Nyírvidék, 1899 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-03 / 49. szám

hetett magának az elöljáróság, és ennek élén Mikolay Györgv jegyző mint eme, igazán elrongálhatatlan beton hidak által. Figyelmébe ajánljuk ezen hidakat megte- | kintés végett az összes községi elöljáróságoknak, meri ahol ily hidak vannak, ott nem fogja terhelni a községet a hidak fentartása, mert ezek igazán elnyülhetetlenek. — Uj postabélyegek. Tudvalevő, hogy 1900. évi január I-vel koronaértékben számított uj postaértékezik­keket hoznak forgalomba. És pedig, mint érteiülünk, következő postabélyegeket adnak ki: 1 fillér, 2 fillér. Az 1 filléres (fel kros) levélbélyeg csak kiegészítő jegy le;z. A 2 filléres hirlapbélyeg marad. Ezenkívül lesznek 3, 4, I 5, 6, 10, 25, 30, 50, 60 filléres, 1 koronás és 3 koronás | postabélyeg-jegyek. Lesznek továbbá 6 filléres (helyi forgalom) és 10 filléres (tovább menő), zárt levelező­lapok. A nyilt levelező-lapok belföldi forgalomban 4 filléres, válaszra szánva 4—4 filleres postabélyegjegyekkel lesznek ellátva. Az 5 filléres levelező-lapokat Ausztriával, Bosznia­és Herczegovinával, Németországgal, Szerbiával és Monte­negróval való forgalomban, a 10 filléres levelező-lapokat pedig a nemzelköziforgalo uban fogják használni. Ezen­kívül nyomatnak kis- és nagyobb alakú 10 filléres levél­borítékot. A szállítólevelek értéke megmarad korona­értékre átszámítva. Nyomtatnak továbbá 10 filléres posta­takarékpénztári lapot. A mostani belyegjegyek es posta­értékek egyideig még forgalomban maradnak. Külön hirdetményben fogják közzé lenni azt a határidőt, tnidő.i a mostani bélyegjegyek a forgalomból teljesen kivonatnak. — Pártoljuk a hazai ipart. A magi nemében páratlan az &z eredmeuy, meiyot a Fiumei cacaó és ciokoládégyár rövid idő alatt elért, Nem is csoda hiszen az összes ktllföldi gyártmányoknál jobb és kel­lemes ize, tisztasága miatt általános kedveltségnek örvend a fiumei csokoládé és a fiumei cacaó. A házi­asszonyok, kik minden fajta csokoládét es cicaót pró­báltak már, mind azt mondják: mégis csak legjobb a Fiumei csokoládé és cacaó. (5—1) — A ni. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesüies szerint az úgynevezett, évad kedvez­mények, melyeknek érvényessé e folyó évi november hó végével lejár, a vasúti és közlekedési közlöuy folyó évi november 26 iki számában közzéteendő hirdetmény­nyel egy további evre megujittatnak. Ez úttal a vissza­téritményi táblázatokba ismét fölvétetett azon határoz miny, hogy a téli időszakban el szállított küldeményeket illetőleg a kedvezmény csak akkor adatik meg, hü nyári időszakban háromszor akkora menuyiség szállít­tatott el, mint a téli időszakban. Hasonló határozmány vétetett föl, a morvaországi czukorgyárakból. Budapestre rendelt ezukorra érvényes kedvezménybe is. A Buda pesttel ős Bécscsel való forgalomra érvényes, mérsékelt díjtételek ezentúl a fuvarlevelenként 50 kg. mennyiségen aluli küldeményekre nem érvényesek. A többi kedvez mények jelentősebb módosítás nélkük újíttattak meg — A vasúti kocsikban és az állomási helyiségek­ben elvagyott tárgyak u. m. bőröndök, táskák, kalapok, ruha ós fehérnemüek, botok, napernyők és esernyők stb. az alább felsorolt állomásokon árverés alkalmával azonnali készpénz fizetés mellett el fognak adatni: Miskolcz állomáson f. é. decsember 14-én d. e. 9 órakor Kolozsvár p. u. állomáson f. é. deczember hó 22-éo d. e 9 órakor Bpest ny. p. u. állomáson f. é. deczember hó 28-án d. u. 3 órakor. — Milyen lesz a tél. Hideg, esős és ködös novem beri uapok helyett m. hónap kezdetén meleg és napfényes volt az idő. Meteorlógusok szerint az az oka, hogy a Galfáramlat víztömege az idén sokkal melegebb a rendesnél, ami nagy hatással van a légköri viszonyokra. Az áramlat vizének literje öt köbméter levegőnek a hőfokát szaporíthatja meg egy fokkal. E meteorologiai viszonyokból általánosan az remélhető, hog/ enyhe teltlnk lesz. Csarnok. A Gerebenné örökösei. Már pitymallani kezdett. A reggeli vonalhoz siető fiakeres zörögve hajtott végig a rázós köves u'on. A/, öreg Anicza fölébredt, oda csoszogott a kis szekrény­hez, felhúzta az éjjeli lámpát. Megdörzsölte álmo­szemeit s akkor vette észre, hogy a poros zöld sa^u nyílásain már világosság szűrődik keresztül. Az iugaóru hatot ütött. Nagy óvatossággal nyitotta fel az ablakot, kezébe vette az orvoságos üveget, s megállt a beteg ágya mellett, de nem merte felébreszteni. A paplanját igazgatta és ekkor vette észre, hogy a lélekzetvétele elállt. Megérintette kiaszott kezét s hidegnek talált , a homloka is hideg volt. A nagyságos asszonyból csakugyan minden jaj szó nélkül elköltözött a lélek. Hiába nem volt valami sirác­kozó természetű, mégis megeredtek a könnyei, alig győzte tarka kötőjével felszárítani. Kiment, aztán ismét bejött. A nagy tükröt befödte egy fekete kendővel — mert halottat tükörben látni szerencsétlenség — s a gyertya­tartókért meg feszületért sietett. Strva panaszolta el a haraugozónénak, hogy csak­nem kővé vált a nagy ijedelemtől. Igaz, hogy már régóta gyengélkedett, de ki hitte volna, hogy c<ak ugy el fog aludni. Bocsássa meg bűneit a jó Isten, r>em akart rü állani, hogy pipot hívjak, bizott az erejében. T-gnap még arról -beszélt, hogy fürdőbe fog menni s rám hagyja a házat. Megbízott bennem, mint a saját gyermekébeu Elhiszem azt; aki huszonöt évig jár egy házba és min­dig hűséges, abban meg is lehet bízni. Azt mondta, hogy a kisasszonyt is magával viszi. Szegény kisasszonykám! Még nem is tudji, mire ébred fel. Nem mer m föl­ébreszteni, mert tudom, hogy szörnyen fog bánkódni. Benézett hozzá többször, és bámulta, hogy minő éde-­den alszik. Maga sem tudta, miért szereti annyira: a szelíd jóságáért, vagy azért, hogy árva, s most elvesz­tette egyedüli jótevőjét is. Egész piczi baba volt, mikor a nagyságos asszony magához vette, alig lehetett négy éves. Valahonnau Pestről hozta és nem is a rokonságból, pedig kaphatott volna akár hányat, csakhogy nem igen szívelte őket, mert mindannyian kapzsik voltak. „N Y í K Y I D E K " Jó előre kiszámították, hogy mennyi parázs pénze van csak ugy kéz alatt: Hatvanhat forint s ugyanannyi krajczárról szóló nyugtatvinyt vitt Erzsike minden hó elsején az esperes úrhoz láttamoztatni, pedig nem volt rá szüksége, megélhetett a h&zbérbó! is kényelmesen. Mikor beszárnyalta a várost a haiál hír, egymát-urin jöttek a látogatók A félkegyelmű Kaszauyiczki is be­tekintett. Nagy csomó angol légyfogúval a hóna alatt Azzal lármázta be az u'czákat. Rímbe szedvén az olc«ó portéka hisznos tulajdonságai'. Esiebe ju ott a oajat múltja, mikor még nem viselte másoknak a kopott kabátját, a vidám estvék, melyeket Gerebeu Mátyás hl/áuál töltött. Persze akkur minden máskép volt, nem restelte senki rokonának mondani. Egyet-kettőt sóhajtott, aztán kifordult. A folyosón egy gazdátlan ezüst kanalat talált s zsebre vag a. L'galabb ennyit mentek meg emlékül — motyogta távoztában — tudom ugy is kifelejtenek a jussolisnál. Telkesek valahol a hegyek közt uyaraltak, mikor eljutott hozzájuk a bir. Nagy sietve haza jöttek talpig gyászba öltözve. Diszes koszorüjok szallagján ott ragyogott „Felejthetetlen Rebeka nénénknek*, Guoczelne meg „Drága testvéremnek" szólította a feliratában. Bezzeg eletében egyik sem merte átlépni küszöbét. Sokat áská­lódtak a megboldogult ellen. Özvegy Gereben Mátyásnét mindenki ösmerte és tisztelte a férje után, ki mint polgármester olyan buzgó­ságot fejtett ki, hogy soha sem voltak a város ügyei jobb rendben, mint az ő idejében. Azért jelentek meg annyian a temetésén, hogy a kis kertet is ellepték. Szabadon tapostak keresztül kasul, mint az ilyenkor szokás. Mindenki arra törekszik, hogy tisztán lássa és hallja: ki tlr a legjobban, van-e sok koszorú, mit be zél a pap? Aztán meg a dalárda lélekríkató éceke sem mindennapi megható élvezet. 0!yan édes-bús volt a szomorú dal, hogy megindult rajta az is, akinek semmi oka sem volt rá. Hát az öreg Anicza hogy ne •ördelte volna a kezefejét, mikor neki nagyon is volt miért. Oda dült az ajtófélfához és kesergett, amint csak tudott. Bántotta az is, hogy élt, hogy megérte hű éges becsületes szolgálatának a jutalmát — a kidobatást. Vén cselédnek és ócska bútornak egyforma a sorsa. Puszta ígéret maradt a nagyságos asszony biztatása — pedig hányszor mondogatta — legyen nyu^ot Anicza lelkem, csak legyen nyugot. Gondoskodom én arról, hogy legyen hol meghúznia magát. Ha megsejti az utolsó óráját, bizonyosan nem hagyja ugy Erzsikét sem. Ő szegény igazán szánandó helyzetbe jutott 8 fölismerte sorsát. Egy falat nem sok, de annyit sem vett magához, csak emésztette magát folytonosan. Hasztalanul vigasz­talta, hogy győződjék már bele, ne rongálja drága egészségét. Jóvá teheti még duplonosan a nagy meg­próbáltatást. Az, kinek a Jegkisebb féregre is gondja van. Biszélt, beszélt, vigasztalta, amig belőle is ki nem ört a keserűség, s aztán ugy bele merültek mindketten i aokogásba, hogy a házat is elvihettek volna felőlük. Ugy találta őket egy sarokba összebújva a gyász­parádét rendező Kucsirka Nagy sóhajtások között kezdte bontogatni az ezüst szegélyes drapériákat, melyeket még csak előtte való nap szegezett fel és eszébe jutott, hogy már nem először van abban a szobában. A nagyságos urat is ebből a szobából költöztettük el, nyugoszsza Isten a haló porát. Neki is ilyen diszes volt a temetése. Bár engem vittek volna ki helyette, de úgy látszik, hogy csalánba nem üt a menkő, ki tüdja, meidig fogok még krákogni. Az öreg Anicza is arra gondolt, hogy bár ő lett volna az a szerencsés, de nem szólt semmit. Erzsike meg már a sorsába is bele győződött volna, csak elrepülhetett volua valahova messzire, hogy hirét se hallják többet. A holmiját se szedte össze, csak ugy ikart elindulni, a vén cseléd meg ott rimánkodott mellette, hogy ne távozzék nélküle és legalább addig várjon, mig a zivatar elmúlik. Vastag felhő gomolyok kapaszkodtak az ég közepére. A nagy forróság u án jégesőre lehetett kilá'ás. Az utcza porát fölkavarta a szél. Az ablakok mind nyitva voltak, hogy a szobák izellózódjenek. Nem voit annyi ideje Aniczának, hogy mindet bezárhassa, egy ablakszárnyból csörömpölve hullott a kövezetre az üveg. A temetóból visszatértek a gyászolók, hogy azon melegiben megcsinálják a leltárt. Gunczelnénál voltak a kulcsok, a szépreményű Gyula fia felirt minden legcsekélyebbet. Mikor az ingó­ságokkal már készen volt, beszólította az öreg cselédet és attól tudakolta, hogy ki lakik a megboldogult Rébi néni széuatéri házában s ki van-e fizetve az árendaja? Ha máskor kérdezték volna ezt tőle, könnyen meg adta volna a feleletet, mert be volt avatva a nagyságos isszony dologi ügyeibe, de az események úgy össze kuszálták az eszét, hogy alig tudott gondolkodni. A régi ueve ... az igazi neve . . . nem jut most az eszembe. — Hát mondja nem az igazit, vágott közbe Guu­czelné Most Kállai Sámuel, boltja van a ... Az a kereskedő, Krámmer Samu, a kinek az a kontyos felesége van ? — No akkor keresztet vethetünk a házbérre. Esküdözni fog, hogy megfizette. Ö-merem a firmát, fel kell mondani ueki azonnal. — Nézze, Anna, Nánikám, maga el megy tüstént hozzá, oda menjen a boltjába és mondj i meg neki, hogy a mai nappil felmond'am, •igyszerüen költözzék ki. Ola adta saját esernyőjét s kikísérte a gangra. A hű cselédből ismét kitört az elfojtott sirhatnám, 'átván, hogy össze vissza van hányva minden a szobában. — Ne keseregjen Náni lelkem, nem engedem én el üres kézzel magukat. Mindjárt kiválogatok egyet-mást. Migára épen jók lesznek a ruhái, egyforma termetük | van. Ki is válogatta az ócskaságot és felhalmozta a konyha közepére, Anicza meg kegyeletteljesen rakos­gatta össze. Mindenikhez tudott valami megjegyzést fűzni. Étiben a slafrokkban szokott a kertben sétál­gatni. Ezt a kendőjét szerette a legjobban. Ezen a 1 vánkoson pihent utóljára a feje. Hiába áldott lelkű j isszony volt a nagysága, csak olyan váratlanul ne szó­I litotta volna el a halál. Az ebédlő ajtaja félig nyitva volt. Az eső utáo felfrissült levegő hatolt be rajta. Oda bent a gazdát­lanná vált móló sorsit tárgyalták, még pedig nem a leghigadtabbtn. Ebbe már Telkesük is bele szóltak. Régóta tervezgették, hogy milyen pampisin és olcsón fognak majd uy.ralui abban a c->in#s kis villában, mely ra van epitve. Berendezik kényelmesen s nem I»««nek kénytelenek máshova utazgatni. Csakhogy Guncteloé is vagyon erre az élvezetre s az-rt biagsu.yozta heves kézmozdulatok kiseretében, hogy a ju-on kívül n eki ígérte a megboldogult. Ha perre kerül a dolog, ®ég akkor sem engedem. A jaró-kelók a kitörött ablakou keresztül hallgatták & veszekedést. Anicza megbotrán­kozott fölötte és amint rázogatta, szellőztette a kapott holmit, szokása szerint csendesen motyogott: Milyenek is ez az uri népek, ki vannak tanulva mindeore. A s«in­házban sem tudják kü önben. Alig bogy abba hagyták az áju dózist és mar jó hogy híjba nem k<p fak. A koczkás nagykendót oda terítette a törnie* könyöklő­jére Rt fért a szellőx etés, mir a mnj is kikezdte. Aztán lehúzta a vánkos ezihakat s amint rázogaUt, kipotytyant belőle egy terjedelmes levél, öukénytelenül fe támadt benne valami sejtelem A kelebibe rejtette és ugy ossant be a kisasszony kajához. Mikor felbontották és meglitta, hogy pecsét is van a« iris alatt, akkor már el sem lehetett volua vele bizonyosai, hogy nem testamentumot tat Alt. A tartalmát pedig világosan le­olvasta arról a bigyadt fiaom arczról, at örömköanyes szemekből. Igen, tudtam én azt, — szólt lelkendezve, hogy él még az irvák atyja, csak bizni keli benne. A vélt örökösök hevesen tárgyaltik az örökség sorsát, mit sem sejtve; a valódiak pedig némán fohász­kodtak s engedték, hogy kedvükre czivakodjak ki magukat. Egyéb just ugy sem érdemeltek. Sólyom. GAB0NA-CSAEN0K. Nyíregyháza, 1899. évi deczember hó 2-án. A gabona-csarnoknál bejegyaett árak. Buza 100 kiló 6 70-tól 6.80 ig Rozs 100 ff 5.30 tói 5 35 ig­Árpa 100 ff 4.80 tói 4 90 •g­Zab 100 ff 4.40 tői 4 50 ig­Tengeri 100 ff 4.— tói 4.10 >g­Köles 100 ff — tói —.— ig­Paszuly fehér 100 ff —.•tói —.— •ig­Szesz literenkint 20 72. Felelős szerkesztő: 1NCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Elismert kiváló jó minőségüknél fogva legnagyobb elterjedtségnek örvendenek gróf Keglevich István utódai promontori czég COGNAC - j a i. Bevásárlásoknál kéretik e?on czég teljes szövegére figyelemmel lenni, hogy esetleges hami-itványoktó őrizkedhessünk. Az *, **, ***. Extra, **** <*s V. 8. 0. (fine Champ igne d. Hongris) je'zéssel ellátott gyárt­ás) manyok mindenütt kapható. (4 — 1) Guttmann Henrik ajánlja Újévi és Karácsonyra legczélszerübb ajándéknak 25 krért méterenkint, úgyszinte azösmert czikkeimet leg j obb mi­nőségben olcsóbb árban mini bárhol. 552-4—1 kitűnő állapotban levő kiliotárí 16 megbíz­ható vállalkozónak azonnal átad rí. — Ugyanott egy uj járgány eladó. — Czim megtudható a kiadóhivatalban. 536-P-2 földbirtokokra és házakra 4'/i, 5 vagy V»°/» mellett kamat és tőketörlesztéssel kieszközöl: Britz Miksa Nyíregyházán, Iskola-utcza 3. szám. 171-40-3 Pénzt Hirdetmény, ­Dögbe községben egy fúrott kútnak létesítése kép­viselőtestületi határozattal kimondatott, felhivatnak ennél­fogva a kútfúró vállalkozók, hogy teljes felszereléssel ellátandó fúrott kútra nézve részletes ajánlataikat Dőghe község elöljáróságához folyó évi deczember hó 25-éig annál inkább is nyújtsák be, mert később érkezett aján­latok figyelembe vétetni nem fognak. Kelt Döghében, 1899. évi november hó 27-én. Ölbey Béla, Beliuszky Dávid, I körjegyző. 554—2—1 főbíró.

Next

/
Thumbnails
Contents