhaló­ság saját erejéből, a legmagasabb mérvű megterheltetése mellett sem képes eszközölni, a kereskedelmi m. kir. miniszter ur őnagymélósága küldöttségileg felkéretni határoztatik, hogy ezen két utat állami útként, állami kezelésbe vegye at és épitse ki, amely esetben a törvény­hatóság a fentiekben jelzett, leá váró kötelezettségek teljesítése 'után, közúti alapjának jövedelméből fenmaradó évi li> ezer forintot az á'limkincstárnak ezen két közút kiépítési költségeire rendelkezésére bocsátani hajlandó. A vármegyei tiszivis lói lizelések felemelése érdeké­ben dr. Mezőssy Béla, Káli.iy András és társaik indít­ványt adtak be, melyben a törvényhatóságot a vármegyei betegápolási póta ló megszüli s; folytán előállott i u„-os pótadó megtakarításnak e czélra való megszavazására felkérik. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Tárgyalás alá vélet-tt Pechy B ;la nyirmandi lakos­nak, mint a nyíregyháza—v.-nainenyi h é. vasút létesí­tésének előmozdítására alakult érdekellseg elnökének előterjesztése, melyben kéri, hogy a (örvényhatóság az 1886. évi XXI. t. cz. 19 ik §-ában biztosított felirati jogát igénybe véve, felirat utján kérje fel a Nagyméltóságú kereskedelemügyi magy. kir. miniszter urat, miszerint 18346 99. számú intéz vényenek megváltoztatásává! a törvényhatóságnak a s.óban forgó va»ut segélyezése tárgyában hozott 74-5 98. Bgy. szamu hatarozil.it jóvá­hagyni méltóztassék. Szabolcsvármegye tör*, nyhatásága a Nyiregyháza— v.-naményi vasul törvényhatósági se^lyezesének kérdésé­ben kezdettől fogva .non álláspontot foglalta el. hogy annak létesítése állal a varmegyének eg* jelenteken*, u kellő közlekedesi es közök lelje.' hi.tuyu fulylán — tejlő­deseben hátravetett előli.tlada-anan inogak idalyozott vidéke re»zesülne az országos v.i»ol li ilojwlhoz való esatlakozás utján a gazda ági téren való előnaladas, boldogulás jótéteiuenyeiben s ép n azért, lekiutelb • véve in v azt is, hogy ez allal aiua vid k a közüli alapba teljesített beflzotosrivel szemben in-ltin igenyelt tamo­g itás tekintetében is egy kiepiiendő közutnal kevesebb anyagi áldozatot igénylő inodun es mégis czelszerüen elegittetnék k'. — mondta ki annak idejen a Nyiregy­háza—v.-naui.nyí h. é. vasútnak.a közúti alapból ÍOOOOO frt értékű törzsréizvénynyel való segélyezését. Minthogy p dig ezen indokok mi is leljes egeszük­fen fenn á lanak s minthogy a kereskedelemügyi in. kir. Miniszter ur 18316 99. száinu leiratában a jovalngyas megtagadására alapul vett ama körülui* ny, hogy a tórvényuatósagi ultialóz tl nagy lústc kiépítetlen leven, a varmegyének e téren uiég jelentékeny feladatokat kell megoldania, a inai kőzg)ülésünkben a varmegyei ut­halózatuek egy felveendő nagy kölcsönből • gesz terjedel­! meben való kiépítése tárgyában hozott liatározal meg­valósítási allal e.oszl .Iva lett, sa törvényhatóság közutui kiépítésére vonatkozó kötelezettségéin., k is leljes mérvben eleget lesz, s minthogy végül a szóban lorgó vasul segelyezese méltányos, közúti alapunkra nézve pedig anyagi szempontból előnyös ellenszolgáltatásai képezi a lö. venyhatosági utliáló.atbál kihagyott nyíregyháza — nyirbaktai lörvenyh itó>agi ut jóval köllégesebb ki pitese niellő-esenek: ennélfogva a beterjesztett kérelem teljesí­tés. mellett, a l árvenyhetóság felirat utján felkerí a kereskedelemügyi in. kir. Miniszter ur ó N.igyniéltosá^at, miszerint idézett korábbi elhalarozasana : meg tadóztatá­sa, al, a nyiregyháza vasáros-naményi h. e. vasútnak az utido alap terhére 100000 frt ertékú törzsrészvény jegyzése altal való segélyez se tárgyában 7+5898" Bgy. s'.ani alatt hozott hatarozatunkat jóváhagyni méltóztassék Tanító gyűlés. A szabolcsvármegyei allalános tanitó egyesület nyíregyházi járásköre folyó lü 9. évi deczember ho 2 1-én délelőtt 10 orakor Nyii'g) hazán az ág. ev. köz­ponti iskola tanítói szobájában rendes gyűlést tar.olt. Jelen voltak: Horváth István elnöklete alatt: Kubac-.ua Islvan járaskóri jegyző. BMcshazy Vilma, Palicz Gizella, Or.-o.szky Mariska, Fiied íren (mint ven­dég.) S.szlay János, Korpos László, Ban Lajos, Lengyel Jo'.sef, Orsovszicy Gyula, id. Szabó Endre, Görgey István, Pazar István, SlofTan L IJOS, Buiimanu Endre, Rúzsa Endre, Boczkó Lijos, Ozva.d József, Nandrássy Aurél, Sclun Dániel, Fazekas János, Frieber János, Banis Meny­be, t tanítók, dr. Kelemen Adoli. Bonis Meny beit nyír­egyházi izr. tanilo gyakorlati tanítást tartott az izr. elyju ­iskola V. osztálybeli növendékeivel a tnérlauból. Fazekas János hozzászóló indítványozza, hogy a járáskór jegyző­könyvileg mondjon köszönetet a rendszeresen kidolgozott ininialeczkéért és sikerült — élvezetes — előadásért. Góinőry Ilon nyíregyházi óvónő felolvassa: ,A val­lás és munka a családi nevelesben a 6-ik elelév előtti korban" cziiuő munkáját. Nandrásy Aurél hozzá:zólo elismerőleg nyilatkozik felolvasónak munkájáról. Indít­ványára a járáskor jegyzőkönyvileg megdicserve a lel ­olvasolt munkát a ,Nyíividekben" Közzé tétetni határozza. L ngyel József nyiregyhá/i ev. ref. tanító felolvassa a „Mese es adoma a népiskolában* czimű értekezését. Hozzászóló Kubacska István dicsérőleg nyilatkozik azon munkálkodásról, amelyet Lengyel kariars a járaskörben kifeji. Indítványozza, hogy a jelen értékezese a .Nyírvi­dékben" közzé letessék és jegyzőkönyvileg inegdicsertes­sek Elfogadtatott. Pazar Islvan nyíregyházi ág. ev. igazgató tanitó, az „Eölvös al.p" helyi gyűjtő bizottságának elnöke rövi­den ismerteti az .Eötvös alap" legújabban modosilott alapszabályait, lelkes szavakkal hívja lel a kór tagjait, hogy nnncl számosabban lepjenek ez áldásosán működő intézmény tagjai közé. A felhívásnak volt eredménye, többen jelentkeztek a belepesre. Vajha Szabolcsvarmegye valamennyi tanilója lelkesülne e magasztos intézmény iránt. A jaráskör a farsangon iészben a nyíregyházi .önsegelyző egylet," részben a .tanitókháza" javára telt alapítvány összeg emelésere taniloibalt rendez. E y öttagú bizottságra bízza a szükséges teendők keresztül vittlel. A bizottság tagjai: Stofían Lajos elnóklele alatt: Orsovszky Gyula, Fazekas János, Bónis Menyhért, Kubacska Islván. A központi választmány kétrendbeli átirata tudo­másul vétetvén, a gyűlés védett ért. — Azok a karlár­sak, akik meg nem jelentek, sajnálhatjak, hogy egy élve­zetes gyűlést mu.asztotlak el. Jubileumi fi.inupély a főgimnáziumban. Ritka szép ünnepelynek volt színhelye a főgimná­zium díszterme folyó hó 19-én, kedden delelőtt. Azt a férfiul ünnepelték kartársai, tisztelői, kinek sokoldalú levékenységevel mindenüti lalalkozunk, emellett azon­ban tanári hivatasa körében kifejteti 25 evi ernyedetlen munkásságával erdemelte ki első sorban az elismerés­nek, a tiszteletnek azt az impozáns megnyilatkozását, a melyből kivettek részüket a társadalom legmagasabb körei éppen úgy, mint a hálás ta díványok Leffler Sá­muel az ünnepeli férfiú mellan rászolgált az ünnepelle­lésre; m-lyben immár harmadízben volt szerenesés ré­szesülhetni, mert hiszen, mióta a nőegylet egyesületi titkárját 20 éves működésé alkalmából a legszívélye­sebb óváczióban részesítette, azóta Leffler Sámudnek ezüst lakodalma alkalmából vendéglátó hazanal össze­gyűlt tisztelői, ezt az utóbbi alkalmat is űnnepely sztn-

Next

/
Thumbnails
Contents